Azt írták: a fővárosból a Balaton déli partjára vezető vasútvonalat 2010 óta több projekttel átfogóan felújíttatta az NIF. Idén március végétől a projekt kiegészítő munkálatai folynak. Siófokon megkezdődött a P+R parkoló építése. A vasútállomás mellett az eddig rendezetlenül, parkolóként használt területen 19 parkolóhelyet alakítanak ki, térfigyelő rendszer is létesítenek. Szántódon átépítik a második vágány melletti peront 365 méter hosszan, ehhez csatlakozva akadálymentes gyalogátjáró létesül. A beruházás részeként Balatonőszöd, Balatonboglár és Fonyód vasútállomásain zajárnyékoló falak épülnek, összesen két kilométeren. Balatonlellén és Alsóbélatelepen felújítják a peronokat. Balatonbogláron az első vágány mellett peronkijárat épül, Fonyódon az állomásépület előtti előteret térkövezik, valamint a vágány és a járda közötti zöldterületet is rendezik. A projekt átjárók építését is tartalmazza. Balatonföldváron a Keleti strandhoz vezet majd az új gyalogosátjáró, Bélatelepen az új közúti átjáró a strand biztonságosabb megközelítését teszi lehetővé. Balatonmáriafürdőn a Bükkfa utcánál létesül gyalogos-átkelőhely. A dél-balatoni vonalszakasz állomásain, 45 helyszínen korlátok és kerítések is épülnek a gyalogosátjárók környezetében, valamint padokat, szemeteseket helyeznek el. Nagy állomástáblák és peronbútorok is javítják majd a vasúti szolgáltatás színvonalát. A fejlesztés a NIF Zrt. beruházásában, uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Székesfehérvár-Keszthely vasútvonal rekonstrukciója első ütemének első szakaszaként 2014-2015-ben a Lepsény - Szántód-Kőröshegy közötti vasútvonal épült át. A beruházás folytatásaként 2016 és 2018 között átépült a Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz, és megvalósult a Kaposvár-Fonyód közötti, szintén 53 kilométer hosszú vonalszakasz felújítása is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A növekvő autóforgalom több szempontból is rossz hatással van a városban lakók életére. A légszennyezés és a zaj komolyan megbetegíti az embereket, a balesetek miatt sokan életüket vesztik vagy kórházba kerülnek. Emellett csökken a városi élettér is, az értékes területet többsávos utak, parkolók foglalják el, amik különösen a belvárosban aggasztó, miközben az autóban ülők sem haladnak az állandó dugók miatt. A gyaloglás egészséges és környezetbarát A kerékpár kiváló közlekedési eszköz a városokban – olcsó, gyors, környezetbarát –, Tóbiás és Balambér is gyakran bringázik. Ám van egy olyan közlekedési forma, amelyről a mai modern világunkban szinte elfeledkeztünk, pedig nincs még egy ennyire egyszerű és magától értetődő megoldás, amelyet ráadásul évezredeken át tökéletesítettünk: induljunk el, és gyalogoljunk!  Egyre többen váltottak gyaloglásra Bizony, attól még hogy városban élünk, nem kell mindenhová kocsival menni. Ha gyalog járunk, azzal az egészségünknek és a környezetünknek is jót teszünk. Az Aktív Magyarország felmérése szerint az emberek 14 százaléka mondta azt, hogy elsősorban gyalog közlekedik a mindennapokban. Két évvel korábban, 2018-ban még csak 10 százalék válaszolt úgy, hogy elsődlegesen gyalog szokott közlekedni. Ez a növekedés minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a koronavírus-járvány miatt átalakultak a közlekedési szokásaink. Sokan autóba ültek, hogy elkerüljék a fertőzést, akiknek nincs autójuk (vagy nem akarnak nap mint nap vezetni) azok egy része kerékpárra pattant vagy többet gyalogol. A tömegközlekedést viszont jóval kevesebben választották. A koronavírus-járvány miatt többen váltottak gyaloglásra Egy friss felmérés szerint jelentős azoknak az aránya a 30-59 évesek körében, akik nem az autójukkal, hanem gyaloglással váltották le a buszozást. A koronavírus miatt a válaszadók jelentős része, 44 százaléka többször választotta az autót, mint a tömegközlekedést. Ám a jövedelmi helyzet jelentősen befolyásolta ezt a döntést: a magas és közepes jövedelemmel rendelkező 47-47 százaléka voksolt inkább az autóra, ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek csak a 34 százalékára volt ez igaz. A felmérés arra is választ adott, hogy a tömegközlekedést kiváltották-e gyaloglással: a megkérdezettek 30 százaléka válaszolt erre igennel. A budapestiek és a megyeszékhelyen lakók közel 40 százaléka váltott gyaloglásra, a kisebb településeken kisebb volt az arányuk. Nem csak a sebesség számít Hajlamosak vagyunk legyinteni a gyaloglásra, hiszen ez a leglassabb közlekedési mód, nagyjából 5 kilométert lehet megtenni így óránként. Viszont ott vannak az egészségi és fenntarthatósági szempontok is, amelyekről sokszor elfeledkezünk, pedig így teljes egy-egy közlekedési forma megítélése. Nyilván nem a séta a megoldás azok számára, akik 15 kilométert utaznak a munkába, de sok esetben érdemes inkább gyalogolni.  Ha például busszal, vonattal közlekedünk, ne váltsunk csak azért autóra, mert nem a ház előtt van a megálló. 10-15 perc séta segít átgondolni a napi teendőket, a nap végén pedig kiszellőztetni a fejünket.   A városban rövidebb távokon sokszor gyorsabb a gyaloglás, mint ha tömegközlekedéssel utaznánk, pusztán kényelemből. Ha ritkábban – 15-20 percenként – közlekedik egy járat, mi pedig csak pár megállót utaznánk, inkább vágjunk neki gyalog, könnyen lehet, hogy gyorsabbak leszünk. És ha nincs bérletünk, a jegy árát is megspórolhatjuk.  Ha nem sietünk, akkor is választhatjuk a gyaloglást, ha nem gyorsabb: egy-két megálló miatt ne szálljunk fel a buszra, inkább sétáljunk.  Akár a napi közlekedéssel is összeköthetjük az egészségügyi sétát: szálljunk fel pár megállóval távolabb, vagy szálljunk le hamarabb, amikor munkába vagy iskolába utazunk. Persze előtte tervezzük meg a dolgot, nehogy elkéssünk! Gyalogolj az egészségedért! Már napi fél óra gyaloglás jó hatással van az egészségedre, ezért ha teheted, menj mindenhová gyalog. Mutatjuk, mennyi jó hatása van a gyaloglásnak: segít elkerülni az elhízást, erősíti a szívet, hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez, csökkenti a stresszt, felfrissíti az agyat, jót tesz a memóriának, erősíti a csontokat, feltölt energiával, jó közérzetet biztosít, csökkenti a rák kialakulásának a kockázatát,  erősíti az immunrendszert. Gyalogolni egészséges! A gyors gyaloglás ráadásul csökkenti az idő előtti halálozás kockáztatás is, vagyis aki gyorsabban jár, az tovább él. Óránként 5-7 kilométeres tempó már gyorsnak számít, de ez az adott személy fittségétől is függ. A megfelelő sebességet az jelzi, ha az illető enyhén kifullad, idővel izzadni kezd.  Autómentes övezet Az utóbbi években Magyarországon is egyre gyakoribb, hogy a városokban autómentes övezeteket alakítanak ki a belvárosban. A tapasztalatok alapján az ilyen környékre visszatér az élet az autók eltűnése után, az emberek szívesen sétálnak a nyugodt utcákon, szórakoznak, esznek-isznak az éttermekben, vásárolnak az üzletekben, és a turisták is kedvelik ezeket a városrészeket.  A gyaloglás egészségesebbé tesz, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, a zajt, a közlekedési dugókat, növeli a biztonságot és élhetőbbé teszi a városokat, úgyhogy rajta, felejtsd el a kifogásokat, és gyalogolj minél többet!  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A dél-koreai KAI konzorcium 2015-ben kezdett hozzá egy új vadászrepülőgép kidolgozásához, amihez amerikai partnerétől, a Lockheed Martin fegyvergyártó cégtől kapott segítséget. Négy év fejlesztőmunka után mutatták be a prototípust - írja a hirado.hu. A Korean Aerospace Industries (KAI) nevű dél-koreai repülőgépgyártó és védelmi cég szacshoni részlegén tartott bemutatón Mun Dzse In dél-koreai elnök elmondta: a cél, hogy 2028-ig 40 darabot készítsenek a KF-21 Boramae nevű vadászrepülőgépből, 2032-ig pedig 120-at. A gyártás a tesztrepülések befejezését követően megkezdődik. A KAI szerint az első tesztrepülést a következő évre tervezik. A dél-koreai légierő egyebek között a régebbi, F-4-es és F-5-ös vadászrepülőgépeket akarja lecserélni a készülő vadászrepülőkkel. Dél-Korea ezenkívül abban is bízik, hogy képes lesz exportálni a saját fejlesztésű vadászrepülőjéből. A bemutatón részt vett Prabowo Subiatno indonéziai védelmi miniszter is, ugyanis Indonézia az eredetileg KF-X-nek nevezett, 7,85 milliárd dolláros vadászrepülőgép-program hivatalos partnere. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Szalkszentmártoni Önkéntes Tűzoltó Egyesület Facebook oldalán közölte, hogy ismeretlenek az éjszakai órákban feltörték az udvaron álló tűzoltóautókat - írja a hirado.hu. "Éjjel a hivatal udvarában álló tűzoltó autónkat feltörték. Elvitték a benne lévő két akkumulátort és leszaggatták a hátulján lévő ponyvát, ezzel nem kis anyagi kárt okozva egyesületünknek. Az elkövetők több járműben is kárt okoztak. Legalább olyan szépeket kívánunk neki, mint amekkora lelkesedéssel ezt elkövette! Sajnos az őszinte véleményünket ide nem írhatjuk le” – írták a Facebookon a szalkszentmártoni önkéntes tűzoltók. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta a hirado.hu-t, hogy az ügyben a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság indított nyomozást. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!