Összeütközött egy sódert szállító nyerges vontató és két személygépkocsi az 5202-es úton, Taksony közelében. A műszaki mentést végző szigetszentmiklósi hivatásos és délegyházi önkéntes tűzoltók az egyik autóból feszítővágóval szabadítottak ki egy embert, majd kiemelték és átadták őt a mentőknek. Az egységek áramtalanítják a járműveket. Mentőhelikopter is a helyszínre érkezett. Az érintett útszakaszt teljes szélességben lezárták. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A pandémia kitörését követő legnagyobb maratont rendezték meg vasárnap Berlinben. A német főváros 47. alkalommal látta vendégül a sportolókat a leggyorsabbként számon tartott maratonon, melynek idei győztese 2:05.45-ös idővel az etiópiai Guye Adola lett. A női mezőnyben honfitársa, Gotytom Gebreslase végzett az élen 2:20.09-es eredménnyel. Az idei versenyen jubilált a BMW Group: immár tizedik alkalommal támogatta a versenyt névadó szponzorként. A bajor prémiumgyártó 55 járműből, a technológiai zászlóshajó BMW iX, az első teljes mértékben elektromos BMW i4 Gran Coupé, valamint BMW iX3 és BMW i3s modellekből álló flottával biztosította a verseny gördülékenységét. A Berlin Marathon hagyományosan nagy népszerűségnek örvend a müncheni központú vállalatcsoport alkalmazottai körében is: a 25 000 rajthoz álló versenyző közül 200-an a BMW munkatársai voltak. A BMW Group Magyarország is évek óta aktív közreműködője a Berlin Marathonnak: 2015 óta támogatja a SUHANJ! Alapítvány versenyzői csapatát. A SUHANJ! Alapítvány közhasznú, nonprofit civil szervezet, mely 2010 óta osztja meg a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Több sportágban szervez rendszeres edzéseket látás-, mozgás és értelmi sérültek számára, önkéntesei a fogyatékkal élő résztvevőket segítik futó, úszó és triatlon versenyek teljesítése során. A SUHANJ! Alapítvány csapatát idén három látássérült futó – Boros Csaba, Hajnalné Filipich Adrienn és Osbáth Tibor –, valamint Kis Gábor handbike-os versenyző, illetve guide-jaik erősítették és a távot mindannyian eredményesen teljesítették. A BMW Group Magyarország a SUHANJ! Alapítvány csapatának idei berlini utaztatását egy BMW 430d Coupé xDrive modellel segítette. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A ragasztás, mint karosszériajavító technológia a biztonsági előírások és gyártói ajánlások figyelembevételével igen hatékony megoldásnak bizonyul. Az eltérő összetételű és szerkezetű anyagok összekapcsolása, nem (minden esetben) történhet hegesztéssel, így például az acél és alumínium lemezek egymáshoz való rögzítése is ma már leginkább ragasztással történik. Amellett, hogy növelik a jármű stabilitását, ezek a kötések védettek a környezeti tényezők okozta korrózióval szemben. A technológia előnyei közé tartozik az is, hogy nem csak a ragasztandó felületeknek nem kell azonosnak lenniük, de a ragasztó alapanyagának sem kell azokkal megegyezniük. A kötések szilárdságát a ragasztó anyag belső szilárdsága (kohéziója), illetve a ragasztandó felület és a ragasztóanyag felületén fellépő erőhatások (adhézió) befolyásolják.     Az autóiparban alkalmazott nagyszilárdságú acélok hőkezelés során veszítenek a teljesítményükből. A hidegen végzett javítással - ragasztással és szegecseléssel – az ebből fakadó problémát is ki lehet küszöbölni. Továbbá a hegesztés előtt tett előkészületekből és szétszerelésekből fakadó idő és munkatöbblet is megspórolható azáltal, hogy a tűzveszélyes technológiát leváltva már nem szükséges a jármű tankját és egyéb alkatrészmechanizmusait eltávolítani a karosszériából. A ragasztással történő javításnál kulcsfontosságú a megfelelő anyagok kiválasztása, mert az anyag kötési ideje, illetve annak erőssége nagyban befolyásolja a karosszériaelemek javításának minőségét. Ebben az esetben is általánosságként megfogalmazható, hogy a drágább és minőségibb anyagok azok, amelyek teljesíteni tudják a járműtulajdonosok által elvárt magas színvonalú karosszériajavítást. Ennek tekintetében viszont a ragasztásos karosszériajavítás sem olcsó fenntartó tevékenység, még akkor sem, ha megspórolt időt és munkát nézzük a hegesztéssel szemben.   A ragasztási technológiák három csoportba sorolhatók: homogén kötések, inhomogén kötések és kombinált kötések. A homogén kötések esetében a ragasztandó anyagok között csak ragasztóréteg található. A homogén technológia lépései: ·         A ragasztandó felületek előkészítése ·         A ragasztó előkészítése: komponensek kimérése, összekeverése (kétkomponensű) kiülepedett rész felkeverése (diszperziós), hígítás (oldószeres), töltőanyag bekeverése ·         A ragasztandó munkadarabok illesztése és rögzítése: illesztő készülékek, rögzítő elemek (pl.: csavar) ·         A ragasztó kikeményítése ·         Utóműveletek: felesleges ragasztó eltávolítása, utólagos hőkezelés, védőréteg A technológia bármely lépésének elmulasztása, vagy nem megfelelő elvégzése minden esetben a munka minőségének kárára megy. Az inhomogén kötések alkalmazása során a ragasztó rétegben még valamilyen erősítő anyag található. A harmadik csoport tartalmazza a kombinált kötéseket, amelyek a ragasztás mellett más kötések alkalmazását is magunkban foglalják. Ilyen kötés például a már említett szegecskötést, melyet a ragasztásos eljárás kiegészítéseként alkalmaznak a javítóműhelyekben. Szegecseléskor szabványosított anyagú és kialakítású szegecsszár zömítésével, illetve egy zárófej kialakításával két, vagy több alkatrész viszonylagos helyzetét rögzítő, nem oldható kötést lehet létrehozni. Az eljárás károsanyag-kibocsátástól mentes. Ahol a lemez kétoldali átfogása nem lehetséges, ott popszegecset alkalmaznak. Bevonata miatt ez sem hagyományos, mert alumíniumlemezek, illetve alumínium-vas lemezek összefogása is történhet vele, és az elektrokorrózió kialakulását meg kell akadályozni. A szegecselésnek két fajtája ismert, a clinchelés és a beültetett szegeccsel történő javítás. Clinchelés során alakkal záró kötést hozunk létre, ahol a vastagabb, vagy azonos vastagságú anyagot nyomjuk a vékonyabb anyagba, ez az úgynevezett saját anyaggal történő szegecselés. A kötés helyén együtt átnyomják a két összekötendő elemet a lemezsíkból a merev matricába. Amikor a lemezanyag eléri a matrica alját, akkor zömítés következik, ezáltal válik a kötés oldhatatlanná. A clinchelés előnyei a hegesztéssel szemben, hogy nem szükséges a kötés helyét melegíteni, nincsenek mérgezőgázok, vagy gőzök, valamint nem szükségesek a korróziógátló utómunkálatok, szegecsek vagy csavarok alkalmazása, illetve a kötés helyét előmunkálni, vagy kezelni. Hátrányai közé tartozik azonban, hogy kisebb a kötési szilárdsága, nem lehet általánosan alkalmazni és a szerszámok kialakítása a rendszergyártók tapasztalatain alapulnak. A beültetett szegecses módszerrel is alakzáró kötés jön létre, ahol a vékonyabb anyagot nyomjuk a vastagabb anyagba, miközben egy szegecset is „lövünk" a lemezekbe, ez az úgynevezett „beültetett" szegecs, másnéven idegen anyaggal történő szegecselés.

Szerbia és Koszovó között azért alakult ki konfliktus, mert a koszovói hatóságok szeptember 20. óta leszedetik a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozzák az átkelést a koszovói-szerb határon. Fotó: Kosovo Online Az uniós közlemény szerint a szerb-koszovói párbeszédért felelős uniós különmegbízott, Miroslav Lajcák vezetésével zajlott megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy az értintett határátkelőhelyeken jelenleg kirendelt különleges rendőri egységeket kölcsönösen visszahívják, és október 2-án reggel nyolc órakor megkezdik az útlezárások felszámolását legkésőbb 16 órai határidővel. A KFOR békefenntartó misszió ezzel egyidejűleg ellenőrzése alá veszi a határátkelőket és körülbelül két hétig a biztonságos környezet védelme és a mozgás szabadsága biztosítására a helyszínen marad. A felek továbbá ideiglenes megoldásként az EU által elősegített párbeszéd keretében elfogadott rendszámtáblákra vonatkozó matricarendszert alkalmazzák, amíg nem születik végleges megoldás - közölték. Megállapodtak abban is, hogy az EU vezetésével szerb-koszovói munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy állandó és fenntartható megoldást találjon a rendszámtáblák ügyében az EU szabványai és gyakorlatai alapján. A munkacsoport első ülését október 21-én, Brüsszelben tartják. Az uniós külügyi szolgálat közleményében végezetül felszólította a feleket, hogy hajtsák végre az összes korábbi megállapodást a helyzet rendezése érdekében még az év vége előtt. Fotó: ARMEND NIMANI / AFP or licensors Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor. Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több 60 állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak. Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!