A magyar ipar leginkább szállítójárművekkel tudta nagy darabszámban ellátni a honvédséget, Rába és Csepel teherautók évtizedeken át szolgáltak a katonaságnál, mely szinte minden korszakban hiányt szenvedett vontatókból. A teherkocsik még el bírták húzni a gulyáságyút, meg a könnyebb lövegeket, de a nehéztüzérségnek erősebb járművek kellettek. Több mint százéves hagyománya van a magyar vontatóépítésnek, ráadásul a műfaj speciális ágában világelsők voltunk, méghozzá dokumentáltan. Idézet a győri vagongyári német nyelven nyomtatott prospektusából: „Vállalatunk 1903 óta foglalkozik gépjárművek tervezésével és gyártásával, és mint az első magyar autógyárak egyike jelentősen hozzájárult a hazai autóipar fejlődéséhez. Itt különösen szeretnénk kiemelni azt, hogy autógyár részlegünk a (mechanikus) négykerék-hajtás történetében (1904) elsőként szerepel.” Győri 4 WD/4WS a múlt század elejéről Forrás: Rába Az Automobil Allgemeine Zeitung tudósítása szerint a különleges gép „elsőrendű látványosság” volt. „Ez a győri Vagongyárnak Ludwig v. Tlaskal-Howall vezérkari százados tervei alapján elkészített kísérleti katonai vontató szerelvénye, amely újdonság az egész autós világ számára, mert ez az első benzinhajtású kocsi, amelynél mind a négy kerék meghajtott és kormányzott.” A különleges trént 1905 március 16-án mutatták be az V. Bécsi Nemzetközi Autókiállításon. A negyven lóerős motorral hajtott vasabroncsos győri vontató kéttengelyes pótkocsit húzott, ezek kanyarordáskor követték a vontató nyomvonalát, ami szűk utakon is megkönnyítette a trén biztonságos haladását. Erős emelkedőn a vontató egyenként csörlőzte fel pótkocsikat. A legendás trén       Forrás: Rába A szerkezet megépítésében jelentős szerepe volt a magyar Koroknay Gyula somogyi mérnöknek, aki „a főtengely forgását az üreges kocsitengelyen keresztül vitte át a négy kerékre, mégpedig úgy, minden egyes kerék forgásához szükséges impulzust két, egymással szemben diametrálisan elhelyezkedő ponton kapta. Minden kerék a súlypontja körül elforgatható és önbeálló volt, úgyhogy a vontató a kanyarban csak 25 cm-es keréknyomot hagyott hátra. A vontatmány öt pótkocsijainak kerekei szintén önbeállóak voltak, és kormányzáskor pontosan nyomon követték a vontatót.” A két háború között időszakban a Magyar Honvédség kétezer önjáró alvázat rendelt a német Krupp, Mercedes és Klöckner (Magirus) gyáraktól, ezekre a mátyásföldi Uhri-testvérek műhelyében készítettek karosszériákat, felépítményeket. Az Iparügyi Minisztérium már az első világháború után erőltette nagyobb teljesítményű vontatók fejlesztését, de erre sem elegendő pénz sem idő nem volt, ezért külföldi licencvásárlással próbálkoztak. 1928-ban az Antant Nagykövetek Tanácsa engedélyezte speciális vontató beszerzését, esetleg hazai összeszerelését.   Pavesi tűzérségi vontató           Forrás: Lissák Tivadar/Fortepan 1931-ben mutatták be az olasz Fiat Pavesi cég szabadalma alapján gyártott vontatót, mely tüzérségi célokra készült. A korszerűtlennek számító tömör abroncsos és minimális rugózású konstrukció alaposan kikészítette a legénység ízületeit. Maximális sebessége alig érte el a 20 km/órát, viszont üzemeltetés szempontjából mindenevő volt: működött petróleumos keverékkel, kerozinnal, repceolajjal, vagy faszénnel. Előnye volt még másfél méteres gázlóképessége és megmászta a 35 százalékos emelkedőt, terepjárását növelte az első és hátsó váz között elforduló csuklós mechanizmus. Közben felvették a kapcsolatot a magyar származású és Angliában élő Peter Sorrel Strausslerrel és megalapították a Straussler-Weisss Manfred tervezőirodát, mely 1933-1939 között 22 katonai járművet fejlesztett a brit hadseregnek. Az angol Straussler Mechanicazation Ltd-vel kötött megállapodás értelmében Csepelen készült például az AC1-es páncélkocsi prototípusa. Belső szállításra használt Weiss Manfred vontató A repülőgépgyár kiszolgálására és csőszállításra készült néhány speciális jármű: a TV jelzésű teherautók alvázát megrövidítették és az így kialakított nyergesvontatók már hosszabb szállítmányokat is elhúztak, bár motorjuk teljesítménye nem volt elég nagyobb tömegű lövegekhez. Csepel és Szigethalom is célpontként szerepelt a szövetségesek listáján: 1944. április 3-án Liberátorok szőnyegbombázták a Duna Repülőgépgyárat, melynek helyére később a teherautógyár települt. A ma is működő ÁTI Sziget ipari parkban ma is megtekinthetők a masszív légvédelmi bunkerek. A Duna Repülőgépgyár bombázása           Forrás: Fortepan Szigethalmi bunkerbejárat             Fotó: Boros Jenő A második világháború után lánctalpas csapatszállító kapta a tüzérségi vontató szerepét. A szovjet JaAZ M-2 alapján gyártott Csepel 800-ast az osztrák Steyer szabadalma alapján gyártott 125 lóerős teljesítményű folyadékhűtéses, hathengeres dízelmotor hajtotta. A jaroszlavi modellt Kovácsházy Ernő, Baliga István és Kozma László tervei alapján alakították át. Mivel a szigethalmi gyárban a teherautógyártásé volt főszerep, a lánctalpas 800-asok a Gödöllői Gépgyárhoz kerültek, a nullszéria dátuma 1955, a négyszázadik búcsúpéldányé 1958. Díszszemlén a lövegvontató Csepelek  A 350-es csapatszállítók leváltására és vontatásra szánták az alumínium platós Csepel D566-ost. A kiváló terepjáróképességű, de magas üzemeltetési költségű modell rendelését a honvédség folyamatosan csökkentette és a tervezett 7850-ből csak 2848 készült 1978-ig, a típust az 1990-es évek elején tömegesen vonták ki a hadrendből. A Weiss Manfréd repülőgépszállító szerelvény utódjának is tekinthető a Rába nyergesvontató, melynek 256 lóerős teljesítményű MAN dízelmotorja alkalmas volt a feladatra. A kéttengelyes Rába U26.256-os saját tömege kilenc tonna, a három tengelyes félpótkocsi tömege 15,2 tonna volt. A 21,5 méteres járműszerelvény 70 kilométeres tempóra volt képes rakományával, mely lehetett MIG-23-as vadászrepülőgép, vagy Mi-24-es helikopter. Rakétakonténer szállítására készült kéttengelyes félpótkocsi is, melyet három tengelyes Rába-MAN U26. vontatott, a járműszerelvény hossza több mint 15 méter, tömege 18,5 tonna volt. Rába vontatta a MIG vadászgépet szállító félpótkocsit A MAN dízelmotorok gyártási jogának megvásárlásakor a Rába szerződést kötött vezetőfülkékre is, ám a megállapodás lejárta után a német cég nem szállított több kabint, ami nehéz helyzetbe hozta a győrieket, akik többféle megoldással is próbálkoztak. Kísérletként készült KAMAZ fülkés Rába, ami olcsónak látszott, de nem vált be, ezért a magyar gyár a holland DAF céggel állapodott meg szimpla és dupla kabinok szállítására. Katonai teszten a Kamaz fülkés Rába kamion További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Június 24-én, péntek délután az M3-as autópálya Vásárosnamény felé vezető oldalán több tíz kilométeres torlódás alakult ki a folyamatos balesetek miatt. Az egyik nyomán az 57-es kilométerszelvénynél lelassult a forgalom, voltak, akik szépen lassítottak, használták a vészvillogót, hogy figyelmeztessék a mögöttük lévőket. Ekkor a belső sávban nagy tempóval érkezett egy autó, ami már nem tudott volna megállni, ezért elrántotta a kormányt és a külső sávba ment, ahol egy szintén nagy sebességgel haladó személyautó nekicsapódott, ami az ütközés nyomán a belső sávba is átment és ott is nekiment egy autónak. A képre kattinva videó indul. A balesetet szerencsére mindenki túlélte. Az ilyen esetek mutatják azt, mennyire fontos, hogy nagyon figyeljük a forgalmat, tartsunk megfelelő követési távolságot és ha azt tapasztaljuk, hogy az előttünk haladó járművek sebessége jelentősen csökken, akkor azt reagáljuk le megfelelően, tartsunk még nagyobb követési távolságot, figyeljük az előjelzéseket, csak a vezetésre koncentráljuk, és persze a sebességhatárok betartása is fontos! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az Európai Bizottság közleménye kiemelte: az új, fejlett, kötelező biztonsági elemek használata hozzájárulhat a járművek biztonságának növeléséhez, és csökkenteni fogja a balesetek számát. A járművezetőt segítő új biztonsági elemek között szerepel, hogy valamennyi közúti jármű esetében intelligens sebességszabályozót, tolatóradart és eseményadat-rögzítőt kell beszerelni. Olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek figyelmeztetnek a járművezető fáradására vagy figyelmének lankadására. A személygépkocsikat és a kisteherautókat sávtartó és automatizált fékezési rendszerekkel kell ellátni. Az autóbuszok és a tehergépkocsik esetében a lehetséges holtterek jobb felismerését segítő technológiákat is kell alkalmazni, beépített programnak kell ellenőriznie az abroncsnyomást, valamint olyan rendszerek beépítése szükséges, amelyek figyelmeztetnek a gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal ütközés megelőzésére. A szabályok az új járműtípusokra szerdától, 2024. július 7-től pedig valamennyi új járműre vonatkoznak. A rendelet arról is gondoskodik, hogy a szabályok lehetővé tegyék az autonóm és önvezető járművek biztonságos bevezetését az Európai Unióban. Az általános járműbiztonságról szóló rendelet alapján az Európai Bizottság idén nyárra tervezi az automatizált és összekapcsolt járművekre vonatkozó műszaki szabályok elfogadását - jelezték. A közlemény szerint a rendelet kitér majd az autópályákon alkalmazott automatizált vezetésre, valamint a teljesen autonóm járművekre, például a városi ingajáratokra vagy robottaxikra. Az uniós testület kiemelte: ezek lesznek az első ilyen jellegű nemzetközi szabályok. Bevezetésükkel mindenre kiterjedően értékelhető lesz a teljesen automatizált járművek biztonságossága és a technológia fejlettsége még az uniós piacon történő forgalomba hozatalt megelőzően. Meghatározzák majd a tesztelési eljárásokat, a kiberbiztonsági követelményeket, az adatrögzítési szabályokat, továbbá a biztonsági teljesítmény nyomon követésére és az események bejelentésére vonatkozó, az autonóm járművek gyártóira háruló kötelezettségeket - tették hozzá. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az új autók rendelésállománya Németországban rekordmagas szinten van, de az autógyártók az alkatrészhiány miatt nem tudják kielégíteni a keresletet. Az új autók regisztrációja 10 százalékkal 207 ezer 199-re csökkent májusban a KBA gépjármű-közlekedési hatóság adatai szerint. A VDIK importőrszövetség szerint ez volt a legrosszabb havi eredmény 2020 májusa óta, amikor a koronavírus okozta zárlatok közepette zuhantak az eladások. A Polestar, a Dacia és a Mercedes-Benz voltak a hónap nagy nyertesei. A Polestar regisztrációi 154 százalékkal, a Dacia eladásai 38 százalékkal, a Mercedes-Benz volumene pedig 23 százalékkal nőtt. A győztesek közé tartozik még az Opel, amelynek eladásai 5,5 százalékkal nőttek, illetve a Ford, amely 4,5 százalékkal növelte értékesítési darabszámát Németországban. Más autógyártók eladásai csökkentek, mivel a csipek és más alkatrészek hiánya miatt csökkenteniük kellett a termelést. A nagy vesztes a Tesla volt, az amerikai villanymárka regisztrációi 89 százalékkal zuhantak, a Volkswagen márka eladásai 14 százalékkal, a BMW 13 százalékkal, az Audi pedig 12 százalékkal esett vissza. Éves szinten a német piacon 9,3 százalékkal 1,01 millióra csökkentek az eladások. A teljesen elektromos autók eladásai 8,9 százalékkal nőttek, 14,1 százalékos piaci részesedést értek el, míg a plug-in hibridek regisztrációi 15 százalékkal csökkentek, 11,2 százalékos részesedést értek el. Top 10 márka Németországban 2022. I-V. hónap 1. Volkswagen 180 680 autó 2. Mercedes-Benz 92 081 3. BMW 83 930 4. Audi 83 609 5. Opel 57 298 6. Skoda 56 898 7. Ford 52 190 8. Seat 45 567 9. Hyundai 39 258 10. Fiat 31 193 (forrás: KBA) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!