Szerző: Heimer György Amikor tavaly év elején nálunk is bemutatták a Toyota Corolla legújabb sorozatát, a márka hazai képviselői magabiztosan mondogatták, hogy újabb áttörésekre számítanak. Az értékesítési számokból ítélve a várakozások láthatóan bejöttek. A tavalyi újautó-eladásokat összegző Datahouse szerint 2019-ben több mint 3 ezer kelt el a Corollákból, szemben az előző évi 1206 darabbal, ami 155 százalékos növekedésnek felel meg. E teljesítménnyel az alsó-középkategória tabelláján a negyedik (a Suzuki SX4, a Skoda Octavia és a Kia Ceed után), az összesített értékesítési listán pedig az ötödik helyen végzett a Toyota. A márkaimportőr azonban megjegyzi, ha a járműkivonásokat is figyelembe vesszük, akkor 12168 új autó értékesítésével a Toyota már a harmadik befutó a legjobban eladottak listáján. Hasonló rekordokkal dicsekedhetnek máshol is: a japán világkompakt új eresztései – Amerikától Európáig – sok autós tetszését megnyerték. Mindeközben a Corolla bekerült az év európai autója címért versengő modellek szűkített körébe, de hogy megkoronázzák-e, az majd csak a március eleji genfi autószalon idején, az eredményhirdetéskor derül majd ki. A Toyoták megbízhatósága, összeszerelési minősége már legendaszámba megy, ám a most felszökkent népszerűség legfőképpen hibridinváziójának tulajdonítható. Az évtizedeken át fejlesztett öntöltős hibridtechnika mára beért: környezetbarát, takarékos, ráadásul sok autós szerint az is előny, hogy nem kell bajlódni a töltéssel. Mint mondják, a hézagos elektromos töltőhálózat közepette a hibrid toyotásokat elkerüli a lemerülési frász, hiszen a benzinmotor menetközben feltölti az akkumulátorokat. Így aztán a hibridhajtás manapság a Toyota marketingstratégiájának központi eleme, s mind több autós jön rá ízére. Aligha véletlen, hogy a pesti taxisok körében ma a „zöld” autózást elindító Toyota Prius a legkedveltebbek közé tartozik. A német spritmotor.de portál felmérése szerint a legutóbbi, negyedik generációs Prius a legtakarékosabb személyautó: száz kilométerenként, átlagosan számolva megelégszik 4,48 liter benzinnel, nem is részletezve környezetbarátságát. A Prius bázisán továbbfejlesztett hibridek dolgoznak a Corolla új sorozatában is, s az üzemanyag-fogyasztás látványos különbségeit portálunk tesztjei is igazolják. A pesti indulj és állj csúcsforgalomban a hibrid Corolla fogyasztása jóval 5 liter alá ment száz kilométerenként, viszont az 1,2 turbós benzines motorral szerelt változaté felugrott 10 liter közelébe. Országúton (amikor a hibrid takarékossága kevésbé érvényesül) sem volt túlzottan iszákos: 7 liter felett, nagyjából az 1,2-es benzinesével azonos szinten mozgott. Túl a kétfajta benzines, az 1,2-es és az 1,6-os benzines motoron, valamint a kétfajta teljesítményű, a 122, illetve a 180 lóerős hibrid erőforrásokon túl a Corolla család kellendőségét tovább fokozza a választék sokfélesége, így mindenekelőtt a mai karosszériadivat szerint szabott három – ferdehátú, szedán, kombi – változata és négyféle felszereltségi szintje. Nincs már unalmas Corolla – mondogatják a cég marketingesei, s általános vélekedés, hogy a formavilág tetszetős, az ötajtós hatchback a „legvagányabb” kinézetű. Mindezzel együtt a kocsi talán legfájóbb szépséghibája, hogy hátul igencsak szűkös a helykínálat: a második sorban ülőknek nem marad sok lábhely, alacsony a tetőív, a csomagtartó pedig, mint egy kisautóé, mindössze 350 liter. A márka azonban előszeretettel emlegeti, hogy a különféle ügyféligényeket nagyon is szem előtt tartotta: aki a sportos ötajtósnál nagyobbat, kényelmesebbet akar, válassza a 6 centivel hosszabb tengelytávú, méretesebb négyajtós családi szedán, vagy a teherhordó kombi változatot. Amúgy a Corolla finom jószág, kellemes vezetni. Műszaki ismertetőjéből kitűnik, hogy az úgynevezett TNGA (Toyota New Global Architecture) építőszekrényelv alapján készült konstrukció eredményeként tömegközpontja alacsony, ami csökkenti a karosszéria dőlését, azaz merészen lehet vele kanyarogni, kezesen ott marad az úton. Igaz, nem gyorsulási világbajnok, de a csúcsváltozat, a 180 lovas, 2.0 Hybrid Dynamic Force 7,9 másodperc alatt fenn van százon, s az óránkénti 180 kilométeres végsebesség bőven elegendő az országúti tempóhoz is. Kiemelésre érdemes, hogy a Toyota Safety Sense fantázianevű biztonsági rendszer minden karosszériaváltozatban szériafelszereltség. Az aktív biztonsági csomag része az éjszaka is működő gyalogosérzékelő, a nappali kerékpáros-érzékelővel kiegészített ütközés előtti biztonsági rendszer, a teljes sebességtartományban működő adaptív sebességtartó automatika, a kormányzásba beavatkozó, sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a jelzőtábla felismerő, vagy az automatikus távfényvezérlés. E korántsem teljes felsorolású szolgáltatások alig néhány éve még elképzelhetetlenek voltak az alsó-középkategóriában, s ma sem általánosak a konkurens modellek alapfelszereltségében. Ami az idei esztendőt illeti, a Toyota nem ígér a tavalyi évhez hasonló modellinváziót a Corollákból. Ehelyett rövidebb szállítási határidőkkel bíztatnak, s a forint árfolyamromlása ellenére ígérik: drasztikus áremelésektől sem kell tartani. Miután az európai eladások több mint felét már tavaly is az öntöltő hibridek tették ki, a Toyota könnyedén teljesíteni tudja a kipufogógázokra előírt uniós levegőtisztasági normákat. Több versenytárssal ellentétben – hangzik a cégszöveg – „az Európában értékesített modellek több mint 75 százalékát itt is gyártó Toyota esetében így nem lesznek eltűnő modellek vagy szállítási fennakadások, ahogyan extrém áremelések sem.” Ha új modellekkel nem is bővül a választék, megeshet, hogy lesz összkerékhajtású Corolla is – szellőztette meg nemrég Jack Hollis, a márka észak-amerikai részlegének igazgatója. Mint emlékeztetett, a belépő hibrid Corolla rendszere megegyezik a Priusban is alkalmazott 1,8 literes benzinmotorra épülő hajtáslánccal, így a tavaly világszerte forgalomba hozott összkerékhajtású Prius mintájára a vele közös padlólemezen osztozó Corolla is minden további nélkül megkaphatja a hátsó tengelyt hajtó villanymotort. A nyilatkozatból ugyanakkor kiderül, hogy bevezetését nem is műszaki akadályok hátráltatják, hanem sokkal inkább marketing megfontolásokról lehet szó. Míg a városi szabadidőjárművek, így a Corollával azonos kategóriájú C-HR crossover vásárlói világszerte beérik a robosztus megjelenéssel, elenyésző hányadban igényelnek valós AWD hajtást. A Corolla esetében viszont a négy hajtott kerék lehetősége fokozhatná a lépcsőshátú modell népszerűségét. Arról nem esett szó, hogy egyáltalán lenne-e konkrét időpont az AWD Corolla európai bevezetésére. Az amerikai menedzser csupán azt fejtegette, hogy az észak-amerikai piacon – ahol a szedán iránti kereslet különösen riasztó ütemben zuhan – a túlélés záloga lehet egy gazdaságosan megvalósítható, a helykínálatot, a menetkényelmet és az üzemanyag-fogyasztást minimálisan befolyásoló, ugyanakkor a biztonságos menettulajdonságokat és a jobb négy évszakos stabilitást ígérő elektromos összkerékhajtás.

A The Wall Street Journal adatai szerint a ródium unciánkénti ára az év eleje óta 65 százalékkal 9985 dollárra emelkedett, 2019 januárja óta pedig csaknem négyszeresére nőtt. A ródium drágulása elsősorban arra vezethető vissza, hogy Európába és Ázsiában megszigorították a környezetvédelmi előírásokat a járművek esetében, aminek a hatására nő az autóipar keresletet a platinaféle iránt. A ródium kínálatát korlátozza, hogy a természetben a többi platinafémmel együtt, ötvözet formájában található meg, ródiumot elválasztani pedig csakis hosszadalmas műveletek útján lehet. A lap által idézett szakértők szerint a platinafélék előállítói nagy valószínűséggel nem növelik a termelésüket, hogy a megemelkedett ár hatására nagyobb nyereségre tegyenek szert. Tavaly a világ ródiumkereslete 10 százalékkal nőtt, a ródium mintegy 85 százalékát az autóipar használta fel. Dél-Afrika adja a világ ródiumkínálatának mintegy 60 százalékát, a második helyen Oroszország áll.