Tíz percen belül két autó borult lángba
2021.02.27.
Ma reggel 08:10-kor kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy személygépkocsi Pilis térségében, a 4-es főutat és az M4-es autóutat összekötő úton. A helyszínre a monori hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik két vízsugárral eloltották a tüzet. Az egység utómunkálatokat végez - írja a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának honlapja.
08:19-kor érkezett a riasztás, hogy egy személyautó motortere és utastere ég teljes terjedelemben Pécsen, a Dzsámi utcában. A tűzhöz a megyeszékhely hivatásos tűzoltói érkeztek ki, akik két vízsugárral eloltották a lángokat.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Ott Tänak vezet az Arcic-ralin, ahol végre rengeteg a hó
2021.02.27.
Finnországban, Lappföldön rendezik meg a 2021-es Rali Világbajnokság második versenyét, az Arctic-ralit, amelynek központja Rovianemi. Az első napon, pénteken két gyorsasági szakaszt rendeztek meg, ami igazából egy volt, mivel a 31 km hosszú, roppant gyors és technikás Sarriojärvit nappal és sötétben is teljesíteni kellett.
Ott Tänak mind a kétszer győzött, így 16,2 másodperces előnyt autózott ki csapattársa, a Svéd-ralin egyszer már másodikként végző Craig Breen előtt. Az ír pilóta a tavalyi Észt-rali óta nem ült WRC autóban, hanem gyengébb R5-ös Hyundai-jal versenyzett, többek között novemberben Magyarországon is.
Az idén visszatért gumiszállító, a Pirelli szöges gumijai remek tapadást biztosítottak a versenyzőknek a jeges, havas pályán, bár a második gyorsasági végére az itt-ott előbukkanó murva miatt a gumik elkezdték elveszteni a szögeiket, így sok versenyző csökkenő tapadásról, fokozott alulkormányzottságról számolt be. Tänak csak egy pótkereket vitt magával, hogy könnyebb legyen az autója, és olyan jól menedzselte a gumikat, hogy így is mindkét szakaszt megnyerte.
„Próbáltam olyan kíméletes lenni a gumikkal a kemény burkolaton, amennyire csak lehetséges. Még mindig csak nagyon az elején járunk ennek a versenynek, nem szabad még a győzelemre gondolni. Nagy kihívást jelentett a pálya, tipikus finn hullámvasút, sok ugratóval és bukkanóval, nagyon technikás és gyors egyszerre. Jó munkát végeztünk, de ehhez a kedvező rajtpozíciónk és a gumik is hozzájárultak. Jó volt az autó balansza, de mindig lehet ezen javítani, ezért még vár ránk munka ezen a téren” – nyilatkozta péntek este a mindig szűkszavú észt.
A két Hyundai mögött a Toyota egyetlen hazai versenyzője, a 20 éves Kalle Rovanperä végzett a harmadik helyen, a hátránya 20 másodperc Tänak mögött. Fele ennyi is lehetne a lemaradása, ha az első szakaszon nem sokallt volna be egy kereszteződésben, és nem állt volna bele egy hófalba, ami miatt tolatnia is kellett. Az esti pályán pedig az első gumijai adták fel idő előtt, ennek ellenére nála mérték az egész mezőnyből a legnagyobb végsebességet: 204,8 km/h-t.
Azok, akik Monte-Carlóban a dobogón végeztek, hátrányból indultak, mivel elsőként rajtolva nekik kellett takarítania a pályát a többiek előtt. Közülük Thierry Neuville áll a legjobban, jelenleg a negyedik a Hyundai-jal. A belga 9,4 másodperccel van Rovanperä mögött új navigátorával, akivel ez csupán a második versenye. Mögötte 2,2 másodperccel áll Elfyn Evans, aki második volt Monte-Carlóban. Teemu Suninen emlékezeteset bukott az első helyről az első gyorsaságin a szezonnyitón, most viszont hiba nélkül vezetett, és a hatodik helyen áll a Ford Fiestával. Mögött a Toyota fiatal japán pilótája, Kacuta Takamoto a hetedik, 4,3 másodperccel lemaradva.
Oliver Solberg nagy pillanata volt az első szakasz, ugyanis életében először indult csúcskategóriás WRC autóval egy versenyen. A Hyundai adott neki lehetőséget, és Andrea Adamo csapatfőnök valószínűleg nem bánta meg a döntését, mivel a 19 éves svéd-norvég versenyző, a 2003-as világbajnok Petter fia, a második gyorsaságin már több nagy nevet megelőzve a negyedik helyen végzett. Tovább növeli az eredményének értékét, hogy először versenyzik Seb Marshall navigátorral, ugyanis a megszokott társa koronavírusos lett.
Solberg még Seb Ogier-t is megelőzi az összetettben, ami persze nem fair összehasonlítás, mivel a nyolcszoros világbajnoknak elsőként rajtolva semmi esélye nem volt a többiekkel szemben, annyi havat kellett letakarítania az ideális ívről a Toyotával.
Gus Greensmith (Ford) és Pierre-Louis Loubet (Hyundai) zárja a gyári WRC-k sorát, utóbbi remekül ment, negyedik lett az első gyorsaságin, a másodikon azonban meg kellett állnia kereket cserélni, ezzel több mint 3 percet vesztett. Lorenzo Bertelli egy privát Forddal jóval lassabban ment a többieknél, még az R5-ös mezőny nagy része is megelőzte. A másodosztályban a visszatérő Esapekka Lappi vezet egy Volkswagen Polo GTI R5-össel.
Szombaton hat gyorsasági szakasz, összesen, 144 km száguldás vár a mezőnyre Lappföldön.
Eredmények:
1. Ott Tänak/Martin Järveoja (Hyundai i20 Coupe WRC) 31m50.7s
2. Craig Breen/Paul Nagle (Hyundai i20 Coupe WRC) +16.2s
3. Kalle Rovanperä/Jonne Halttunen (Toyota Yaris WRC) +20.4s
4. Thierry Neuville/Martijn Wydaeghe (Hyundai i20 Coupe WRC) +29.8s
5. Elfyn Evans/Scott Martin (Toyota Yaris WRC) +32.0s
6. Teemu Suninen/Jarmo Lehtinen (Ford Fiesta WRC) +34.5s
7. Takamoto Katsuta/Dan Barritt (Toyota Yaris WRC) +38.8s
8. Oliver Solberg/Seb Marshall (Hyundai i20 Coupe WRC) +45.9s
9. Sébastien Ogier/Julien Ingrassia (Toyota Yaris WRC) +49.8s
10. Gus Greensmith/Elliott Edmondson (Ford Fiesta WRC) +1m05.8s
képek: csapatok
Üzembe álltak a szupergyors töltők: elég egy kávészünet
2021.02.27.
Az itáliai állami elektromos szolgáltató vállalat, az ENEL a kormány elektromos mobilitási stratégiája keretében kezdte meg a nagysebességű töltőállomások kiépítését.
Az Enel X és az Ip (Italiana Petroli) üzemanyag-forgalmazó cég együttműködése révén olyan ultragyors töltő állomások hálózatát építi ki, amely lehetővé teszik az elektromos és hibrid járművek tulajdonosainak, hogy körülbelül 15 perc alatt teljesen feltöltsék akkumulátoraikat. Vagyis az olasz autópályák mentén elég lesz egy kávészünet arra, hogy újra teli akkumulátorokkal indulhassanak tovább az autósok.
Az első hét Hpc (High Power Charge) töltőállomás az európai "E-Via Flex-E" projekt részét képezi. A most üzembe helyezett 3 infrastruktúrához az idei év folyamán további 4 csatlakozik majd.
„A hálózat első darabjainak üzembe állítása alapvető lépés a nagy távolságú elektromos autózás megteremtésében, ideértve a nemzetközi utazásokat is” - mondta az Enel X vezérigazgatója, Francesco Venturini.
Közölte: „Az újratöltési idők csökkentésével egyre közelebb kerülnek egymáshoz a hagyományos robbanómotorok, illetve az elektromos meghajtású járművek nyújtotta vezetési élmények és lehetőségek.
Az első három szupergyors, 350 kW-os töltőpont már működik az Ip észak-olaszországi töltőállomásain a Garda –tónál, illetve Verona és Bergamo közelében.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Akár már jövőre építhetik a harmadik sztrádát Erdély felé
2021.02.27.
A tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa a határmenti régiók, települések együttműködéseinek, kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről tárgyalt Szatmár megye elöljáróival.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé. Az M43 az M5-ből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35-M4 teljes hosszban tavaly elkészült, Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors, kényelmes és biztonságos eljutást - írja a tárca.
A közlemény szerint Palkovics László elmondta, hogy a harmadik összeköttetés az M3 autópályától induló M49 autóút kiépítésével jön létre. Az autópályává fejleszthető négysávos kapcsolat két ütemben épül meg. A Mátészalkától Ököritófülpösig tartó szakasz kivitelezési közbeszerzése júniusban elrajtolhat, a szerződést 2022 elején köthetik meg. A munkálatok a forrásbiztosítást követően így akár már jövőre megkezdődhetnek. A Csenger országhatárig vezető folytatás tervezési szerződése idén tavasszal megszülethet, a kiviteli tervek ezt követően egy éven belül rendelkezésre állhatnak.
A magyar kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a történelmi régiók versenyképes gazdasági egységekként fejlődhessenek tovább. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A tervek szerint a zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság újraindításában, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában - olvasható az ITM közleményében.
A Palkovics László vezette delegáció a közös fejlesztési lehetőségekről, Magyarország és Románia határmenti infrastruktúrájának korszerűsítéséről egyeztetett Pataki Csabával, Szatmár megyei tanácselnökkel, Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselőkkel.
A miniszter-kormánybiztos kifejtette: Szatmárnémeti a magyar és az ukrán határhoz való közelségének köszönhetően különösen alkalmas a határon átnyúló együttműködésekre. A megyeszékhely regionális szerepét erősíti, hogy a városban található Románia egyik legnagyobb, 70 hektáros ipari parkja és egy nemzetközi repülőtér. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és Szatmár megye között a felsőoktatásban, szakképzésben és innovációban is érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatokat - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Arcfelismerő rendszert telepítenek a metróba
2021.02.27.
A moszkvai metró 85 állomását 136 olyan, kamerákkal kiegészített, multimédiás képernyőkkel fogják felszerelni, amelyek az arcfelismerés mellett képesek lesznek kiszűrni a biztonsági vonal túllépését, a gyors mozgást, sőt a "lődörgőket" is - közölte csütörtökön a Kommerszant című napilap.
A lap közbeszerzési adatokra hivatkozva azt írta, hogy a beruházás 932 millió rubelbe (jelenlegi árfolyamon több mint 3,7 milliárd forintba) kerül. A tenderkiírásból kiderült, hogy a berendezések reklámok és a metró közleményeinek közvetítése mellett meg fogják figyelni az utasokat.
A rendszer összes kamerája autófókuszos és Full HD felbontású lesz. Az általuk készített képen az intelligens modulok az arcok felismerése mellett számszerűsíteni tudják majd a tömeget és felismerni a csoportosulások kialakulását.
Az adatfeldolgozást közvetlenül a 2 GB operatív memóriával és 4 GB kapacitású merevlemezzel rendelkező kamerák fogják elvégezni. Az új berendezéseket a metró IT-rendszerére csatlakoztatják majd, hogy "metaadatokat közvetítsenek a felismert objektumokról". A multimédiás képernyők hálózatához a metró alkalmazottjainak és a polgári védelemnek lesz hozzáférése.
A tender győztesét március 4-én hirdetik ki, a kamerákat pedig idén decemberben fogják felszerelni. A metró szóvivője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a kamerákat nem fogják konkrét emberek követésére és az utánuk való nyomozásra felhasználni. A Kommerszant által megszólaltatott szakértők is úgy nyilatkoztak, hogy a metróban felszerelendő rendszer feladata elsősorban az emberek magatartásának megfigyelése és elemzése.
Jogvédők azonban korábban is kifogásolták, hogy a térfigyelő kamerákat az ellenzék elleni fellépésre tudják felhasználni a hatóságok, és bírósági eljárásokat is kezdeményeztek ellenük. Moszkvában 2017 óta működik arcfelismerő biztonsági rendszer, abban az évben több mint háromezer kamerát csatlakoztattak hozzá. Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter 2019 októberében úgy nyilatkozott, hogy a fővárosban felszerelt 160 ezer kamerából mintegy háromezer volt alkalmas a felismerésre. A tárcavezető közölte akkor, hogy a rendőrség munkájának megkönnyítésére a metró összes kamerája ilyen lesz.
2019 novemberében a moszkvai polgármesteri hivatal 258 szervert, 105 komputert és egy 9 Petabájt (PB) kapacitású adattároló rendszert rendelt magának 1,2 milliárd rubelért (jelenlegi árfolyamon 4,8 milliárd forintért). Tavaly januárban a fővárosi önkormányzat 1,9 milliárd rubeles (csaknem 7,6 milliárd forintos) pályázatot írt ki a tömegközlekedésben felhasználandó arcfelismerő rendszerekre.
Tavaly augusztusban vált ismertté, hogy a metró ingyenes wifi-hálózatát működtető Maxima Telecom nyerte el azt az 1,4 milliárd rubeles (mintegy 5,6 milliárd forintos) pályázatot, amelyet 16 ezer arcfelismerő kamerának a metrókocsikba való felszerelésére írtak ki. A rendszernek szeptemberben kellett volna működésbe lépnie, de a megvalósítás késedelmet szenvedett.
Tavasztól újabb lépés várható a metróhálózat digitalizálásában: a Trojka feltölthető bérletkártya várhatóan személyhez kötött lesz. Ennek alapján az állomásokra való beléptetést várhatóan az arc biometriája alapján is lehetővé teszi majd az a rendszer, amelyet eddig a körözött bűnözők felismerésére használtak.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Új vezető irányítja hétfőtől a rendőrségi kommunikációt
2021.02.26.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának március 1-től új vezetője van - írja a police.hu.
Dr. Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány 2021. február 28-ai hatállyal – eddig végzett munkája elismerése mellett – kommunikációs vezetési feladatai alól felmentette Szabóné Csontos Stefánia rendőr ezredest, akinek a baleset-megelőzési területen számít szakértelmére a jövőben a főkapitány.
Helyére 2021. március 1-jei hatállyal Lakatos Tibor rendőr dandártábornokot, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság főosztályvezetőjét nevezte ki az altábornagy.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
A lítium-háromszög lesz az új Perzsa-öböl?
2021.02.26.
A lítium-háromszög országaiban található található a Föld lítiumkészletének több, mint fele. Chile és Argentína már most is nagy termelők közé tartoznak (2. és 4. helyen), de Bolíviában találhatóak a legnagyobb készletek, amiket még nem termeltek ki.
A lítium iránti kereslet az utóbbi években elképesztő növekedésnek indult. Kína 2015-ben jelentette be, hogy az elektromos autók terjedése kulcsfontosságú a kommunista vezetés számára. Ekkor indult be igazán a lítium bányászata, méghozzá annyira, hogy a felhasználás nem tudta tartani az ütemet a termeléssel és a lítium ára kevesebb, mint felére esett vissza, bár azóta újra, nagy tempóban elindult felfelé.
Könnyen gondolhatja az ember, hogy a három dél-amerikai ország számára óriási lítiumkészleteik azt jelentik, hogy néhány évtizeden belül úgy fognak felemelkedni, ahogy a nagy olajkészletekkel rendelkező országok jelentős része. A helyzet ugyanakkor ennél bonyolultabb és sok kihívás áll előttük, ha valóban profitálni akarnak természeti adottságaikból.
A jelenben maradva nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány sem volt jó hatással a termelésre, valamint a kereslet is jelentősen visszaesett. Emellett szintén jelentős probléma, hogy a lítium ára egyelőre nem túl stabil, ami szintén problémát okoz a lítium-háromszögben.
Szintén megoldást kellene találniuk a lítium termelés környezeti hatásaira, amiről nemrég írtunk itt, az Autószektoron. A fő probléma a lítium bányászatának óriási vízigénye, ami különösen problémás Dél-Amerika ezen területén. A lítiumot eleve száraz helyeken bányásszák a régióban, a bányászat pedig tovább rontja a vízhiányt.
Egyik fő problémájuk, hogy egyelőre csak a kitermelés zajlik ezekben az országokban, a feldolgozást nem itt végzik, az akkumulátorgyártás pedig elsősorban Kínában zajlik. Bár voltak már különböző kezdeményezéseik, hogy helyben történjen a kitermelt lítium feldolgozása, egyelőre ezek nem jártak sikerrel. Pedig sokan érdekeltek abban, hogy az elektromos autók gyártása ne függjön ilyen mértékben Kínától, de többek között az európai országok is elsősorban saját területükön szeretnének akkumulátorgyártást, nem áthelyezni annak egy részét Kínából a lítium-háromszögbe.
Dél-Amerika ezen régiója egyébként sem a befektetők kedvence. Argentína, Bolívia és Peru infrastruktúrája és működése egyelőre nem igazán befektetésbarát, de a tervek szerint az országok kormányai prioritásként kezelik a lítiummal kapcsolatos befektetések ösztönzését.
A problémák és kihívások ellenére joggal feltételezhetjük, hogy a lítium-háromszög országai jelentős növekedésnek indulhatnak a jövőben, ha megfelelően kihasználják az előttük álló lehetőséget. De még ebben az esetben sem biztos, hogy ők lesznek az elektromos autógyártás nagy nyertesei. Bár jelenleg nincs jobb és hatékonyabb megoldás a lítiumot használó akkumulátoroknál, más technikák is fejlesztés alatt állnak, amik adott esetben megtörhetik a lítium dominanciáját.
Mindenesetre kétségtelen, hogy a nagy mennyiségű lítium komoly lehetőséget jelent a lítium-háromszög országainak. Az elektromos autók terjedése és ezzel együtt a lítium iránti kereslet még gyerekcipőben jár, de Chile, Bolívia és Argentína rá van kényszerítve, hogy mielőbb előnyére fordítsa adottságait, ha hosszú távon profitálni akar adottságaiból.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
A nap karikatúrája: Káosz
2021.02.26.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
