A tanácsadó cég közleményében kifejti: a szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az autóipari szoftverfejlesztések a következő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek, ami évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet. Az e területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják a versenyképességét.      Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője szerint a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt a mobilitási terület vezető szerepéért. A betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében. A McKinsey&Company tanulmányában rámutat: számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. A térségben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, míg Németországban 13,4 százaléka, vagyis jelentős tartalékok vannak még. Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb (6,6 millió) képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (8 millió), a munkaerőpiaci verseny viszont jóval kisebb, mivel kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek. A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén. A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, emellett jól fejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik. A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat és a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását - mutat rá a tanácsadó cég. A közlemény idézi Kadocsa Andrást, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetőjét, aki úgy véli, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna más, szintén innovatív szakterületek számára, ilyen például a gépgyártás, a robotika és a repülőgépipar. A tanácsadó cég szerint a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel.

Martorellben az 1. gyártósor, ahol az Ibiza és az Arona készül, 2019. évben 264.854 jármű gyártásával zárt, ez 14,5% -kal több, mint 2018-ban (231.213 darab). A 2. sor, ahol a SEAT Leon gyártása folyik, ebben az évben három modell gyártását kezdi meg: a negyedik generációs Leont SEAT és CUPRA verziókban, valamint a CUPRA Formentort. Ezek gyártásának megkezdéséig 2019-ben 153.864 járművet gyártottak, valamivel kevesebbet, mint az előző évben (159.486; -3,5%). Eközben a 3. sor, ahol az Audi A1 készül, 81.287 gyártott autóval zárta az évet, ami 2,8% -kal kevesebb, mint a 2018-ban elkészített 83.601 jármű. Dr. Christian Vollmer, a SEAT termelési és logisztikai alelnöke hangsúlyozta, hogy „Martorell a SEAT szíve, az európai autóipar egyik legmodernebb és legversenyképesebb gyára, az egyik legfontosabb autógyártó. 2020 történelmi év lesz Martorell számára, mivel három új modell - a SEAT Leon, a CUPRA Leon és a CUPRA Formentor gyártása indul be -, és megkezdjük az üzem elektrifikációját a Leon család plug-in hibrid változataival." Manapság több mint 7.900 alkalmazott dolgozik a martorelli gyárban, beleértve a gyártást, és az adminisztratív területeket is. Naponta mintegy 2.300 autót gyártanak, vagyis 40 másodpercenként kerül ki egy-egy új gépkocsi a gyárból. A martorelli üzem jelenleg maximális kapacitásának több mint 90% -án működik. A SEAT rekordszintű globális eredménye 2019-ben a teljes SEAT járműgyártás új rekordot ért el, 12,1% -kal 592.019 autóra növelve a termelést (2018: 528.293). Martorell mellett a SEAT a Volkswagen-csoporthoz tartozó öt másik gyárban is gyártott autókat. Kvasiny-ban (Cseh Köztársaság) a SEAT 98.370 Atecát gyártott (+ 8,3%). Wolfsburgban 38.835 Tarraco készült, itt a 2018-ban 2.660 darabba indultak, amikor ennek a modellnek a gyártása az év vége felé elkezdődött. A portugáliai Pameláben 23.021 darab Alhambrát gyártottak (+ 17,5%), és 11.547 darab készült az év közepén felfüggesztett Mii-ből (-19,7%) valamint a SEAT Mii november elején indult elektromos változatából Pozsonyban, és végül 1.506 darab Toledo-t gyártottak Mladá Boleslavban, mely járműnek a gyártását 2019. februárban szüntették meg. A vállalat a németországi zwickaui üzemben legyártotta az új, 100% -ban elektromos SEAT el-Born 22 darabos előszériás változatait is. Ezt a típust 2020-ban mutatják be, és ez lesz a második típus mely a Volkswagen-csoportban az új MEB platformra épül. A SEAT el-Born az elektromos Mii mellett egyike lesz a SEAT 2021 elejéig bemutatásra kerülő hat elektromos modelljének,  és ez lesz a márka első 100% -ban elektromos járműve. Az új Leon, amelyet január 28-án mutatnak be, plug-in hibrid elektromos verzióval (PHEV) egészül ki, és a Tarraco-nak szintén lesz PHEV verziója. Mindezek mellett két CUPRA változat, a Leon és a Formentor is megjelenik konnektorról tölthető hibrid változatban.

“Időnként át kell menni ilyen helyzeteken, hogy az ember lássa, merre kell tovább mennie” – fogalmazott a csapatot vezető Claire Williams. Szerinte egyébként a csapatszellemnek jót tett a rendkívül gyenge teljesítmény: “Ilyen helyzetekben nehéz igazán őszintének lenni és csapatként összetartani. Ebből a szempontból jól teljesítettünk.” Kérdéses, hogy a Williams sikertelenségi sorozata véget ér-e 2020-ban: a csapatot több szponzor is magára hagyta, azt pedig tudjuk, hogy ha egy csapat sikereket akar a Forma 1-ben, pénzre van szüksége.

„A vásárlási kedv, hajlandóság továbbra is nagyon erősnek mondható a magyar autópiacon” – elemezte a helyzetet Markó Zoltán, a Duna Autó Cégcsoport kereskedelmi és marketingigazgatója. „Nem is reméltük, hogy a 2018-as rekordévet ilyen mértékben túl tudjuk szárnyalni, de mégis sikerült. 2019-ben 31%-kal több autót értékesítettünk, mint egy évvel korábban. Ezzel pedig egy új, cégcsoporton belüli rekordot is megdöntöttünk: összesen több mint 6.000 autót adtunk át tavaly. Ehhez persze nagymértékben hozzájárult az is, hogy december végéig közel 400 nagycsaládos szerződést kötöttünk meg. A magánvásárlóink aránya továbbra is magas, 44,3%, ami nagyobb, mint a piaci átlag, és ezt 30 éves múltunknak és ügyfeleink bizalmának köszönhetjük. Úgy vettük észre, hogy a cégek is évről évre többet hajlandók költeni vállalati autóikra, amit bizonyít, hogy flotta és tendereladásaink egyaránt jelentősen növekedtek.” Ha már lúd, legyen kövér! A Duna Autó Cégcsoport 2019-ben eladott, több mint 6.000 autójának mindössze 10,4%-a volt használt, 89,6%-a viszont újonnan került első tulajdonosához. Az óbudai vállalat adatai alapján tavaly egy vásárló átlagosan több mint 6,3 millió forintot költött egy új gépkocsira, bruttóban, miközben 2018-ban ez az összeg „csak” 5,5 millió forint volt. Ami ennél is meglepőbb, hogy az új autót vásárlók 11,7%-a még bruttó 10 millió forint feletti összeget is hajlandó volt megfizetni egy jól felszerelt modellért.   Az Autóvárosban a tavalyi év legdrágább autója – leszámítva a 25-30 millió forintos Kamaz teherautókat – egy hétüléses Volvo XC90 volt, amit több mint bruttó 26,3 millió forintért értékesítettek. Igaz, ezt céges használatra vásárolták, és finanszírozással egyenlítették ki. Magánvásárlóként a legtöbbet a svéd márka XC60 modelljéért fizettek, ráadásul készpénzben, több mint bruttó 22,3 millió forintot. A magánvásárlók többsége (56,8%) amúgy is inkább készpénzre vásárol autót, de a finanszírozási formák közül előszeretettel választják a lízinget is. A tartós bérleti konstrukciót, illetve az általa, cégek részére nyújtott előnyös üzleti lehetőségeket viszont még kevésbé ismerik az ügyfelek, bár a cégcsoporthoz tartozó, operatív lízinggel foglalkozó Rapid Rent Kft. eladásai megduplázódtak 2018-hoz képest.   2019 meghatározó trendjei Markó Zoltán elmondása szerint a legfontosabb vásárlói igény továbbra is a megfelelő biztonságtechnika, de a kényelmi funkciók és a szórakoztató elektronika szintén egyre hangsúlyosabb szempont az autóvásárlásnál. Ugyanakkor a környezetvédelem kérdése is igencsak foglalkoztatja a potenciális autóvásárlókat.   A számok azt mutatják, még mindig nem enyhült a 2015-ben kirobbant dízelbotrány hatása. A Duna Autó Cégcsoportnál vásárlók mindössze 23%-a tette le voksát dízelmotoros gépjármű mellett, míg a többség, 73% továbbra is inkább a benzineseket részesítette előnyben 2019-ben. Pedig az Euro6-os norma értelmében ezek a motorok lényegében ugyanazt teljesítik, ugyanannyi káros anyagot bocsájtanak ki, mint benzines társaik. Láthatóan hiába való így a gyártók erőfeszítése a dízelmotorokba vetett bizalom újjáépítésére, erősítésére, az átlagvásárlók még mindig bizalmatlanok a gázolajjal működtetett autókkal szemben. Az autógyárak azt azonban mindannyian felismerték, hogy egyre erősebb piaci trend az alternatív meghajtás használata a közlekedésben, és kapacitásaikat is úgy optimalizálják, hogy lépést tudjanak tartani a vevői igényekkel.  A Volvónak például már minden modellje kapható plug-in hibrid kivitelben is, tavaly pedig bemutatta Recharge modellcsaládjának első tagját, a tisztán elektromos XC40-et, ami várhatóan 2020 év végétől már rendelhető is lesz. A Kia és a Skoda ugyancsak új belépőnek számít az elektromos autók piacán, miután 2019-ben bemutatták e-Niro illetve e-Citigo modelljeiket. „A jövőre nézve pedig kijelenthető, hogy szinte minden márkánál megjelenik a mild-hibrid üzemmód, terjednek a tölthető hibridek és folyamatosan nő az érdeklődés a tisztán elektromos autók iránt, ahol az eddigi szereplők (az általunk forgalmazott márkák közül a Hyundai, Mitsubishi, Nissan, Peugeot, Renault) mellett olyan új belépők jelennek majd meg 2020-ban, mint a Seat. A Peugeot pedig biztosan még az idei első félévben forgalomba helyezi az első tisztán elektromos 208 és 2008 modelleket” – tette hozzá a Duna Autó Cégcsoport kereskedelmi és marketingigazgatója.     Hazánkban is egyre nyitottabbak a potenciális vásárlók az elektromos és hibrid autók iránt, azonban a vásárlási hajlandóság nem mindig társul vásárlóerővel, a kormányzati támogatás ellenére sem. A 30 éves óbudai vállalatnál a kereslet azonban lendületesen növekszik, 4%-a irányult erre a kategóriára. Míg az elektromosok közül a Nissan Leaf, addig a hibrideknél a Honda CR-V tűnik verhetetlennek. Az Autóváros legjobban fogyó modelljei A 19 márkát forgalmazó kereskedés vevői rangsorában továbbra is a Skoda Octavia a legnépszerűbb, ha új autót kell választani. A második helyen maradt a Suzuki Vitara, amiből 30 darabbal kevesebbet adtak el 2019-ben, mint a cseh zászlóshajóból. A Duna Autó Cégcsoport vásárlóinál a harmadik legkedveltebb modell szerepét a Honda CR-V-től a Kia Ceed vette át, de mindössze 47 darabbal értékesítettek kevesebbet, mint esztergomi versenytársából.   Markó Zoltán kiemelte: Az Autóvárosban az SUV-k térhódítása még mindig megfigyelhető, a tavaly értékesített autók több mint egyharmadát tették ki. A városi terepjárókat az alsó-közép és a kisautó kategória gépjárműi követik. „A Suzuki és a Dacia a magánvásárlók, míg a Skoda a céges beszerzések miatt kerülhetett ilyen előkelő pozícióba. Összesítésben azonban a Honda eladási statisztikánk is igen szépek, ami azzal magyarázható, hogy évek óta a miénk a piacvezető kereskedés az országban.” A kategóriák TOP3 modelljei az alábbiak:     Persze, ha a nagycsaládosok kedvenceit nézzük, akkor jócskán változik a sorrend. A statisztikák alapján a nagycsaládosok jellemzően a már állami támogatással csökkentett, 5-7,5 millió forintos kategóriából választanak gépjárművet. Egyértelmű favorit a Dacia Lodgy, amely a legelérhetőbb árú autó a vállalat 15 modellt magába foglaló hétszemélyes kínálatában, a megkeresések kb. 40%-a erre a típusra érkezett be. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán pedig a Skoda Kodiaq és a Fiat Doblo Panorama áll, amelyek az eddigi szerződéskötések 13 illetve 11%-át tették ki az Autóvárosban. Ahogy Markó Zoltán is elmondta, a flottás, tenderes eladások tekintetében nagy az előnye (21,6%) a Skodának, amit a népszerűségi rangsorban a Kia (13,4%), majd meglepetésre a Nissan (11,4%) követ, a közel 100 darabos Navara flottának köszönhetően. Mögöttük szorosan pedig megtalálható a Hyundai i30, a Suzuki Vitara és a Fiat Doblo is.