A program járművenként az akkumulátor teljesítményének függvényében legfeljebb 4 millió forint, cégenként a foglalkoztatottak számához igazodva összesen akár 64 millió forint hozzájárulást kínál tisztán elektromos hajtású személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához. A környezetkímélő és csendes járművek üzemeltetőik számára működtetési-karbantartási költségeket takaríthatnak meg - hívta fel a figyelmet a tárca. A jövő a zöldenergiáé. Magyarország élenjáró szerepre tör a termelésében és tárolásában az otthonok és az ipartelepek mellett a gépkocsikban is - emelte ki az EM. A vállalatoknak szóló pályázatra közel 3500 gazdasági társaság jelentkezett eddig, az általuk kért támogatások összege 16,3 milliárd forint. A haszongépjárművek nagyjából az igényelt darabszám harmadát adják, a cégek mostanáig több mint 3200 személyautó beszerzéséhez igényeltek állami hozzájárulást. A tehergépkocsik sorában a legnépszerűbb márka és típus a Cenntro Logistar 100 (178 darabbal), de az első ötbe tartozik még a Dacia Spring Cargo (161), a Toyota Proace City Electric (88), a Ford E-Transit (68) és a BYD ETP 3 (64) is. Minden kategóriát egybevéve a BYD termékei (a már említetten túl különösen az ATTO 3, a Seal és a Dolphin) a legkeresettebbek, összesen 1083 darabbal - ismertették. A legnagyobb szennyezők közé tartozó közlekedés zöldítése érdemben előmozdíthatja a károsanyag-kibocsátás visszafogását, a klímavállalások teljesítését Magyarországon. Az Energiaügyi Minisztérium az e-töltőhálózat fehér foltjainak felszámolását ösztönző kiírással is segíti majd az elektromos autózás további térnyerését - írta bejegyzésében a tárca. Jelezték azt is, hogy az e-jármű vásárlási támogatást jövő március végéig kérhetik a cégek. MTI

A Kecskeméti Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya a 03010/2023/2024. bűnügyi számon segítségnyújtás elmulasztása miatt indított nyomozást. Kecskeméten, a Mérleg utcában közlekedett egy ismeretlen járművel 2024. június 9-én 16 óra körül egy ismeretlen sofőr. Haladása során az autó nekiütközött az előtte és vele azonos irányba közlekedő kerékpárosnak, aki az út menti árokba esett. Az ismeretlen személy a baleset után megállás és adatainak hátrahagyása nélkül tovább közlekedett. A baleset során a biciklis férfi súlyosan megsérült. A Kecskeméti Rendőrkapitányság kéri, hogy aki az ismeretlen sofőr személyével kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, esetleg szemtanúja volt a történteknek, hívja a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot a 06-76/513-356-os számon, vagy névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a 06-80/555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es segélyhívó számon.  

Bodony község Heves vármegye Pétervásárai járásában. A Mátra északi lábánál, dombok között, Parádtól három kilométer távolságra helyezkedik el. A Mátra kanyargós útjai hosszú évtizedek óta tradicionális otthona a rally és hegyiversenyeknek, ahol a benzingőzzel kicsit is jobban beoltott srácoknak mindig viszket a tenyerük a kormányon és a jobb lábuk a gázpedálon. Fotó: Facebook/Magyar Nemzeti Autósport Szövetség Akit pedig még jobban elkap a gépszíj előbb utóbb versenyautóba pattan és nekivág a Mátra csodálatos pályáinak. Ezzel ez a térség is sok tehetséges versenyzőt adott a hazai autósportéletnek. Így történt ez Farkas Jánossal is, aki a hazai rallysport egyik legizgalmasabb, változó korszakában lett a sportág egyik meghatározó alakja. A korszak a B csoportos LADA VFTS-ek dömpingje és a nyugati típusok elterjedésének kezdetére esett. Farkas Jani, CSAI, ahogy sokan szólították, a bodonyi bombázó nevet nyilván a vezetési stílusához kapcsolódóan kapta, mivel az általa vezetett klasszikus, mindig hófehér VFTS általában úgy mozgott alatta, mint egy támadásban lévő bombázó repülőgép. A VFTS korszakban sok komoly csatát vívott legendás ellenfeleivel. Aztán később persze őt is beszippantották a nyugati versenyautók, hajtott többek közt Lancia-t, BMW-t és Subarut is. Farkas Jánosnak az üzleti élet is többnyire az autózásról az autósportról szólt egy francia kenőanyag márka importőreként, forgalmazójaként. Ennek kapcsán sok versenyzőt, csapatot és autósporteseményt is támogatott az évek folyamán, nyilván ezt is elsősorban otthon a Mátrában, Heves megyében. Tegnap érkezett a szomorú hír, hogy Jani bácsi most már az égi versenypályákon nyomja majd tovább a gázpedált. Közülünk elment, de vigasztalódjunk azzal, hogy odaát egy kemény ellenfelet, egy nagyszerű sportbarátot kaptak a régi versenyzőtársak, akik ott vártak rá. Nyugodjon békében! – zárja nekrológját a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség.      

Amikor a Toyota 1983-ban világszerte bevezette a Corolla ötödik generációját (E80), az elsőkerékhajtás mellett egy másik fontos újdonság is megjelent a kínálatban: a ferdehátú karosszériavariáns. Ez utóbbi kivitelt Japánban és Észak-Amerikában Corolla FX néven forgalmazták, de az autórajongók számára nem pótolta a hátsókerék-hajtású elődök izgalmát. Hogy őket szerette volna-e kárpótolni a cég, vagy csak mérnökeit kívánta felrázni az észszerűség monotóniájából, nem tudjuk.  Mindenesetre a Toyotának valamikor az 1987-es modellévet megelőzően ördögi ötlete támadt. Fogták a 4A-GE kódjelű motort – igen, azt a tizenhat szelepes, soros négyhengeres erőforrást, amely az ikonikus AE86-ban és az első generációs MR2 középmotoros sportautóban is szolgált –, és némi módosítást követően beszerelték a Corolla FX-be. A megduplázott szelepszám nyomán FX16 néven kínált autó kifejezetten magas fordulatszámon leadott 108 lóerejével, igényesen átdolgozott futóművével, feljavított fékjeivel, drága sportabroncsaival, bőrkormányával és (opciós) sportüléseivel hathatós választ adott a Golf GTI-re. A kényelmes rugózású, könnyen és pontosan vezethető ferdehátú a korabeli beszámolók szerint már enyhe provokációra is eldobta a farát – igazi élményautó volt tehát a maga nemében. Az FX16 bevezetése óta eltelt harminchét év, és bár kereknek sehogyan sem nevezhető az évforduló, a Toyota észak-amerikai stábjában mégis illőnek találták, hogy visszahozzák a legendát a kínálatba. Az új Corolla FX persze több szempontból sem egyezik az eredetivel – elsősorban azért nem, mert lépcsőshátú, másrészt meg, mert bár a kétliteres motor 171 lóereje jóval több, mint az eredeti 108-asé, itt szó sincs kiugró teljesítményről: ugyanez az erőforrás számos más modellváltozatnál is elérhető. Noha a fekete stíluselemeket (kontrasztos tetőlemez, külső tükrök, 18 colos keréktárcsák) diszkrét hátsó légterelővel és agresszívabb orrkialakítással társító Corolla FX katalógusadatai nem tanúsodnak fokozott dinamizmusról, a hozzáértők tudják, hogy a sportosságot elsősorban nem másodpercekben, és pláne nem egyenes vonalban mérjük. A futómű ezért a gyári tartozékkatalógusból elérhető ültető-szettet kapott, valamint a kormányművet is áthangolták, így az FX közvetlenebb irányíthatóságot kínál, igazolva a patinás név használatát. Az utastérben narancssárga öltésekkel varrott sportülések, valamint a szokásos 8 helyett 10,5 colos multimédiás képernyő jelzi, hogy nem átlagos Corollában ülünk – pontosabban ülnek azok, akik ülhetnek. A Corolla FX ugyanis csak Észak-Amerikában elérhető, ahol látványos és hatásos megfelelője az európai Corolla GR Sport modelleknek.   Fotó: Toyota