A dél-koreai Szöul és az indonéziai Dzsakarta felvétele a versenysorozat helyszínei közé a vezető beszédtémák közé tartozik. London is visszakerült a 2019/2020-as idény versenynaptárába, ahol a bajnokság küzdelmei július 25-én és 26-án egy kétnapos versenyhétvégével zárulnak. A záróversenyekre példa nélkül álló módon a Temze partján, a Royal Docks területén és az ExCeL London kiállítási központon keresztül – részben tehát kül- részben pedig beltéren – kialakított pályán kerül sor. Az ABB Formula-E sorozat egyre nagyobb népszerűsége – az 5. idényben 400.000-nél is több látogatót csábított ki a városi utakon megrendezett versenyekre, és mellette 411 milliós televíziós nézettséget is produkált (ami 24%-os növekedést jelent a 4. versenyidényhez képest) – jól jelzi, hogy az embereket igenis érdekli a megújuló energia és az e-mobilitás. A pályákon versenyről versenyre látható izgalmas jelenetek mindent megmutatnak a jórészt közösségi médián nevelkedett fiatalokból álló közönségnek mindabból, amire egy elektromos jármű képes lehet. Az autó-motor sport elkötelezett hívei és a technika megszállottjai alig várják már az új idény kezdetét, amikor első ízben gyári csapatok is rajthoz állnak, nevezetesen a Mercedes-Benz és a Porsche – mindkettő igencsak jónevű versenyistálló –, és így már 24-állásos rajtrácsra lesz szükség. A legmagasabb színvonalat képviselő két német induló annak apropóján szállt be a versenysorozatba, hogy maguk is teljesen elektromos hajtású autókkal jelentek meg a piacon. Ezekben a motor és az akkumulátorok kialakítása, valamint a töltési technológiák kölcsönösen termékenyítőleg hatottak egymásra, ami még inkább fokozza az elektromos járművek globális elfogadottságát. Miután az 5. idény tavaly júliusban a New York-i versennyel lezárult, a csapatok az előző hónapban a valenciai (Spanyolország) Ricardo Tormo ringen jöttek össze egy 3 napos, idény előtti tesztelésre. A pályán versenykörülmények között is kipróbálhatták új fejlesztésű alkatrészeiket, és újabb pilótákat dobtak be a mély vízbe. Az új szerződéssel rendelkező versenyzők között találjuk a svájci Simona De Silvestrót, az ABB nagykövetét, aki ebben az idényben a Porsche teszt- és tartalékpilótája lesz. A nagynevű versenycsapatok és több csúcskategóriás pilóta – köztük a Mercedes kiválósága, a 2019-es Formula 2 bajnok, Nick de Vries – beszállása tovább fokozza a 6. idény versenyeinek intenzitását. Megtörténtek azok a szabálymódosítások, amelyek lehetővé teszik a versenyautók sebességének növelését, illetve jutalmazzák az energiatakarékos vezetést. A pálya egy kijelölt szakaszán áthaladva extra teljesítményt biztosító Attack Mode funkció igénybevétele esetén rendelkezésre álló energiaszintet 235 kW-ra (320 LE) emelték, de ez a funkció csak akkor aktiválható, ha a mezőny megkapja a zöld zászlót (az Attack Mode nem hozzáférhető, ha óvatos vezetésre figyelmeztető sárga zászló van érvényben). A szabályváltozások célja, hogy szoros legyen a verseny, és megmutatkozhassanak a második generációs Formula-E versenyautók erőátviteli rendszerének speciális előnyei. Most a kvalifikációs csoportfutamok leggyorsabb pilótáinak is bajnoki pontok járnak, ami már a verseny kezdete előtt csúcsteljesítményre ösztönzi őket. A 45 perces verseny utolsó pillanatáig nyílttá teszi a küzdelmet az az új szabály, mely szerint meghatározott mennyiségű energiát levonnak a mezőny minden tagjának fedélzeti tartalékából, ha baleset miatt a versenyautók csak lassabban hajthatnak, például akkor, ha bejön a pályára a biztonsági autó, vagy teljes pályás sárga zászlós megszakítás van érvényben. Azzal a Jean-Éric Vergne-nel – a Formula-E első kétszeres egyéni bajnokával – kell most versenybe szállni, aki az 5. és a 6., tehát két egymást követő idényben zárt az élen. Idén csatlakozott a DS Techeetah csapatához, ahol Antonio Felix da Costa, a versenysorozat egyik veteránja lesz a csapattársa. Az előző idény hatalmas küzdelmét – a sorozat első nyolc versenyét nyolc különböző pilóta nyerte meg – várhatóan még kiélezettebbé teszi több nagy név indulása, köztük a Geox Dragon színeit képviselő Brendon Hartley és a Tag Heuer Porsche pilótája, Neel Jani, akik mindketten SportsCar bajnokok. Az ABB Formula-E idény egyik kiegészítő eseménye a Jaguar I-PACE eTROPHY második évada lesz. Ezekben a betétfutamokban a Jaguar I-PACE elektromos sport-szabadidőautók (SUV) versenyverziói indulnak. Az I-PACE eTROPHY versenysorozat indulói 8 városban megrendezésre kerülő 10 fordulóban mérik össze erejüket. A széria célja, hogy bemutassa a Jaguar akkumulátorral működő elektromos autóinak teljesítményét és tartósságát. Az ABB – mint a versenysorozat hivatalos járműtöltési partnere – a 6. versenyidényben is speciálisan módosított Terra 53 DC töltőket bocsát a csapatok rendelkezésére. Az ABB a teljesen elektromos hajtású együléses versenyautók nemzetközi ABB FIA Formula-E Championship vesenysorozatának névadó partnere. Világszerte saját technológiájával támogatja a városi helyszínek ideiglenesen kialakított versenypályáin megrendezett eseményeket. Az ABB a gyorstöltő állomások telepítésének globális piacvezetőjeként a világ 77 országában eddig több mint 11.500 töltőpontot épített ki. A 6. idény versenynaptára Forduló Város Ország Dátum 1 Diriyah Szaúd-Arábia 2019. november 22. 2 Diriyah Szaúd-Arábia 2019. november 23. 3 Santiago Chile 2020. január 18. 4 Mexico City Mexikó 2020. február 15. 5 Marrakesh Marokkó 2020. február 29. 6 Sanya Kína 2020. március 21. 7 Róma Olaszország 2020. április 4. 8 Párizs Franciaország 2020. április 18. 9 Szöul Dél-Korea 2020. május 3. 10 Dzsakarta Indonézia 2020. június 6. 11 Berlin Németország 2020. június 21. 12 New York USA 2020. július 11. 13 London Egyesült Királyság 2020. július 25. 14 London Egyesült Királyság 2020. július 26.  

A Lada márkához tartózó autók értékesítése 1,59 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest a 2019 január-októberi időszakban. Az idei év első 10 hónapjában a Lada márka összesen 295 437 személygépkocsit és kishaszongépjárművet értékesített. Ez 21 százalékos oroszországi piaci részesedést jelent – jelentette be az Avtovaz sajtóirodája. Az eladások éves szinten annak ellenére is növekedtek, hogy októberben csak 30,237 Lada gépkocsit értékesítettek, ami 5,5 százalékos csökkenés 2018 azonos időszakához képest. A Lada márka legkelendőbb modellje a Granta, amiből 11,712 darabot helyeztek forgalomba októberben. Ez 14.1 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Az év első 10 hónapjában a Grantából összesen 108,686 darabot adtak el, ami 31,5 százalékos bővülés 2018 azonos időszakához képest. A személygépkocsikon túl októberben 9,160 Lada kishaszongépjármű is gazdára talált Oroszországban.  

Virgil Exner 1909. szeptember 24-n született a Michigan államban található Ann Arborban. Már gyerekkorában megmutatkozott művészi tehetsége, így az Indiana államban található Notre Dame Egyetemre jelentkezett. Sajnos tanulmányait nem tudta befejezni, mert nem tudta fizetni a tandíjat. Egy reklámügynökségnél talált munkát, ahol plakátokat rajzolt, többek között autógyáraknak is. Harley Earl, aki 1928-ban megalapította a General Motors Arts&Color részlegét, a világ első formatervező stúdióját felfigyelt a tehetséges ifjúra. Exner boldogan váltott munkahelyet, s gyorsan bizonyított: 25 évesen már a Pontiac jövőbeli típusain dolgozott. Bár a General Motorsnál még azt is elképzelhetőnek tartották, hogy Exner egyszer majd Earl örökébe lép, ám az ifjú designernek más elképzelései voltak, s 1938-ban Raymond Loewy csapatához csatlakozott. Raymond Loewy számos Cola-Cola italautomatától, gőzmozdonyig, a Shell jelvényétől fridzsiderekig az ipari formatervezés legkülönbözőbb területein dolgozott. A második világháború alatt Exner Loewy megbízásából a Studebaker autók új generációján dolgozott. Neki köszönhető az 1947-ben bemutatott, panoráma szélvédős Studebaker Starlight jellegzetes külseje. Loewy szerette magának tulajdonítani a dicsőséget, de ma már teljesen egyértelmű, hogy a formaterv Exner munkája volt. Mikor Exner a Studebakernél dolgozott talált egy régi, használaton kívüli Indy 500 versenyautót, amelyet átalakított, s az lett a napi „járós” autója (Forrás: Autopuzzles) A két erős jellemű ember nem igazán fért meg egymással, így Exner ismét váltott. 1949-ben a Chrysler „Advanced Styling Studio” azaz Jövőbeli Tervek Stúdiójának vezetője lett. Ez azt jelentette, hogy az általa elképzelt formatervek sorozatgyártásba kerülésére néha éveket kellett várni. Más esetekben pedig egyszerűen a süllyesztőbe kerültek Exner ötletei. Ám Exner bátran vállalta a konfliktusokat. Akkoriban a Chrysler modelleket egy bizottság „formatervezte”, amelynek következtében eléggé unalmas járművek sülettek. Exner hivatásának tekintette, hogy a mérnökök kezéből kivegye a designnal kapcsolatos döntéseket. Annak érdekében, hogy hatásosan tudja demonstrálni elképzeléseit elhatározta, hogy elkészít néhány olyan prototípust, amellyel különböző formai megoldásokat tesztelhet. Ebben az elképzelésében támogatta K.T. Keller is, a Chrysler elnöke. Keller már korábban megállapodott az olasz Ghia stúdióval prototípusok kivitelezéséről – az olaszok ugyanis sokkal-sokkal olcsóbban, mégis jobb minőségben dolgoztak. Exner kapott egy Hemi V8-as motorral szerelt alvázat, amely a kiindulópontja lett olyan egyedi járműveknek, mint K-310, a C-200,a DeSoto Adventurer és a Chrysler D’Elegance. A K-310-zel indult a Chysler és Exner együttműködése. Az autót a Ghia műhelyben készítették el (Forrás: FCA) Ezeket az olasz Ghia stúdióban kivitelezték. Azon kívül, hogy sikerült rávenni a Chrysler vezetőségét egy alapos átfazonírozásra, Exner elképzelései a Ghia formatervezőire, Luigi Segrére, Felice Mario Boanora és Giovanni Savonuzzira is hatottak. A Chrysler New Yorker 20 centivel megkurtított alvázára épülő D’Elegance letisztult formájával elbűvölte az 1952-es Párizsi Autókiállítás látogatóit. S nem csupán őket. Segre és Boano arra is rájöttek, hogy a Karmann által kért sportos Volkswagen Bogárhoz tökéletese illenének a D’Elegance ívei és hajlatai. Ahol kellett kicsinyítettek, de a két autó hasonlósága vitathatlan. Az 1952-es Chrysler D’Elegance, amelyről a Karmann-Ghiát mintázták (Forrás: RM Auctions) Miközben a Ghia a Karmann-Ghia csinosításával foglalkozott Exner már a következő lépésen gondolkodott. 1955-ben a Chrysler piacra dobta a „Forward Look” (Előre Tekintő) modellsorozatot, az új Imperiált és a Chrysler 300-t. A General Motors élelmes szakemberei még a nyilvános bemutató előtt szemügyre vették az újdonságokat, s villámgyorsan áttervezték saját modelljeiket. Az alacsonyabb tetővonal és a hatalmas szárnyak megalapozták az „autóipari barokkot”, amely egészen az ötvenes évek végéig tobzódott. A Foward Look Exnernek és munkatársainak az amerikai Iparművészek Intézetének Aranyérmét eredményezte. Érdemes egy kicsit elidőzni a Forward Look jelentőségén. 1951-ben a General Motors bemutatta a LeSabre prototípust, s attól kezdve ők vitték a prímet Amerikában. Virgil Exner három év alatt egy jóval konzervatívabb, kisebb és kevésbé tőkeerős vállalatnál lepipálta régi mesterét. Az 1957-es DeSoto Adventurer, amelyben kiteljesedett a "szárnymánia" Időközben Kellert leváltották, s helyére Tex Colbert került. Colbert a Chrysler alelnökévé léptette elő Exnert, aki a sorozatgyártású modelleken kívül számos további prototípust is készített. Az Exner által megálmodott Chrysler XNR prototípus ihlette a Ghiát az Assimetrica elkészítésére. A prototípust Georges Simenon a Maigret történetek írója használta (Forrás: RM Auctions) Exner-t a Forward Look sikere sem ingatta meg, tudta, hogy a siker titka a folyamatos megújulás. Nem rajta múlt, hogy minőségi problémák miatt az eladások visszaestek. 1961-ig maradt a Chryslernél, s miután összezördült Colberttel kilépett, s fiával, Virgil Exner juniorral megalapította saját formatervező stúdióját. Virgil Exner 1964-ben kötött szerződést a Duesenberg Corporationnel, amelyet Fritz Duesenberg, az egykori dicsőséges Duesenberg gyártelepét irányító August fia hozott össze. Exner nem csupán a formatervet készítette, de a kapcsolatait is mozgosította, így az újdonság Chrysler alapokra épült, s a prototípust a Ghia stúdió készítette el. Dacára a pozitív fogadtatásnak a finanszírozó túl korán kiszállt, így az egész projekt dugába dőlt (Forrás: RM Auctions) Az 1960-as években Exner legmerészebb álmait váltotta valóra: úgy tisztelgett az autótörténelem fontos márkái, mint a Duesenberg, a Packard és a Bugatti előtt, hogy modern köntösben újraértelmezte azokat. A Stutz Blackhawk-ból 1966-1968. között kisebb széria készült. A rézzel foglalkozókat tömörítő Copper Developments Association elnöke, George M Hartley az Esquire magazinban Virgil Exner formaterveivel. Hartley 1964-ben megkérte a Mestert, hogy készítsen egy reklámautót, amelyben hangsúlyos szerephez jut a réz. Ez lett a Mercer Cobra prototípus (Forrás: RM Auctions). Exner 1973. végén hunyt el. 1995-ben beválasztották az Autóipari Hírességek Csarnokába.

Az első teljesen elektromos amerikai busz tesztje nemcsak a FlixBus-nak, hanem a teljes utazási szektornak nagy lépés.” – mondta el Michael Kahn, a FlixBus USA üzletfejlesztési vezetője. „Eltökéltek vagyunk, hogy 2030-ra 100 százalékban szénsemleges utazási lehetőséget kínáljunk. Hálásak vagyunk az olyan gyártóknak, mint az MCI, akik befektetnek a fenntartható közlekedés jövőjébe az USA-ban.” A sikeres teszt után a FlixBus a buszok megrendelésének folyamata során is együttműködik buszpartnereivel, illetve az MCI-vel, hogy 2020-ban olyan kulcs útvonalakon jelenhessenek meg az e-buszok, mint a Los Angeles-San Diego, San Francisco-Sacramento, Portland-Seattle és New York-Philadelphia folyosók.  Fotó: FlixBus „Nem mindenki engedheti meg magának, hogy 40.000 dollárt költsön egy elektromos autóra, de hamarosan bárki vehet 10-15 dolláros jegyeket az elektromos FlixBus-ra.” – tette hozzá Kahn. „Mindenkinek elérhetővé szeretnénk tenni a fenntartható utazást.” A FlixMobility kiterjeszti a zöld távolsági utazás határait A buszos utazás sok országhoz hasonlóan az Amerikai Egyesült Államokban is a legfenntarthatóbb távolsági közlekedési mód. Azonban válaszul a sürgető éghajlati kihívásokra a FlixMobility ennél is tovább lépve célként tűzte ki, hogy 2030-ig klímasemlegessé váljon. Az elektromos és hidrogén meghajtású, illetve biogázzal működő buszok használata is ezt a célt szolgálja majd. Az USA a harmadik olyan ország, ahol a vállalat elektromos járműveket tesztel. 2018-ban a FlixBus indította el a világ első távolsági útvonalon közlekedő menetrend szerinti e-buszát Franciaországban, Párizs és Amiens között. Ugyanebben az évben Németországban, Frankfurt és Mannheim között állt szolgálatba a következő busz. A németországi buszok a Greenpeace Energy által biztosított zöld árammal működnek. Ez táplálja a FlixBus anyacégének, a FlixMobility-nek a vasúti szerelvényeit is Németországban. 2020-ban a FlixTrain Svédországban is elindul, itt is 100 százalékban megújuló energiával működnek majd a járművek. A FlixBus idén ősszel jelentette be, hogy a jövőben hidrogén üzemanyagcellás flottát tervez kialakítani, így ezekkel az elektromos buszoknál nagyobb, megközelítőleg 500 km-es hatótávolsággal rendelkező járművekkel is szolgáltat majd. A német Freudenberg Sealing Technologies és a FlixBus most gyártókkal tárgyal, akik le tudják szállítani a buszokat. A projekt első fázisában egy bemutató flottát szerelnek fel a technológiával kísérleti céllal. A klasszikus dízel buszokról elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás buszokra való átállás időszaka alatt a FlixBus biogáz meghajtású buszokat is be szeretne vetni. A gyártókkal való egyeztetés után előreláthatólag jövő év elején fogja bejelenteni a vállalat, hogy melyik modellt alkalmazzák majd buszpartnerei. Az üzemanyag elérhetősége miatt Németország, Olaszország és a Benelux államok lehetnek az első piacok, ahol a kísérlet elindulhat. „Az elköteleződés a fenntarthatóság irányába a FlixMobility számára nemcsak egy követendő trend, ez a vállalati missziónk és egyben kötelességünk a társadalom felé.” – mondta el André Schwämmlein, a FlixMobility alapítója és ügyvezető igazgatója. „Teljes mértékben elhivatottak vagyunk, hogy ne csak felhasználjuk azokat a technológiákat, amik rendelkezésre állnak a távolsági közlekedésben, hanem ösztönözzük is az iparági szereplőket, hogy tolják ki a határokat, keressenek újabb lehetőségeket, fektessenek be a bolygónk jövőjébe.” A határok kiterjesztése az USA-ban Az MCI egy olyan 100 százalékban elektromos buszt szeretne kialakítani, aminek teljesítménye hasonló, vagy akár még jobb is, mint a jelenlegi tiszta dízel, hibrid, vagy CNG járműveké. Az MCI D45 CRTe LE CHARGE modellben egy 750 V-os nagy nyomatékú Siemens elektromos motor van, ez 350 lóerős és megközelítőleg 4500 Nm maximális forgónyomatékkal rendelkezik, az amerikai XALT Energy ultramagas energiájú, 389 kWh-os NMC lítium-ion akkumulátora látja el energiával. Hogy a távolsági utazók igényét kielégítse, a modell nagy teljesítményű akkumulátora megfelel a J1772 interoperabilitási szabványnak, kevesebb mint 3 óra alatt töltődik fel 150 kW-os telephelyi töltőről. A buszt szintén ellátták az MCI Connect Telematic rendszerrel, ami méri a kulcs teljesítménymutatókat, például a távolságot és útvonalon töltött időt, a kiegészítő rendszereket, illetve az akkumulátor hatékonyságát a hőmérséklethez mérten, valós időben.