Azt írták, hogy még szerdán kaptak bejelentést arról, hogy az autóúton - Beled és Zsebeháza között - egy kerékpáros a forgalommal szemben halad Csorna irányába. A rendőrök néhány percen belül megtalálták, majd igazoltatták a magyarkeresztúri asszonyt, aki a rendőröknek elmondta, hogy eltévedt. A nőt az egyenruhások a szolgálati gépkocsival biztonságban levitték az útról, míg a kerékpár elszállításában a Magyar Közút munkatársai nyújtottak segítséget. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Nissan magyarországi csapata egy új ötlettel állt elő. Kiválasztott három modellt: a Micrát, a Qashqait és az X-Trailt. Megnézte, hogy az adott szegmensben melyek azok a felszereltségek, amelyek a legfontosabbak az ügyfelek számára. Például a Micra a kisautó kategóriában található. Ezeknek a vásárlóknak fontos, hogy jól nézzek ki az autó (pl. LED-es nappali menetfény, hátsó tetőspoiler, sportos megjelenés), legyenek benne alapvető kényelmi extrák (pl. klíma, fűtött ülések, elektromos ablakemelők stb.), legyen biztonságos illetve könnyen vezethető (pl. visszagurulás gátló rendszer, intelligens vészfékező rendszer, automata elakadásjelző stb.), ugyanakkor legyen megfizethető. Mindezekkel összhangban a Nissan Micra Tokio limitált széria, fehér színben, 4 800 000 Ft-ért megvásárolható. Az is fontos, hogy ez már egy valós vásárlási ár, nem pedig egy induló változat. A Micra egyébként 5 alkalommal nyerte el a nemzetközi év autója díjat, és a mostani változat nagyot nőtt a korábbi generációkhoz képest. Hasonló volt a koncepció a Qashqai esetében is. A Qashqai egy alsó-közép kategóriás szabadidő autó (C-SUV). Ez egy nagyon népszerű szegmens jelenleg, de nemcsak a szegmens népszerű, hanem azon belül a Qashqai is: ő volt a Crossover kategória megteremtője. A mai napig több Európai országban piacvezető és több mint 3 millió darab fogyott belőle. „A Qashqai esetében szintén fontos volt számunkra, hogy olyan felszereltséget tartalmazzon Tokio limitált széria, amit az adott kategóriában a legtöbbre értékelnek az emberek, illetve itt is magas legyen az ár-érték arány.” – mondta Reizer Levente a Nissan PR Managere. A Qashqaiban is benne van nagyon sok kényelmi extra, mint például a fűthető első ülések, automata fényszórók, automata ablaktörlők viszont itt már a vásárlók elvárják automata kétzónás légkondicionálót, az Apple Carplay / Android Auto mobilcsatlakozást és -tükrözést, a tolatókamerát, a parkolószenzort, a közúti táblák felismerése funkciót, vagy nagyméretű (17”) alufelniket – a teljesség igénye nélkül. A Tokio limitált széria egyébként a népszerű 4 hengeres 140 lóerős motorral érkezik, ami egy kiváló erőforrás, nagyon jó sajtó visszhangot kapott Európában és a konszern több tagja, de még a Daimler is használja. A harmadik modell az X-Trail, amelynél leginkább találó a Tokio elnevezés, ugyanis Japánban gyártja a Nissan. Az X-Trail szegmense, a D-SUV (felső-közép kategóriás szabadidő autó), szintén népszerű Magyarországon. Itt a vásárlók még több felszereltséget várnak el. Itt is megjelennek az olyan extrák mint a telefontükrözés, a közlekedési táblák felismerése vagy a parkolóradar, viszont a parkolókamera már 360°-os, a multimédiás rendszer már beépített navigációval is rendelkezik, az alufelnik pedig már 18”-esek, sőt a csomagtérajtó kéz-nélkül is nyitható – sok egyéb más extra mellett. A motor is egy erősebb, 160 LE-s változat, és fejlett duplakuplungos váltóval kínálja a cég. Az X-Trailnek még egy előnye lehet, hogy 7 személyes verzió is elérhető. Mindhárom autó alapból fehér színű (ez messze a legnépszerűbb szín), de az X-Trail esetében a gyöngyházfehér felárt is tartalmazza az ár. A Tokio változat az X-Trailből 9 900 000 Ft, az Qashqaiból pedig 7 200 000 Ft. Az árak mindhárom modell már tartalmazzák az extra kedvezményt, és remélhetőleg nemcsak az importőr, de a vásárlók is úgy ítélik majd meg, hogy jól illeszkednek a magyar vevők igényeihez. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A Peugeot 1997-ben két látványos tanulmányautót is bemutatott – mindkettőt hajózási tematikával. Az egyik Nautilusról, Nemo kapitány tengeralattjárójáról (azt pedig a látványos csigáspolipról) kapta a nevét, a másikat pedig úgy hívták, Runabout, ami a könnyű motorhajók általános elnevezése az angolszász terminológiában. Azok, akik Verne Gyula hagyatékát keresték a Pininfarina által tervezett luxuslimuzinban, csalódniuk kellett – ma már nem is nagyon emlékszünk rá, hiszen a két évvel később bemutatott Peugeot 607-es nagyautó egészen más formai irányt vett. Annál emlékezetesebb a 806 Runabout, amely különleges hangulatával még most, több mint két évtizeddel később is izgalomba hozza az autózás (és a hajózás) szerelmeseit. Induljunk el a nagyon is prózai gyökerektől. A Peugeot 1994-ben mutatta be előzmények nélküli buszlimuzinját, a 806-ost. A hatalmas családi jármű magáért beszélt: a széles oldalsó tolóajtók, a műszerfalra emelt sebességváltó kar, az ajtó mellé költöztetett kézifék, valamint a kiemelhető, átrendezhető, forgatható ülések könnyen kihasználható, praktikus, kivételesen tágas járművé tették. Ezt nagyra értékelték a vevők, a Peugeot azonban úgy érezte, az érvrendszerből hiányzik még valami: a 806 sokoldalú, tágas és kétségtelenül kényelmes – de hol marad a méltatásból a felszabadultság, a franciás joie de vivre, amiről a hatalmas ablakokon beáradó napfény és a bőségesen méretezett ülések gondoskodtak. Ha pedig már életmódról beszélünk, akkor legyen annyira örömteli, és annyira francia, amennyire csak lehet. Innen már csak egy gondolati szökkenés volt a Riviéra, onnan pedig ugrani sem kellett a fényűzés, a gondtalanság, a jólét csúcsát képviselő jachtokig. A kötelező stíluselemeket nem volt nehéz összeválogatni: teakfa burkolatok, nemesacél szerelvények, hófehér felületek és tengerkék kárpitozás nélkül nem jacht a jacht. Ezekből bőségesen jutott a 806 Runabout fedélzetére. A tervezők a megfelelő arányokra is ügyeltek. Az eredetileg három üléssoros karosszéria arányai egyszerűvé tették az előretolt kormányállás kialakítását. A klasszikus tetőoszlopokat nélkülöző, szemellenzőként körbefutó szélvédő ugyanannyira védte az utasokat a széltől és a csapadéktól, mint amennyire közel engedte egymáshoz az embert és a természetet – végtére is az arcunkba csapódó vízpermet nélkül steril öröm csupán a hajózás élménye. A buszlimuzinok persze sokoldalú járművek, ezért egy életmód-tanulmány sem lehetett egysíkú. Az övvonal magasságában húzódó nemesfa dekk alatt hatalmas csomagtartó rejtőzött, amelyet a kétszárnyú ajtóként nyitható hátfalon vagy az első ülések irányából, egy szintén kétszárnyú tolóajtón keresztül lehetett megközelíteni és -pakolni. Elfért itt búvárfelszerelés, piknikkosár, kötélzet és a tengerparti nyaralás más tartozékai. Ha a csomagokat kirakták, jöhetett a Runabout következő trükkje: a dekk gombnyomásra a padló szintjébe süllyedt. Ilyenkor az első ülések mögött két szükségülést lehetett kihajtogatni. A deszkázaton napozóágyakat helyezhettünk el, vagy itt tárolhattuk az autóhoz tervezett, szokatlan kisméretű személyes vízi járművet (akkoriban még kevesen ismerték a jetski kifejezést). A hőségben megszomjazik az ember, de sebaj: az első oldalajtókban (a hátsókat befalazták) kezdetleges, de funkcionális bárszekrényt rendeztek be. Elered az eső? Semmi baj, a belső tér fölé vászontető emelhető. A vezetői környezet szintén a hajók világát idézte, a kötélzettel burkolt kormánykeréktől kezdve az automata sebességváltó előválasztó karjáig, amelyet a jachtok gázkarját idéző hosszú, krómozott szerelvényként képzeltek el. Alatta csörlőt helyeztek el, amivel az imént említett kishajót lehet a fedélzetre húzni – ha sokáig vizsgálnánk, nyilván találnánk még tengeri utalást a részletekben. A Peugeot 806 Runabout nem csak lenyűgöző statikus tanulmány, hanem járóképes is volt; legalábbis a tanulmányautó korabeli bemutató filmjében saját erejéből közlekedett. A buszlimuzin nyomatékos és takarékos dízelmotorja helyett a Peugeot 3,0 literes V6-os benzinmotorját szerelték a többcélú járműbe, ám a megnövekedett tömeg és az átalakítások nyomán óhatatlanul megváltozott szerkezeti szilárdság miatt aligha aknázhatták ki a nagy benzinmotor adottságait. Voltaképp ez sem számított, hiszen a Peugeot-nak esze ágában sem volt gyártásba venni az autót, annak egyetlen példánya a márka franciaországi múzeumában csodálható meg. A 806 Runabout örökre tanulmány maradt, mégsem volt hiábavaló az a rengeteg kreatív munkaóra, amit megalkotására fordítottak. Amikor ugyanis évekkel később megjelent a Peugeot 807, a stílusteremtő buszlimuzin utódmodellje, annak számos részlete visszavezethető volt a Runabout tanulmányra. Az erősen döntött szélvédőtől a fényszórókon és az alattuk elhelyezett, kiegészítő fényforrásokon át egészen a hátsó, mandulaforma lámpatestekig – igaz, a szériamodellen függőlegesen helyezkedtek el, nem vízszintesen, ám ez részletkérdés csupán. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Kölyök traktoros Gyerekként dinnyét őrzött az út mellett, a Felsőszállás közeli tanyáról járt iskolába, nyolcadik után autószerelőnek készült, de hiába végezte kitűnő bizonyítvánnyal az általánost, Miskolcon nem szakmát oktattak a diákoknak, hanem vesszőt kellett szedniük a közeli hegyekben. Néhány lázadó társával megszökött Bélteczky József és tizenöt évesen elszegődött traktorosnak a Kiskunhalasi Gépállomásra. Szerette vezetni a gépet, bár dízelmotorja szélben gyorsan lehűlt, gyakran megállt. Irány a víz Tengerész ismerőse mesélte, hogy milyen csodálatos vízen élni és világot látni. El is ment Csepelre, a Szabad-kikötő munkaügyi irodájába, ahol felvilágosították, hogy csak két év matrózkodás után mehet tengerészeti iskolába. Vállalta, ezután következett a kötelező ismerkedés első állomása, a kikötői tűzoltóság, ahol lenyűgözte a Vörös október nevű tűzoltóhajó és egy életre elkötelezte magát a tűz meg a víz mellett. 1955-től korkedvezménnyel hivatásos tűzoltó lett, majd 1970-ben törzsőrmesterként végzett a Tűzoltó Akadémián. Eredményeit és rátermettségét látva gyorsan haladt előre a ranglétrán: először a kárelhárító készenléti szolgálat bevetési rohamcsapatának első embere lett, aztán a tűzoltási csoport háttérparancsoka, majd parancsnoka. Mélységből fölfelé Azt már első évben megtanulta, hogy ahonnan az emberek menekülnek, oda kell rohannia a tűzoltónak, akit vonz a veszély és olykor parancsnoka iránti tiszteletből jelentkezik önként olyan feladatokra, melyekért társai nem tülekednek. Így volt ez a csepeli Királyerdő térségében is, ahová azért riasztották egységét, mert egy idős asszony kútba esett. A betonkáva negyvenszer hatvan centis nyílásán keresztül kötélre erősített létrán eresztették le a fiatal Béltecyky Józsefet, aki negyven méter mélyről ijesztően kicsinek látta a fenti fényt, pedig ragyogó nap volt. Akkor tanulta meg, hogy mélységből fölfelé, magasból lefelé sohasem szabad nézni. Aztán azt is, hogy a tűzkakas fejét mindig le kell vágni. Biztos háttér kell Kiváló tanárai voltak, akiktől megtanulta, hogy ne azt tüntessék ki, aki mindig csak a második, vagy hátsó vonalban tevékenykedik. Csak az lehessen kiváló tűzoltó, aki mindig élen jár. Az igazságtalan elismerés többet árt, mint használ, mert demoralizálja az állományt. Márpedig egy parancsnoknak példamutatóan elöl kell harcolnia a tűzzel, amihez maximális bizalomra van szükség, hiszen megbízható háttér nélkül nem csak a mentés reménytelen, de élete is veszélybe kerülhet. Bélteczky József mindig is élen járt, akár szikláról, akár jégről, akár tűzből, akár vízből, magasfeszültségű villanyoszlopról, vagy a Szabadság híd tetejéről kellett embert menteni. Az autóroncsból két embert kellett kimenteni                                 Fotó: Boros Jenő Lada két villamos között A tűzoltás mellett a leggyakoribb bevetések közlekedési baleseteknél történtek. Olyankor is mindig fennállt a tűzveszély, ezért először áramtalanítani kellett az autókat, aztán azonnal nekiállni a sérültek kiszabadításának, ami nem ment mindig könnyen, hiszen a deformálódott karosszériában megszorulnak az ajtók. Ennél rosszabb volt, amikor két villamos közé szorult egy személygépkocsi, benne két emberrel, a szerelvények közötti távolság nyolcvan centiméter volt, az 1500-as Lada szélessége normál állapotban ennek több mint kétszerese.  Balra Bélteczky József tűzoltási csoportparancsnok                  Fotó: Boros Jenő Szorult helyzet A két villamos közé préselődött Ladában katasztrofális szűk helyre szorult be a vezető és utasa. Először még azt sem lehetett látni, hogy melyik végtag kihez tartozik, de a higgadt mentésnek köszönhetően mindketten túlélték a balesetet. Közel sem végződött ennyire szerencsésen két másik ütközés: a Thököly úton a két villamos közé szorult Trabantban hárman haltak meg, aztán következett egy ennél is nagyobb tragédia. 1992 január 7-én az Orczy térről induló 24-es csuklós villamosszerelvény nagy sebességgel próbált a Népliget felé kanyarodni, a Vajda Péter utcai váltónál kisiklott és a sarki gyógyszertár előtti járdára borult. A tragikus balesetben négyen meghaltak, hatvanan megsebesültek, köztük sok gyerek.    Villamosbaleset                                                                      Fotó: Boros Jenő Daru nélkül A felborult villamos is jelezte, hogy mennyire hiányos a fővárosi tűzoltóság eszközállománya: több balesetnél nem tudtak emelni, mert javítás miatt műhelyben állt egyetlen darujuk, a huszonnégy éves Magirus. Bár a Vajda Péter utcában azzal sem lett volna kevesebb áldozat, hiszen tizennégy percen belül minden sérültet kimentettek, de sok más balesetnél hiányzott a korszerű emelőeszköz. Némi társadalmi adakozással kiegészítve 1991 január 11-én a tűzoltók kaptak egy 28 tonnás (építési területen használatos) darut, mely tűzoltói feladatra nem volt a legalkalmasabb, de több volt a semminél. Később javult az eszközállomány: 1992 január 28-án a Fővárosi Tűzoltóság Kelet-Európában elsőként kapott Liebherr darut, melynek teherbíróképessége 50 tonna volt, a teleszkóp kinyúlása pedig 10-31 méter. A mentésre is alkalmas Liebbher egész Pest megyében szolgált, szükség esetén más területekre is riasztották. Lerobbant a Volga Jelentősebb járműcserékre még sokáig kellett várni, pedig a kiemelt helyszínekre vonuló Tűzoltási Csoport Volga kombija egyre többször robbant le, ezért azonnali megoldás kellett. Timár István budapesti parancsnok merész húzással a Volgánál tágasabb Chrysler Voyagert bérelt a Csoport 1-nek, vagyis a legveszélyesebb eseményekre vonuló egységnek, ám felettesei megfenyítették, pedig gyors döntésén életek múlhattak. Nem mellékesen a tűzoltók által méltán tisztelt két diplomás gépészmérnök végzettségű Timár István az 1964-es tokiói olimpián Giczy Csabával ezüstérmet szerzett kajak 2-esben, ezer méteren. Legendás parncsnokok                                                                     Fotó: Boros Jenő Kertből káresethez Szabadnapon sem pihenhet a tűzoltó, pláne, ha társain kell segíteni. Így történt ez az újpesti Mikroelektronikai Vállalat tűzénél is, melynél kétszer mentett Bélteczky József, akinek már az elsőnél komoly döntést kellett hoznia, mert a helyi szakemberek nem tájékoztatták megfelelően a mentésben részt vevő tűzoltó egységeket, ráadásul nem értettek egyet az oltási taktikával. A nagy alapterületű csarnokban poroltással megakadályozták ugyan a tűz tovább terjedését, de ez kevés volt. Az akadémikus megoldás szerint áramtalanítás után sem szabad vizet használni, de a felhevült gépházat le kellett hűteni, ezzel a döntéssel nagyot mentett Bélteczky József, aki másodszor is hatékonyan oltott az újpesti vállaltnál. Beugró parancsnok Éppen otthon kertészkedett, amikor Újpest felé nézve meglátta a hatalmas füstöt. Megint égett a MEV, azonnal elindult a kárhelyre és beugrott a megsérült tűzoltásvezető helyére, akit sérülés miatt elvitt a mentő. A közelben lakó Bélteczky Józsefnek volt korábbi tapasztalata a helyszínről, ahol COCOM listás termékeket gyártottak. Ezek olyan mikroelektronikai részegységek voltak, melyek eladását nem engedélyezték nyugati cégek a szocialista országoknak, ezért azok titokban készítettek ilyeneket, leginkább hadiipari célokra. A technológia része volt a nyáktisztítás és a művelthez tartozó cianid, mely speciális védőruhát és felszerelést igényel, pláne tűzoltáskor.   Amikor már nem bírta a tetőszerkezet                     Fotó: Boros Jenő Felelőtlen ködösítés A helyi műszaki vezetők titkolózás mellett a szakmai felkészületlenség, tapasztalatlanság és a felelőtlenség emberéleteket is követelt, olykor tűzoltókét. Bútorgyári tűz eloltása után történt robbanásban két bajtárs és egy gyári dolgozó halt meg, mert engedtek a helyi vezetők gyakori érvként hangoztatott termeléskiesés-csökkentés érvelésének. Porrobbanás A faiparban a megmunkálógépektől elszívott fűrészport kamrába gyűjtik, a légmentes térben még a tűz eloltása után is tovább tart az izzás, ami a levegőztetőrendszer újraindításakor robbanáshoz vezethet. Vezetett is: a három halálos áldozat mellett a levegőben úszó és izzó mikronnyi részecskéktől még a majd száz méterre tartózkodó emberek is megsérültek. Bélteczky József megelőzött már hasonló tragédiát, mert már korábban felismerte, hogy fontos a tapasztalat, de legalább annyira fontos a folyamatos szakmai továbbképzés. Tett is erre javaslatot egyik összefoglaló éves jelentésében, mely szerint szükség lenne egyetemi szakképzésre, mert a tűzoltásoknál is nélkülözhetetlenek a felsőfokú építészeti, statikusi és elektromérnöki ismeretek. Nem jött össze az egyetemi együttműködés, de nem adta fel. Rendszeresen bejárt a Belügyminisztérium központi könyvtárába, ahol tanulmányozta a külföldi katasztrófák részletes jelentéseit, vizsgálati tanulságait, melyek sokszor bevillantak neki és segítettek tűzoltáskor.  Repülőtéri gyorsbeavatkozó                                            Fotó: Boros Jenő Légi-katasztrófa Oltott operaházi tűzet, lebeszélt halálugrásra készülő öngyilkost, mentett embereket felborult vonatból, buszból, villamosból, a televízió épületéből, panelházból, raktárból, textilgyárból, festéküzemből. Egyik szilveszteri szolgálatakor Bélteczky József éppen nekikészült megírni éves jelentését, amikor megszólalt a bevetési Csoport 1-nek riasztását jelző két hosszú egy rövid csengő: légi katasztrófa Ferihegyen. Ismerte a területet, hiszen rendszeresen gyakorlatoztak a repülőtéren, ez azonban most éles riasztás volt. Iszonyatos ködben értek a kárhelyre, az irányító toronyból kapott információ alapján a 31-es leszállópálya küszöbe felé vonultak, ott már látszott némi fény, mert a helyszínen nagy területen égtek a roncsok. Tragikus leszállási kísérlet A mentők, tűzoltók és rendőrök kutatóláncban keresték az áldozatokat, mely ebben az esetben kilenc fős személyzetet jelentette, mindannyian meghaltak. Az előzményekről annyit lehetett tudni, hogy a rossz látási viszonyok miatt a HA-MOH jelzésű IL-18V repülő szárnya fordulási manőver közben elérte a betont és a gép kigyulladt. A becsapódástól száz méterre leszakadt a farokrész, a gép roncsai pedig hatszáz méter hosszú és háromszáz méter széles területen szóródtak szét. Egy utasokkal teli másik repülőgép már korábban megpróbált leszállni Ferihegyen, de a rossz idő miatt inkább átstartolt, majd keleti irányba fordult és rendben leszállt Debrecenben.   Ferihegyi tűzoltás                                                                 Fotó: Boros Jenő Közlemény 1975. március 6-án a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közleményt adott ki a szerencsétlenségről. „A bizottság megállapította, hogy a leszállást irányító földi berendezések és a repülésirányító szolgálat működése az előírásoknak megfelelt A repülőgép műszaki állapota rendben volt, a személyzet a gép működésével kapcsolatban a budapesti indulástól a szerencsétlenség bekövetkezéséig semmit nem jelzett. Nem utalt műszaki hibára a repülőgép berendezéseinek és alkatrészeinek utólagos vizsgálata sem. A repülőszemélyzet egészségi állapota, leterhelése és pihentetése a szabályoknak megfelelt. A szerencsétlenség oka egyértelműen nem állapítható meg. A bonyolult, gyorsan változó ködös időjárási körülmények között a repülőgép személyzete olyan helyzetbe került, amelyből a továbbrepülés feladatát már nem tudta végrehajtani.” Vizben az Astoria aluljáró                                             Fotó: Boros Jenő Búcsúnapi káreset Nem vágta a centit, de várta az utolsó szolgálati napot és a pihenést. Erősen marasztalták és megpróbálták rávenni plusz két évre, de eldöntötte, hogy nem folytatja, különösen akkortól, amikor egy Gyáli úti iskolatűznél leszakadt alattuk a lépcsőház. Béltecky József 1991. január 31-én 39 évi szolgálat után vonulós tűzoltási csoportvezetői posztról alezredesként ment nyugdíjba, későbbi szakértői munkájának elismeréseként ezredessé léptették elő. Február elsején éppen kollégáival és barátaival ünnepelt, amikor jött a hír, hogy csőtörés miatt elöntötte a víz az Astoria aluljárót és a metrót. A társaság onnan is indult menteni, szóval a búcsúebédet sem úszta meg szárazon a legendás tűzoltó. Élménygazdag életét A tűzember címmel írta meg, a 2005-ben megjelent könyv minden példánya napok alatt elkelt. Fiatal korában birkózott a Dózsában, kézilabdázott az Előre klubban, rengeteget focizott, síelt és a sportolást ma sem adta fel, csak arra panaszkodik, hogy kidőltek mellőle fiatalabb teniszpartnerei, így 85 évesen maradnak a napi erőnléti gyakorlatok.  Egy közlekedési mentés a sokezer közül                                      Fotó: Boros Jenő További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!