Megvan az Év Magyar Autója logópályázat győztese

2019.05.28.
Az Autós Nagykoalíció logótervezési pályázatára 15 pályázó 19 igényes pályamunkát küldött be az április végi határidőig. A szakmai zsűri, amelynek tagjai Lenkei Balázs egyetemi adjunktus, Ferenczy Noémi-díjas iparművész és Scherer József emeritus professzor, Ferenczy Noémi-díjas iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja egyhangú döntést hozott, amikor a négy pályamunkát benyújtó Varga-Lelkes Annamária 1-es számú tervét ítélte a legjobbnak. A nyertes pályázó 150 ezer forint díjazásban részesül. Év Magyar Autója 2020 Nagy példányszámú online és print lapok elismert autós újságíróiból álló, független szakmai zsűri dönti el, melyik lesz 2020 “legmagyarabb”, illetve a magyar piacon a “legjobb” autója. Összetett szempontrendszer alapján választják ki az adott évben nevezettek (magyarországi gyárakban összeszerelt autók) közül a „legmagyarabb” autót. Ugyancsak meghirdették a Magyarország Autója díjat, amely az adott évben nevezettek (magyarországi importőrök által adott évben forgalmazott autók) közül lesz a zsűri döntése alapján a „legjobb” autó. Továbbá kihirdették az Év Zöldautója díjat, a zsűri választja ki az adott évben nevezettek (magyarországi importőrök által adott évben forgalmazott zöld autók) közül a „legzöldebb” autót. Az Év Magyar Autója díj negyedik kategóriájaként kiosztják az Év Beszállítója díjat, amely az adott évben nevezettek (magyarországi gyártóhellyel rendelkező autóalkatrészeket gyártó vállalatok) közül a “legmegbízhatóbb” beszállítót jelöli. Lesz közönségdíj is. Megkezdődtek a nevezések A díjakra autókat nevezni június 30-ig lehet. A Skoda elsőként nevezte be a Kodiaq RS és a Scala modellt a Magyarország Autója 2020 kategóriában, az Opel ugyanerre a díjra nevezte be az Astrát, a Corsát és a Crossland X modellt, míg az Év Zöldautója 2020 díjra a Grandland X Hybrid4 hálózatból tölthető hibridet és az elektromos Corsát jelölte. 

Hárman meghaltak balesetben a 4-es főúton Székelynél

2019.05.28.
A rendőrség közleménye szerint egy tehergépkocsi-szerelvény nekiütközött az előtte lekanyarodni szándékozó kisbusznak, amely egy személygépkocsinak is nekicsapódott. A kisbusz utasai közül hárman a helyszínen életüket vesztették. Az MTI információi szerint a baleset további három súlyos sérültjét a mentők kórházba vitték. A helyszínelés és a műszaki mentés idejére az útszakaszt lezárták, a forgalmat mindkét irányból Demecser felé terelik. (mti)

Milyen autóvezetők vagyunk?

2019.05.27.
Elöljáróban felidézek egy teljesen feleslegesen tragédiába torkolló balesetet, amelyet rögtön eszembe juttatott a rendezvény meghívója: 2005 januárjában Kulcsár Anita, a Dunaferr kézilabda-csapatának átlövője, edzésre igyekezve megcsúszott autójával a síkos országúton, és fának ütközött. A kocsi nem nagyon tört össze, Anita simán megúszhatta volna néhány kisebb sérüléssel – ha történetesen becsatolta volna a biztonsági övét. Nem csatolta be, az életével fizetett. Erre emlékezve különösen örülök, hogy éppen a hétszeres Magyar Kupa és háromszoros magyar bajnok MOL-PICK SZEGED kézilabdacsapat bevonásával fokozták az érdeklődést az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottságának szakmai támogatásával megvalósult kampány iránt.    A nagy kérdés: milyen általában a magyar sofőrök vezetési stílusa? Csapatjátékosként vezetünk? Volt összehasonlítási alap, hiszen a részt vevő három játékos három országot képviselt. A svéd Jonas Källman kamionsofőr apukájával gyerekkorában bejárta Európát, sok balesetet látott, tanult belőlük. Szerinte nálunk annyi a kamera, hogy alig lehet gyorsan hajtani, de még mindig jobb, mint odahaza, ahol 130 helyett 110 a limit. Olyan nagy különbséget nem vett észre a svéd és a magyar autósok viselkedése között. Még kevésbé tudja kiautózni magát hazájában az izlandi Stefán Rafn Sigurmannsson, hiszen ott 90 km/óra a felső határ, és mivel jómagam is beautóztam a szigetet, megerősíthetem, hogy Izland útjain megvan ennek az értelme. Stefán mindazonáltal unalmasnak tartja ott az autóvezetést – és az unalom is veszélytényező! A magyar játékos, Nagy Martin szavai: „Nagyon szeretek vezetni és érdekes lehetőségnek tartottam, hogy megtudjam, mennyire biztonságos a vezetési stílusom. Különösen, mert fiatal vezetőként, nekem új pálya a közút. Figyelem a körülöttem lévők viselkedését és reakcióját, a meccsen és az utakon is csak ez működik!” A program végén mindhárom játékos megmutathatta autóvezetői ügyességét a Groupama tanpályáján. Magamban azért somolyogtam egy kicsit azon, hogy egy győzelemre törekvő kézilabdás egész másképp nézhet saját csapatában, vagy az ellenfélében játszókra, az előbbiekkel maximális a segítőkészség, az utóbbiakat kitrükközni igyekszik, persze sportszerűen. Hát bizony legyünk őszinték, kissé így vagyunk autósként is… A Groupama Biztosító országosan felmérte a magyarok vezetési stílusát. Az ezer főt megkérdező kutatás többek között megvizsgálta, hogy betartjuk-e a javasolt követési távolságot, levillogjuk-e az autópályán a gyors sávban előttünk haladókat vagy, hogy hogyan viselkedünk közlekedési dugóban? Kiderült, hogy a magyarok fele (51%) együttműködő, nyugodt és előrelátó sofőr, vagyis úgynevezett defenzív sofőrnek mondható. „Érdekes, hogy a nők és a férfiak között nincs eltérés e tekintetben, viszont az életkor és a lakóhely alapján már kimutathatóak különbségek: a fiatalok és a fővárosiak sajnos kevésbé tűnnek előzékenynek a volán mögött” – ismertette a kutatás további eredményeit Magyar János, a Groupama Biztosító gépjárműbiztosítási főosztályvezetője. A válaszokból kitűnik, hogy a legfegyelmezetlenebbek az ajánlott követési távolság betartásában vagyunk. A városban, átlagos forgalmi körülmények között, 50 km/h sebességnél ajánlott 30-40 méteres távolságot például csupán a vezetők 3 százaléka tartja be saját bevallása szerint. „Bíztató, hogy a magyar vezetők fele csapatjátékosnak számít az utakon, ugyanis akire ez a vezetési stílus jellemző, statisztikailag kimutathatóan kevesebb baleset okozója lesz. Fontos lenne, hogy a többiek is minél inkább sajátítsák el ezt a vezetési stílust, azaz legyenek higgadtak, előzékenyek, szabálykövetők, ezzel ugyanis jelentősen csökkenthetjük a balesetek számát. Szerencsére idén biztatóan alakul a közlekedési baleseti statisztika, hiszen eddig kevesebb személysérüléssel járó baleset történt az utakon, mint a korábbi évek azonos időszakában. A számok a 2013-as évi adatokhoz közelítenek, utoljára ebben az évben mutattak csökkenő tendenciát.” – mondta el Berzai Zsolt rendőr alezredes, hozzátéve, hogy megfigyelése szerint együttműködők a magyar autósok, amíg rendőrt látnak, egyébként türelmetlenebbek, agresszívebbek. Teljesen érthető, hogy pozíciójából adódóan a szabálykövetést hangsúlyozta az alezredes, de én azért hozzáteszem, hogy bizonyos helyzetekben épp egy szabálysértés fokozhatja a biztonságot – éppen a csapatjáték szellemében. Például a láthatárig üres országúton autós ér utol kerékpárost, de ott épp záróvonal van, egy betorkolló alacsonyabb rendű út miatt. Mikor jár el helyesebben az autóvezető: ha a záróvonalat nem érintve, a minimális szabályos oldaltávolsággal kerüli a bringást, vagy ha fél autójával áthúz a másik oldalra, ami súlyosan szabálytalan? Igen, a szabályok szerint kell közlekedni, de azért látni is kell a pályán, legyen az kézilabda-pálya vagy közút! És reméljük, hogy efféle esetekben nem fütyül a bíró, nem bírságol a rendőr. Hiszen ők is a nagy csapatjáték résztvevői, és ahogy Recsákné Mazányi Judit közlekedéspszichológus rámutatott, „A közlekedési viselkedés megváltoztatásának első lépése annak tudatosítása, hogy a közlekedésben alapvető fontosságú valamennyi résztvevő együttműködése”. Ezt segítheti elő, hogy A Groupama Biztosító elindítja Biztonsági Futam sorozatát, melynek keretében mások is tesztelhetik vezetéstechnikai tudásukat, ügyességüket. 

Így csökkentik a jövő motorjainak belső súrlódását

2019.05.27.
Az új bevonatolás révén csökken a komponensek közötti súrlódás, ezáltal kevesebb hő teremelődik, vagyis az egységnyi tömegű elégetett tüzelőanyag nagyobb hányada fordítódhat a hasznos hajtásra a hengeren belüli melegítés helyett. A kutatástól jelentős előrelépést várnak, amely nemcsak a személyautók, de a fuvarozó szektorban és a hajómotoroknál is komoly mértékű emissziócsökkenést jelent. Ehhez megfelelően kell kezelni a felületeket, illetve a kenőanyagoknak is fontos szerepe van. Egy azonban biztos: nincsen legjobb és mindent felülmúló, egyértelmű megoldás. A különböző alkatrészek és folyadékok anyagbeli harmóniájára kell törekedni. A plazmasugarárral elpárologtatott grafithoz további adalékokat tettek, de ezzel párhuzamosan lézersugár-alakított felületeket is fejlesztenek egy, a cápa bőreffektus alapján, javítva a siklási tulajdonságaikat. A belsőégésű motorokhoz készített megoldás később a legkülönfélébb mozgó alkatrészekhez is eljut majd, nevezetesen a mobilitás alapját képező csapágyakhoz is, vagyis nemcsak erőforrások, de teljes hajtásláncok hatásfoka is tovább javítható az összesen 12 szervezet által végzett kutatás eredményeként, a német kormány által támogatva. A projekt kifutása 3 év, ezt követően a vadonatúj technológia sorozatgyártásának előkészítése még további néhány esztendő.

Új kihívások várnak a WTCR-dobogós Nagy Norbertre

2019.05.27.
A fiatal magyar pilóta 2018-ban a túrautó-világkupában versenyzett, ahol legjobb eredményét a szlovákiaringi második futamon érte el, melyen második helyen ért célba a későbbi bajnok Gabriele Tarquini mögött. 2019-ben Nagynak régi álma valósul meg azzal, hogy az FIA hegyi Európa-bajnokságban áll rajthoz idén egy BMW E90 volánja mögött.   Ezzel az autóval korábban Magyarország egyik legeredméynesebb hegyi autóversenyzője, Kavecz István (Bongo) versenyzett, aki idén nem vesz részt a hegyi Eb-n, de szerette volna, ha Nagy Norbert - 2016 hegyi magyar bajnoka - viszi pályára az autót, mint a fiatal utánpótlás képviselője. Nagy Norbert természetesen örömmel állt a kihívás elé.     “A hegyi verseny szó hallatán mindig a régi szép emlékek jutnak eszembe, amikor gyerekként néztem a futamokat, hiszen tőlünk pár száz méterre rendezték a mátrai hegyi versenyeket, ezeknek köszönhetően szerettem bele a versenyzésbe. Amikor 2016-ban visszatérhetett a magyar mezőny a parádsasvári új aszfaltcsíkra, különleges érzés volt újra hegyen menni, és csak álmodoztam róla, hogy a hegyi Eb-n is részt veszek majd egyszer. Az, hogy Bongo hegyi BMW-jével tehetem meg ezt a lépést, csak hab a tortán.   Sok évnyi fejlesztés és munka van ebben az autóban, amit kellő elővigyázatossággal kell majd belaknom, főleg most, hogy ismeretlen pályán leszek” - mondta Nagy Norbert.   Arról pedig, hogy a túraautózás két élvonalbeli sorozata után mik a szakágbeli tervei a fiatal versenyzőnek, egyelőre sejtelmesen nyilatkozott. “Jelenleg is dolgozunk rajta, hogy mielőbb újra részese lehessek valamelyik színvonalas túraautó mezőnynek, mert a kilincsen fordulást nem adnám fel semmiképpen!"   A hegyi Eb első olyan helyszíne, amelyen Nagy rajthoz áll, június első hétvégéjén lesz Csehországban. 

Csökken a benzin és a gázolaj ára szerdán

2019.05.27.
A változást követően a benzin literenként átlagára 409 forintra, a gázolajé 410 forintra csökken. Az üzemanyag ára legutóbb május 24-én, pénteken változott, akkor a Mol 5 forinttal emelte a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát, a gázolajé nem módosult.  Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Smart mobility: kiváló kapcsolat Koreával

2019.05.27.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a KTI és a koreai nagykövetség által rendezett "Smart Mobility for Smart City" elnevezésű konferencián felidézte: Magyarország és a Koreai Köztársaság idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30 évfordulóját. A két ország kapcsolatait a tanácskozáson aláírt megállapodással még tovább fejlesztik: a magyar és a koreai közlekedési intézet a járműipari, elektromobilitási és az okosvárosok témákban dolgoznak majd együtt - mondta.  Felidézte, egy hete adták át a ZalaZone Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya első ütemét. Szavai szerint a pályán közös kutatásokat tudnak végezni az aláírt megállapodásban rögzítetteknek megfelelően. Kitért arra, hogy a jelenleg is zajló mobilitási forradalomban az egyik legnagyobb kihívás az autók meghajtása. A koreai cégek magyarországi befektetései erre is fókuszálnak, Korea világelső az elektromos autók technológiájában - mondta. Szólt arról is, hogy az önvezető járművek alkalmazása ma már nem jelent technológiai kihívást, sokkal inkább jogi és erkölcsi kérdésekre kell választ találni. Csö Kju Szik, a Koreai Köztársaság nagykövete azt emelte ki, hogy Korea és Magyarország támogatják egymást a smart mobility jövőjében. Az együttműködésnek ez az új területe megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat a következő 30 évben, Korea és Magyarország a legjobb partnerek lesznek a 4. ipari forradalomban - tette hozzá. Elmondta, hogy részt vett a zalaegerszegi tesztpálya avatásán. A két ország gazdasági együttműködése számos területen elmélyült, Korea Magyarország 2. legfontosabb befektetője lett. A két ország kereskedelmi forgalma 2018-ban 40 százalékkal, 2,7 milliárd dollárra emelkedett egy év alatt - ismertette. Korea versenyképes a technológiák piacképessé tételében, Magyarország a kutatás-fejlesztésben erős - mondta, hozzátéve: a két ország nem versenytárs, hanem kiegészítik egymást. L. Simon László országgyűlési képviselő, a parlament Magyar-Dél-Koreai Baráti Tagozatának elnöke is azt emelte ki, hogy az idei évben ünnepelik a két ország diplomáciai kapcsolatainak 30. évfordulóját. A két ország kapcsolatai az elmúlt években dinamikusan fejlődtek, politikai-gazdasági-kulturális területen egyaránt elmélyültek - mondta.

Sebességi csúcsot dönthet a kínai lebegő mágnesvasút

2019.05.27.
A csúcstechnológiát képviselő vonatok gyártását a világ legnagyobb vasúti cége a kínai China Railway Rolling Stock Corporation (CRRC) végzi. A technológia kidolgozása mellett a cég kutatói könnyű és nagy szilárdságú vasúti kocsikat fejlesztettek ki az elmúlt években. Az úgynevezett maglev vasúti rendszernél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi, ezáltal csökken a súrlódás, amely magasabb sebességet tesz lehetővé – írta a CNN. Jelenleg a sebességi csúcsot a japánok tartják 600 km/h-val, de néhány éven belül ezt a kínaiak túlszárnyalhatják. A Peking–Sanghaj közötti 1400 kilométeres távon jelenleg az engedélyezett sebesség 380 km/h. A szupervonattal az út négy óra helyett már 2,5 órára csökkenthető, és ez már valós alternatívája lehet a légi közlekedésnek. A repülőút Kína két metropolisza között, a repülőtérhez való kijutást is beleszámítva, 4,5 óra. Kína mára a világ legkiterjedtebb nagysebességű vasúthálózatával rendelkező államává vált . A teljes pályahossz meghaladja a 124 ezer kilométert, ebből több mint 26 ezer kilométer nagysebességű vasútvonal. Szakértők szerint a kínai szupervonatok pályahossza 2025-re eléri a 38 ezer kilométert.  

Digitalizáció, beszállítófejlesztés, munkaerőpiac

2019.05.27.
A megnyitót követően Virág Aladár (T-Systems Magyarország) tartott előadást, amelyből megtudhatták a résztvevők, hogy a veszteségmentes gyártás- és értéklánc alapja a valósidejű, megbízható első generációs adatok közvetlen összekapcsolása az üzleti kulcsmutatókkal. Velencei Róbert, a Staufen AG országmenedzsere a Leadership 4.0-át, azaz a digitalizációhoz alkalmazkodó agilis vezetés gyakorlatát ismertette. A dinamikus értékteremtés és az alkalmazkodóképesség révén a vállalat rendkívül rugalmasan tud reagálni akár összetett problémákra, az emberek és folyamatok összehangolását hozza a lean transzformáció, a felelősség megosztása és a tanulás segítése. Salgó András, a BMW Magyarország kommunikációs vezetője a német autógyártó 10 éves elektromobilitási tapasztalatait taglalta és elmondta ezeknek a birtokában hogyan reagál a BMW a jövő mobilitásában rejlő kihívásokra. Termelékenység és versenyképesség Az első kerekasztalbeszélgetés témája azt boncolgatta, hogy merre halad Magyarországon az autóipar, milyen hatással van a versenyképességünkre az ipari átalakulás, hogyan képesek az autóipari szereplők nagyobb áldozatok nélkül alkalmazkodni a legújabb trendekhez. Szabo Eva, a Gedia Hungary ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy az alacsony értékteremtő beszállítókra minden bért érintő változás duplán üt vissza. Nem annyira optimista Magyarországot illetően, mert szerinte a német autóipari cégek a magas hozzáadott értéket otthon fogják gyártani, itt nálunk pedig legfeljebb kifuttatják a régi hagyományos termékeket. - 8-10 év múlva bajban leszünk, B terv és egy kultúraváltás időszerű lenne - mondta Szabo Eva. Nagy Mihály, a Continental-csoport országkoordinátora is elgondolkodtatónak nevezte az autópiac visszaesését, szerinte a bérek fejlődésének kettős hatása van, hisz minden vállalat versenyben van határon belül és kívül egyaránt. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői óhatatlan is szóba hozták az idei jelentős béremeléseket, aminek nem minden érintett örül. A kérdés ugyanis, hogy tudjuk-e hatékonyságnövekedéssel kompenzálni a bérnövekedést, hisz köztudott, hogy az autóiparban rögzített árak jellemzők az adott alkatrész élettartama alatt. Ha nem jár hatékonyságnövekedéssel a bérfejlesztés, akkor a beszállítónál kevesebb nyereség keletkezik és kevesebbet lehet fejlesztésre fordítani. - Hogyan lehet ebből a helyzetből jól kijönni? - tette fel a kérdést Nagy Mihály. A Continental válasza a jövő mobilitásának fejlesztése és az innováció. Ezekhez a gondolatokhoz csatlakozott Fonyódi Levente, a Valeo Auto-Electric Magyarország ügyvezetője, aki elismerte, hogy bizony kell egy B terv, ha nem sikerül növelni a magyar hozzáadott értéket. Szerinte jelenleg ennél is égetőbb, hogyan reagálnak a beszállítók a munkaerőpiac kihívásaira. Honnan szereznek technikusokat, középvezetőket, gépbeállítókat? Megjegyezte: - Néha olyan embereknek is munkát akarunk adni, akik nem akarnak dolgozni. Ők rontják a termelékenységet és a cég imidzsét. Ha van még öt évünk, akkor a feladat ezeknek a kihívásoknak megfelelni - figyelmeztetett. - A lehetőség itt van előttünk, a mi felelősségünk megtalálni. Hinni kell magunkban, részt kell vennünk a versenyben minden nap. És persze hinni kell a munkatársainknak. Agilitás és innováció - ezek a jövő jelzői - hangsúlyozta. A Magyarmet Filmöntöde ügyvezetője, Győri Imre szerint ma már nem szabad öt évre előre gondolkodni egy cégnek, a szakma már nem a piacról, hanem a technológiai szintek felosztásáról szól. Optimistán tekint a jövőbe, nagy terveik vannak. Hamarosan új gyárat építenek, de ez teljesen automatizált és robotizált lesz. Szerinte vissza kellene csábítani a külföldre távozott munkavállalókat, illetve a munkahelyet váltóknak lakásokat kell építeni. A kerekasztal pesszimista hangulatát osztotta Simon István, a Simon Műanyag feldolgozó tulajdonosa is, aki elmondta, a gyakorlati képzésben látja a kiugrást. Körtvélyessy Géza Kirchhoff-vezető földön fekvő emberhez hasonlította a magyar autóipart. Hosszú távon ugyan sok hatalmas beruházás várható Magyarországon, de a konkrét bejelentések csúsznak, halasztódnak. Úgy látja, új modellek gyártása és új gyárak létesítése helyett inkább motorfejlesztésbe invesztálnak az autógyártók, ez lassítja a fejlődést. A bajok fő forrásának a kiszámíthatóságot, illetve annak hiányát nevezte. Koporsószögként értelmezte azt, hogy egy sztrájkkal sikerült megállítani például Ingostadtot. Komoly sebet ejtettek a hazai autóipar páncélján a WLTP-szabályok, a cafeteria megadóztatását pedig bűnnek nevezte. Nagy Mihály hozzátette, hogy bár rövid távon nem, hosszabb távon viszont sokkal optimistább, mert hisz a magyar emberekben. Szerinte csakis az innováció jelenthet kiutat a jelenlegi zsákutcákból. Az automatizálás kötelező, a képzés elengedhetetlen. A piaci szereplők még jobb együttműködése is áldásos lehet.  A munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodás a konferencia későbbi kerekasztal- és panelbeszélgetésein is előtörő téma volt, de tartottak egy olyan szekciót is, ahol a jövő HR-megoldásairól esett szó. A munkaerőpiaci válságból a kitörési pontokat Csenterics Hanna, a Nexon szervezetfejlesztési tanácsadója, Hájer-Magó Andrea, az ElringKlinger Hungary HR-vezetője, Jagudits Ákos, a Magyar Suzuki HR-igazgatója, Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd személyügyi igazgatója, Szekeres Áron, a Joyson Safety Systems HR-menedzsere, valamint Szilasi Péter Tamás, a Nemak Győr Alumíniumöntöde társadalmi kapcsolatokért felelős osztályvezető osztotta meg a hallgatósággal. Érdekes előadást tartott Rosta László a neutronalatikáról, mint legkorszerűbb anyagvizsgálati módszerről, Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének vezetője az egészséges munkaerőről és a betegség miatti termelékenység-csökkenés kezeléséről. Kiderült, hogy a versenyszférában átlagosan a hivatalos munkanapok 14,1 százalékában nem dolgoznak valamilyen okból kifolyólag. A járműgyártás a harmadik legterheltebb ágazat, a járműgyártásban egy fizikai munkás átlagosan 14,2 munkanapot (a szellemi állománycsoportban 6,2 napot) nem dolgozik egy évben, ami majdnem egy hónapnak felel meg. Ez egy olyan indikátor, amelyet komolyan kell venni. Kovács Lajos, üzletfejlesztési menedzser (S&T Consulting Hungary) a legjobb ipari digitalizációs gyakorlatokat mutatta be. A jövő gyárát, az ember a gép és az adat együtt állását, kollaboratív robotok és dolgozók együttműködését Ács István, a magyarországi Bosch-csoport Ipar 4.0-ért felelős vezetője, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója vázolta fel. A termeléshatékonyságról és az Ipar 4.0 gyakorlati alkalmazásával külön panelbeszélgetés foglalkozott. Ipar 4.0 a gyakorlatban Hegedűs Szilveszter, iparfejlesztési tanácsadó (IFKA) tapasztalatai szerint a kkv-k nincsenek tisztában azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az Ipar 4.0 és a digitalizáció jelent. Ács István és Nagy Tamás, a Rába-csoport IT-vezetője is egyetértett a helyszíni közönségszavazás eredményével, hogy az Ipar 4.0 mindenkinek nyitott, csak hozzáállás és szemléletmód kérdése. Pinczés Balázs, a Hanon Systems HR igazgatója úgy vélte, a munkaerőpiaci változások a digitalizáció segítségével jóra fordíthatók. Bolla Attila, a Knorr-Bremse forgácsoló és felületkezelő üzemigazgatója az okos termékek, a 3D-s nyomtatás és a hálózatba kapcsolás eredményeit ismertette. Gunther Wiefel az Audi Hungaria prototípusgyártás-koordináció vezetője elmondta, hogy már évek óta foglalkoztatja a smart factory gondolata az Audit, ami náluk már nemcsak gondolat, hanem valóság. Az Audi élen jár az innovációban és az elektromobilitásban, az Audi Hungaria az autógyártás mellett a villanymotorokra helyezi a hangsúlyt, de a digitalizáció ennél sokrétűbb. Az Ipar 4.0 segítségével a vállalat célja, hogy a monoton, nem kreatív munkát automatizálja, és helyette intelligens technológiákkal a munkavállalók kreativitásának bevonásával kovácsolja a vállalat sikerét. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ember és gép közös munkája és ennek biztonságos megvalósítása jelentette számára a legnagyobb kihívást és a legnagyobb sikert is. Több gyakorlati példát is felsorolt, amelyek a monoton munka kiváltásár irányulnak, az ajtórések vizsgálatát már robotok végzik a végszerelés során, a motortömítettség vizsgálatot sem emberre, hanem robotra bízták. Ezek nem igényelnek nagy beruházást, de komoly hatással vannak a termelésre. A digitalizáció veszi át a szerepet, az Audi erre a kihívásra a moduláris gyártással válaszolt, ezt vezetik be folyamatosan a győri gyárban is, lásd az elektromotorok gyártását, ahol önvezető szállítóeszközöket alkalmaznak a hatékony gyártás érdekében. Gunther Wiefel kiemelte, hogy az Audi Hungaria hatalmas változáson ment át a 25 évvel ezelőtt elkezdett szalaggyártás óta, ma a komplex gyártástervezés, a tudásáthelyezés és a képzés a meghatározó. Megnyugtatónak nevezte, hogy a dolgozók is partnerek ebben a szemléletváltásban. De mi a helyzet a beszállítókkal, tette fel a kérdést a moderátor. Volt olyan vállaltvezető, aki elvárásként fogalmazta meg a beszállítók számára, hogy tartsák a ritmust a digitalizációval, de például a rábás Nagy Tamás szerint velük szemben a vevőiknek az az elvárása, hogy szállítsanak időben, minőségben és olcsóbban. Ők ugyanezt ezt várják el a beszállítóktól. Az Audi képviselője elmondta, hogy a beszállítóik önállóan döntik el, hogy milyen technológiák alkalmazásával gyártanak, ezt befolyásolni nem tudják, viszont kérnek a beszállítóktól olyan adatokat, amelyek megkövetelik Ipar 4.0 technológiák alkalmazását. Ugyanakkor az Audi is tanul a beszállítóktól, kölcsönös tanulási folyamatban vesznek részt, számos olyan digitalizációs ötletet kapnak a partnereiktől, amelyeket alkalmazni tudnak és nem ritkák közös projektek sem. Beszállítófejlesztés a túlélésért Az autógyártók és az autógyártás folyamatos kihívásokkal küzd, így nem véletlen, hogy korszakváltás zajlik a beszállítófejlesztésben. Ami állandó: az alacsony költség, a hibátlan minőség és a pontos szállítás. Minden más mozgásban van, ahogy erről egy panelbeszélgetés résztvevői vallottak. Túrmezei Zoltán, az Aventics Hungary stratégiai beszerzési vezetője elmondta, hogy náluk a legkisebb rendelhető mennyiség egy darab, így ez eléggé meghatározza a rugalmasságukat és alkalmazkodásukat a beszállítói láncolatban. A beszállítófejlesztésben részt vesz a logisztika, a minőségellenőrzés és több már részleg, azaz komplex módon kezelik a kérdést. - Vannak olyan beszállítók, akik ugyanakkor ezt sértőnek találják - tette hozzá.  Tián Csaba, a Karsai Alba Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy létkérdés ilyen fejlesztésekben részt venni, legyen az egy másik beszállító vagy OEM. Ugyanez igaz a folyamatos tanulásról. Szincsák Attila, a Denso Magyarország Kft. egyik ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy a jövőt nem az OEM-ek diktálják, hanem az emberek, a fogyasztók, a politikusok. Ezért egyre nagyobb teret kapnak a Tier-1-es vállalatok az OEM-ek fejlesztéseiben. Széttagolni a fejlesztést nem lehet, hármas-négyes szinten (gyártó, vásárló, beszállító, szolgáltató) kéz a kézben kell járni. Azok a beszállítók, akik ma sikeresek, a jövőben nem biztos, hogy azok lesznek. Akkora kapacitáshiány van hazánkban, hogy a minőségi jegyek már romlanak, ugyanakkor a versenyképesség visszaesése sok ideig nem tartható fenn. - Milyen tényleges képességek maradnak akkor, ha mégis bekövetkezik - fogalmazta meg félelmeit a vállalatvezető. - Az ingyen pénz jó, de nem lehet az alapvető stratégia - tette hozzá. Egy beszállítónak akkor van stabil jövője, ha több lábon áll, ha több ügyfelet kiszolgál és nemcsak határon belül, de határon túl is. Juhász Péter, a ZF Hungária beszerzési vezetője figyelmeztetett arra, hogy aki nem lép időben, lemarad. Sokat kell még foglalkozni a beszállítófejlesztéssel, ehhez jobb háttérképzés és tudatosabb nyitottság szükséges. Sokan várakoznak, arra számítva, hogy kitisztulnak az irányok, de Liebl Zoltán, a Magyar Suzuki beszerzési vezetője, az egyik panelbeszélgetés moderátora szerint ez rossz stratégia. Fejleszteni és fejlődni kell. Nem Németországgal kell összemérni magunkat, hanem Indiával, Koreával, azaz globálisan kell megméretnünk a magyar beszállítói ipart. - Ha keletre tekintek, van nálunk gazdaságosabban termelő ország, ha nyugatra tekintek, akkor a nagymértékű digitalizációval és innovációs fejlesztéssel tömik az ipart. Erre kell nekünk, magyar iparvállalatoknak a megfelelő innovációval és digitalizációval reagálni - összegezte Juhász Péter. Biró Csongor

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója