A beszélgetés középpontjában a Volkswagen márkának az elektromos mobilitás felé vezető útja illetve az autóipar átalakulása, a digitalizációs törekvések és az új mobilitási megoldások álltak. II. Albert monacói herceg - akit Drezda polgármestere Dirk Hilbert kísért el a Volkswagen gyárába – a „Taurus” Európai Kulturális Díj átvételére érkezett a szászországi fővárosba, amelyet a Frauenkirche templomában megtartott ünnepségen vehetett át alapítványának képviseletében. Az elismeréssel a világ óceánjainak megóvása érdekében tett erőfeszítéseit díjazták.       Köszöntő beszédében Thomas Ulbrich kiemelte: „Az elektromos mobilitás az autóipar számára az ajtó, amely a jövőbe nyílik. Jelenlegi is azon dolgozunk, hogy a Volkswagen márka elektromos offenzíváját előkészítsük. Ez 2019. végén veszi kezdetét, amikor Zwickauban megkezdjük az I.D. család gyártását, majd onnan lépünk tovább Drezda felé. Szászországi üzemeink úttörő szerepet játszanak ennek a jövőbemutató technológiának az alkalmazásában. Általuk tölthet be a Volkswagen márka vezető szerepet a konszernen belül az elektromos mobilitás technológiája területén.” II. Albert monacói herceg az e-Golf gyártásának megtekintése során gyűjtött tapasztalatot arról, milyen úttörő szerepet tölt be az Üvegfalú Gyár a Volkswagen elektromos offenzívájában. A látogatás különleges pillanata volt, amikor a gyár egyik munkatársával közösen illesztették össze, „házasították” a karosszériát és a hajtásláncot. Az államfő megismerkedett továbbá a Wandelbots innovatív, drezdai központtal működő startup vállalatával is, amely az Üvegfalú Gyárral együttműködve dolgozik az Ipar 4.0 és az ember-robot közötti együttműködés kérdésein. A herceg személyesen próbálta ki azt az innovatív érzékelős köpenyt, amely az ipari robotok programozását gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a jövőben. Az államfő drezdai látogatása során a Frauenkirche templomban vette át az Európai Kulturális Díjat, amelyet a világ óceánjainak megóvásáért tett következetes munkájáért ítéltek oda neki. Egy fiatal drezdai vállalat, a Cloud&Heat Technologies szintén elismerésben részesült a nagyméretű szerverek által kibocsátott hő innovatív és környezetbarát felhasználása kapcsán. A vállalatot a „Következő generáció” díjjal ismerték el, amelyet a Volkswagen AG, a Porsche Leipzig és Drezda város ajánlott fel. Az e-Golf 2017. áprilisa óta a drezdai Üvegfalú Gyárban készül, amely egyre inkább a jövő mobilitási központjaként működik. Az ügyfelek és a látogatók egyre többet tudhatnak meg a jövő mobilitási megoldásairól, ebben az e-mobilitással és a digitalizációval való interaktív találkozás segíti őket. Ennek része egy ingyenes tesztvezetés is, amelyet természetesen egy elektromos járművel tehetnek meg Drezdában. Ezen kívül az ügyfeleknek lehetősége van a Volkswagen márka által kínált bármely modellt az Üvegfalú Gyárban átvenni. Az új startup inkubátor program pedig minden évben tizenkét új startup vállalatnak ad lehetőséget, hogy a Volkswagen támogatásával egészen a piackész állapotig fejlesszék mobilitással kapcsolatos ötleteiket.

Szép dolog az önvezető jármű, sőt, még a víziója is az, de van azért némi árnyoldala is a fejlődésnek. A járművekbe épített, ma még csak vezetéstámogató rendszerek kiszolgálására szolgáló, de holnap már az önvezető jármű részeként jelenlévő kamerák, radarok, szenzorok és egyéb érzékelők egy karambol esetén pontosan olyan valószínűséggel sérülnek- vagy semmisülnek meg, mint bármi más a járműben. Az ott elöl nem csak egy embléma Megszoktuk, hogy egy-egy márkajelzés akár külön is tételként is szerepelhet egy karambolos javítás számláján, sőt az alkatrész főleg méretéhez viszonyítva drága is lehet. A felháborodás mindaddig jogos is volt, amíg a jelvények egyszerű műanyagdarabok voltak. A korszerű segédrendszerek megkövetelik, hogy a jármű elejében nagyobb távolságok felmérésére alkalmas radarok legyenek. Érthető, hogy a járműgyárak nem szeretnék mindenféle szonárral, antennával és egyéb adó-vevő kütyükkel teleaggatni az autók frontját ezért a távolságtartó automatika érzékelőjét most már megszokott módon elrejtik egy műanyag darab alá, ami praktikusan az első márkaembléma szokott lenni. A Volkswagen Arteon esetében – és minden radarral ellátott VW-nél is – a klasszikus króm(színű) embléma már nem használható, mert a mögötte lévő radar jeleit zavarná, ezért az új jelvények kívülről változatlan optikai hatás mellett tartalmaznak egy igen drágán kialakítható indium-bevonatot is, amely így már nem befolyásolja a radar működét. Bár a két alkatrész (a régi és új embléma) csereszabatatos, azt a hibát, hogy az olcsóbbik embléma kerüljön a kocsira, nem szabad elkövetni majd a javításkor, mert ezzel a radar működését gátoljuk. Az a vészhárító sem csak egy műanyag darab Maradva az új Arteon-nál, az autóban elöl-hátul egy-egy radar figyeli a forgalmat. Ez nem összetévesztendő a parkoló asszisztens ultrahangos szenzoraival. Ezek a külső megfigyelő szeme elől a vészhárítók műanyag burkolata által rejtett szenzorok, amelyeknek úgymond „ki kell látniuk” a műanyag mögül. A klasszikus fényezési eljárások ezért ezeknél a járműveknél nem alkalmazhatók korlátlanul, illetve amennyiben nem tartják be az előírásokat, akkor a segédrendszerek működését fogják megzavarni. Ezek az elemek kizárólag meghatározott vastagságú fényezést kaphatnak, amelyet legjobban a márkaszervizek eszközeivel lehet előállítani, mert kisipari módszerekkel a műanyag felületeken még rétegvastagságot sem lehet ellenőrizni. (Fotó: Horváth Miklós) A helyzet az, hogy amíg egy bagatellnek lökhárítósérülés régebben egy kis csiszolással, feltöltéssel és színátfújással javítható volt, addig ezeknél az új alkatrészeknél előfordulhat, hogy egy ilyen beavatkozás után a radarok nem fognak megfelelően működni. Nem elég a helyére pattintani az új szenzort Ha jobban belegondolunk, idővel szeretnénk az életünket is rábízni ezekre a segédrendszerekre, jó lenne hát, ha megbízhatóan működnének. Ma még csak néhány kiváltságos autótulajdonos élvezi, hogy a jármű magától leparkol, önállóan araszol a dugóban és néhány másodpercig a sofőr beavatkozása nélkül is halad a sávjában, akár autópályatempó mellett is. Ezeknek a funkcióknak a megbízható működéséhez a radarok és érzékelők igen pontos beállítása szükséges, amelyre a márka szervizhálózatának még egy-egy újdonság bevezetése előtt fel kell készülni, nem csak tudásban, hanem az infrastruktúra megteremtésével is, na és persze a beállításra alkalmas eszközökkel. (Fotó: Volkswagen) A korszerű rendszerek javítási technológiájának legfontosabb részévé a nagypontosságú kalibrálás vált. Hogy mi szükséges a legmodernebb technikák karbantarásához és beállításához, az hamarosan, sorozatunk befejező részéből kiderül. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért a Volkswagen-t illeti köszönet.  

Karen Adt A korábbi értékesítési igazgató, Karen Adt veszi át Annette Winkler helyét a Smart vezérigazgatói székében. Adt 1999 szeptemberében csatlakozott a Daimlerhez, ahol különböző értékesítési részlegeken dolgozott egészen 2013-ig, amikor a HR igazgatóságra került. A személycserét valószínűleg azért hajtották végre, mert a Smart eladásai a 2016-os rekord év óta folyamatosan csökkennek. Adt jó ember lehet a feladatra, mivel korábban a Smart márka globális értékesítéséért felelt, jelenleg pedig a Daimler luxembourgi értékesítését igazgatja. Annette Winkler 2010 óta irányította a Smart márkát, egyik legfontosabb eredményének azt tartják, hogy a Fortwo és a Forfour modelleknek is kifejlesztették az Electric Drive nevű elektromos változatát. A menedzsernő 1995-ben csatlakozott a Daimler-hez, és egyből a Mercedes-Benz PR és kommunikációs igazgatói székét kapta meg. „Igazi vállalkozó szellemként a Smartot új sikerek felé vezette, és szisztematikusan átalakította a márkát egy elektromos mobilitási társasággá. Annette Winkler irányítása alatt a hambach-i gyár folyamatosan javította a versenyképességét és nagyon jó pozícióból várhatja a jövőt” – méltatta beosztottja munkáját Dieter Zetsche, a Daimler AG első embere. Annette Winkler „Minden vezető kulcsfontosságú felelőssége, hogy a jó időben adja át a vállalat vezetését a következő generációnak. Ez az idő most jött el számomra. Hivatali időmben arra koncentráltam, hogy a márkát egy teljesen elektromos járműveket gyártó mobilitási társasággá alakítsam, a Mercedes-Benz gyártási hálózatába tartozó hambachi üzem pedig olyan gyárrá alakuljon, ahol csak villanyautók készülnek” – nyilatkozta Winkler, aki 2019-től már a Mercedes-Benz dél-afrikai részlegét fogja képviselni a Daimler AG igazgatótanácsában. Winkler irányítása alatt szép sikereket ért el a Smart: 2010-ben még 100 ezer autót sem adott el a márka, 2016-ban viszont már 143 719-et. Innen esett vissza az értékesítés 135 868-ra tavaly. A márka autóinak közel háromnegyede Európában fogyott, Amerikában főleg az elektromos modellek keresettek.

Az EP közlekedési bizottsága június elején szavazta meg a jelentését, amelynek alapján a jövőben kivonnák a nemzetközi áru- és személyfuvarozást a kiküldetésben dolgozó munkavállalókra általánosan vonatkozó irányelv hatálya alól, a kabotázst (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítást) végző sofőröket viszont nem - írja az MTI. Ha ezt a jelentést jóváhagyta volna az EP plenáris ülése, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos álláspontja az Európai Bizottsággal és az EU-tagországok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott tárgyalásokon, a képviselők többsége azonban szerdán leszavazta az egész dokumentumot Strasbourgban. Egyelőre még a tanács sem fogadta el az ügyben a közös álláspontját, így nem tudni, hogy mikor kezdődhetnek majd meg az intézményközi egyeztetések.  A legfőbb vitás pont az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások. A szemben álló országok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint számos újonnan csatlakozó országot hátrányosan érintene - írja az MTI. Deli Andor fideszes képviselő a "józan ész bukásának" nevezte a döntést, és úgy vélekedett, hogy szomorú nap ez a közlekedési szektor egésze számára. "De szomorú nap az Európai Unió számára is, mert a nyugati politikai hatalmak képviselői ismét megmutatták arroganciájukat, és megakadályozták, hogy a kiküldetési irányelv tárgyalása során a közép- és kelet-európai államok rengeteg engedményét ellensúlyozzák egy, a közlekedési szektor számára speciális és elfogadható előírásokat tartalmazó jogszabály elfogadásával. Ez pedig tovább mélyíti az árkot Európa keleti és nyugati része között" - hangsúlyozta. Kiemelte: a közlekedési bizottságban azon lesznek, hogy olyan jogszabály szülessen, amely "a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a fuvarozóink érdekeit, azonban nagyon nehéz lesz a ma elutasított kompromisszumnál jobb és mindenki számára elfogadható szöveggel előállni". Párttársa, Kósa Ádám pedig úgy vélekedett, hogy "az 'egyenlő munkáért egyenlő bér' alapelvét a nyugati, protekcionista politikusok kampányfogásként használják az ideiglenesen külföldön dolgozó, versenyképesebb munkavállalók kiszorítására". Keith Taylor, az EP zöldpárti frakciójának szóvivője ugyanakkor veszélyesnek nevezte az elutasított javaslatokat, és ezért üdvözölte az ügy újratárgyalását. "A fáradtság komoly probléma, a sofőröket és a többi közlekedőt is veszélyezteti. Hagyni, hogy a sofőrök egyhuzamban akár 12 órát dolgozzanak 16 napon keresztül, modernkori rabszolgasággal lenne egyenlő, ezért örülök, hogy leszavazták az előterjesztést" - közölte.