Pedig most aztán a túlélés érdekében óriási szükség van rá! Ha autóba kell ülnünk, akkor igazán ki vagyunk téve a hőség okozta megterhelésnek. NE gondoljuk, hogy mindenre képesek vagyunk, mert nem – és ez biztos! Csökken a koncentrálóképesség Az első és legfontosabb tényező a koncentráció, ami bizony jócskán eltompul a hőség hatására. Ezt sok esetben még a légkondicionált gépjármű sem ellensúlyozza. Pláne, ha szemből a testünk valamelyik részére tűz a nap, és, mondjuk, nem volt elég pénzünk fényvisszaverős fóliát venni az autó ablakaira. Tulajdonképpen egy hűtött szaunában vezethetünk órákon át.  Abba meg nem is merek belegondolni, milyen megterhelő lehet légkondi nélkül vezetni. Egy biztos, a kormány mögött koncentrálni így brutál nehéz. Megnövekszik a reakcióidő Vagyis a reakciókészségünk csökken. Ez pedig azt jelenti, ha egy adott sebesség alatt megoldanánk egy problémás közlekedési helyzetet, akkor most biztos nem. Vagy másképpen szólva, sokkal hosszabb megtett út alatt reagálunk megfelelően. Aki tudatosan vezet, az ilyenkor nagyobb követési távolsággal kompenzálja ezt, illetve a halált megvető bátorságú manővereket őszre hagyja. A cél: életben maradni, és élni hagyni egymást… mármint az utakon. Nem vagyunk türelmesek Mondhatnánk, hogy máskor se… De ebben a forró, nyári időjárási csapdában megváltozik az emberi test fizikai állapota, ez a tényező pedig nagyot buktat a közlekedésbiztonságon. Tulajdonképpen a vezetői attitűd módosul, mert „Ez még belefért, nézd milyen hülye!” – kedves mosolygós mondatunk helyett tuti ezt használjuk: „Hogy a jó büdös anyját!” Nos, ilyen feszült idegállapotban nem valószínű, hogy jól döntünk, pláne akkor, ha sorozatban találkozunk bátor, de teljesen idióta sofőrökkel az úton.  Az aszfalt is megváltozik a forróságban Na, ez az igazi vezetéstechnikai kihívás! Én párszor már ráfutottam, hogy a nagy gázzal való indulásnál bizony megdobódott az autó. Olyan érzés, mintha letapadva pattognék az út felszínén. Ráadásul, ha valaki ilyet még nem tapasztalt, akár rossz irányba is ránthatja a kormányt, ez pedig sejtjük, mihez vezet. Délibáb: csak ellenség vagy igazi vakság? Számomra a hőségben ez a legnagyobb kihívás a vezetés során. Olyan a látvány, mintha egybefolyna az aszfalt a levegővel: csak egy gomolygó üvegszerű képződmény hullámzik a távolban. Éppen ezért – szó szerint – semmit nem szoktam látni a szembe jövő autókból. Ilyenkor behúzódom egy nem túl vad, előttem haladó mögé – számomra megfelelő távolságra –, és alig várom, hogy elérjem az úticélomat. Halálszáguldók Az emberek többsége felfogja ezeket a helyzeteket, igyekszik alkalmazkodni és vigyázni is a másikra. DE, sose fogom megérteni, hogy másoknak miért pont ilyenkor száll el az agya? Pedig néhány fosőr – sofőr esetében az észrepülés az egekig emelkedik. Csak azt nem értem, ha az olvadozó aszfalt göröngyeit a megengedett sebesség hatszorosával akarja valaki nagymellényűen legyőzni, mi a francért nem ül repülőre? Ott aztán szárnyalhatna kedvére, nem veszélyeztetve ezzel a többi egyszerű, hétköznapi autóst. Nagyon fontos tehát, hogy felmérjük indulás előtt a hőség miatt adódó kellemetlenségeket. Tulajdonképpen a saját képességeinkkel kell ezt összehangolni. Nem nagy dolog, a karácsonyi bevásárlólista komolyabb kihívás. De pont emiatt érdemes rászámolni a menetidőre némi kis pluszt, és tudatosan kell választani útvonalat is, hogy legalább a többi hasonló helyzetben lévő autós tömeges marhaságait megpróbáljuk elkerülni. Csak óvatosan!  

A debreceni körzeti megbízottak a 471-es számú főúton láttak el szolgálatot augusztus 15-én 17 óra körül, amikor megállítottak egy személygépkocsit. A rendőrök ellenőrizték a sofőr adatait, amely során kiderült, hogy a nőnek soha nem volt jogosítványa. A 23 éves debreceni lakost előállították a rendőrkapitányságra, majd meghallgatását követően szabálysértési őrizetbe vették. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Már megszokhattuk, hogy különleges autókat vonultatnak fel a Bonhams árverések, de az azért mégis csak érdemes néhány szót, ha egy úszásra is képes autót is eladásra kínálnak a romantikus 60-as évekből. Akkoriban még csak álmodtunk az űrutazásról, így az égbolt helyett a vízekbe vágytak az emberek. Ekkor született meg Hans Trippel ambiciózus német autóépítő agymenése, az Amphicar 770. Ahogy a legtöbb ilyen több funkciós jármű akkoriban, ennek az elődje is a II. Világháború alatt született. A Trippel SG6 Schwimmwagent még a német hadsereg rendelte, míg 1961-es utódját már inkább Amerikának szánta a feltalálója, ahol hatalmas piacban reménykedett. Erre utalnak a tipikus formai jegyek, a hegyes far, és a temérdek króm. Mindazonáltal mégis kicsi maradt, klasszikus hajó padlókialakítással, hátul két turbinával, amiket a kormánykerékról lehetett irányítani, csakúgy, mint a hagyományos kerekeket. Az 1147 köbcentis, négyhengeres, 47 lóerős motort szintén a farban helyezték el, ami egy négyfokozatú váltón keresztül csatlakozott a hátsó tengelyre, vagy épp vízben a propellerekre. A neve (770) egyébként arra utal, hogy vízben 7 mérföldes sebességel tudott haladni, míg szárazföldön ez 70 mérföld/óra volt. Ami amerikai mércével azt jelenti, hogy egyikben sem volt igazán jó. Többek között ennek, valamint az igény hiányának köszönhető, hogy végül mindössze 4000 darabot adtak el az Amphicarból 1961 és 1968 között, holott több mint 20 000 példányra rendezkedtek be. Ugyanakkor Lydon Johnson elnök vett egyet magának a texasi földjére, ráadásul mostanra kívánatos tárgy lett. A californiai árverésen aká 40 000 – 50 000 dollárt is várnak érte. Állítólag mintaállapotban van, bár érdemes megvizsgálni, hogy beszűrődik-e valahol a víz. Ha tehát valaki szeretné magát egy kicsit James Bondnak érezni, akkor itt a lehetőség, máskülönben csak a svájci Rinspeed épített hasonló kétéltűt egy Lotus Elise-ből. Ha mégis az egekbe vágynánk, akkor még várhatunk, noha egyre több, neves autógyártó fektet be komoly összegeket a repülőautó kutatásba. A villanyosítás és az önvezetés elterjedése után talán ez lehet a következő lépés? Vagy csak sci-fi marad? Hamarosan megtudjuk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A szakértőt arról kérdezték, mennyire valószínűek a sajtóban felvetett okok: a sofőr elalvása, rosszulléte, illetve a busz műszaki hibája. Köves Szilárd szerint kicsi a valószínűsége, hogy a buszsofőr elaludt, hiszen sajtóhírek szerint nem sokkal a baleset előtt váltotta le kollégáját a vezetőülésben. Az erre vonatkozó rendeletnek megfelelően két sofőr dolgozott a horvátországi Krk-szigetről Budapestre tartó buszon, akiknek szabály szerint négy és fél óra vezetés után legalább 45 percet kell pihenniük, tehát egyhuzamban kilenc órát közlekedhettek. Emellett ilyen hosszú, hat-hétórás úton meg szoktak állni, tehát "teljesen elfogadható" vélekedés, hogy a sofőrök kipihentek voltak - mondta. A sofőr esetleges rosszullétével kapcsolatban úgy fogalmazott: egy rutinos buszsofőrről feltételezhető, hogy ha rosszul érzi magát, lassít, félreáll és szól a kollégájának, hogy nem alkalmas a vezetésre. Ha azonban hirtelen lesz rosszul, "azt nem tudja kivédeni senki" - fogalmazott. Hozzátette: a hivatásos buszsofőröknek legfeljebb ötévente, kortól függően akár 2-3 évente kell orvosi vizsgálatra menniük. A szakértő úgy folytatta: egy jól karbantartott busznál kevésbé valószínű, hogy műszaki hiba lépjen fel, de egyáltalán nem lehetetlen; a balesetek 2-3 százalékát okozza ilyen hiba. A durrdefekt nem jellemző a mai gumikra, ugyanakkor ha ez történtik, akkor "azonnali és nagyon nagy veszélyhelyzetet tud okozni".  Ennek következtében a busz elhúz valamelyik irányba, és ha ezt a vezető észleli, és megpróbálja lereagálni, akkor jellemzően túl sokat vagy túl keveset mozdít a kormányon. Feltételezem, hogy megvolt a veszélyhelyzet kezeléséhez szükséges nagyfokú rutin, ugyanakkor egy olyan mozgássorozatról beszélünk, amire nem nagyon lehet felkészülni - mondta Köves Szilárd. A nemzetközi forgalomban részt vevő autóbuszok jellemzően minden vezetéstámogató rendszerrel fel vannak szerelve, ám azt gondolom, mindegy, hány ilyen volt a járműben, egy ilyen helyzetet nagyon nehéz kivédeni, majdhogynem lehetetlen - fűzte hozzá. A buszok 80, egyes járművek 100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek autópályán, ami egy "komfortos utazósebesség" - jegyezte meg. A szakértő arra is kitért: baleset esetén egy buszban a leginkább a sofőr van veszélyben és azok, akik a közelében ülnek. Ha azonban a busz felborul, akkor attól függően, hogy melyik oldalára fordul, bármelyik utas veszélybe kerülhet. A súlyos sérülések elkerülése érdekében "igenis használni kell" az üléshez tartozó biztonsági övet a buszokon is - figyelmeztetett. Vasárnap hajnalban felborult egy magyar autóbusz az M7-es autópálya 70-es kilométerénél, Szabadbattyán térségében, a főváros felé vezető oldalon. A balesetben nyolcan meghaltak, nyolcan súlyosan, negyvenen könnyebben megsérültek. Az M1 helyszíni információi szerint hétfőn már csak egy súlyos sérültet ápoltak a veszprémi kórházban, akinek a combcsontja törött el, és az orvosok azonnal megoperálták.  Az Országos Mentőszolgálat azt közölte, hogy a mentésben 17 Fejér megyei és a környező megyékből küldött egységük vett részt. Az M1 korábbi információi szerint a Veszprémben ellátott nyolc ember mellett Siófokra tizenegy, Székesfehérvárra húsz sérültet vittek, a többieket Budapestre szállították. Fotó: MTI/Vasvári Tamás További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!