Alig néhány héttel azután, hogy felmerült az LQ típusnév lehetősége a Lexus portfoliójában, most újabb kódnevek kerültek terítékre a japán luxusgyártónál. A cég a napokban levédette az Egyesült Államok szabadalmi hivatalánál az LM350 és LM300h elnevezéseket – a kérdés csak az: mire fogja használni? Az L előtagú típusnevek hagyományosan a Lexus felsőkategóriás típusaira utalnak, az M utótag viszont eddig nem szerepelt a márka kifejezéstárában. Mivel a gyártó szeret beszédes neveket adni típusainak, az M a minitől kezdve a mobilitáson át a multipurpose (többcélú) kifejezésig sok mindent takarhat. Ha az utóbbi bizonyul helyes tippnek, a már ismert elképzelések közül a hamarosan szériaérett kivitelében is színre lépő LF-1 Limitless tanulmányra illene leginkább a leírás. Csakhogy ez jó eséllyel a fent említett, kétségtelenül emelkedettebb és kifinomultabb hangulatú LQ jelzéssel kerül majd gyártásba. A buszlimuzin opcióját kizárhatjuk: bármilyen meghatározó is az észak-amerikai egyterű-piacon a Toyota, a prémium szegmensben nem volna érdemi kereslet egy hagyományos többcélú, variálható belső terű típusra, ráadásul ezt a szerepkört tökéletesen lefedi a Lexus hamarosan öttagúra bővülő szabadidőjármű-kínálata. A mobilitás már valószínűbb javaslat. A tavalyi Lexus LS+ technológiai tanulmány egy sor olyan fejlett vezetőtámogató funkciót vonultatott fel, amelyek már a gyártó ambiciózus autonóm közlekedési terveit készítik elő. A márka 2020-tól Japán közútjain teszteli a vezetői beavatkozás szükségességét minimalizáló, ám számos versenytárssal ellentétben a biztonságot mindennél fontosabb tényezőként kezelő, tanulóképes autonóm technológiai csomagját. A harmadik opció a mini. Hamarosan megérkezik a Lexus eddigi legkisebb típusa, az UX városi crossover – ám senki nem mondta, hogy a jövőben ne kínálhatna ennél is kisebb autót a márka. A 2015-ös Lexus LF-SA koncepciójármű (képeinken) pontosan egy méterrel volt rövidebb (3449 milliméter) az UX szabadidőjárműnél, és bár a törpe luxusjárműveknek a hagyományos piaci struktúrákban nemigen volt létjogosultsága, napjainkban rohamléptekben alakul át a közlekedés szerkezete. Az előtérbe lépő új, egyre erőteljesebben érvényesülő irányzatok: a közösségi autómegosztás, az integrált mobilitási szolgáltatások, a környezettudatosság és nem utolsósorban a városi és távolsági közlekedési megoldások közötti, egyre nagyobb különbség – amely az autonóm járművek megjelenésével csak még mélyebb lesz – azt jelenthetik, hogy néhány éven belül beköszönthet a luxus városi kisautók kora. Ez utóbbi a legvalószínűbb – annál is inkább, mert a mobilitás és a multifunkcionalitás koncepciója is érvényesülne benne. Az persze továbbra is rejtély marad, hogy hogyan illeszkedne a három koncepció közül bármelyikhez is a típusjelzés számsorozatából következő 3.5 literes benzinmotor (350), illetve a 2.5 literes benzinmotorra épülő hibrid (300h) hajtáslánc. Városi miniautónak ugyanis túlzás, fényűző luxusjárműnek pedig kevés volna az ezekből nyerhető teljesítmény, ami pedig az autonóm modellt illeti, ahhoz – a bevezetés távoli dátumát is figyelembe véve – leginkább hidrogén üzemanyagcellás technológiát tudnánk elképzelni.

A felmérések szerint egyre több úrvezető tanulja és érti meg, hogy fontos az évszaknak megfelelő abroncs. Tavasszal gondosan felrakják a nyári garnitúrát, aztán októberben-novemberben a télit – hogy aztán a két csere között még csak rá se pillantsanak a gumikra. A Continental adatai szerint az autósok 7,5 százaléka az előírtnál 0,2 barral nagyobb, 15 százaléka pedig az előírnál 0,2 barral alacsonyabb abroncsnyomással közlekedik. Márpedig ha nem megfelelő a nyomás, akkor a legjobb minőségű és állapotú gumi sem teljesít jól – erre hívta fel a figyelmet az ORFK-OBB, a Magyar Autóklub és a Continental Hungaria egy közelmúltban tartott bemutatón. Először megfelelően felfújt gumikkal gurult pályára a tesztautó A Magyar Autóklub újpesti vezetéstechnikai pályáján elsőként úgy futott tesztkört Hoffer Zsolt autóversenyző egy VW Golf kombival, hogy az abroncsokat megfelelő, 2,3 bár nyomásra fújták. A terheletlen kocsi jól, biztonságosan mozgott még nagyobb tempó mellett is, a pilóta elégedett volt. Ezek után 2,3 barról 1,6 barra csökkentették a gumikban a nyomást, miközben telepakolták a csomagteret és a kocsiba három utas is beült. Ebben az esetben az autó már kifejezetten bizonytalanul vette az íveket, a versenyző pedig nem érezte komfortosnak magát a kormány mögött. Bizonytalanná vált a kocsi mozgása, amikor a gumik nem voltak eléggé felfújva Noha nyilvánvaló volt a különbség a két tesztkör között, akadt, ami még szemléletesebbé tette a differenciát. Mindkét esetben krétával kört rajzoltak a gumik oldalfalára. Az első próbánál, amikor a gumiabroncsok a megfelelő értékre voltak fújva, a krétakör lényegében érintetlen maradt. A második esetben azonban a krétacsík elkenődött. Ez azért történhetett meg, mert a nagy terhelés és az alacsony nyomás miatt az oldalfal a kanyarban „aláfordult”. „Nem a gumi, hanem a nyomás viszi el a kocsit” – vont plasztikus konklúziót a Continental szakértője. A kréta elkenődése azt jelezte, hogy a gumi nem csak a futófelületen gördült. Emiatt ráadásul a normálisnak számító 70 foknak közel duplájára is hevülhet a gumi. Mindez összességében jelentősen növeli a féktávot és csökkenti az abroncs élettartamát. A krétakör szinte érintetlen maradt, amikor megfelelő volt a nyomás A szimuláció nagyon is életszerű volt. A tavasszal felszerelt gumik pár hónap alatt normál körülmények között is veszíthetnek 0,6-0,8 bar nyomást, ami önmagában rontja a menetbiztonságot. Ha pedig ilyen gumikkal indul a család nyári vakációra, még rosszabb a helyzet. Ebben az esetben – a kombi Golf eseténél maradva – már nem is a 2,3 bartól való eltérést kell nézni, hanem a terhelt állapotú autóhoz ajánlott 2,8 baros nyomást. Vagyis, ha elmarad az utazás előtti, a terhelt állapotnak megfelelő nyomás beállítása, akkor úgy indul a család vakációra, hogy a gumikból több mint egy bar hiányzik. A krétakör elkenődése jelzi, már nem csak a futófelületen gördült az autó, amikor a nyomás túl alacsony volt Túl alacsony nyomású gumiabroncsokkal közlekedve akár egy hirtelen sávváltás is életveszélyes lehet, mert a sofőr elveszítheti az uralmát a jármű felett – hangsúlyozta Musztrai Ferenc, a Continental Hungaria marketingvezetője, aki jelezte azt is, hogy az előírtnál 0,6 barral kisebb abroncsnyomás 45 százalékkal csökkentheti az abroncsok élettartamát. Mindez szokásos nyári körülmények között is biztonságot veszélyeztető tényező, de akad további rizikófaktor – hívta fel a figyelmet dr. Hatala József, a Magyar Autóklub elnöke. Mint mondta, térségünkben is mind jellemzőbbek a szélsőséges időjárási körülmények, így például az extrém meleg, vagy a heves viharok, felhőszakadások, így még fontosabb, hogy tökéletes állapotú és nyomású abroncs legyen a kocsin. Hoffer Zsolt autóversenyző is azt javasolja, hogy gyakran ellenőrizzük a guminyomást A balesetek egyharmada nyáron történik – oszlatta el Berzai Zsolt alezredes, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkára azokat a tévhiteket, amelyek szerint a télies útviszonyok között kell csak kiemelt jelentőséget tulajdonítani az abroncsoknak. Persze nem csak az autót kell felkészíteni az autós vakáció előtt. „A rendőrség azt tanácsolja, hogy mindig kipihenten üljünk a kormány mögé, soha ne vezessünk fáradtan. Fogyasszunk kellő mennyiségű folyadékot, mindig legyen ásványvíz, vagy üdítőital a gépkocsiban. Vezetés közben tartsunk nagyobb követési távolságot és legyünk türelmesebbek, ha az utak zsúfolttá válnak” – figyelmeztetett a főtitkár. A nagy nyári szabadságolások előtt az ORFK-OBB, a Magyar Autóklub és a Continental Hungaria rendhagyó akciót indított Pest megyében és Budapesten. A közúti ellenőrzések során a rendőrök kiemelt figyelmet szentelnek a megállított autók abroncsainak. Azok az autósok, akiket az akció idején ellenőriztek és akiknél mindent rendben találtak, részt vehetnek a Magyar Autóklub ingyenes vezetéstechnikai tréningjén.

"Az idei évben a Hyundai IONIQ “kiemelkedett” a mezőnyből – mondták a WWCOTY zsűritagok, és az IONIQ-ot “egyértelmű nyertesnek" hirdették ki a több mint 400 induló versenyző között. Az IONIQ-ot a Zöld Autó kategória győzteseként is elismerték. Az IONIQ az első környezet-központú jármű a világon, amely hibrid, plug-in hibrid és elektromos hajtáslánccal szerelt modelleket kínál. A Hyundai megközelítése szerint az IONIQ sorozat kompromisszummentes formatervezést és vezetési élményt kínál, valamint a legmodernebb biztonsági és kényelmi technológiákat tartalmazza, így a vásárlók széles rétegének vonzó választást jelent. A verseny során a három IONIQ változatot egy autóként vették figyelembe és eszerint kezelték a szavazáson. "Megtiszteltetés számunkra, hogy jelen lehetünk a Busan Nemzetközi Autószalonon és átadhatjuk az IONIQ-nak a legrangosabb díjat és a Zöld Autók kategóriájának díját," - nyilatkozta Sandy Myhre, az Év Női (Világ)autójának vezérigazgatója. "Szigorú tesztelésünk elvégzése után demokratikus szavazással az IONIQ-ot választottuk, így az autó valóban “egyértelmű győztesként” került ki a versenyzők közül. "Az IONIQ aerodinamikus karosszériavonala segíti a levegőáramlást, valamint környezetbarát járműként is növeli hatékonyságát" - nyilatkozta Peter Schreyer, a Hyundai Motor Elnöke és Vezető formatervezője. "Az Év Női (Világ)autója legrangosabb díjának elnyerése újabb bizonyíték az IONIQ kiemelkedő formatervére, amely nem csak esztétikailag megnyerő, de kialakítása is tökéletsen megfelel a célnak."

A J. D. Power új autók minőségét felmérő IQS tanulmánya nem csupán az egyes típusokat rangsorolja, hanem azt is megvizsgálja, hol készülnek ezek a modellek, és az így kapott eredmények alapján felállítja a gyártóüzemek sorrendjét. Ez a Plant Assembly Line Quality (azaz gyári összeszerelő sor minőség) lista a pillanatnyi büszkeség mellett elsősorban hosszú távú előrejelzésekre alkalmas, hiszen egy olyan üzem, ahol jelenleg következetesen kiváló minőségben gyártanak, minden bizonnyal könnyebben tartja fenn a jövőben is a magas színvonalat, mint egy olyan üzem, ahol jelenleg magasabb hibaszázalékkal dolgoznak. A világ egyetlen platina minősítésű autógyára a Toyota josivarai üzeme (Aichi prefektúra, Japán). Az 1965-ben megnyitott, 193 ezer négyzetméteres üzemben a Toyota Land Cruiser és annak testvérmárkája, a Lexus LX széria készül. Tavaly egyébként szintén egy Toyota üzem, a kjúsúi gyár (Lexus ES/RX) érdemelte ki ugyanezt a hatalmas elismerést, száz autóra jutó mindössze 15 meghibásodással – ehhez képest a josivarai gyárban csupán 13 hibát észlelnek száz autónként. Arany minősítést szerzett további két Toyota-üzem (Cambridge North, Ontario, Kanada; illetve Georgetown, Kentucky, USA – az előbbi a Toyota Corollát, utóbbi a Lexus ES-t gyártja). Ezüstéremmel jutalmazták a Lexus járműveket és összkerékhajtású Toyota modelleket előállító taharai (Aichi, Japán) gyárat, míg további két észak-amerikai üzem (Cambridge South, Ontario, Kanada; Princeton, Indiana, USA) bronz minősítést érdemelt az ott gyártott Lexus RX, illetve Toyota Highlander és Sequoia modellek révén. A J. D. Power három kontinensen összesen 12 autógyárat tartott kitüntetésre érdemesnek, ebből hatot a Toyota üzemeltet; a fennmaradó hatot pedig hat másik autógyártó. 2017-ben kilenc kitüntetett gyárból öt volt a Toyota üzeme; ahogy idén, tavaly is csak az első számú japán autógyártó tudta egynél több üzemében szavatolni a minőséget.