2021-es sikeres bemutatkozását folytatja a ŠKODA legkeresettebb modelljének negyedik generációja, hiszen2022-ben ismét az első helyen végzett az import járművek között a kompakt autók kategóriájában. A ŠKODA OCTAVIA és a Volkswagen Csoport más modelljei 12,2 százalékát kapták meg a szavazatoknak, amelyet több, mint 100 000 „auto motor und sport”  olvasó és online látogató adott le. Az idei elsőséget ezúttal 26 versenytársat megelőzve szerezte meg, ez pedig a tizedik „Best Cars”elismerés az OCTAVIA számára. Kilenc alkalommal választották az import autók legjobbjának a kompakt kategóriában, míg egy alkalommal a középkategória legjobb import járműveként diadalmaskodott. A ŠKODA legkeresettebb modelljének negyedik generációja 2020-ban mutatkozott be és minden eddiginél tágasabb belső teret, nagyobb biztonságot, teljesebb összekapcsolhatóságot és érzelemgazdagabb megjelenést kínál. A lépcsőshátú és kombi kivitelben is elérhető OCTAVIA kínálatában nem csupán hatékony benzines és dízel erőforrásokat találunk, de sűrített földgázzal üzemelő, illetve lágy hibrid és plug-in hibrid változatok is szerepelnek a palettán. A ŠKODA OCTAVIA tovább gyűjti az elismeréseket Az OCTAVIA negyedik generációja folytatja sikertörténetét, amely 2020-as bemutatkozásakor kezdődött és amelyet 2021-ben számos további tekintélyes díj begyűjtésével folytatott. A német „Auto Zeitung” autós magazin „Auto Trophy 2021” díját a kompakt modellek kategória legjobb import járműveként érdemelte ki, ezzel sorozatban nyolcadik győzelmét aratta ezen az olvasói szavazáson, összesen pedig a tizennegyedik elsőségét ünnepelhette. Ugyanebben az évben korábban begyűjtötte tizenegyedik első helyét, mint a kompakt kategória legjobb import flottajárműve, elnyerve ezzel a német „firmenauto” szakmai lap által odaítélt 2021-es „Év Cégautója” címet. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!      

Németországra mindig számítani lehet egy öngyilkos, és kontinensünket magával rántó katasztrófa előidézésében. Kirobbantotta az első és a második világháborút, mindkettőben veszített, és most saját atomenergiája ellen visel hadat, ebben győzelemre áll, de veszteség lesz az eredménye. A környezetvédelmet zászlajára tűző Zöld párt tavaly bejutott Németország koalíciós kormányába, ezáltal kormányprogram szintjére emelkedett régi követelése, amelynek hatására már eddig is sorra zártak be atomerőműveket. Most megszólalt a lélekharang a még működő három fölött, év végére leállítják mindet. Nem más ez, mint ideológiavezérelt ámokfutás, hiszen pazarlóan magas életszínvonalával megsokszorozódott valamennyi fejlett ország energiaigénye, és a közeljövőben még jobban felugrik, az e-mobilitás erőszakoltan gyors elterjesztésével. Ahelyett, hogy a luxus visszafogására intenének, vagy hathatós intézkedésekkel mérsékelnék a tobzódást, bűnbakokat jelöltek ki, például az atomenergiát. A világon nagyon sok atomerőmű működik probléma nélkül, például Franciaországban, de az elvakult „sötétzöldek” szeme előtt csak Csernobil, Fukusima lebeg. Nukleáris erőműveik agyoncsapásával saját hazájukra mérnek atomcsapást. A 83 milliós lakosságú Németország járműtüzelőanyag-felhasználása 2020-ban 52 millió tonna volt (63 százaléka gázolaj, harminc benzin, a maradék bioeredetű). Ez a kolosszális mennyiség úgy jött össze, hogy már akkor is több százezer villanyautó futott náluk. És, ha jelentős többségbe kerülnek, honnan veszik a sok tízmillió tonna szénhidrogén energiatartalmának megfelelő villanyáramot? Persze megvan rá az elképzelés: megújuló forrásból, szél- és naperőművekből! Elméletileg nagyszerű idea, sőt valamennyire beválik a gyakorlatban is, jelenleg az ország energiaigényének 43 százalékát adják ilyenek. Az arányt azonban meg kell duplázni, ha megvalósul a tervezett mértékű átállás e-mobilitásra, az atomerőművek leállítása, és ha el akarják érni klímacéljaikat. Úgy tűnik, hogy ez a három nem valósulhat meg egyszerre. A naperőművek értékes mezőgazdasági területeket foglalnak el, és nem is olyan hatékonyak Európa északi felében, mintha a Szaharában lennének. A suhogó és a tájképet rontó szélkerekek tömeges telepítése ellen egyre erősödik a lakosság ellenállása. A part-menti sekély tengerben állók viszont messze vannak a nagy energiaigényű területektől, erősíteni kell a távvezeték-hálózatot. Mindehhez vegyük hozzá a nap- és évszakok, az időjárás miatt ingadozó, gyakran nullára csökkenő áramfejlesztésüket.   Hogyan pótolják a hiányt? A légkört legjobban szennyező szénerőművek csúcsra járatásával! És persze égetik az importált földgázt is. Apropó import: elektromos energiát vásárolnak Franciaországból, ahol annak jelentős részét atomerőművek állítják elő – ha a határon túl van, akkor már nem probléma? Igaz, hangsúlyozzák, hogy ezek átmeneti intézkedések, de sehol sem látszik olyan koncepció, amely évtizedekre ígérne megnyugtató energiaellátást. Még ha van is ráció az atommentességben, muszáj volt ennyire elkapkodni erőműveik megszüntetését, ahelyett, hogy néhány átmeneti évtizedben támaszkodtak volna rájuk? Erről az jut eszembe, mikor Rákosiék egy csapásra akarták a vas és acél országává tenni mind vasércben, mind kokszolható szénben gyengén álló hazánkat.   Megsajnálva a németeket, kitaláltam egy remek megoldást, megújuló, biológiai alapú áramfejlesztésre, és ezennel ingyen, jószolgálati gesztusként, felajánlom nekik! Mindenki, aki villanyautót használ, szereljen fel a garázsában kézi kurblival hajtható akkutöltő generátort (és természetesen telepítsenek ilyeneket járdákra is, utcákon parkolóknak). A családtagok forgathatják felváltva, estétől hajnalig, testedzésnek is kiváló, megspórolják az edzőterembe járás költségét… Kutyáikat pedig futtassák dinamóhoz kapcsolt, nagyobb mókuskerékben. Reggel ne autóba üljenek, hanem pattanjanak kerékpárra, mert elég kevés kilométernyi hatótávot tudtak éjszaka megtermelni. Hajrá minibioerőmű-program! Komolyra fordítva a szót, hasonlítsuk össze Németországot hazánkkal. A hidegháború idején racionális gondolkodású államférfiak vezetésével emelkedtek fel a németek Európa vezető hatalmává, mint Konrad Adenauer és Helmuth Kohl. Mi ezalatt, ideológiavezérelt rendszerünkkel, jócskán lemaradtunk. Az utóbbi évtizedekben megfordult a helyzet, Berlin követ hóbortos eszméket, többek között az atomerőművek elleni boszorkányüldözéssel, mi pedig ésszerű nemzetstratégia alapján, 2400 megawattnyi kapacitással fejlesztjük Paksot. Ezáltal Magyarország villamos energiából önellátó lehet az évtized végére. És, ha nálunk is túlsúlyba kerülnek az elektromos gépkocsik, azokat is Paks tartja mozgásban, tehát jelentősen csökkenthetjük olajimportunkat és olajfüggésünket. Sőt, mivel árammal fűteni, főzni lehet, mérsékelhetjük földgáz-behozatalunkat is, egyre önállóbbak, kevésbé kiszolgáltatottak leszünk. Netán eljutunk arra a fokra, hogy mi adunk el áramot az energiában szűkölködő németeknek? Akkor elmondhatjuk magunkról, hogy a hidegháború veszteseiből a német atomháború győztesei lettünk!

Az alábbi fotókon nem más látható, mint a Zelta, egy „repülő magánjacht”. A jacht és a repülő szavak talán furcsán mutatnak egymás mellett, amikor egy és ugyanazon járműről beszélünk, de a Zelta esetében mégis helyénvalók – ahogyan a hajó manőverezik a vízen, az egyértelműen a repüléshez hasonlítható. A projekten két elképesztően tehetséges szakember, Julien Marie és Elaine Geojy dolgozott. A Zeltát E. Geojy álmodta meg még a Toyota ED2-nél a Toyota európai tervezőközpontjában töltött gyakorlata során. Ez önmagában is árulkodik arról, hogy mekkora tudás rejlik a projekt mögött. Nem mindenki által ismert ugyanis, de a Toyota, és prémium márkája, a Lexus komoly hajózási üzletággal is rendelkezik, a vállalat eddigi legkomolyabb luxusjachtja, a 20 méteres, 1,1-1,4 milliárd forintos vételárú Lexus LY 650 két éve debütált. A Zelta koncepció esetében minden néhány vázlattal kezdődött, amelyeket Julien Marie készített. Ezeket aztán továbbadták Geojynak, hogy elvégezze az utolsó simításokat, és elkészítse tanulmányt. Az már első ránézésre látszik, hogy a Zelta más. A jacht nem a klasszikus hajótest formák elveit követi, hanem helyette a szárnyashajókat veszi alapul. Habár a Zelta pontos méreteiről egyelőre nincsenek adatok, az jól látszik, hogy a szárnyszerkezet a hajó orrától kezdőden jócskán túlnyúlik a hátul látható strandfedélzeten. A hajó legjellegzetesebb pontja tehát nem is látszik, hiszen a víz alá merül. A képeken azonban látható ez a szerkezet. A szárnyas felépítés nagyban befolyásolja a hajótest alakját is, hiszen az orra keskeny és magasan húzódik, míg a hátsó rész széles és lapos, ezzel biztosítva a stabilitást nagyobb tempónál is. Ennek a szerkezetnek természetesen az a célja, hogy képessé tegye a Zeltát a ’repülésre’. Persze a hajó ekkor is érintkezik a vízzel, de mégis úgy tűnik, mintha az utastérnek helyet adó test lebegne a víz felett. A korábban említett, vékony, keskeny orr egy nagy, lebegő hatású fedélzetet rejt, amely valószínűleg a hajó tulajdonosának lakosztályát rejti. Hely bőven van több nyugágy, fekhely és akár egy táncparkett számára is… a DJ-t beleértve. Hátul, a két fedélzeten hátrafelé néző nyugágyak láthatók, amelyek még több helyet biztosítanak a lazításra és a koktélok elfogyasztására. A legalsó fedélzeten egy nagy medence látható, valamint kétoldalt lépcsők, amelyek hozzáférést biztosítanak a fenti fedélzethez és a lenti strandhoz. Tulajdonképpen egyetlen dolgot kell tennie, ha valaha vendég lesz a Zeltán, az pedig nem más, mint élvezni az életet.  

Egy férfi egy kisbusszal áttörte a gyár sorompóját és  vad őrjöngés után csak egy lövés és egy baleset tudta megállítani. Képernyőfotó. A Sindelfingener Zeitung cikke szerint a 7-es kapunál törte át az autós a sorompót. Vad őrjöngés után csak egy baleset és egy lövés állította meg egy kisbusz vezetőjét a Mercedes-Benz sindelfingeni gyárában. A férfi autójával áttörte a cég telephelyére vezető sorompót, és rátaposott a gázpedálra – közölte a rendőrség és az ügyészség hétfőn. Egy járdaszegély és egy forgalmi sziget vetett véget a 61 éves férfi őrületének szombat délután. Előtte több autót is összetört. Míg több mint egy tucat rendőr foglalta el a gyár be- és kijáratait, a tisztviselők elkapták a gyalogosan menekülő férfit. A férfi azonban késsel volt felfegyverkezve és idétlen hangon gasztikulált – áll a közleményben. Mivel többszöri felszólítás ellenére sem adta meg magát, az egyik rendőr lövést adott le, és eltalálta a 61 éves férfi lábát. A férfit pszichiátriai kórházba szállították A rendőrség és az ügyészség további információi szerint a férfit pszichiátriai osztályra szállították. Az indítékáról egyelőre semmit nem árultak el. A német lapok nem térnek ki a 61-es férfi állampolgárságára. Miként arra sem, hogy a Mercedes alkalmazottja-e az illető. Szombaton történt, így a gyártásban nem okozott fennakadást az akciófilmbe illő jelenet. Az üzemben körülbelül 25 000 ember dolgozik. Az E-osztály mellett az S-osztály és elektromos megfelelője, az EQS gördül le a gyártósorról a Baden-Württemberg tartomány Böblingen kerületében található Sindelfingenben.