A Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on működő Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjában fogadta a középiskolák vezetőit, többek között Győrből, Zalaegerszegről, Kaposvárról, Szombathelyről és Sárvárról, hogy az intézmény technológiai hagyományaihoz méltó, innovatív környezetben mutassa be képzési kínálatát és azokat a kutatás-fejlesztési területeket, amelyekbe a leendő hallgatók is bekapcsolódhatnak egyetemi éveik alatt. Prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.  „Mivel a Széchenyi a régió meghatározó egyeteme, fontosnak tartottuk, hogy a középiskolák számára részletesen is bemutassuk fejlődésünk irányait” – fogalmazott prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az intézmény kiemelt fejlesztési területei között említette a járműipar és a telekommunikáció mellett a fenntartható energiamenedzsmentet, a mezőgazdaság, valamint az egészségügy területét is, a közös kapocsként pedig a technológiai tudást jelölte meg. „Mosonmagyaróváron például olyan agrártechnológiai képzést tudunk megvalósítani, amely a mezőgazdaság legújabb kihívásaira kínál válaszokat. Ilyen a dróntechnológia, a precíziós eszközök használata. Ugyanez a technológiai megközelítés igaz többek közt az egészségtudomány területére is” – részletezte. A kuratórium elnöke bemutatta az egyetem struktúraváltását, szervezeti felépítését, valamint azokat a szinergiákat, amelyek fontos eleme az oktatás, a kutatás, az ipar és a térségfejlesztés. Az egyetem győri, zalaegerszegi, mosonmagyaróvári és budapesti képzési helyszínein túl olyan jelentős, a technológiai fejlődést elősegítő tagjai vannak, mint a ZalaZONE tesztpálya, a Technológiai Transzfer Intézet vagy a HUMDA Zrt. „Bár fiatal egyetem vagyunk, ma már a Széchenyi a hetedik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény Magyarországon. Ezt tovább erősítik az idei felvételi jelentkezések adatai, hiszen az első helyen mintegy negyven százalékkal többen jelölték meg az intézményt idén, mint egy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta prof. dr. Palkovics László. Hozzátette, mindez a szisztematikus munkának és az egyetem által a középiskolákkal kialakított széles körű együttműködéseknek köszönhető. A kuratóriumi elnök a Széchenyi-egyetem harmadik missziós tevékenységére, az egyetemi tudás versenypiacon való hasznosítására, új védjegyek és szellemi tulajdon létrehozására, valamint az induló – spinoff – vállalkozások támogatására is kitért. 2024-től jelentősen megváltozik a felvételi pontszámítás rendszere, hiszen a pontok egy részéről az intézmények maguk döntenek. Az új felvételi rendszert dr. Kovács Zsolt az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese mutatta be a résztvevőknek. „Hetven országból mintegy 14 ezer hallgatóval, 11 tudományterületről kilenc karral, 200 magyar és 40 angol nyelvű oktatási programmal, négy doktori iskolával rendelkezünk, a nemzetközi rangsorok szerint a világ legjobb ezer felsőoktatási intézménye közé tartozunk” – fogalmazott. Kitért az egyetem által kínált nemzetközi környezetre és lehetőségekre, a képzési programokra, a hallgatókat szolgáló tehetséggondozási rendszere, a gazdag sportolási és szórakozási lehetőségekre, valamint az egyetem kiterjedt ipari kapcsolataira és a változatos karrierlehetőségekre is. A 2024-től érvényes, új felvételi pontrendszerről elmondta, a Széchenyi István Egyetem a pontszámítás nagyobb autonómiájára lehetőségként tekint, hiszen a célja, hogy minél több fiatalnak nyújtson magas színvonalú képzéseket, és juttassa őket a munkaerőpiacon rendkívül értékes diplomához. A többletpontok rendszeréből kiemelte az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a szakmai versenyek eredményei, valamint a felkészítő képzések nyújtotta lehetőségeket. „Mivel az intézmények eltérő számításokat vezetnek be, ezért a hozzánk jelentkezők dolgának megkönnyítése érdekében egy online pontszámító kalkulátor bevezetését is tervezzük” – hangsúlyozta az elnökhelyettes. Dr. Háry András, a ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója a ZalaZONE-on kialakult innovációs ökosztisztémát mutatta be a résztvevőknek. Mint mondta, már az induláskor alapvetés volt, hogy a tesztpálya az ipari szereplők mellett a kutatóintézetek előtt is nyitva álljon. A Széchenyi István Egyetem számos kutatási projektjét segítik az itt zajló tesztek. „Mindazok a területek, amelyek jövőbe mutató technológiai irányokat képviselnek – az automatizálástól az elektromobilitáson és a szenzorokon át az önvezetésig – otthonra lelnek parkunkban. Ez az ökoszisztéma a hallgatók számára is hatalmas lehetőség” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, azokat a mérnökjelölteket, akik ebben az innovatív közegen képzelik el jövőjüket, a ZalaZONE gyakornoki programja várja, ahol az egyetemi kutatások mellett az itt működő jelentős fejlesztő cégek nyújtotta lehetőségeket is kihasználhatják. A vendégek megismerkedhettek a Formula Student élmezőnyébe tartozó Arrabona Racing Team verseny- és a SZEngine motorfejlesztő csapattal, valamint Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon világcsúcsot felállító SZEnergy Team hallgatói csapattal. A nap folyamán az intézményvezetők az egyetem számos technológiai innovációját, köztük a Digitális Fejlesztési Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont smart city fejlesztéseit, különleges járműveit és drónjait is láthatták.  

A válásnak szomorú oka van: Claudia Porsche két éve "demenciaszerű betegségben" szenved. Állítólag ez olyan változáshoz vezetett a személyiségében, amely lehetetlenné tette házastársként való együttélést. Az osztrák portál cikke. Képernyőfotó. Claudia Porschét négy gondozó gondozza éjjel-nappal közel két éve, és hónapok óta nem tud önállóan mozogni. A 74 éves nő szellemi képességei is egyre jobban csökkennek. Az egykori CDU-s politikus alázatosan vállalja betegségét, ám a teljes házas élet már nem lehetséges. Ehelyett Claudia Porschét folyamatosan a családja és az ápolószemélyzet gondozza. Ebben a nehéz időszakban Wolfgang Porschét jó barátja, Gabriela Prinzessin zu Leiningen (59) támogatja, 25 éve ismerik egymást. A "Bild" szerint kettejük között "a szeretet és a mély kapcsolat gyengéd növénye nő néhány hónapja". Wolfgang Porschét az egyik leggazdagabb osztráknak tartják. Vagyonát körülbelül 8,6 milliárd euróra becsülik.

Globálisan 2,3 milliárd dollárnyi beruházással épültek elektromos járműveket kiszolgáló töltők. Magyarországon eddig 3579 nyilvános töltő működik, ezeknek kell ellátnia az útközben tankolni akaró közel 67 ezer zöld rendszámos autót, melyek közül minden második tisztán elektromos. A háztartási konnektorok száma több millió, de azt csak otthon használhatók. A hasonló népességű Ausztriában 21 566 közterületi töltő szolgálja a villanyautósokat. Szóval a villanyautóvásárlóknak nem csak magasabb árral és a világszerte megszűnő támogatásokkal, de itthon még a ritkább hálózat kockázatával is szembesülnie kell, miközben hitvita folyik arról, hogy mi termelje az áramot. Helyben termelt árammal töltik a villanyautót Fotó: Boros Jenő A lényeg, hogy tiszta legyen a forrás. A magyar közgondolkodásban a dunai vízi erőmű kiesik, annak ellenére, hogy az áramtermelés mellett a folyó szabályozhatósága a hajózást és a vízi szállítást is segítené. Maradnak a hagyományos energiatermelők, miközben épülnek a naperőművek és a szélkerekek, de mi van akkor, ha nem süt a nap, nem fúj a szél.? A jelenséget a német Dunkelflauténak, vagyis sötétszélcsendnek, ami nem passzol a pillanatnyi áramigényekhez és komoly rendszertervezési feladatot jelent. Márpedig az elmúlt 42 év időjárási adatai alapján Magyarországon gyakori a sötétszélcsend: olykor csak néhány órás, de akár 19 órán át is eltarthat. A 2030-ban a jelenlegi összteljesítményt jelentősen meghaladó, 15 ezer megawatt (MW) nap- és 3 ezer MW szélerőmű a hazai áramigények 42 százalékát képes majd kielégíteni, az arány 30 ezer MW napenergia és 10 ezer MW szélenergia esetén 60 százalékra nőhet. Abban a többség egyetért, hogy az ellátásbiztonsághoz további, karbonsemleges áramtermelők kellene, de tudományos körökben is eltérőek az álláspontok abban, hogy milyen arányban. Sőt, egyáltalán szerepeljenek-e az energiaellátó rendszerben ostorozott megoldások: lehet-e nukleáris és gázmotoros erőművek nélkül biztonságos a megújulókon alapuló energiaellátás? Magyarországnak 2030-ig két és félszer jobban kell teljesítenie a kibocsátás-csökkentésben, az ezzel kapcsolatos szakmai kérdések sokszor csapnak át politikai vitába, mivel a megoldásoknál komoly szerepek van annak, hogyan alakuljon energiafüggőségünk, hogyan lehet kiegyenlíteni az árak és a fogyasztás hektikusságát. Mindezek felmerültek az Opel és az AlteGo Green Fórumán is, ahol új elektromos autókkal és azok áramellátását szolgáló rendszerrel is megismerkedhettek a meghívottak. A Stellantis csoporthoz tartozó és Wallis tulajdonú márka stratégiai megállapodásának köszönhetően egy közeli erőműbe is ellátogathatott a publikum. Az Opel folyamatosan bővíti elektromos kollekcióját Fotó: Boros Jenő Az előadások mottója világos: Sose a jelenre tervezz, hanem a jövőre! Dános András a márka kommunikációs menedzsere szerint fontos az elektromos autók választékának bővülése, de nem kevésbé fontos a háttér, vagyis hogy miből jön a delej. Villamos modelljeinek is köszönhetően dinamikusan nőnek a márka eladásai. Sokan abban bíztak, hogy az elektromosok tömeggyártásával csökken majd az áruk, de nem így történt, mert inkább a normál autók drágultak. Szóval egyelőre nem demokratizálódott a villanyautózás, továbbra is csak keveseknek érhető el, a vevőkör tovább szűkült a támogatások megszűnésével. Igaz, közben nemcsak áruk, de hatótávjuk is nőtt, de még mindig ritkás a hazai a töltőhálózat. A szegmensre jellemző, hogy a prémiummárkák dominálnak. Az is biztos, hogy 2024-ben már valamennyi Opelből lesz elektromos változat, igazi unikum a a sikeres Manta. 2028-tol már csak elektromos Opelek jönnek, a gyártó ígérete szerint 500-800 kilométeres hatótávval. Ma már a cégek sem félnek az akkus modellektől, mert egyre fontosabb a jármű teljes életciklusára vetített költség, a TCO, aminek keretében sok üzemanyag és szervizköltség takarítható meg. Vannak még megoldatlan jogi és adózási kérdések, például hogyan lehet elszámolni céges autónál az otthoni töltés. Előtérben az energiatároló konténer, háttérben a Főtáv     Fotó: Boros Jenő Autókból nem lesz hiány, ígéri Zám Donát, az Opel termékmenedzsere, aki szerint továbbra is szabad a választás, de egyre többen voksolnak az elektromosokra. Nem véletlenül, hiszen azonos teljesítményű benzinesnél száz kilométeres út 3000 forintba, elektromossal ennek harmadába kerül. A karbantartás is olcsóbb, értékállóságról még kevés a historikus adat, de már nem kell felni a maradványértéktől. A növekedési és fenntarthatóság díjjal kitüntetett Alteo ügyvezetője, Novotny Dénes a cég energiatermelő rendszerét ismertette, ennek részei a megújulók, napelemek és hagyományos technológiák, melyek a a nap-és szélhiányos időszakok energiaellátásának kiegyenlítését szolgálják. Akkukonténer a Füredi úti Alteo telepen           Fotó: Boros Jenő A megtermelt, de el nem használt energiát tárolni kell, erre autó akkumulátorokat is használnak, ami jó hír, hiszen mindig felmerül a kérdés, hogy mi lesz a használtakkal. A rossz hír az, hogy nem a kiszuperáltakat használnak, mert azok ellenőrzése, javítása, és átszerelése költséges, vagyis drágább mint az újaké, a megbízhatóság és gazdaságosság miatt ezeket építik be a laboratóriumi tisztaságú és klimatizált konténerekbe. Magyarország 7000 megawattnyi fogyasztásához igazodva másodperces a szabályozás, amennyiben a szükségesnél kevesebb az energia, akkor besegít az akku, és közben a gázmotor hajtású generátoros automatikusan megtermeli a hiányt. Az akkupakkokat évenként ellenőrzik, az ötéves csomagok még mindig 90 százalékon teljesítenek. Az Alteo budapesti irányító központja      Fotó: Boros Jenő A Füredi úti gázerőmű 18 hengeres motorjának minden hengerében 30 literes dugattyú dolgozik, a 350 mm lökethossznak köszönhetően 2600 kilowattnyi teljesítménnyel és 77 ezer newtonméternyi nyomatékkal. Az elektromos áramot termelő és generátort hajtó - percenként 750 fordulaton működő - gázmotor óránkénti fogyasztása 1450 m3. Olajcseréjéhez ezer liternyi kenőanyag kell. Tizennyolchengeres gázmotor hajtja az áramtermelő generátort  Fotó: Boros Jenő Az Alteo működtet többek között szélerőművet Bábolnán és több szeméttelepen biogázosat is. A szakemberek szerint a szabályozáshoz és kiegyenlítéshez több gazerőmű és energia tároló kell. Egyre inkább így van ez az e-mobilitás terjedésével: 2025-ben már 100 ezer tisztán elektromos autó közlekedik magyar rendszámmal. A hálózatokból mostanság már nem annyira a kilowatt, mint inkább az amper hiányzik. A szakemberek erre külön felhívják a figyelmet a töltők telepítésekor, amik egyre elterjedtebbek a társasházakban, céges parkolókban és flottakezelőknél. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az új Suzuki S-Cross vezet, a kompakt autó mögött második a szintén esztergomi, immár full hibrid hajtáslánccal is kapható Vitara. Az idén forgalomba helyezett 21 busz közül csak egy volt magyar gyártmány. Top 9 magyar jármű 2023 (I. hónap) Suzuki S-Cross 391 autó Suzuki Vitara 270 Audi Q3 – 45 Mercedes-Benz A-osztály/AMG 18 Mercedes-Benz CLA/AMG 7 Audi Q3 RS 5 Audi TT Coupé 3 Mercedes-Benz EQB 1 Electrobus 120.EL 120E 1 (Forrás: Datahouse)