Összeütközött egy autóbusz és két személygépkocsi Veszprémben, a József Attila utcában. Az egyik személygépkocsiba egy ember beszorult, őt veszprémi hivatásos tűzoltók feszítővágó segítségével szabadították ki. A járműben ülő másik embert ugyancsak a tűzoltók emelték ki. Az autóbusz helyi járat, az első információk szerint hét utast szállított. A műszaki mentést a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vezeti. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A BMW egy ikonikus márka, ezt még azok sem tagadhatják, akik nem feltétlenül kedvelik a bajor márkát. A német gyártó több, mint százéves fennállása alatt rengeteget tett hozzá asz autóipar fejlődéséhez, legyen szó tömeggyártásról, olcsó kisautóról vagy épp a versenypályák meghódításáról. Egyik talán legemlékezetesebb modelljük az M1-es kupé, amely sajátos dizájnjával és elképesztő teljesítményével belevéste magát a történelem lapjai közé. Bár talán nem ugyanekkora, de mégis sajátos rajongótábort épített fel az i8-as modell is, mivel a gyönyörű formaterv mellé egy jövőbe mutató, teljesítményt a középpontba helyező plug-in hibrid volt. Domagoj Dukec, a BMW dizájnosztályának vezetője pedig nemrég elárulta, hogy ezt a két kivételes modellt egyszer össze akarták vonni, pontosabban a 2020-ban kifutó i8-as utódjaként létre akarták hozni az i16-ost, amely a korábbi modell felépítését és plug-in rendszerét megtartva az M1 vonalait idéző formatervet kaphatott volna - de végül a kukában landolt a projekt. A projekt, ami soha nem valósult meg. (Forrás: Domagoj Dukec Instagram oldala) Dukec maga is dolgozott az i16 tervezésén, ami már majdnem gyártásra kész, kidolgozott projekt volt és a Vision M Next koncepciót is alapul vette, amelyet 2019-ben mutatott be a BMW NextGen konferenciáján Münchenben. A Vision M Next koncepció hasonló volt az i8-hoz, egy hibrid hajtásos, négyhengeres motort kapott, amely összesen 600 lóerő teljesítményre volt képes. A 0-100 km/órás gyorsulás 3,0 másodperc volt, maximális sebessége pedig majdnem 300 km volt óránként. Az nem derült ki, hogy az i16 esetében milyen változásokat hajtottak volna végre a hajtásláncon, ha sor került volna a gyártásra, de Dukec kifejtette, hogy fejleszteni akartak rajta a korábbi modellhez képest. A BMW Vision M Next koncepcióautója. (Forrás: BMW) A BMW tervezőmérnöke azt is hozzátette, hogy az i16 a az i8 és a Vision M Next mellett az M1-ből is inspirálódott. A két jármű közti hasonlóságok leginkább a hátul mutatkoznak, ahol a hátsó üvegekre hasonló lamellák kerültek, mint az M1-esen, valamint a sárvédőkön is olyasfajta mélyített rész van, ami a klasszikus sportautó oldalain található beömlőket idézi. Ha megvalósult volna, az i16 sorozatgyártású változata az i8-ból ismert karbonszálas műanyag felépítést. Az, hogy az ilyen gépekből inspirálódó modell miért nem jött ténylegesen létre, Dukec szerint a rossz időzítésnek tudható be, ugyanis az i16 tervezése a 2020-as pandémia üzleti komplikációi miatt került a szemétbe. Egy akkori jelentés még azzal egészíti ki ezt, hogy az előrelátható költségek túl magasak voltak, a potenciális eladási volumen pedig túl alacsony lett volna az i16 esetében. Az i16 vázlatai. (Forrás: Domagoj Dukec Instagram oldala) Ha az i16 valóban sorozatgyártásba került volna, akkor 2022 körül került volna piacra, mindössze két évvel az i8 gyártásának befejezése után. Végül a modell helyett kaptunk mást: az XM szabadidőautót, amely a BMW M sportrészlegének 50. évfordulójának állít emléket. Instagram posztjában Dukec azt mondta, azért osztja meg mégis az i16-os terveit, hátha valamikor újra felkapják az ötletet. Ha nem is maga a BMW, de esetleg egy tuningcég, amely az i8 átépítésével hozza létre az új modellt.

Egyre forróbb nyarak, vízválság, tüzek, szélsőséges időjárási jelenségek. A globális felmelegedés és a hozzá kapcsolódó éghajlatváltozás hatásai már jó ideje a közvélemény figyelmének középpontjában állnak. Amikor ezekről a problémákról beszélünk, kézenfekvő, hogy a megújuló energiákat hozzuk fel, mint a hőmérséklet-emelkedés elhárításának útját.  Amellett, hogy az alternatív energiaforrások "zöldek", más olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyeket nem szabad alábecsülni. Először is, munkahelyeket teremthetnek és így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy emberek milliói világszerte gyakran görcsösen keressenek munkát. Ugyanakkor segítenek a fejlődő országoknak abban, hogy széles körben hozzáférjenek az energiához. Ebben az irányban például számos projektet indítottak el sikeresen afrikai területeken. Végül, de nem utolsósorban, az energiaszámlán is megtakarítást jelentenek. Bolygó-szerte aktív munka folyik a megújuló energiaforrások terén elért egyre több eredmény optimalizálása érdekében. A cél lényegében az, hogy az ágazatban rejlő lehetőségeket a lehető legjobban ki tudjuk aknázni. Hogyan termelhetünk napenergiát éjszaka? Ebből a kérdésből kiindulva a Kaliforniai Egyetem tudósainak sikerült egy olyan innovatív projektet kidolgozniuk, amely forradalmi és eddig nem remélt forgatókönyveket nyithat meg. Az új technológiát anti-napelemnek nevezik és alapvetően a sötétséget használja ki az energiatermelésre. Ahhoz, hogy megértsük a rendszert, amely teljes mértékben a paradoxonok kategóriájába tartozhat, meg kell próbálnunk megérteni azt a megközelítést, amellyel létrehozták. Ma már köztudott, hogy a klasszikus panelek befogják a napenergiát és azt hő- vagy elektromos energiává alakítják át. Az új technológia ezzel szemben a földfelszín által éjszaka is termelt hőt hasznosítja, csapdába ejti, majd felszabadítja. A napnyugta utáni energiatermeléshez olyan alternatív fotovoltaikus koncepciót használunk, amely a földet forrásként, az éjszakai égboltot pedig hőnyelőként hasznosítja - mondták az amerikai tudósok. Jelenleg azonban az ezzel a módszerrel előállított energia mennyisége a klasszikus napelemekhez képest csak 25 %-os. A gyűjtőfelület bővítése azonban költséghatékonyabbá teheti ezt a technológiát és szélesebb körú jövőbeli alkalmazását. Forrás: casaegiardino.it  

Január végén írták alá a kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító 300 hektáros telek adásvételi előszerződését. Ez a magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházása, a világ legnagyobb - a Tesla számainál is jobb adatokat produkáló - elektromos autógyártó vállalata érkezik hazánkba. A BYD az első európai üzemét hozza Magyarországra, ahol már ez lesz az ötödik autógyár, és amelynek hatása hasonló lehet, mint az Audi győri, a Mercedes kecskeméti, a BMW debreceni vagy éppen a Suzuki esztergomi gyárépítésének. Gong Tao kínai nagykövet, Botka László, Szeged polgármestere és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az aláíráson. Fotó: MTI/Máthé Zoltán Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az aláírás alkalmával hangsúlyozta, a következő évtized Európában a zöld energiáról, az autóipar elektromos átállásáról szól majd, amely nagyban mérsékelni fogja a károsanyag-kibocsátást, így elősegítve a környezet védelmét. Hozzátette, Magyarország a zöld energia és a zöld ipar mellett van, és nem ideológiai, hanem gyakorlati alapon. A zöld vonal már jóval a gyárépítés bejelentése előtt elindult Szegeden, ráadásul nem is csak egy szálon. Az adásvételi előszerződés aláírása előtt néhány nappal érkeztek meg a BYD tekétől egy „kőhajításnyira” található Szegedi Tudományegyetem Science Parkjának energetikai innovációs tesztállomására azok az első, saját tervezésű energiaátalakító berendezések, amelyekkel megújuló energiával hidrogént, majd szintetikus üzemanyagokat fognak előállítani. A tesztállomást az egyetem és több partnere környezetkímélő energiatárolási és -átalakítási projektjeinek keretében fejlesztik, a projekt vezetője Dr. Janáky Csaba. A kutató az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője – egyebek között. A konténer beemelése - háttérben a lézerközpont. Az egyetemi portálnak elmondta, hogy az állomás telephelyén működő napelemparkból származó megújuló villamosenergiát használják majd arra, hogy a frissen érkezett konténerekben a víz elektrolízise révén hidrogént állítsanak elő. Az így kapott és a helyszínen eltárolható „zöld” hidrogén üzemanyagként és alapanyagként is szolgálhat a további energiakonverziós eljárásokban. A második, hamarosan érkező konténerben a szén-dioxid elektrolízisével előállított szénmonoxidból és hidrogénből folyékony szintetikus üzemanyagot, például nyers benzint vagy kerozint állítanak majd elő. A már elhelyezett konténerek power-to-gas (P2G), vagyis áramból gázt előállító elektrolizáló technológiákat tartalmaznak. Ezeket néhány hét múlva újabb konténer követi, benne a power-to-liquid (P2L) technológia eszközeivel. Ezek folyékony mesterséges üzemanyagot tudnak majd előállítani, nagyrészt a másik konténerből származó hidrogénből és szén-monoxidból. A két technológia összekötése után – előreláthatóan április-májusban – megindulhat az energetikai innovációs tesztállomás teljes üzemmódja. A tesztállomáson zajlik a Szegedi Tudományegyetem, az Audi Hungária autógyár, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem és a Bay Zoltán Kutatóintézet közös projektje, amely szintetikus üzemanyagok előállítását és szakaszos validálásukat tűzte ki célul. A szegedi innovációs állomáson megújuló energiával előállított benzint és kerozint a Pannon Egyetemen fogják finomítani, majd az Audi kezdetben 2-3%-ban keveri a jelenleg használatos benzinbe, és ezzel fogja tesztelni motorjait, a hatásokat vizsgálva. Dr. Janáky Csaba A távolabbi jövőbe tekintve Dr. Janáky Csaba elmondta, hogy a tervek szerint a szintetikus üzemanyag termeléséhez később – további ipari szereplők bevonásával – nagyobb méretű berendezés is készülhet. Az eredményektől függően pedig a jövőben 10-20 százaléknyi új üzemanyag is kerülhet az Audi által tesztelt benzinbe. Az új üzemanyagok iránt a következő évtizedben megnövekszik majd a figyelem, mivel 2035 után Európában már csak szintetikus üzemanyaggal működő belső égésű motorokat lehet majd forgalomba hozni. A tesztállomás a partnercégek és akadémiai intézmények előtt is nyitva áll majd. – Ha egy cég tesztelni akar egy komponenst, mondjuk egy katalizátort, egy elektrolizáló cellát vagy egy katalitikus reaktort, megkeres minket, együtt kidolgozunk egy tervet a vizsgálatra, lefuttatjuk a mérési kampányt, végül pedig vizsgálati eredményt adunk ki a tesztről. Tudunk majd olyan fejlesztési javaslatokat tenni a tesztelő partnereknek, amelyeket a Szegedi Tudományegyetemmel közösen valósíthatnak meg – nyilatkozta az egyetemi portálnak Dr. Janáky Csaba. Az állomás bővülési tervei között számos más kutatási program is szerepel. A napelempark konténerében például autókból kikerült használt akkumulátorokon fogják vizsgálni, hogy egy második felhasználásban alkalmasak-e a naperőmű által megtermelt energia tárolására. Ezzel a környezetbarát módszerrel szeretnék biztosítani az elektrolízis éjszakai üzemeltetését. A projektvezető feltételezése szerint ugyanis a használt gépjármű-akkumulátorok másodlagos alkalmazása még 4-6 évig is lehetséges. Jönnek még további konténerek. Fotók: Fotó: Kovács-Jerney Ádám A Dr. Janáky Csaba emlegette Audi persze már jóval korábban megérkezett Szegedre, a tudományos parkban régóta működő konténerükről már portálunk is írt. A kőolaj kitermelés hatékonyságának növelése kémiai módszerekkel, új üzemanyag-keverékek kifejlesztése és a motorok károsanyag-kibocsátásának mérésére egy új analitikai módszer alkalmazása volt a célja a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ kialakításának a Szegedi Tudományegyetemen, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel konzorciumi együttműködésben. A kiemelt együttműködő ipari partner az Audi Hungaria Zrt. volt. A projekt 5,4 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg 2020. június 1. és 2023. november 30. között. A kompetencia központ kutatásainak középpontjában a kőolaj, illetve a kőolajszármazékok állnak. Az egyik fókuszterület a tenzidek (felületi anyagok) fejlesztése és tesztelése. Ezek segítségével kémiai módszerekkel növelhető a lelőhelyek kőolaj kihozatala. A más hazai felsőoktatási intézmények bevonásával elért eredményeknek köszönhetően lehetővé válik a kőolajtermelés folytatását olyan kőolajmezőkből, melyek kihozatali hatásfoka a hagyományos művelési eljárásokkal már nem növelhető. A hagyományos művelés során visszamaradt, lefűződött kőolajzónák elérhetővé tételével, a maradék kőolaj-telítettség mobilizálásával, a környezetterheléssel járó, újonnan fúrandó kutak száma is csökkenthető. Fotó: Török János, delmagyar.hu A központban folyó kutatások második fontos területe - az Audi Hungaria Zrt.-vel együttműködve - a megújuló forrásból származó, „low carbon” üzemanyagok hatásának vizsgálata volt a belsőégésű motorok működésére és károsanyag-kibocsátására. Az alternatív üzemanyagok hatásvizsgálatát a szakemberek az Audi által fejlesztett, EA888 típusú Otto-motoron végezték el. Az Audi Hungaria Zrt. számára a fenntarthatóság nem csupán cél, hanem szemléletmód, mely a munkatársak valamennyi cselekedetét meghatározza. Ennek szellemében a vállalat számos olyan kezdeményezésekhez és projektekhez csatlakozott, melyek segítenek elérni környezetvédelmi célkitűzéseit. A klímasemleges üzemanyagok vizsgálata az SZTE és a projektben résztvevő ipari partnerek számára egyaránt kiemelt jelentőségű, mivel a globálisan meghatározott klímacélok eléréséhez az elektromobilitásra történő átállás mellett a már forgalomban lévő, belsőégésű motorral szerelt járművek bevonása is elengedhetetlenül szükséges. Ez egyedül az eredetileg fosszilis alapú üzemanyagok felhasználására tervezett technikával teljes mértékben kompatibilis, új generációs klíma semleges üzemanyagokkal érhető el. Dr. Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Kémiai Intézet intézetvezető egyetemi tanára a projektzárón. Fotó: Kovács-Jerney Ádám A Szegedi Tudományegyetemen a program részeként az alternatív gázelemző mérőberendezések fejlesztéséhez szükséges alap- és alkalmazott kutatásokat is végeztek. A projekt eredményeként 23 új kutatót vettek föl az egyetemre, öt doktorandusz végzi PhD-tanulmányait a programhoz kapcsolódó kutatási témákban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!