Az elektromos járművek gyors terjedéséhez többek között az árak folyamatos csökkenése, a kínálat megkétszereződése, és persze a környezet védelmét célzó állami és EU-s emissziós szabályozásoknak való megfelelés kényszere is hozzájárul. Szép új világ, a fenntarthatóság és a környezetvédelem jegyében, tiszta levegő, szebb, és zöldebb környezet – így képzeljük a jövő urbánus közegét. De vajon melyek azok a kockázatok, amelyekkel számolnunk kell? Az Allianz legfrissebb kutatásai segítenek, hogy tisztábban lássunk! Az elektrifikáció terjedése a közlekedésben hozzájárulhat egy egészségesebb, fenntarthatóbb urbánus közeg kialakításához. A Nemzetközi Energiaügynökség 2018-as tanulmánya szerint egy elektromos jármű 17-30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt és levegőszennyező anyagot termel életciklusa során, mint egy benzines vagy dízel autó. Ahogy egyre több elektromosságot sikerül előállítani zöld források segítségével, az autók életciklus alatti kibocsátása további 73 százalékkal csökkenhet 2050-re. A zöldebb jövő ára: új kihívások legyőzése Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere A technológia fejlődése csodás, tiszta jövőképet vetít elénk, ám fontolóra kell vennünk azokat a kihívásokat is, melyekkel a zöldebb világ megteremtéséért vívott harcban meg kell küzdenünk. „A közlekedés jövője jelenleg minden jel szerint az elektromosság irányába mutat, ám a fosszilis üzemanyagokról való átállás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, amely másként jelentkezik majd az egyes országokban és kontinenseken” – véli Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. „Az elektromos autók térnyeréséhez kapcsolódó technológiák változást hoznak az autógyártók, a beszállítók, a vásárlók, és persze a biztosítók számára is” – állítja Antalffy Dániel. Az új technológiával új szokásokhoz és új problémákhoz kell alkalmazkodnunk – a tiszta levegőnek és az elektromobilitásnak ára van. Lássuk, milyen új kihívásokkal szembesülünk a fenntartható közlekedés felé vezető úton! Költséges javítás: Az Allianz elemzése szerint az elektromos autók esetében jelenleg még kevésbé jellemzők a balesetek, hiszen egyelőre inkább rövidebb távokat tesznek meg vele. Az Allianz Center for Technology által végzett tesztek kimutatták, hogy az elektromos autók nagyfeszültségű alkatrészei védettek, és a legtöbb baleset esetén nem jelentenek problémát, azonban, ha mégis károsodnak, akkor jellemzően lényegesen mélyebben kell a zsebünkbe nyúlnunk a javíttatáskor, mint egy hagyományos, benzines autó esetében. Sok esetben egyes komponensek teljes cseréje váltja fel az apróbb alkatrészek cseréjét, javítását. Tűzveszély és tűzkár: Az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok komplex védelemmel vannak ellátva, de még így is fennáll a gyulladás veszélye, ha megsérülnek, túltöltődnek vagy magas hőmérsékletnek vannak kitéve. A nagyfeszültségű akkumulátorok által okozott tűz igen intenzív, oltása nehéz, megfékezése akár 24 óráig vagy tovább is tarthat, égés közben pedig rengeteg toxikus anyag kerülhet a levegőbe. Szerencsére az elektromos gépjárművek tűzkárainak szakszerű oltására napjainkban a legtöbb ország tűzoltósága felkészült már valamilyen szinten. Környezetvédelmi aggályok: Annak ellenére, hogy az elektromos autók valóban csökkentik a széndioxid-kibocsátást, számos olyan, környezetre és egészségre káros alkotóelemet tartalmaznak, melyek szennyezést okozhatnak. Ilyenek például a nagyfeszültségű akkumulátorok, amelyek semlegesítése, megsemmisítése komoly környezetszennyezési kockázatot vagy terhet jelent. Az elektromos autók gyors terjedése kihívás elé állítja a gyártókat és a beszállítókat egyaránt, hiszen gondoskodniuk kell az alkatrészek és nyersanyagok fenntartható beszerzéséről. Az akkumulátortechnológia nagy mennyiségű kobalt és lítium felhasználását teszi szükségessé – a jóslatok szerint a lítiumfelhasználás 2025-re megháromszorozódik, ugyanakkor ezen anyagok kiváltására is számos kutatás indult. Az alapanyagok korlátozott rendelkezésre állása és az alkatrészek semlegesítésének környezeti terhelése miatt az újrahasznosítás kulcsfontosságú lesz. A környezetvédelmi és társadalmi nyomás az ásványkincsek és nyersanyagok etikus beszerzését teszik szükségessé, és persze az ellátási láncok átláthatóságát és nyomonkövethetőségét. Kiberbiztonsági kockázatok: Bár az autók integrált hálózatba csatlakozása nem kapcsolódik közvetlenül az elektromos meghajtáshoz, napjainkban a két korszerű technológia sokszor fonódik össze a hírekben. A hálózatba kapcsoltság, az adatok, szenzorok és szoftverek használata és az adatcserével történő optimalizálás – az MI-t is beleértve – az elektromos autók esetén fontos szerephez jutnak a rendszerek kezelésében, a közlekedés javításában és a vezetés támogatásában. Különösképp igaz ez az önvezető autók és a car sharing tekintetében, melyek minden jel szerint uralják majd a távolabbi jövő közlekedését. Mindez maga után vonhatja a kiberbiztonsági kitettséget, rosszindulatú támadások, rendszerleállások, üzemzavarok és hibák formájában, melyre már a fejlett fedélzeti számítógépes és multimédia rendszerekkel felszerelt prémium gépjárművek esetében is sok példát látunk, elég csak a kulcsnélküli indítással rendelkező autók elleni járműlopási kísérletekre gondolnunk. Zökkenők az elektromos autózás felé vezető úton Az elektromos járművek fejlesztése akadályokkal tarkított, rögös utat vetít elénk. Kérdéseket vet fel példának okán az elektrifikáció által indukált növekvő energiaigény: 2030-ra az elektromos autók kiszolgálásához szükséges energiamennyiség elérheti a 640 terrawatt órát, ami a 2018-as szinthez képest tízszeres növekedést jelent, ez megfelel Spanyolország és Franciaország 2016-os évi villamosenergia-fogyasztásának. Az elektromos autók az energiainfrastruktúra terén is hatalmas változtatásokat tesznek így indokolttá, hiszen szükség van egyenáramú gyorstöltőkre és normál kisfeszültségű hálózatokra köthető töltőpontokra. Fotó és grafikák: Allianz A környezetvédelem tekintetében megoldandó feladatot jelent az akkumulátorok újrahasznosítása és a nyersanyagok felelős beszerzése. A gyártóknak egyensúlyt kell találniuk a növekvő fogyasztói igények és az állami szabályozások, valamint saját gyártásuk közt, hogy a jövőben a termelés felfuttatása mellett is megőrizhessék a fenntartható ellátási láncot.  Komoly kényszert jelent az autógyártók számára az EU emissziós szabályozása, amely most 95 gramm/kilométeres kibocsátási értéket irányoz elő, hiszen, ha nem érik el a meghatározott értéket, eurómilliós büntetés befizetését kockáztatják. Ugyanakkor a gyártósorok átalakítása, a változó alkatrészellátás biztosítása, a javítói hálózat megfelelő oktatása, a töltési technológiák szabványosítása - főként az elérhető megoldások számának csökkentése - is az iparágra hárul, nem is beszélve az akkumulátorokhoz és a beépített anyagokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokról. Érdekes kérdés az is, hogy az akkumulátor és a töltési technológiák fejlődését hogyan kezeljük majd, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a mobiltelefonokhoz hasonlóan kétévente új autóba ülhessenek. „Az elektromobilitás számos ponton fonódik össze biztonsági, biztosítási kérdésekkel is – különös tekintettel az alkatrészek és a műszaki tartalom változásaira és az önvezető gépjárművek esetében a termékfelelősség-biztosításra –, hiszen a technológia fejlődése újabb és újabb kockázati megfontolásokat tesz szükségessé” – állítja Antalffy Dániel, az Allianz Hungária Zrt. termékmenedzsere. „Pusztán a biztosítói oldalt vizsgálva, az öregedő állományban és nem megfelelő használat vagy tárolás esetében megnőhet a tűz és robbanások kockázata, ahogy az akkumulátorok teljesítményének várható további növekedésével is fennáll ez a lehetőség. Az elektromos meghajtás hatékonyságának növeléséhez használt újabb anyagok (pl. szénszálas alkatrészek) javíthatósága, csereszükséglete pedig döntően befolyásolhatja a bekövetkező kár javítási költségét.  Az új anyagokra és szabványokra vonatkozó folyamatos javítói oktatások és újabb javítási technológiák, szükséges munkaeszközök szintén hatással lehetnek a javítási munkálatok hosszára és költségére is. Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a biztosítási szakmát is, így az Allianznak és a biztosítóknak figyelemmel kell követniük a szegmens fejlődését.” – fejezi be gondolatát Antalffy Dániel.  

A 35 éves pilóta szombaton pole pozícióból rajtolva megnyerte a hétvége első futamát, a másodikon pedig hatodik lett. Vasárnap szintén két versenyre került volna sor az eredeti program szerint, de a heves esőzés miatt a versenyigazgatóság úgy döntött, hogy csak egyet rendeznek meg. A sorozat hivatalos honlapja szerint az ismét az első rajtkockából startoló Kiss végig vezette a futamot, ám a hajrában fékproblémák miatt le kellett lassítania, és harmadikként intették le. Az összetett pontversenyt az első hétvége után a német Sascha Lenz vezeti 41 ponttal, Kiss a második 37-tel, míg a cseh Adam Lacko a harmadik 35-tel. A kamion Eb következő fordulóját két hét múlva rendezik a belgiumi Zolderben. MTI

Több kilométeres torlódás alakult ki az M0-ás autóút M5-ös autópálya felé vezető oldalán, Gyál térségében, mert egy autó szalagkorlátnak ütközött hétfő reggel - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. A közleményben azt írták, hogy a rendőrség a helyszínelés és a műszaki mentés idejére lezárta a belső pályatestet. MTI

Az orosz főváros legbalesetveszélyesebb csomópontjaiban 865 megfigyelő kamerát helyeznek el 2021-ben. A pontos helyszíneket az Állami Közlekedésfelügyelet határozza majd meg. Az intézkedés célja, hogy radikálisan csökkentsék a balesetek és a közlekedési kihágások számát Moszkvában. A közbeszerzést már kiírták a berendezések beszerzésére. „Moszkva pozitív példával jár elől a közlekedési balesetek csökkentése terén. A közúti balesetek halálos áldozatainak száma 7 hónap alatt 16 százalékkal csökkent. Ami még szembetűnőbb, hogy 2010 óta a halálesetek számát 42 százalékkal sikerült visszaszorítani. A jó mutatók ellenére azért döntöttünk a tömeges kameratelepítés mellett, mert Moszkva egyre növekszik, a város fejlődik. Új utak és lakókörzetek épülnek, amelyekhez új, nagy forgalmú sugárutak vezetnek, ahol az autósok tömegesen lépik túl a megengedett sebességet. Ezeken a helyeken szükség van a kontrollra” – mondta a moszkvai közlekedési központ szóvivője.   Az orosz főváros közlekedési hatósága a moszkvaiaktól is kért javaslatokat arról, mely útszakaszokra telepítsenek kamerákat. A megfontolás az, hogy a környéken élők közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a közlekedési veszélyzónákról. A kamerák telepítésével a tömegközlekedést is gyorsítani tudják, hisz azonnal kiszűrik a buszsávokban haladó autósokat. A közlekedésrendészet nyilvánosságra fogja hozni a bekamerázott útszakaszok listáját. Mivel a rendőrök fizikailag képtelenek lennének minden gócpontnál jelen lenni, a távfelügyeleten keresztül könnyebben be tudnak avatkozni, ha szükséges. Moszkvában eddig is voltak közúti kamerák, de azok elsősorban a lopott járműveket igyekeztek kiszűrni. A rendszernek köszönhetően 2010-hez képest jelenleg három és félszer kevesebb az autólopás a fővárosban. A szabálysértések rögzítésén túl a kamerarendszerrel elemzik majd a fővárosi közlekedést is. A központi komputer naponta mintegy 90 millió fénykép- és videofelvételt dolgoz majd fel. A kapott adatok alapján elkészítik az utak forgalomterhelési térképét, melynek segítségével új forgalomszabályozási sémákat dogozhatnak ki. A kamerák telepítésére és működtetésére közbeszerzést írnak ki. Ennek értéke nem függ majd a beszedett bírságok összegétől. A bérleti szerződéséket 5 évre kötik, melynek elteltével az eszközök a közlekedésrendészet tulajdonába kerülnek.