A győri rendőrök a közlekedők biztonsága érdekében, egy túlsúlyos járműszerelvény vezetőjével szemben intézkedtek - írja a police.hu A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály Forgalomellenőrző Alosztály munkatársai az M1-es autópálya 158-as kilométerszelvényében, a Budapest felé vezető oldalon 2021. február 20-án 15 óra 45 perckor úgynevezett horrorkaraván bolgár vezetőjével szemben intézkedtek.     Az érvényben lévő jogszabályok alapján – a vontatási és a járművek terhelésére vonatkozó szabályok megszegése miatt – nagy összegű közigazgatási bírságot szabtak ki a jármű sofőrjére. Mivel a férfi azt a helyszínen megfizetni nem tudta, a járművet a bírság befizetéséig, illetve a balesetveszélyes helyzet megszüntetéséig – biztonságos helyre parkolva – visszatartották.   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A rugalmas termelési stratégia és a jól strukturált árpolitika lehetővé tette a társaság számára, hogy fenntartsa az elmúlt években elért piaci részesedési szintet, biztosítva vezető pozícióinak folytonosságát Oroszországban. A Renault-csoport a harmadik legjelentősebb külföldi márka az országban az értékesítés terén. A Renault-csoport négy modellje került fel Oroszország legnépszerűbb autóinak top 25-ös listájára tavaly: a Logan (32 628 darab), a Duster (31 640), a Sandero (26 038) és a Captur (20 284). A Captur új generációjának bemutatására online formátumban került sor tavaly júniusban. A Capturból piacra kerülése óta 10.993 darabot adtak el Putyin országában.   2020-ban növekvő igény mutatkozott a magasabb felszereltségi szintű autók iránt. Ez kiemelten érvényes volt az Arkana és a Captur esetében. A Renaul-csoport jelentős mennyiségű gépjárművet értékesített az orosz kormány által támogatott autóvásárlási kampányokban, így az Első autó és a Családi autó kormányzati programokban. Állami támogatással 26.684 Renault jármű talált gazdára, ami a cégcsoport eladásainak 21 százalékát tette ki. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Szalagkorlátnak ütközött egy gépkocsi szombat este az M0-ás autóút M1-es autópálya felé vezető oldalán, a 69-es kilométernél - írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának honlapja. A baleset épp a kijárási tilalom életbe lépésekor, 20 óra előtt néhány perccel történt. A balesethez a fővárosi hivatásos és az újpesti önkéntes tűzoltókat riasztották, akik áramtalanították a járművet. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Ebben valószínűleg igazuk is van, de az elektromos autók terjedésének környezeti hatásaival nem számolnak. Az akkumulátorokban használt anyagok bányászata ugyanis sokkal komolyabb problémákat okozhat, mint elsőre gondolnánk. Nyilván számos összetevője van egy ilyen erőforrásnak, most csak a 3 (számunkra) legfontosabbal foglalkozunk. A lítium, a kobalt és a nikkel fontos összetevői az akkumulátoroknak és ha a dolgok úgy mennek tovább, ahogy várhatóan fognak, az ezeket bányászó vállalatok idővel legalább akkora közellenségek lehetnek, mint ma az olajvállalatok. Lítium A lítium iránti kereslet az utóbbi években elképesztő növekedésnek indult. Kína 2015-ben jelentette be, hogy az elektromos autók terjedése kulcsfontosságú a kommunista vezetés számára. Ekkor indult be igazán a lítium bányászata, méghozzá annyira, hogy a felhasználás nem tudta tartani az ütemet a termeléssel és a lítium ára kevesebb, mint felére esett vissza, bár azóta újra, nagy tempóban elindult felfelé. Dél-Amerikában található az Argentína, Chile és Bolívia határolta lítium-háromszög. Itt található a föld lítiumkészletének több, mint fele. Ez egy rendkívül száraz terület, a bányászat pedig nagyon sok vizet igényel. Egy tonna lítium termelése során közel 2 millió liter vizet használnak fel, egy tonna lítium pedig nem túl sok: egy elektromos autó akkumulátora átlagosan 8-10 kilogrammot tartalmaz, és ezek csak az autók. A megújuló energia tárolásához szintén elengedhetetlen a lítium, ami nyilván  szintén rengeteg vizet. 2020-ban 47.300 tonna lítiumot bányásztak, az egyre növekvő kereslet alapján 2024-re ez a szám közel 120.000 lehet. A lítium-háromszög fő problémája a vízhiány: Chile egyik aktívan bányászott régiójában a bányászat felhasználta a régió vizének 65%-kát, ami brutális arány egy eleve vízhiányos területen. Emellett a bányászat során rengeteg vegyi anyagot használnak, ami egy-egy baleset esetén bekerülhet a folyókba vagy más vizekbe és ott óriási pusztítást végezhet. Történt is már ilyen, például Tibetben. Ennek ellenére nem feltétlenül a lítium a legproblémásabb az akkumulátorok összetevői közül. Elméletben létezhet olyan technológia, ami nem jár ilyen mértékű környezetszennyezéssel, de ez egyelőre csak elmélet. Kobalt A bolygó kobaltkészletének többsége a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, innen származik a felhasznált kobalt 70%-a. Ennek jelentős részét kézzel bányásszák, sokszor gyerekek. A kobalt kis mennyiségben veszélytelen, de nagy mennyiségben mérgező anyag, ezekben a bányákban pedig nem használnak semmiféle védőfelszerelést. Bár vannak kezdeményezések, hogy az akkumulátorgyártók a bányákra nyomást gyakorolva változtassanak a gyakorlaton, ez egy nehéz terep: ez a fajta bányászat kongóiak millióinak ad megélhetést, így a termelés leállítása még rosszabb lenne, mint a mostani helyzet. Nikkel A nikkelre már korábban is felfigyeltek a környezetvédők, de az iránta való kereslet az elektromos autók terjedésének köszönhetően jelentősen növekedett és még jó ideig növekedni is fog a várakozások szerint. A nikkelbányászat hatásait jól ábrázolja a kétes hírű orosz város, Norilszk. Norilszk a színesfémbányászatnak köszönhetően világ egyik legszennyezettebb városa, amit külföldi állampolgárok csak külön engedéllyel látogathatnak. A város akkor lett igazán ismert, amikor egy üzemi baleset miatt a város folyójának víze vörössé változott 2016-ban. Bár azóta a Norilsk Nickel (a városban működő bányászati vállalat) jelentősen csökkentette környezetszennyezését, a növekvő kereslet miatt kétséges, hogy a lábnyomukat sikerül-e valójában csökkenteni, ugyanis a nikkelnek már a szállítása is szennyezi a levegőt. A fenti példákban csak három fontos akkumulátor alapanyag bányászatának hatásait mutattuk be, nem is említettük az elhasznált akkumulátorok tárolásának és újrahasznosításának problémáját. Az elektromos autók terjedése valószínűleg számottevően segíteni fog a nagyvárosok levegőminőségén, de a környezetszennyezés áthelyezése és formájának megváltoztatása nem az a környezetbarát jövő, amit sokan a zöldautók (?) terjedésétől várnak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!