III. Károly király 2026. május 13-án a Lordok Háza előtt mondta el a King's Speech néven ismert trónbeszédet, amelyben a kormány a következő parlamenti ülésszak teljes jogalkotási programját vázolta fel. A beszéd a közlekedési ágazat szempontjából szokatlanul sűrűre sikerült: az infrastruktúra, az utasjogok és a közlekedéstechnológia egyaránt önálló napirendi pontként szerepelt benne. A kormány összesen 37 törvényjavaslat beterjesztésére tett ígéretet. Brit közlekedési hangulatkép: vasút, közút és városi mobilitás egyetlen országos fejlesztési menetrend részeként. (Forrás: AI generált illusztráció) Miért éppen a király mondja ki a közlekedési terveket? Érdemes tisztázni a műfajt, mert ez adja a hír súlyát. A King's Speech formálisan az uralkodó beszéde, tartalmilag azonban a kormány programja: a miniszterek írják, a király pedig az állam legmagasabb ceremoniális szintjén, a parlament ünnepélyes megnyitóján olvassa fel. Vagyis amikor egy ország a közúti finanszírozás vagy a vasúti reform kérdését ebbe a beszédbe emeli, azzal egyúttal politikai rangsorba is teszi: a közlekedés az év egyik legnagyobb politikai eseményén, a legmagasabb szinten kap hangot. A brit közlekedéspolitika ebből a szempontból Európa egyik leglátványosabban tematizált rendszere. A közlekedési csomag egyik legfontosabb eleme a nagy infrastruktúra-fejlesztések új finanszírozási modellje. Ennek segítségével indulhatna el a Lower Thames Crossing, vagyis a Temze alatt tervezett új közúti átkelő megépítése. A beruházás célja, hogy tehermentesítse London térségének túlterhelt úthálózatát, és javítsa az összeköttetést Essex és Kent között. A törvénycsomag emellett a vasutat, a légi közlekedést és a személyszállítást is érinti. A brit vasúti reform célja az egyszerűbb, átláthatóbb irányítás. A légiközlekedésben a hatósági felügyelet erősödne, míg a taxik és más engedélyezett személyszállító járművek esetében országos nyilvántartást hoznának létre. Ez utóbbi elsősorban az utasbiztonságot szolgálná: könnyebben ellenőrizhetővé válna, hogy ki és milyen engedéllyel végez személyszállítást. Mit hiányol a közlekedéstechnológiai szektor? A technológiai napirenden két elem emelkedik ki: a feltörekvő technológiák tesztelését lehetővé tevő szabályozási „homokozók", valamint a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló, újraindított kiberbiztonsági jogszabály. Az Intelligent Transport Systems UK (ITS UK), a közlekedéstechnológiai iparág szakmai szövetsége nagyrészt pozitívan fogadta a bejelentéseket, és Max Sugarman, a szervezet vezérigazgatója szerint a javaslatokat üdvözölni fogja az ágazat. A szövetség ugyanakkor egy hiányosságra is felhívta a figyelmet: a beszédből kimaradt a közúti közlekedésbiztonsági stratégiához és az e-rollerek hosszú távú jogi keretéhez kapcsolódó jogalkotás. Sugarman szerint ezek továbbra is fontos területek, és „további egyértelműsítést várnánk a kormánytól a következő lépéseket illetően". Az ITS UK megfogalmazása óvatos: a szövetség nem bírálja a kormányt, csupán jelzi, hogy a korábban kitűzött közlekedésbiztonsági célokhoz vezető úton egyelőre nem látja a konkrét jogalkotási menetrendet. Miért fontos ez Magyarország számára? Szerkesztőségi szemszögből a brit példa több ponton is tanulságos a hazai olvasónak – különösen úgy, hogy itthon is jelentős politikai átrendeződés zajlott. Az első a finanszírozás kérdése: a RAB-modell olyan eszköz, amely a nagy közúti beruházások krónikus forráshiányára kínál választ, és a magyar infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is referenciaértékű lehet, valószínűleg leginkább a kiemelt, több évtizedes megtérülésű projekteknél. A második a közlekedésbiztonság: miközben a King's Speech ezen a téren épp nem hozott új jogszabályt, a brit kormány nem sokkal korábban épp egy ambiciózus stratégiát mutatott be, amelyről részletesen írtunk a Végre fékeznek: a britek nekimennek a közúti halálozásnak című cikkünkben, és amelynek számonkérhető céljai a hazai stratégiaalkotásnak is mércét adhatnak. A harmadik a technológia: a szabályozási homokozók logikája szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogy a mesterséges intelligencia ténylegesen beépül a városi közlekedésirányításba – erről szól a Nem csak figyel: az AI most tényleg átveszi a város irányítását? elemzésünk –, miközben a járművezetésre vonatkozó szabályok itthon is uniós keretben mozdulnak el, ahogyan azt az Új szabályokat vezet be az EU a B kategóriás jogosítványokkal kapcsolatban című írásunk bemutatja. A brit menetrend így nem önmagában érdekes, hanem mint mintázat: megmutatja, milyen prioritási sorrendben gondolkodik egy nagy európai gazdaság a közlekedésről akkor, amikor a saját törvényhozási idejét osztja be. A finanszírozás, a vasút és az utasbiztonság előrébb került; a közúti közlekedésbiztonsági és e-roller-szabályozás egyelőre legalábbis a következő körre maradt.   Fogalomtár King's Speech (trónbeszéd): a parlament ünnepélyes megnyitóján az uralkodó által felolvasott beszéd, amely a kormány jogalkotási programját tartalmazza. RAB-modell (Regulated Asset Base): szabályozott eszközalapú finanszírozási modell, amelyben magánbefektetők vesznek részt nagy infrastruktúra-projektek megvalósításában, a működést és a díjstruktúrát pedig független szabályozó felügyeli. A modell célja, hogy csökkentse az adófizetőkre háruló közvetlen terhet, miközben a felhasználói érdekeket szabályozott keret védi. ITS UK (Intelligent Transport Systems UK): a brit közlekedéstechnológiai iparág szakmai érdekképviseleti szövetsége.   Forrás: Traffic Technology Today – King's Speech sets out UK transport legislation agenda for new parliamentary session A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.

Forrás: MKIF „Kamionnak ütközött egy személyautó az M30-as autópályán múlt héten Szikszó térségében. Ez egy átlagos közlekedési hír is lehetne, de a baleset ennél érdekesebb. A forgalomfigyelő kameránk felvételén jól látszik, hogy az autó a belső sávban haladt, amikor a dombtetőre érve ismeretlen ok miatt lassan a külső sávba kezd sodródni, végül egy kamion hátuljának ütközik.” – írta a közzétett videóról az MKIF Zrt. A cég szerint senki sem sérült meg, és a balesetnek számos oka lehetett: műszaki hiba, telefonozás, figyelmetlenség, rosszullét. Az MKIF vezetés közbeni telefonhasználat veszélyeire hívta fel a figyelmet: a vezetéshez szükséges információk 90%-át a szemünkkel észleljük! átlagosan 10 sofőrből 8 a vezetés mellett valami mást is csinál menet közben! (cigarettázás, evés, ivás, pakolás, de akár a táj is elvonhatja a vezető figyelmét) a vezetés közbeni figyelmetlenség nagy részét a telefonozás okozza! a WHO kutatása szerint négyszeres kockázat: azok a sofőrök, akik vezetés közben telefont használnak, négyszer nagyobb valószínűséggel szenvednek balesetet. egy rövid üzenet elolvasása alatt akár 500 métert is megtehetünk. Ez olyan mintha fél kilométert letakart szemmel vezetnénk! (a NHTSA /National Highway Traffic Safety Administration/ vizsgálata) ha nem figyelünk, másodpercek kellenek csak és eggyel kevesebben érünk aznap haza. Vezetés közben soha ne nézz videót, ne írj és ne olvass üzenetet, ne legyen a kezedben a telefon! Ha sürgős, akkor állj meg az első pihenőhelyen és biztonságos körülmények között intézd el a hívást! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Lassan már én sem tudom fejben tartani, hogy hány hagyományos autógyártó dönt úgy, hogy kínai együttműködésben készült modellt állít csatasorban hazájában. Legyen az Japánban vagy Európában. Most éppen a Volkswagen számolt be ilyen tervekről, nem sokkal azután, hogy a felreppent hírek szerint az egyik európai gyártósora kiüresedett kapacitását az egyik kínai partnerük, az XPeng venné át. Most további három alulhasznált gyártósoráról kell dönteni a Volkswagen Csoportnak, és könnyen lehet, hogy ezekbe kínai modellek gyártását mozdítaná át. Ezek között szerepel a Volkswagen ID. ERA 9X, ami egy nagy méretű crossover EREV, azaz hatótávnövelős hibrid hajtáslánccal, a kínai állami kézben lévő SAIC-cal együttműködésben. Illetve a tervek között szerepel még egy hatótávnövelős hibrid elhozatala, ami már az új SSP/CSP architektúrára épülve 2027-től. Azért is próbálkoznának az EREV hajtásokkal, mert ezekre egyelőre nem vonatkozik az Európai Bizottság által kibaszott extra vám. Ez csak a tisztán elektromos kínai modellek behozatalára érvényes, legalábbis egyelőre, ugyanis már asztalon van a terv, hogy ez megváltozzon. Egyébként egyelőre csak egyetlen modellt importál Kínából a Volkswagen Csoport, a Cupra Tavascant. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Formula–1 Magyar Nagydíj hetében Budapest belvárosa is versenyüzemmódba kapcsol: július 22. és 26. között a Blaha Lujza téren, a Corvin Palace előtt és a Time Out Market Budapestben különleges BWT Alpine Formula One Team programok és rajongói élmények hozzák közelebb az autósport világát az érdeklődőkhöz. Július 22-től a Corvin Palace előtt egy BWT Alpine Formula One Team versenyautó lesz kiállítva, amelyet a látogatók testközelből csodálhatnak meg, és természetesen fotózkodhatnak is vele. A BWT egy külön aktivitási zónával, interaktív fotófallal és további meglepetésekkel is készül. A hét egyik legjobban várt eseményére július 23-án, csütörtökön este kerül sor, amikor a BWT Alpine Formula One Team két versenyzője, Pierre Gasly és Franco Colapinto érkezik a Corvin Palace-ba egy közönségtalálkozóra. A rajongók személyesen is találkozhatnak a pilótákkal, valamint közös fotókat is készíthetnek velük. A programokat aznap este a Time Out Market Budapestben megrendezett BWT Alpine Formula One Team Party koronázza meg. DJ-szettek, nyári hangulat, meghosszabbított nyitvatartás és hamisítatlan Formula–1-es atmoszféra gondoskodik a tökéletes ráhangolódásról a Magyar Nagydíj hétvégéjére. Az ötnapos programsorozat során a látogatók a BWT világát is közelebbről megismerhetik: pop-up üzlet, BWT Alpine Formula One Team fotófal versenyhangulatú kellékekkel, valamint egy izgalmas nyereményjáték számos interaktív élményt kínál az érdeklődőknek. Emellett bárki elkészítheti saját, egyedi lézergravírozással személyre szabott BWT Climate Bottle kulacsát, miközben megkóstolhatja a BWT Alpine Formula One Team inspirálta frissítő italokat. A csapat ikonikus rózsaszín és kék színei a helyszínen is visszaköszönnek, tovább fokozva a Formula–1 hét pezsgő hangulatát. A Magyar Nagydíj alatt a Time Out Market Budapest közvetíti az időmérőt és a futamot is a Market nyitvatartási idejében, így azok sem maradnak le a legfontosabb pillanatokról, akik a belvárosban szeretnék követni a Forma-1 történéseit.