A BMW M6 GT3 versenyautó menetteljesítmény tekintetében még tovább emeli a tétet, miközben fenntartási költségei jelentősen alacsonyabbak, mint elődjéé. A BMW 2015. szeptember 15-én, a Frankfurti Nemzetközi Autószalonon mutatja be első ízben az álcázó fóliától mentes és a BMW Motorsport versenydizájnját viselő BMW M6 GT3 versenyautót, amelyet ettől a naptól kezdve 379 000 eurós nettó áron meg is vásárolhatnak a bajor gyártó ügyfelei. Az észak-amerikai vásárlókat érintő árakat egy későbbi időpontban hozza nyilvánosságra a BMW. – A BMW M6 GT3 versenyautó szeptember 15-i bemutatása, árának hivatalos bejelentése és értékesítésének kezdete egy újabb fontos lépés lesz a BMW Motorsport történetében – mondta Jens Marquardt, a BMW Motorsport igazgatója. – Teljes mértékben tartjuk az ütemtervet a versenyautó fejlesztése terén. Az elmúlt néhány hónap során végzett átfogó tesztelések után most a finomhangolás zajlik. Célunk, hogy minden tekintetben ütőképes versenyautót biztosítsunk ügyfeleinknek. A versenydizájnnal feldíszített BMW M6 GT3 frankfurti bemutatkozása különleges pillanat lesz – tette hozzá az igazgató. A BMW M6 GT3 versenyautó menetteljesítménye letaglózó: meghajtásáról az a 4.4 liter hengerűrtartalmú, M TwinPower Turbo technológiával szerelt V8-as benzinmotor gondoskodik, amelyet a mérnökök csupán érintőlegesen módosítottak a BMW M6 modellsorozat tömeggyártásban kínált erőforrásához képest. Miközben a versenyautó műszaki alapjait adó BMW M6 Coupé 1925 kilogrammos önsúlyát 4,2 másodperc alatt gyorsítja fel álló helyzetből 100 km/órás sebességre az 560 lóerős, nyolchengeres M TwinPower Turbo benzinmotor, addig a BMW M6 GT3 versenyautó – versenyszériától függően – maximum 585 lóereje kevesebb, mint 1300 kilogrammos önsúlyt mozgat, az önhordó acél alváznak, az FIA által is jóváhagyott, hegesztett biztonsági cellának, valamint a karbonból készült első- és a szénszál-erősítésű műanyagból előállított hátsó gyűrődési zónáknak köszönhetően. A BMW M6 GT3 versenyautó a vezethetőség, az ergonómia és a biztonság tekintetében is új mércét állít fel, ráadásul már most magasan túlteljesíti a 2016-os GT3 versenyelőírásokat. A BMW M6 GT3 ugyanakkor az eddigi leggazdaságosabb GT versenyautó, amit a bajor gyártó valaha épített. A hajtáslánc fenntartási és üzemeltetési költségei például mintegy 30 százalékkal alacsonyabbak, mint az előd, a BMW Z4 GT3 esetében. A mérnökök már a versenyautó megtervezésének kezdeti szakaszában kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a költségeknek, így gazdaságos pótalkatrész-megoldásokat dolgoztak ki a különleges sportautóhoz. – A BMW M6 GT3 vezethetősége valósággal lenyűgözött a legutóbbi teszteken – nyilatkozta Andy Priaulx, a BMW brit tesztpilótája, aki a fejlesztés teljes időtartama alatt versenypályán optimalizálta a modellt. „Hatalmas lépés ez a BMW Z4 GT3-hoz képest – amelyről Belgiumban is láthattuk, hogy bizony igen magas szinten teljesít. – A BMW M6 GT3 fejlesztésének üteme egészen elképesztő volt. Mindent összevetve, a vadonatúj versenyautó megbízhatósága messze több mint ígéretes. A BMW M6 GT3-ban megvan a potenciál, és már alig várom, hogy végre rajthoz álljon – fogalmazott a pilóta.

Révész Tamás elmondta: az autóhitelek forintosításában az árfolyam kulcskérdés lesz. Kiemelte: "bízunk abban, hogy a teherviselés közös lesz, olyan szabályozást kell kidolgozni, amely valamennyi szereplőnek elfogadható". Rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy a lízingtársaságok már eddig is 100 milliárd forintos nagyságrendben könyveltek el veszteségeket, a szektor teherviselő képessége pedig véges. Kiemelte: a banki elszámolás mintegy 180-200 ezer élő lakossági devizahiteles autófinanszírozási szerződést érintett, amelyek összesen körülbelül 300 milliárd forintos tartozást jelentenek. A lezárt szerződésekkel együtt – durva becsléssel – 1000 milliárd forint körüli szerződésállományt érintett a folyamat. A devizás szerződések elszámolása gyakorlatilag lezajlott, már csak a panaszok kezelésének végső lépései vannak hátra. A forintalapú szerződések elszámolása most folyik, ez pedig októberig jelent majd jelentős munkát ad a lízingcégeknek – elemezte a lízingszövetség elnökségi tagja. Révész Tamás rámutatott: a piac úgy összezsugorodott, hogy akár két lízingcég is kiszolgálhatná a mostani finanszírozási igényeket. Jelenleg a négy legnagyobb lízingcég a piac közel 70 százalékát fedi le, 10-30 százalék közötti részesedésekkel. A többiek átlagos szelete 3-4 százalék közötti, náluk szinte kizárt a gazdaságos működés, így a koncentrálódás szakmailag logikus felvetés – hangsúlyozta a lízingszövetség elnökségi tagja. – Kevés esélyt látok a kisebb, gyengébb társaságok felvásárlására, valószínűbb, hogy a szóban forgó szereplők kivonulnak a magyar piacról. A konszolidációnak feltétele, hogy a bankok, a pénzügyi vállalkozások hosszú távra kiszámíthatónak ítéljék a szabályozói környezetet – mutatott rá Révész Tamás. A lízingcégek pénzügyi helyzetéről, terheiről kifejtette: a bankadó csökkentésére a pénzügyi vállalkozások esetében is szükség van, mert ezzel megszűnhet a lízingcégek versenyhátránya, és fokozottabban tudnak koncentrálni a kitűzött célokra, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) eszközfinanszírozására, ezen belül is az agrárfinanszírozásra. Kiemelte: ha valóban csökken a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek adója, akkor a Magyar Lízingszövetség számításai szerint jövőre a jelenlegi 12 milliárd forintról 45 százalékkal 7 milliárd forintra, 2017-ben pedig 4,6 milliárd forintra csökkenhet a cégeket érintő "bankadó", így a lízingtársaságok 2013-ban elszenvedett, mintegy 7 milliárd forintos vesztesége eltűnne a rendszerből. A lízingpiac bővülésére utaló adatokkal kapcsolatban elmondta: áttörésről egyelőre nem lehet beszámolni. Az autóértékesítés növekedése az elavult, több mint 11 éves átlagéletkorú autópark fiatalításához nagyon kevés. A finanszírozás bővülése kizárólag a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhető, amely a vállalkozásokat támogatja, így kívánatos lenne, hogy a magánszemélyek gazdasági helyzete erősödjön, amely később az autófinanszírozásban is megmutatkozna – mutatott rá Révész Tamás.

Az első hat hónapban összesen közel félszáz esetben módosított tarifáin az érintett 15 biztosító, és a következő 60 napos időszakra további 22 tarifamódosítást jelentettek be. Ha csak a féléves adatokat nézzük, egy személyautóra most átlagosan 17 százalékkal drágább kötelezőt kötni, mint az év elején. Ez a tendencia várhatóan hosszabb távon is folytatódni fog a kárstatisztikák kedvezőtlen alakulása miatt. Elképzelhető, hogy 2016-ban az év közben kötött szerződések átlagdíja átlépi majd a 30 ezres szintet is. Alacsonyabb bónuszfokozattal az elmúlt 12 hónap során 3-4 százalékkal nagyobb díjemelkedést kellett elviselniük az autósoknak, mint a legmagasabb B10-es fokozatban. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy immár nem a nagy, 150 kW feletti teljesítménnyel rendelkező, hanem a középkategóriás autók kgfb-díja emelkedett a legnagyobb mértékben, A0-s besorolásnál például mintegy 25 százalékkal. Az évközi szabad díjhirdetés kezdete, 2013 januárja óta azonban a legnagyobb teljesítményű autók kötelezője drágult a legnagyobb mértékben, bónuszfokozattól függően nem kevesebb, mint 50-60 százalékkal. Korábban a törvényi határidők betartására kötelezte és hárommillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Astra Biztosító Magyarországi Fióktelepét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután megállapította, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében bejelentett kárigényekre az esetek csaknem felében késedelmesen reagált a társaság. A jegybank tájékoztatása szerint a döntés értelmében a folyamatban lévő kárigényekre legkésőbb szeptember végéig kell az Astrának kártérítési javaslatot tennie vagy érdemi ügyfélválaszt küldenie. Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében elsődlegesen azt ellenőrizte az Astra Biztosítónál, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések (kgfb) terhére bejelentett személyi sérüléses kárigények rendezése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A törvényi előírás szerint, ha a felelősség nem vitás és a kár összegszerűen megállapított, a szolgáltató köteles a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a kgfb-kárigény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kártérítési javaslatot tenni. Amennyiben a felelősség nem egyértelmű vagy azt a biztosító nem ismeri el, továbbá a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg, úgy a törvényi határidőn belül indokolt választ kell küldenie a károsultnak. Az MNB vizsgálata feltárta, hogy az Astra fióktelepe 238 kgfb-kárügyből 9 esetben egyáltalán nem, 116 esetben pedig késedelmesen küldte meg a kártérítési javaslatot vagy az indoklással ellátott választ a károsultaknak. Jámbor Gyula Megjelent a Napi Gazdaság 2015. július 23-i számában  

A francia sportdiplomata - akinek következő feladata a jövő szombaton kezdődő Vuelta a Espana ellenőrzése lesz - a szervezőknek adott interjújában azt nyilatkozta, számára a legnagyobb öröm az, ha tanácsaival segíteni tud, és elmondása szerint "Magyarországon a szervezők, a közreműködők és a versenybírók is nyitottak voltak erre". Idelot kifejtette, vannak olyan versenyek, amelyekről csak a munka emlékét viszi magával, de a "Tour de Hongrie más volt, úgy érzem, ez az ország és ez az esemény a szívemben marad" - tette hozzá. Az idén 90 esztendős Tour de Hongrie - amelyet hétéves szünet után rendeztek meg újra - olimpiai kvalifikációs kerékpárverseny nemzetközi mezőnye hat nap alatt 700 kilométert tett meg a szombathelyi rajttól a Budai Várban rendezett befutóig, a 96 fős mezőnyből 75-en tekerték végig a teljes távot. Összetettben a luxemburgi Tom Thill diadalmaskodott a szlovén Andi Bajc és az új-zélandi James Early előtt. Thill a Tour de Hongrie történetének első luxemburgi győztese lett. A legeredményesebb magyar versenyző, Lovassy Krisztián a Tour de Hongrie kerékpáros körverseny eredményhirdetésén Budapesten 2015. augusztus 9-én. Jobbra Szalay-Bobrovniczky Alexandra, a humán területért felelős főpolgármester-helyettes, balra Eisenkrammer Károly, a verseny főszervezője. Az idén 90 esztendős Tour de Hongrie-n - amelyet hétéves szünet után rendeztek meg újra - hat nap alatt 700,2 kilométert tett meg a nemzetközi mezőny. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI A végelszámolásnál Lovassy Krisztián lett a legjobb magyar (8.), rajta kívül Kusztor Péter (11.), Vígh Zoltán (13.), Ábrók Norbert (18.), Rózsa Balázs (19.) és Filutás Viktor (20.) tudott bekerülni az első húsz közé. Forrás: MTI