F-Sleigh névre hallgat, és erősen hajaz az F-type-ra, néhány nyilvánvaló eltéréssel. Kerekek helyett korcsolyaélen siklik, a rénszarvasokat sugárhajtóművek helyettesítik, és az eredetileg kisméretű csomagtartónak is mennie kellett, hogy helyet tudjanak biztosítani az ajándékokkal teli puttonynak. A tervrajzon szereplő agancsokhoz és a Jaguar logót körülölelő piros orrhoz pedig valószínűleg nem kell magyarázatot fűzni… Az angol fővárosban év végéig látható az a jégszobor, melyet az említett tervrajz alapján készítettek, és a Jaguar 2016-os modellkínálatát bemutató rendezvényen lepleztek le. Még mielőtt bárki azt hinné, a mérnökök gyerekei szabadultak rá a tervezőasztalokra, Lindsay Weaver, a Jaguar Branded and Licensed Goods igazgatója  megmagyarázta az ötlet születését: „A csodálatos F-Sleigh talán csak egy karácsonyi mókának tűnik, de valójában annak bizonyítéka, hogy a Jaguar Land Rover sokkal többet jelent világszínvonalú autók gyártásánál. Fáradhatatlanul dolgozunk azért, hogy olyan modelleket fejlesszünk, melyek történeteket mesélnek és a nagyszerű márkáinkat ünneplik, és ez a 2016-os modellkínálat kívánatosabb lesz, mint valaha.” Forrás: telegraph.co.uk

A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: hogy az elképzelések szerint a sztrádát a jelenlegi vásárosnaményi végpontjától továbbépítik a magyar-ukrán határig, a kárpátaljai Beregszász irányába. Vásárosnaménytól Záhonyig pedig az M3-asról leágazva gyorsforgalmi autóút kialakítását tervezik, így az út a következő években két ponton éri el az ukrán határt. Seszták Miklós elmondta: jövőre el kell készülnie a Nyíregyháza-Tokaj közötti kerékpárútnak a 38-as számú főút mentén, és megígérte, hogy 2016. december 15-én, az avatás napján Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kovács Ferenccel, a szabolcsi megyeszékhely polgármesterével együtt biciklin teszik meg a mintegy 30 kilométeres távot a két város között. Seszták Miklós - Nemzeti Fejlesztési miniszter egy korábbi átadáson készült felvétel közben. Fotó: nyiregyhaza.hu Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a most befejeződő európai uniós ciklusban Szabolcs megyében 75 milliárd forint értékű, 150 kilométer hosszú közút épült. Megépült például az M3-as autópálya Vásárosnaményig, a beregi város új Tisza-hidat is kapott, elkészült Nyíregyháza nyugati elkerülő útjának két szakasza, megerősítették a 4-es számú főút 40 kilométeres nyírségi részét, valamint 11 balesetveszélyes csomópontot szűntettek meg. Jövőre folytatják az M3-as autópálya Vásárosnamény utáni szakasza építésének előkészítését, a nyíregyházi nyugati elkerülő út újabb szakaszait befejezik, megkezdik Kisvárda déli tehermentesítő útjának kialakítását, valamint megerősítik a Debrecen-Mátészalka közötti 471-es számú út burkolatát. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) Nyíregyháza polgármestere az orosi új körforgalmi csomóponttal kapcsolatban megemlítette: a több mint 346 millió forint értékű beruházás során a 41-es főút érintett kereszteződésében gyalogátkelőhelyek, autóbusz-megállóhelyek is épültek, szélesítették az út leállósávját, valamint kialakították a korszerű közvilágítást. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter péntek délután átadta Fényeslitke és Komoró elkerülő útját is, amely egyben a fényeslitkei ipari park területét köti össze a Budapest-Záhony közötti 4-es számú főúttal. A 3 milliárd 619 millió forint összegű útfejlesztés 85 százalékát európai uniós támogatásból finanszírozták. A beruházás keretében öt kilométer új nyomvonalú út, két hídszerkezet és három körforgalmi csomópont épült. Kialakítottak 2,2 kilométer hosszú kiszolgáló utat, két kilométeren pedig a meglévő út korrekciója, korszerűsítése történt meg. A két híd a Nyíregyháza-Záhony közötti vasúti fővonalat, valamint a fényeslitkei rendező-pályaudvar iparvágányait, illetve több összekötő- és szervizutat keresztez. A 160 hektáros, teljesen közművesített fényeslitkei ipari park 3,5 milliárd forintos beruházással épült, és 2011 márciusában adták át. Forrás: MTI, fotó: nyiregyhaza.hu

Az első tesztüzemben a több száz dolgozói tesztkártyával a rendszer működéséhez szükséges szoftverelemeket és gyártósorokat tesztelik. Hamarosan elindul a rendszerhez kapcsolódó internetes oldal, amelyen az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos folyamatosan frissülő adatok lesznek elérhetők. A tesztkártyák kibocsátásával párhuzamosan a központi hardver- és szoftverrendszerek, adatkapcsolatok és tranzakciós rendszerek elkészítésén dolgozik a BKK a Scheidt&Bachmannal közösen, másrészt a Futár rendszerhez hasonlóan a több mint 2500 fővárosi közösségi közlekedési járműre kell felszerelni az érvényesítő készülékeket. Hozzáfűzték, hogy a metrókapuk és HÉV-vonalak rendszerbe kapcsolására is ütemezetten kerül sor a rendszer 2017 decemberi üzembe helyezéséig. A BKK kifejtette, hogy a jegyrendszer működésének alapját a központi elszámolórendszer jelenti, amely egyebek mellett nyilvántartja a kártyákat és a vásárlásokat, elvégzi az árkalkulációt és a pénzügyi elszámolásokat. A metró- és a kiemelt HÉV-állomásokra automatikusan működő kapukat helyeznek ki, az ellenőrök pedig hordozható kézi készülék segítségével dolgoznak majd. A papírbérleteket és -jegyeket chippel ellátott műanyag kártya váltja fel, amelynek megszemélyesített és anonim formáját is választhatják majd az utasok. A névvel és fényképpel ellátott (megszemélyesített) közlekedési kártya másnak nem lesz átruházható, így például a különböző bérleteket is csak erre a kártyára lehet majd megvenni. Az anonim kártya csak azonosítószámot tartalmaz majd, így másnak is átruházható, átadható lesz. Ez a kártya a hozzá rendelt egyenleg terhére kizárólag jegy típusú termékek vásárlására jogosít. Forrás: MTI

Az útátadás alkalmából Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy eredetileg 2010 őszén kellett volna átadni az elkerülő utat. "Nehéz szülés volt, (.) de legalább a gyerek szép lett" - fogalmazott a politikus, aki hozzátette: Nagykanizsa belvárosa, illetve keleti városrésze hosszú idő után végre mentesül az átmenő teherforgalom alól. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy Nagykanizsa a térség logisztikai központja, vasúti és közúti közlekedési csomópontja, ahol az elkerülő utak hálózatának fejlesztését kiegészíti a belváros felújítása. A Modern Városok Programja keretében pedig olyan komplex gazdaságélénkítő programot dolgozott ki a város, amelyben Nagykanizsa és a térség fejlődését, a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését kívánják szolgálni. Manninger Jenő országgyűlési képviselő (Fidesz), Zala megyei fejlesztési biztos arról beszélt, hogy Nagykanizsának a vasúti közlekedésben is csomóponti szerepe van, így a Szombathely és Nagykanizsa közötti szakasz, az európai észak-déli közlekedési folyosó részeként további fejlesztésre számíthat. Dénes Sándor, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az újonnan elkészült út nemcsak a várost és a környezetet kíméli, hanem a vállalkozások lehetőségeit is bővíti. Új területeket tár fel és megkönnyíti a szállítást, a cégek egymás közötti kapcsolatát - mutatott rá. Kardos Gábor, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) műszaki igazgatója elmondta: a NIF minden idei vállalását hiánytalanul teljesíti az év végéig. A most átadott útszakaszról ismertette: a 3,3 kilométer hosszú út része egy új körforgalmú csomópont, egy vasúti átkelőt felváltó felüljáró. Új becsatlakozások és autóbuszmegállók is készültek a beruházás keretében. A NIF korábbi közlései szerint a tavasszal 60 százalékos készültségről újraindított beruházást nettó 1,344 milliárd forintért fejezte be a közbeszerzésen nyertes Közgép Zrt. Az elkerülő út az M7-es autópályát a Kaposvár felől érkező 61-es főúttal köti össze Nagykanizsától délkeletre. A kétszer egysávos út építésére kiírt közbeszerzési eljárást még 2009-ben az ENV 61 Konzorcium nyerte el, amelyet az Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft. vezetett, tagja pedig a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. volt. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Közlekedés Operatív Program részeként nyert 3,6 milliárd forintos támogatást, 15 százalékban hazai, 85 százalékban pedig európai uniós forrásból. Az elkerülő szakasz hossza mintegy 3,3 kilométer - Fotó: Varga György/MTI A munkálatok 2009-ben elkezdődtek, de 2010 őszén leálltak, holott az eredeti befejezési határidő 2010 októbere lett volna. A Nemzetközi Vegyépszer Zrt. azonban időközben csődvédelmet kért, a munkát befejezni hivatott Euroaszfalttal pedig 2013-ban szerződést bontott a NIF. A beruházó által ezt követően kiírt közbeszerzési eljárások közül az első kettő eredménytelen volt, majd a 2014-ben közzétett harmadik pályázaton a hat érvényes ajánlattevő közül a Közgép Zrt.-t hirdették ki nyertesnek. Forrás: MTI