A futurisztikus Rolls-Royce 103 EX egy egzotikus, kompozit anyagokból készített luxusautó, amelyet villanymotor hajt. A Rolls-Royce szerint a kocsi teljesen személyre szabható, akár még a karosszéria típusa és a tengelytáv hossza is. Mivel ez egy teljesen önvezető autó, az utastérben nincs vezetőülés, kormánykerék és műszerfal sem, amitől teljesen megváltozik a belső térérzet. Az egyetlen műszer egy középre helyezett analóg óra a panoráma szélvédő alatt. Kézzel szőtt selyemmel és fával burkolták az utasteret, az utasok bőrkanapén foglalhatnak helyet. A ki- és beszálláskor a tető és az egyetlen, bal oldalt elhelyezett ajtó is automatikusan kinyílik, sőt, egy fellépő küszöb is kibújik a kocsi aljából. A beépített virtuális személyi asszisztens irányítja a járművet, az információkat pedig a teljes szélességű, átlátszó OLED kijelzőn jeleníti meg. Minél több időt tölt az asszisztens az utassal, annál jobban kiismeri az igényeit, például az éttermekre vagy a kedvenc útvonalakra vonatkozóan. Hangvezérléssel az utas menet közben is kérheti az asszisztenst az útvonal módosítására. A Phantoméval megegyező, 5,9 méter hosszú tanulmányautó érdekessége, hogy a kerekek külön egységet képeznek a karosszériától. A híres Spirit of Ecstasy embléma ezúttal üvegkristályból, kézzel lett kifaragva, és belülről kapott egy megvilágítást is. A csomagtartó a kocsi orrában kapott helyet, a nyílása oldalt van.

A kutatás eredményeként a Nissan jelentős beruházásokat hajtott végre, hogy telefonjainkat gond nélkül, könnyedén párosíthassuk. Az európai csapat vezetője Patrick Keenan, akit a Nissan berkein belül a „40 telefonos embernek” hívnak.   Patrick elmondása szerint „napjaink új autóinak életciklusa 5-6 évre tehető, a mobiltelefonoké azonben ennél jelentősen rövidebb: kevesebb mint 2 évente frissítenek egy-egy modellt. Az autó és a telefon zavartalan kommunikációjának fenntartása az én keresztem.” Patrick dolga elsősorban, hogy a Nissan mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járjon a fedélzeti információs és szórakoztató technológiákban. A csapat kapcsolati hálója segítségével próbálja azanosítani az iparági trendeket és biztosítani, hogy a Nissan legfrissebb fedélzeti rendszere problémamentesen kommunikáljon készülékeinkkel.   A cranfield-i NTCE-ben (Nissan Technical Centre Europe) dolgozó Patrick fiókjaiban telefonok tucatjai sorakoznak, melyek segítségével folyamatosan a kompatibilitás fejlesztésén és finomhangolásán dolgozik. A jövő Nissan modelljein munkálkodva napi több száz teszthívást kezdeményez és fogad.  „Lényegében a munkám, hogy ne legyen több olyan ember aki azért távozik vásárlás nélkül egy Nissan kereskedésből, mert a telefonja nem kapcsolódott az autóhoz” mondta Patrick. Az autóipar jövőjét nagyban meghatározza majd az önjáró technológia, melyben a Nissan már most globális vezető szerepre tör. A Nissan ’ProPilot 1.0’ rendszere 2017-ben a Qashqaiban debütál majd, mely az önjáró technológiák első lépcsőjeként képes lesz az autópáylák sávjain belüli önálló haladásra. A kiemelkedő kompatibilitás és adatintegráció a kirakós kulcsfontosságú elemei, Patrick pedig a Nissan globális mérnökcsapatának tagjaként nap mint nap olyan összekapcsolt járműrendszerek kifejlesztésén dolgozik, melyek fő prioritása a biztonságos működés.

Novák Zoltán, a TaylorWessing nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa szerint a magyar szabályozás hosszú távú sorsa az Európai Bíróság kezében van. „Ez alapvetően abból fakad, hogy az Uber magyarországi tevékenysége határon átnyúló szolgáltatásnak minősül. Az alkalmazást ugyanis az Uber holland leánycége, az Uber B.V. üzemelteti, és a szolgáltatást igénybe vevő utasok is ennek a cégnek fizetnek. Ezért felmerül a kérdés, nem sérti-e a szigorú magyar szabályozás a szolgáltatás¬nyújtás szabadságának uniós alapelvét” – mutat rá a Taylor Wessing ügyvédje. Fuvarozás vagy csak közvetítés? Ez lényegében attól függ, hogy az Uber által végzett tevékenység közlekedési szolgáltatásnak minősül-e, vagy – mint ahogy azt a cég maga állítja – pusztán internetes közvetítő szolgáltatásnak. Más szóval: Szerves részét képezi-e a fuvar az Uber által nyújtott szolgáltatásnak, vagy az alkalmazás csak az utas és a sofőr egymásra találását segíti? A közlekedési és a közvetítő szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozás ugyanis jelentősen különbözik egymástól. Az Uniós jogszabályok kiemelten védik a szolgáltatásnyújtás szabadságát a belső piacon belül. Ez az elv a tagállamokat arra kötelezi, hogy ne korlátozzák indokolatlanul és aránytalanul a más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások tevékenységét – például azáltal, hogy a tevékenység folytatását speciális hatósági engedélyhez kötik. Ez a védelem azonban nem egyenlő mértékben illet meg minden szolgáltatást. A közlekedéssel összefüggő szolgáltatásokat például kiveszi az alapító szerződés a szolgáltatásnyújtás szabadságának általános védelme alól, és velük kapcsolatban mindössze egy „közös közlekedéspolitikát” irányoz elő. A közös közlekedéspolitika keretében több közlekedési ágazatra, így például az autóbuszos személy¬szállításra vonatkozóan is létrejött már uniós szabályozás, az autós személyszállításra vonatkozóan azonban mind a mai napig nem. Az utóbbi tehát változatlanul teljes mértékben tagállami kompetenciába tartozik. „Ha az Ubert közlekedési szolgáltatónak tekintjük, akkor az autós személyszállításra vonatkozó tagállami jogszabályok vele szemben való érvényesítése akkor sem ütközik az uniós jogba, ha ez a tevékenységét súlyosan korlátozza. Márpedig a jelenlegi magyar szabályozás pontosan ezt teszi” – emeli ki Novák Zoltán. Az autós személyszállításról szóló kormány¬rendelet meghatározása szerint ugyanis az Uber beleesik az önálló diszpécserszolgálat fogalmi körébe. Márpedig önálló diszpécser-szolgálati tevékenység csak a közlekedési hatóság által kiadott engedély birtokában végezhető. Az engedély egyik feltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen a vele szerződött személygépkocsik számától függő, 20 millió forintig terjedő vagyoni biztosítékkal. Ez a feltétel önmagában még aligha okozna problémát az Ubernek. A rendelet azonban azt is előírja, hogy a vállalkozás „szakmai irányítójának” a hatóság által szervezett 36 órás szaktanfolyamon „személyszállító vállalkozói képesítést” kell szereznie. A tanfolyam végén a „szakmai irányítónak” vizsgát kell tennie, mely során „esszé formájában” kell számot adnia üzleti, pénzügyi, munkaügyi és jogi ismereteiről. „Nehéz elképzelni, hogy a holland Uber B.V. „szakmai irányítója” végigülje a magyar közlekedési hatóság 36 órás szaktanfolyamát, és levizsgázzon a fenti tárgyakból. Azonban mindaddig, amíg ezt nem teszi meg, az Uber nem kaphat Magyarországon diszpécserszolgálati engedélyt. Még ha megkapná is, diszpécser¬szolgálatként csak személytaxi-szolgáltatás nyújtására jogosult sofőr részére közvetíthetne utast, ami aligha egyeztethető össze az Uber üzleti modelljével. A hatóság tehát akár az engedély hiánya miatt, akár tiltott utas közvetítés miatt blokkolhatná az Uber-alkalmazást. Akár Uniós jogba is ütközhet az új magyar szabályozás „Amennyiben azonban az Uber nem minősül közlekedési szolgáltatásnak, a magyar szabályozás Uniós jogba ütközhet” – figyelmeztet Novák Zoltán . „Ebben az esetben ugyanis az Uber B.V. határon átnyúló szolgáltatása a szolgáltatásnyújtás szabadságának védelme alatt állna, tehát csak indokolt és arányos föltételekhez lenne köthető. Egy 36 órás magyarországi szaktanfolyam elvégzése nyilvánvalóan nem tartozna ezek közé. Vitatható lenne az is, mennyiben tehető az Uber felelőssé az általa közvetített sofőrök tevékenységi engedélyének hiánya miatt” – indokolja a Taylor Wessing szakértője Ráadásul az Uber – ha pusztán közvetítő szolgáltatásnak tekintjük – az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv szerinti „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás” definíciójának is megfelelhet. Az ilyen szolgáltatások másik tagállamból történő nyújtása belső jogszabályokra hivatkozva csak kivételes okból korlátozható. Az irányelv a kivételek között a fogyasztók védelmét is felsorolja, erre hivatkozva tehát az Uber tevékenysége korlátozható lenne.  A korlátozást fontolgató tagállamnak azonban ilyenkor is első körben a szolgáltató székhelye szerinti tagállamot kellene felhívnia intézkedésre, majd, ha ez nem vezetne eredményre, az Európai Unió Bizottságához kellene fordulnia. Ha tehát az Uber nem minősül közlekedési szolgáltatásnak, Magyarország csak akkor blokkolhatná az alkalmazást, ha előbb egyeztetne Hollandiával és a Bizottsággal, és az utóbbi az intézkedést indokoltnak tartaná. A kérdés, hogy az Uber közlekedési vagy közvetítő szolgáltatást nyújt-e, nem Magyarországon merült föl először. Az Európai Unió Bíróságához a tavalyi év folyamán egy barcelonai bíróságtól érkezett egy erre vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem. A döntésre, mely a jelenlegi magyar szabályozás sorsát is döntően meghatározza, várhatóan még az idén sor kerül.

Az Open Road Fest-en összekötöttük a kellemeset a hasznossal és felfedeztük a Balatoni régiót, miközben izgalmas pillanatokat éltünk át a Harley modellek kiválóságain. A legkisebb Sportsterektől egészen a nagy túravasakig az egész Harley modell-paletta a rendelkezésünkre állt, így mindenki kiválaszthatta a stílusához illőt. Kiss Viki motorversenyző nem meglepően a sportosabb vonalból, a vízhűtéses V-Rod családból nyergelte fel magának a Night Rod Special-t. „Egész végig csak vigyorogtam, egyből elkapott a Harley-életérzés” – mesélte nekünk a túra után. A Feel the Freedom életérzésről árulkodott Kertész Ricsi humorista mimikája is, aki hatalmas vigyorral az arcán élvezte a motorozás minden percét és szívta magába az élményt. Kiss Viktória motorversenyző a Night Rod-ot választotta ebben a kőrben Szabó ’Topi’ Zoltán vadászrepülő pilóta, műrepülő világbajnok is velünk tartott, aki a legotthonosabban érezte magát, amikor megérkeztünk úti-célunkhoz, a Szentkirályszabadja Reptérre. Menet közben mindenkit hatalmába kerített a Harley életérzés, hiszen ritkán adódik lehetőség megtapasztalni, milyen az amerikai vasparipákon motorozni, ráadásul egy csapatban gurulni, és osztozni az elsuhanó levendula-és szántóföldek szemet gyönyörködető látványán. Szabó 'Topi' Zoltán, egykori vadászpilóta az Ultra Limited nyergében A be nem tervezett, de lassan hagyománynak váló kis kitérőnk után érkeztünk meg a reptérre, ahol a gépek katonás sorrendben sorakoztak fel egymás mellé. Rövid motorszemle és fényképezés után jött a túra fénypontja, mégpedig a kifutó. Biztos neked is megvan az a filmes pillanat, amikor a motoros tovaszáguld a lemenő nap fényében a végeláthatatlan, gyér növényzettel tarkított úton, miközben a rádióból üvölt a rock zene. Nos, a Harley On Tour résztvevői élőben tapasztalhatták meg ezt a bizsergető pillanatot, és egy másodpercre mindnyájan elhihettük, hogy az amerikai álom részesei vagyunk. Különleges élménycsomaggal ruházza ám fel az embert huszonkét amerikai motor látványa, miközben száguldanak a naplementébe a hosszú-hosszú kifutón. Egyszerre szürreális, hihetetlen, fantasztikus, és szavakkal nehezen kifejezhető. Egy olyan élmény, amire örökké emlékezni akarunk és féltve őrizzük legbecsesebb emlékeink között.