Jelen pillanatban nem látok más alternatívát – mondta a 51 éves Kehm a hallgatásról. – Minden mondat újabb kérdéseket vetne fel, minden szó további találgatásokat indítana be. Sosem lenne nyugalom. Már pedig a menedzser mellett a Schumacher-család is nyugalmat akar. Michael magánélete mindig is szent volt, a baleset előtt is. És ezt mindenki akceptálta – fogalmazott a müncheni napilapnak a menedzser.  Sabine Kehm és Schumacher. Fotó: t-online.de

Az interjú 1. részét ITT olvashatja el. A minisztériumi éve alatt az Ikarus felügyelőbizottsági elnöke is volt. Miért hagyta ott? Mert abban a munkamódszerben én nem akartam részt venni. Ahhoz képest a Rába Horváth Edéje sokkal jobb volt, mert voltak célok, kihívások és lehetett fejlődni. Romvári Ferenc 85 évesen is fitt, úszik, kerékpározik. Jól érzi magát.  A hetvenes években dübörgött a magyar járműipar. Csepel Autó, Ikarus, Vagongyár. Ennyire jók voltunk, vagy a KGST-ben mindent el lehetett adni? Sajnos az igazság az, hogy akkoriban mindent el lehetett adni. A KGST-n kívül csak a fejlődő országokban volt piaca a Csepel Autónak is, az Ikarusnak is. Világszínvonalat nem tudtunk produkálni? Akkoriban nem tudtunk. Nagy lecke volt a Rábának is, a többiek meg tönkre mentek. A minőségellenőrzési szemlélet nem ott volt, ahol kellett volna lennie. Sokszor előfordult, hogy a Rába-futóművek nem készültek el időre, s méregdrágán, repülővel kellett kiszállítani. A Rába-motor történelemmé vált.  A motorgyártás elhalt a Rábánál. A rendszerváltás környékén kiszervezték, de az is csődbe jutott. Nézze, annyi pénz sosem volt a fejlesztésre, hogy a futóműveket is fejlesszük, meg a motorgyártást is. A motort sajnos hagyni kellett veszni. A nyugati motorgyártók azért indították el az egyre szigorúbb környezetvédelmi motorok fejlesztését, hogy a gyengébbeket megfojtsák. Amikor mi megvettük az MAN liszenszét, legalább tíz motorgyártó volt Németországban.  Most maradt kettő. Melyik termékre a legbüszkébb a pályafutásából? A futóműgyártás ma is sikeres. A futóműre az lehetek, mert az egykori KGST-piacokra készülő termékből, kitartó fejlesztés eredményeként nyugaton is eladható, világszínvonalú fődarab lett. Kisajátítani persze nem akarom és nincs is jogom, de ehhez hozzá tettem valamit, hogy elindulhasson. Csak úgy, mint a katonai teherautókhoz. Voltak persze kudarcok is szép számmal. A dízelmotort például nem sikerült megmenteni. Talán büszke lehetek abban, hogy a kilencvenes években részt vettem Szentgotthárdon a Rába-GM-Opel és Szombathelyen a Rába-BPW vegyesvállalatok megalapításában. Mindkét helyen több ezer munkahely létesült. Emlékezetes számomra, az Audi vezetőivel a találkozás 1992 novemberében, ami azt a  megérzést sugallta, hogy nagy változások várhatók Győrben. Made in Szocializmus. A Kádár-éra teherautói mosolyra fakasztanak a 21. században. Az interneten keringő felvélen valaki a vezetőülésre berakta a vörös báró, Horváth Ede fotóját.  A rendszerváltás környékén nagyon sok rábás mérnök ott hagyta a céget, s azóta milliárdos vállalkozásokat irányítanak tulajdonosként. Ön nem gondolkodott hasonlón? 1990-ben még divat volt a kártyanaptár.  A rendszerváltáskor hatvan éves voltam. Én eddig csak mérnökként tudtam gondolkodni, egy ilyen vállalkozás elindításához közgazdasági ismeretek is kellenek. Hogy telnek a nyugdíjas évek? Az elmúlt nyáron csípőcsont törésem volt, most már tudok járni bot nélkül is a kórház és a rehabilitáció után. Igyekszem mindig elfoglaltságot keresni magamnak. Interneten mindig találok érdekes dolgokat, könyveket olvasok, zenét hallgatok, nyáron a Balatonon vagyok. Korábban vitorláztam, de az már nem megy. Úszom, biciklizem, jól érzem magam. Ha a Rába nevét meghallja, még megdobban a szíve a szokottnál jobban? A Jármű Kft.-ben a felügyelőbizottság tagja vagyok, a Rábától a mai napig nem szakadtam el. Továbbra is drukkolok a sikereikért. A Rába egykori központjának helyén, a Budai úton ma üzletközpont áll, mellette egy kis szabadtéri múzeum, amely azt jelzi, egykoron itt működött a magyar ipar egyik zászlóshajója.    

A „Kamionnal az utakon – Hasznos ismeretek kezdő tehergépkocsivezetők-részére” című, nemrég megjelent kiadvány minden tudnivalót, ismeretet tartalmaz, amit egy pályakezdő gépkocsivezetőnek tudnia kell a munkakör betöltéséhez, de a gyakorlottabb sofőrök is találhatnak benne friss információkat. A kötet megjelentetése támogatja, és jól szolgálja a 6000 fős állami finanszírozású gépjárművezető-képzés hatékonyságát, hiszen már az „elhatározás” és a képzés szakaszában is rávilágít a hivatással járó kihívásokra, a szakma összetettségére és az eredményes GKI vizsgához szükséges tudás- és ismeretanyag mélységére. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében és a Közlekedéstudományi Intézet gondozásában jelent meg. A „Kamionnal az utakon” 2016. március 7-étől korlátozott példányszámban nyomtatott formában is beszerezhető a Kamionsuli Kft.-nél (1108 Budapest, Újhegyi út 3/A., www.kamionsuli.hu) is. A kiadvány ide vagy a képre kattintva PDF formátumban letölthető  

A németországi Osnabrückben csütörtökön négy emberrel a fedélzetén lezuhant egy kisrepülőgép. Ketten nagyon súlyosan megsérültek, ketten pedig nagy nehezen ki tudtak mászni a roncsból. A zuhanás zajára a roncsokhoz sietett Hassanien Salman iraki állatorvos, aki menekültként tartózkodik az országban – írja a Focus.de Fotó: Osnabrücker Zeitung A férfi nem tétlenkedett, a sebesülteket kihozta az égő roncsból, majd miután biztonságba helyezte őket, segítséget hívott. A tűzoltók és a rendőrök a zuhanás után tíz perccel értek a baleset helyszínére. A sérülteket a közeli kórházba vitték, az orvos úgy nyilatkozott, ha nincs a menekült, nagy valószínűséggel kórház helyett a halottas házba kellett volna vinni a két sérültet. Láttam őket, hogy az égő gépben vannak, cselekednem kellett, örülök, hogy segíthettem – nyilatkozta Hassanien Salman iraki állatorvos. A baleset okát vizsgálják, egyelőre a hatóságok sem tudják, miért zuhant le a kisrepülő.