Képzeld el, hogy motorral vagy kerékpárral haladsz az úton, és észreveszel egy kátyút. Természetesen nem akarsz belemenni, ezért a tekinteted rátapad az úthibára, erősen koncentrálsz, hogy kikerüld, végül mégis belehajtasz. Vagy autót vezetsz, és az út szélén egy balesetet látsz. Ösztönösen nézni kezded, a kocsi pedig abba az irányba sodródik. Mindez nem ügyetlenség vagy véletlen, egy jól ismert pszichológiai jelenség áll a háttérben: a célpontrögzítés, angolul target fixation. 

Ha a veszélyes tárgyat bámulod, neki fogsz menni

A célpontrögzítés lényege, hogy amikor túlságosan koncentrálsz egy megfigyelt tárgyra vagy veszélyre, akaratlanul is növeled annak a kockázatát, hogy ütközz vagy belehajts az erősen figyelt dologba. Ennek a közlekedésben az az oka, hogy az ember ösztönösen abba az irányba kormányoz, amerre néz. A jelenség normál körülmények között hasznos, hiszen segít abban, hogy a jármű kövesse a tekintet irányát. Ám amikor a figyelem egy veszélyes dologra tapad, kockázatossá válik, mert a kezek és a test az adott irányba igazodnak. 

Két keréken veszélyesebb, ha nem arra nézel, amerre menni akarsz

A célpontrögzítés vagy célpontfixáció elnevezés a második világháborús vadászpilótáktól származik, akik támadó repülés közben hajlamosak voltak belerepülni a célpontokba. A hétköznapi közlekedésben minden járművezetőt érint, ezért fontos tudni róla, de a kerékpárosoknál és motorosoknál fokozott kockázatot jelent. A kétkerekű járműveknél a kormányzás sokkal szorosabb kapcsolatban van a vezető testével, súlypontjával, érzékenyebben reagál a mozdulataira és a fej mozgására.

Autóban a sofőr a kezével irányítja a járművet, motoron és biciklin viszont az egész test részt vesz a kormányzásban. Ha egy motoros egy szalagkorlátra vagy egy útszéli fára szegezi a tekintetét, a teste követi a szeme irányát, és a jármű arra fordul, amerre nem kellene. 

Milyen helyzetekben jelent veszélyt? 

A célpontrögzítés a legkülönfélébb közlekedési szituációkban jelentkezhet, de vannak gyakori helyzetek. Ilyen például, amikor a járművezető túl nagy sebességgel érkezik egy kanyarba, megrémül, és a szalagkorlátot vagy az árkot bámulja ahelyett, hogy a kanyar ívét követné a tekintetével. Szintén klasszikus példa, amikor a sofőr az út szélén veszteglő autót figyeli, és közben az autója észrevétlenül lesodródik az úttestről. 

A cikk elején említett kátyús példa gyakori a kerékpárosoknál, annyira figyelik a lyukat, hogy egyenesen belemennek, ahelyett, hogy kikerülnék. Persze nem a kátyú a lényeg, ugyanez más veszélyes tárggyal, kővel, faággal és hasonlókkal is előfordulhat. 

A célpontrögzítés jelensége a kerékpárosoknál is előfordulhat

Éjszaka és ködben különösen veszélyes a célpontrögzítés, amikor rosszabbak a látási viszonyok, és esetleg fáradtan vezet a sofőr. A jelenség közrejátszhat a ráfutásos balesetekben is, mert az autós az előtte hirtelen lassító jármű féklámpáját bámulja, nem a kitérési lehetőséget keresi. Növeli a kockázatot nagy sebesség, a stresszhelyzet, a pánikreakció, mert a figyelem ilyenkor beszűkül, és a tekintetet mágnesként vonzza a veszélyes tárgy, a sofőr képtelen a menekülési útvonalra koncentrálni.  

Hogyan előzheted meg a bajt? 

Ha a célpontrögzítés jelenségéről még sosem hallottál, az a mondás biztos nem ismeretlen, hogy mindig arra nézz, amerre menni akarsz, ne pedig arra, amit el akarsz kerülni. Ez a legfontosabb szabály. Tudatosan irányítsd a tekinteted a szabad útvonal vagy a veszélyes helyzetből kivezető irány felé. 

Kanyarban ne az út szélét, hanem a kivezető irányt figyeld

Ha észreveszel egy akadályt, pillants rá, értékeld a veszélyességét, de utána azonnal vidd a tekinteted abba az irányba, amerre kikerülheted. A perifériás látásoddal továbbra is figyelemmel követheted a veszélyforrást, de a központi látóteredben az legyen, amerre haladni akarsz. 

Bámulás helyett aktívan pásztázd a tekinteteddel a környezetet, tartsd mozgásban a szemed, nézz előre, különösen a kanyarokban. Ne az út szélét, hanem a kanyar kimeneti pontját figyeld, és fordítsd arra a fejed. Főleg motoron és kerékpáron lényeges ez, mert a test a fej mozgását követi, és így tudod a járművet a helyes irányba terelni. 

Már az is sokat számít, ha tudsz a célpontrögzítés létezéséről. Aki felismeri a jelenséget, nagyobb eséllyel tudja megtörni ezt a hipnózisszerű állapotot, és aktívan képes irányítani a tekintetét. Érdemes tudatosan felkészülni rá, mert ezzel is biztonságosabban közlekedhetsz. 

A szép idő is lehet veszélyes – sok autós nem számol ezzel tavasszal A tavasz kezdetén gyakrabban fordul elő, hogy a közlekedőket elvakítja a nap, ami balesetveszélyes helyzeteket okozhat. Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjában megmutatjuk, miért kockázatos az erős fény, és hogyan lehet biztonságosabb az utazás.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!