Július 13-án nem egyszerű gyárlátogatásra invitálta a Mercedes-Benz kecskeméti bázisára vendégeit, hanem egy egész napos programsorozat keretében ünnepélyes keretek között adták át a kibővített gyárat és indították el az új C-osztály teljesen elektromos kivitelének gyártását. Mindenki Magyarországra utazott Az esemény legmagasabb rangú vendége Magyar Péter miniszterelnök volt, akit a kormányból Kapitány István gazdasági miniszter és Zolnay Judit külgazdasági államtitkár kísért el. A márkát Ola Källenius globális vezérigazgató, Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja és Christian Dickert, a kecskeméti Mercedes-Benz Gyár igazgatója képviselte az eseményen. Még a hivatalos megnyitó előtt Magyar Péter és Ola Källenius próbaútra indultak a gyár 440 hektáros területén az új C400-al, amelyet a miniszterelnök vezetett, és amit természetesen élőben közvetített a közösségi médiában. A vezérigazgató az út során mindent elmondott Magyar Péternek az autóról, de mi nem szaladunk ennyire előre. A megnyitó legfontosabb gondolatai A beszédek sorát Christian Dickert kezdte, a gyárigazgató többször aláhúzta, hogy a kecskeméti gyári csapat, milyen fegyelmezett, összehangolt és elkötelezett munkát végzett a gyárbővítés során. Kiemelte, hogy a Magyarországon most kiépített gyártási folyamat világviszonylatban is kiemelkedő korszerűségű, amely kimagasló minőséget jelent a járműgyártásban. Ola Källenius beszédét igazi europerként kezdte, hangsúlyozta, hogy az esemény egy igazi ünnep, de nem csak az új gyáregységet ünnepeljük, hanem egyben a Mercedes-Benz magyarországi jelenlétét, sőt, egész Európát. Källenius arról beszélt, hogy Svédországban született, mégis éppen angolul beszél Magyarországon egy német vállalat képviseletében. A magyar partnereknek való köszönetnyilvánítás után rátért a márka idén már 140 éves történetére, amelynek jelentős mérföldköve a kecskeméti gyárbővítés. A vezérigazgató a siker három tartópilléreként az ügyfélközpontúságot, az innovációt és a versenyképességet jelölte meg. Arról beszélt, hogy ami 140 évvel ezelőtt ügyféligényként a lovak nélküli kocsikat jelentette, az ma az elektromos és digitálisan támogatott autózás, de a váltás, az átállás időpontja és módja továbbra az ügyfelek döntése. A gyártók feladata, hogy ehhez választási lehetőséget és a legjobb termékeket kínálják. Bár az új gyáregység csak tisztán elektromos modelleket fog gyártani, az üzem többi területén a gyártósorokon ezek a járművek egyszerre készülnek a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autókkal. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy a gyárak hálózata mindig az igényeknek megfelelően legyen képes szolgáltatni. Az innovációnál az Mercedes új digitális fedélzeti rendszerét, az MB.OS-t emelte ki, amely központi szerepet játszik a gyártó XXI. századi innovációjában. De nem csak a jármű, hanem maga a gyár is szoftvervezérelt és nem nélkülözi a mesterséges intelligencia alkalmazását sem. „A jövőt a legjobban úgy lehet megjósolni, ha megalkotjuk, és ez olyasvalami, amit a kecskeméti csapat kivételesen jól csinált.” A versenyképességgel kapcsolatban a vezérigazagató globális szintű ár-, minőség- és technológiai versenyről beszélt, amelyre a Mercedes-Benznél nem fenyegetésként, hanem motivációként tekintenek. Ennél a pontnál ismét kiemelte a kecskemétiek minden tekintetben példamutató teljesítményét! Magyar Péter: „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” Ezzel a mondattal kezdte beszédét a miniszterelnök, amit persze nem engedett félreérteni. A mondat ugyanis egy idézet volt Barényi Béla magyar gépészmérnök Mercedes-es (állítólagos) állásinterjújából. Barényi végül több mint 30 évet töltött a német vállalatnál és nevéhez több ezer innovációs szabadalom kapcsolódik, Kecskeméten pedig már egy utca is viseli a nevét. Magyar jó érzékkel elevenítette fel a magyarok és a Mercedes-Benz csaknem 90 éves kapcsolatát, amely a 2009-es kecskeméti alapkőletétellel folytatódott. A miniszterelnök kiemelte: a mára már 5.000 főt foglalkoztató kecskeméti Mercedes gyár a régió legnagyobb foglalkoztatója, akiket szívesen lát a magyar gazdaság, és a kormány célja a kiszámítható partneri viszony hosszútávú fenntartása. Talán a leghangsúlyosabb rész az volt Magyar Péter beszédében, hogy a partnerség kétirányú dolog: a magyar kormány elvárja, hogy a nemzetközi szerepvállalók a magyar előírásokat maradéktalanul betartsák, hazai munkavállalóikat pedig megbecsüljék. A bővítésről számokban A kecskeméti gyár a mostani átadóval új présüzemmel, összeszerelő csarnokkal, karosszériaüzemmel és fényezőüzemmel bővült, alapterülete a korábbi 200-ról 440 hektárra nőtt, amely immár egy akkumulátor összeszerelő üzemet és egy 240.000 négyzetméteres napelemparkot is tartalmaz, amely a csarnokok tetején lévő egységekkel együtt a gyár villamosenergia-igényének 25%-át fedezik. A beruházás egymilliárd euróba került és eredményeképpen a termelési kapacitás is megduplázódott a megyeszékhelyen. A fejlesztés után a kecskeméti gyár Magyarország legnagyobb autógyárává vált, de a konszernen belül is feljutott a dobogóra. A kerekasztal beszélgetésen a gyártó képviselőitől azt kérdeztük, nem állítja-e őket munkaerő kihívások elé a Tiszaparton épülő másik autógyár. Válaszukban kifejtették, hogy nem csak a brand jelent nagy vonzerőt a munkavállalók számára, hanem a csomag is, amelyet kínálni tudnak. A versenyképes bérek mellett a gyár területén bölcsőde és óvoda várja az ott dolgozók gyermeket, valamint béren kívüli juttatásokkal is igyekeznek vonzóvá tenni a kecskeméti gyárat. Emellett szoros az együttműködés az oktatási intézményekkel és a helyi közösségekkel is. A környezetvédelem és a fenntarthatóság is kiemelt szerepet kapott. Megtudhattuk például, hogy az alumínium présüzemben képződött hulladékot 100%-ban hasznosítják újra. Ezen kívül az újonnan átadott felületkezelő üzemben 20% alacsonyabb az energiafelhasználás, mint a korábbiban, miközben a szén-dioxid kibocsátás 80%-kal csökkent! Mesterséges intelligencia nézi át a kocsikat Az egyik állomáson megtekinthettük azt a négykarú robotot, amely a jármű belsejét centiről centire pásztázza végig, és minden egyes eltérést észrevesz és feljegyez. Ugyanilyen mesterséges intelligenciával támogatott robot végzi a járművek külső ellenőrzését és bármilyen a megengedett határon kívül eső eltérésnél jelez az ezért felelős személyzetnek. Ezen kívül létrehozták az úgy gyártósor digitális ikertestvérét, amelyben nem csak a nyomon követés, de tervezés és a gyártásszimuláció is elvégezhető. Az új, teljesen elektromos C-osztály A magyar gyáregységben eddig soha nem készült az úgy nevezett Core vonalhoz tartozó modell. Az új C-osztály az első autó, amelyet nem lehet már belépő szintűnek (Entry line) nevezni. Az elektromos GLC-ből megismert technológiát most egy coupé-szerű vonalakban végződő szedán kapta meg, amely a Mercedes elektrifikációs stratégiájának újabb fontos állomása. A külső főbb jellemzői a stílusváltás óta lassan megszokott és elvárt csillagbetétes lámpatestek, a süllyesztett kilincsek és az ezernyi apró négyzetből álló, kivilágítható hűtőrács és világító embléma. Az új C-osztály belseje sem lesz összetéveszthető, hiszen az oszloptól oszlopig tartó kijelző, az ezeken elérhető MB.OS operációs rendszer, a mindig rendelkezésünkre álló mesterséges intelligencia szolgáltatások mellett a Mercedes-Benztől megszokott prémium minőség várja az utazókat. A rugalmasság szempontjából is fontos tényező, hogy nem csak a jármű maga születik meg Kecskeméten, de a nagyfeszültségű akkumulátorokat is helyben állítják össze, mindössze száz méterre a szerelés helyszínétől.