Ferry Porsche, teljes nevén Ferdinand Anton Ernst Porsche valódi benzinvérű konstuktőr volt. Mondjuk sok választása nem volt: édesapja, dr Ferdinand Porsche miközben 1909-ben született gyermeke felcseperedett először az Austro-Daimler, majd a Mercedes főtervezője volt, majd 1931-ben megnyitotta saját mérnök-fejlesztőirodáját Stuttgartban. Így Ferry különleges automobilok között nőtt fel. 11 éves volt, amikor karácsonyi ajándékul benzinmotoros gyerekkocsit kapott. Egy évvel később már az Austro-Daimler Sascha nevű kisebb méretű versenyautó volánja mögött próbálgatta szárnyait. Ferry Porsche és a karácsonyi ajándékul kapott kisautó. Ferry Porsche az élet iskolájában tanulta ki a szakma mesterfogásait. 21 éves volt amikor édesapja önállósította magát, s ő az első percektől fogva részt vett a tervezőiroda munkájában. Mire a második világháború kitört Ferdinand Porsche és munkatársai már számos nagyszerű projekten dolgoztak. 1943-ra azonban egyértelmű lett, hogy Stuttgartban nem lehet tovább dolgozni. Egyre gyakoribban voltak a bombatámadások, s éppen ezért költözni kellett. Gmünd Ferdinand Porsche 1944-ben Ausztriába, a sokkal biztonságosabb karintiai Gmündbe költözött. Az egykori fűrészüzem épületeiben a munkakörülmények több mint nehezek voltak a vállalat mintegy háromszáz alkalmazottja számára. Géphiány volt, gyakran anyaghiány is, és a fából készült barakkok zsúfolásig teltek. A gépbarakkokban olyan szűkös volt a hely, hogy a munkások alig tudtak mozogni az esztergapadok között. További barakkokat kellett építeni a vezetőség és a kantin számára, a tervezőmérnökök számára pedig Gries an der Lieser városrészben építettek egy telepet. Ennek ellenére a Großglockner-hegységen túli, eldugott völgyben való elhelyezkedésnek felbecsülhetetlen előnye volt: a háborús zavargások alig fenyegették, és a vidéki környezetben minden dolgozónak bőségesen jutott ennivaló. Ferdinand Porschét 1945 decemberétől a franciák internálták. Csak 1947-ben engedték szabadon, és 1948-ban hivatalosan is felmentették. Ebben az időszakban Ferry Porsche irányította az iroda tevékenységét. Miközben elsősorban mezőgazdasági gépek tervezéséből sikerült bevételre szert tenni Ferry már arról álmodozott, hogy saját sportkocsit fejleszt. „Nem találtam olyan autót, amilyet megálmodtam. Ezért úgy döntöttem, hogy magam építek meg egy megfelelőt." Kapóra jött, hogy Piero Dusio, egy nagyravágyó olasz vállalkozó nagyívű versenyautó-terveihez keresett partnert. Végül a Porsche iroda kapta a megbízást a Cisitalia 360 kifejlesztésére. A 12 hengeres boxermotoros konstrukció csődbe jutttatta Dusiot, aki Argentinába költözött az egyre fenyegetőbb adóssághegy láttán. Viszont Ferry Porschénak az így szerzett pénz lehetőséget jelentett arra, hogy megvalósíthassa saját álmát. A 356 születése Hátul középen Ferry Porsche Az 1931-ben megnyitott Porsche tervezőiroda folyószámos rendszert alkalmazott. Minden egyes terv külön szmot kapott. Példának okáért: a 22-es az Auto Union Grand Prix versenyautó terve volt, a 60-as a Volkswagen Bogáré. A számok tehát minden egyes új megrendeléssel, minden egyes tervezett motorral, minden egyes tengelyhez, sebességváltóhoz vagy traktorhoz készült rajzzal nőttek. 1947-re a Porsche nyilvántartásában a 356-os számig jutottak. Ezért kapta Ferry sportkocsija a ma is ismert típusszámot. Az első Porsche, a középmotoros ős-356-os Ferry, továbbá a Ferdinand Porsche olyan régi, kipróbált munkatársai, mint Karl Rabe és Erwin Komenda által tervezett sportkocsi a Volkswagen alkatrészeire épült. Ferry Porsche a tervezés során kisebb módosításokkal a Volkswagen kormány- és fékrendszereit, felfüggesztéseit, sebességváltóit és motorjait használta fel. Komenda és Ferry tervezte az első karosszériát, amelyet egy csővázas térvázra szereltek. A nyitott kétüléses áramvonalas formája szinte teljes egészében a második világháború előtt, a soha meg nem valósult 1939-es Berlin-Róma versenyre épített 64-es számú prototípus vonalvezetését követte. Az első 356-os roadster karosszériáját Friedrich Weber, a kiváló fémipari szakember, aki 1948 áprilisában csatlakozott a Porschéhez, kézzel formázta. A hátsó tenger előtt elhelyezett motor lökettérfogata 1131 köbcentiméter volt, de a Porsche mérnökeinek új hengerfejekkel és finomhangolással sikerült 35 LE-re növelniük a teljesítményét. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a mindössze 585 kilogramm tömegű járművet 135 km/órás végsebességre gyorsítsa. 1948. június 8-án a 356.001 alvázszámú "No. 1" Roadster „Volkswagen special” néven forgalmi engedélyt kapott. Ez egy egyedi példány maradt, de konstrukcióját tekintve inspirálta az 1953-ban bemutatott legendás 550S Spyder-t. A 356/2 munkálatai a No. 1" építésével párhuzamosan folytak. Az első zárt kupé 1948 augusztusában készült el. A négyhengeres boxermotor teljesítményét 40 LE-re növelték, és a motort az autó farába helyezték át. Így tágasabb lett a belső tér, sőt még csomagoknak is jutott hely.   1948/49 telétől az ausztriai gyártás 1950-es befejezéséig 44 Coupé és nyolc Cabriolet készült. A felépítményeket már nem a Porsche munkatársai kalapálták formára. A munkát inkább olyan karosszériaműhelyeknek adták, mint a bécsi Kastenhofer, a szintén bécsi Keibl vagy a svájci Beutler! 1949. tavaszán ezeket a Gmündben készült modelleket prezentálta a cég a Genfi Autókiállításon. Keibl-karosszériás 356-os Amikor Ferry Porsche meghozta a döntést, hogy megépíti "az ő" 356-osát, azt feltételezte, hogy körülbelül 500 ilyen sportkocsit tud majd eladni. Óriásit tévedett: 1965-ig közel 78 000 Porsche 356-os készült.