De hiszen ez kétüléses! – horkantottam fel az új Suzuki Jimny tesztautó átvételekor. És bizony mostantól ezt kell megszoknunk, ugyanis az egyre szigorodó Európai Uniós károsanyag-kibocsátási normáknak köszönhetően a japánok mini terepjáróját (nem SUV, terepjáró, olyan jó ezt végre őszintén leírni) már csak kishaszonjárműként lehet homologizáltatni nálunk. Jó hír viszont, hogy kapni! Néhány kompromisszumtól eltekintve maradt ugyanaz a könnyű, rövid terepjáró, ami eddig volt. Újra itt van, és ez látszólag mindenkit boldoggá tesz. Mármint tényleg, ez az a terepjáró, amit mindenki ismer, és mindenki szeret. Főleg a gyerkőcöknek tetszett nagyon, hiszen már a homokozóban megtanuljuk, hogy bizonyos kavicsok és földkupacok megmászásához komoly hasmagasság és ballonos gumik kellenek. A Jimny pedig pontosan ezt testesíti meg. Klasszikus bakancsforma, meredek szélvédővel, derékszögekkel határolt bódéval, külső pótkerékkel. Magadra húzod, és átmész mindenen. Alapból hátul hajt a Jimny, és a legtöbbek elképzelése ellenére teljesen jól használható a hétköznapokban is. Olyan modern kiegészítőkkel, mint automata fényszóró, sávtartó, vagy vészfékasszisztens. Egészen elképesztő, hogy ma már mennyire kényelmesen használható egy ilyen célgép is, amilyen a Jimny. Hiába feszes a létraalváz, a tekercsrugók tompítják az úthibákat, ráadásul prémium autókat meghazudtoló hangszigetelése van. Ez utóbbin őszintén meglepődtem. Lassú a kormányzás, tekerni kell rendesen, cserébe terepen nagyon pontosan tudjuk pozícionálni az első tengelyt, ami szoros szituációkban megmentheti a helyzetet. Egy terepjárónál egyszerűen más tényezők számítanak. Sokkal fontosabb a 21 centis hasmagasság, vagy a 37 fokos első, 49 fokos hátsó, és 28 fokos átlépő szög. No meg persze a nyomaték, és a Suzuki klasszikus 1,5 literes szívómotorja lineárisabban adja le a nyomatékát, mint bármi ma a piacon. Nem kellett sok, hogy őszintén beleszeressek. Ez még valódi gépies élmény: sír a váltó, hörög a szívómotor, és az út minden rezdülését érzed. Imádtam! Nem tudtam abbahagyni! Fel akartam fedezni mindent vele! Felkerestük Budapest környékének legvadabb terepeit, és még a környékünkön is találtunk új tájakat, amiket mással esélytelen lenne elérni. És pontosan erről kell szólni a terepezésnek! Új kalandokról, és felszabadult mosolyokról. A felfedezés és a meghódítás élményéről. Tulajdonképpen légvonalban közlekedtem, amíg nálam volt, hiszen még a felni közepéig érő homokból is kiszedett a külön váltókarról kapcsolható felező. Nagyon ügyesen, óvatosan lépdel át bármin az elől-hátul merevhidas futóművel, csak nagyon ritkán emelkedik el a földtől. Olyan helyekre merészkedtem be, ahová még sosem korábban, holott óvatosnak kellett lennem, hiszen érdemes egy tesztautót egyben visszaadni. Jimnyvel rendelkező ismerőseim szerint még így is messze jártam a határaitól. Apró mérete miatt nagyon könnyű pozícionálni, és szerintem még a nagy oldalsó ablakokat is direkt úgy tervezték, hogy kikönyökölve legyen csak igazán kényelmes. Ügyesen lógatja le a kerekeit a vájatokba, így mindig talál tapadást. Még nagyon forszírozott terepezés során sem változott érdemben a fogyasztása. Terepezés előtt 6,8 liter/100 km-es adatot mutattak a műszerek, míg utánuk ez 7,3-ra növekedett, nem mintha bárki foglalkozna vele egy ilyen autó esetében. Egyetlen kompromisszuma az elektromos gázpedál, ami pont annyira késlelteti a gázreakciót, hogy terepezés közben zavaró legyen. Valamelyest engedni kell mostantól a divatból a Jimny esetében, de ez nem hinném, hogy valódi probléma lenne. Haszonjárműként sötétszürke lemezfelniket kap, ami szörnyen jól áll neki, és még inkább azt az érzést kelti, hogy nem kell rá vigyázni. Nyomjad apukám! Nekem a központi infotainment kijelző sem hiányzott, és a célközönségnek talán a két hátsó ülés sem fog. Mi több, a második üléssor elhagyásával mostantól extra 33 liter áll rendelkezésre a csomagtartóban, állat, fa, vagy tényleg bármi szállítására, ami így már 863 literesre nőtt. Eddig sem a térkínálatot érte panasz – pont rövid tengelytávja és mindössze 1 tonnás tömege teszi egyedülállóvá a piacon. Sokkal inkább a 7 milliós árát nehéz lenyelni, bár haszonjárműként talán mérvadóbb a jelenlegi 5,5 milliós kedvezményes nettó ára. Illetve erre még rájön a bitang várakozási idő. Ismerőseim szerint korábban 16-17 hónapot kellett várni egy Jimnyre, és gyanítom, hogy ez most sem lesz másképp, hiszen továbbra sem találunk még csak hasonlót sem a piacon. A Jimny egyszeri és megismételhetetlen ikon, ami most újra köztünk van, és ez zseniális. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!