A kutatás eredményéről összességében elmondható, hogy nagy a várakozás és a nyitottság az elektromos autózással kapcsolatban. A környezettudatosság mellett fontos szerepet kap az innováció iránti fogékonyság és a várakozás azzal kapcsolatban, hogy milyen újabb szolgáltatások és megoldások jönnek létre az elektromos autózással együtt. Már most is érezhető, és ezt a válaszadók is megerősítették, hogy az elektromos modellek fejlődése és terjedése nem lineáris. A többség véleménye szerint tíz-tizenöt év múlva már jelentős túlsúlyban lesznek az elektromos vagy kiegészítő elektromos hajtással rendelkező autók az elérhető kínálatban. Viszont a fejlődés ütemét jól jelzi, hogy a válaszadók negyede már tíz éven belül ezt várja. A felmérésből kiderül az is, hogy a válaszadók több mint fele most is figyelembe veszi egy esetleges választáskor ezeket a modelleket és a teljes válaszadók negyede pontosan ismeri is a jelenlegi elektromos kínálatot. Az érdeklődés tehát adott és a leendő vásárlók szempontjai alapján az is kiderül, hogy melyek azok, amiket fontosnak tartanak. Közel ötven százalékuk a jelenlegi átlagos hatótáv növekedését várja és szinte egyöntetű a várakozás az árszint csökkenésével kapcsolatban. Árérzékenység ellenére azért a hosszabb távon gondolkodók már a mostani árszint mellett is elektromos autózás pártiak lennének, amennyiben egy átlátható, a teljes használati ciklust lefedő számítás számukra kedvező. A széleskörű tapasztalat hiánya és a bizonytalan maradványérték meghatározása miatt sokan kivárnak. Az elterjedésnek nagy lendületet adhat a jelenleg is már biztosított előnyök mellett a komolyabb állami támogatási rendszer, legalábbis a válaszadók negyede szerint ez az egyik fontos feltétel. Az érdeklődést jól jelzi az is, hogy húsz százalék már pontos számításokat is végez a saját feltételei alapján. A bizalmat jelzi az is, hogy az eddig belsőégésű motorokkal ellentétben az elektromos hajtással kapcsolatban a szervizszámlák és a meghibásodások számának csökkenését várják azok, akik most is fiatalabb autót használnak. A keresztértékelések alapján a jelenleg idősebb járművel rendelkezők magasabb szervizköltséggel számolnak az otthon vagy ismerősi körben történő szervizelés elmaradása miatt, de jellemzően ezek az emberek kevesebb kilométert tesznek meg, tehát a megtett útra viszonyítva ez kiegyenlítődhet. Vállalkozásoknak és szolgáltatóknak lehet különösen érdekes az a következtetés, hogy már most is mennyire környezettudatosak és innováció érzékenyek az emberek. A teljes kutatás résztvevői közül 10% már most is keresi azon lehetőségeket és szolgáltatásokat, ahol őt elektromos járművel szolgálják ki és vannak, akik ezért az átlagnál magasabb összeget is hajlandóak fizetni. Amennyiben pedig ugyanazon szolgáltatást azonos áron elektromos autóval végzik, akkor elsöprő többség választaná azt a szolgáltatót.

„Nagy örömömre szolgál, hogy idén elindulhat az oktatás a hatvani Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban. Ez nemcsak a Bosch érdeme és érdeke, hanem Hatvan város fejlődését is szolgálja” – mondta el Volker Schilling, a Robert Bosch Elektronika Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója. „Egyik célunk a magasan képzett munkaerő utánpótlásának a biztosítása a magyar piacon, másik célunk hogy vonzó karriert, új perspektívát kínáljunk a termelésben és az ellátási lánc logisztikában dolgozó kollégáinknak.” – hangsúlyozta a gyárigazgató. „A jövő gépjárműipar megatrendjeiben veszünk részt, mint az önvezető autózás, mely megköveteli az autók és az infrastruktúrák közötti kommunikációt, vagy az Ipar 4.0. Ezek az innovatív technológiák minőségi képzésen alapuló, magas fokú szakértelmet igényelnek, illetve több szakképzett munkaerőt. Ezért támogatjuk minden erőnkkel a közösségi főiskolát éppúgy, mint a duális képzés elterjedését Magyarországon” – tette hozzá Roger Seemeyer, a Robert Bosch Elektronika Kft. műszaki ügyvezető igazgatója.   A közösségi képzési központban villamos- és folyamatmérnöki tudást fejlesztenek magasfeszültségű termékek, radar technológiák gyártása területén, de a problémamegoldás és a kommunikáció is kiemelt szerepet kap. A Bosch szorosabbra fűzi részvételét a duális képzésben is, amelyet a Boschnál felhalmozott műszaki tudással, a tantervek ipari igényeknek megfelelő fejlesztésével és gyakorlatorientált képzésekkel segítenek.   Közösségi főiskola  A Bosch kezdeményezésére, a hatvani önkormányzat elkötelezett támogatásával, két egyetemmel együttműködve az országban is az elsők között tették le Hatvanban a közösségi felsőoktatás alapjait. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali villamosmérnök BSc képzést, a Budapesti Gazdasági Egyetem pedig nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzést indít 2016 szeptemberében Hatvanban. A Bosch 23 laptopot adományozott az oktatás technikai hátterének fejlesztésére, ezzel járulva hozzá a Bosch számítástechnika tanterem kialakításához. A magas szintű egyetemi képzés komoly érdeklődést váltott ki a vállalatnál is, ahol 19, többségében technikus végzettségű munkatárs tavaly október óta készül, hogy felvételt nyerjen az ősszel induló szakokra. 12 Bosch dolgozó már meg is kezdte a felsőoktatási szakképzést a BGE-n, ahol az első félévi vizsgáikat sikeresen letették és szeptembertől a hatvani helyszínen folytatják tanulmányaikat.   „Büszke vagyok a munkatársainkra, akik motiváltak és elkötelezettek abban, hogy továbbképezzék magukat, valamint tovább fejlesszék a tudásukat. Bízom benne, hogy az elkövetkező években sokan követik a példájukat, részben értük is jött létre most ez az intézmény.” – mondta Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője.   Duális képzés  A 2014-ben aláírt együttműködési szerződések alapján 2015 szeptemberében tizenhárom duális hallgató kezdte meg tanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi gazdálkodás BA szakán, illetve a Szent István Egyetem, Gépészmérnök BSc szakán. A túljelentkezés négyszeres volt.

Szezonokban mérhető a megtakarítás Mit számít a DOT szám? A DOT szám az abroncs oldalfalán megjelenített 4 jegyű szám, amelynek első két számjegye az abroncs gyártási évének adott hetét, utolsó két számjegye a gyártás évét jelöli. Noha sokan gondolják azt, hogy érdemes „idei” abroncsot venni, de – ahogyan erre a Magyar Gumiabroncs Szövetség is rámutatott – a gumiabroncs nem gyorsan romló áru. Egy abroncs maximum 5 évig is újnak számít, vagyis megfelelő tárolás mellett egy 4-5 éves gumi ugyanolyan teljesítményi mutatókra képes, mint egy pár hónapja a gyártószalagról legördülő abroncs. A gumiabroncs maximális élettartama 10 év, így ezen időtartam felett akkor is szükséges a csere, ha az abroncsunk profilmélysége az ajánlott érték felett lenne. Számos autóvezető gondolja úgy, hogy ha csak november-december környékén állt be a téli időszak, úgy nyugodtan fennhagyhatják a téli abroncsokat az autón, hiszen száraz időszakban azzal úgysem ártanak a guminak. A Bridgestone által megkérdezett szervizműhely vezetők 70%-a szerint a magyar autósok döntően úgy vélik, hogy a téli abroncsok nyári időszakban való használata alapvetően az abroncs fokozott kopásával jár, de a szervizvezetők tapasztalatai szerint csak minden harmadik autós ismeri a hosszabb féktáv, a magasabb zajszint, vagy a magasabb benzinfogyasztás problémáját. A Bridgestone szerint körültekintő vezetéssel és az évszaknak megfelelő, átlagos kopással számolva a téli abroncsaink 2-3 szezonon át is biztonságosan használhatóak, de a tavaszi-nyári időszakot a téli gumi rosszul tűri, és a felgyorsuló kopás miatt akár 1-2 szezont is lefaragunk az élettartamukból. További költségtényező a megnövekedő üzemanyag fogyasztás, mivel a tavaszi-nyári útviszonyok között akár 10%-kal is többet fogyaszthat autónk, ha téli abroncsokon hajtjuk, ami autókategóriától és a havonta megtett km-ektől függően éves szinten 10-25 ezer Ft-os többletkiadást is eredményezhet. Több mint egy kocsihosszal is rövidebb fékút A Bridgestone által végzett felmérés szerint a magyar autósok fontosabbnak gondolják a gazdaságosságot, mint a biztonság, vagy a biztos kezelhetőség kérdését. Az autószervizek vezetői szerint minden második magyar autóvezető sorolja előbbre a költséghatékonyságot (vagyis nyáron nem koptatja a drága téli szettet) a nyári abroncsra való váltás indokaként, mint a nyári abroncsok által biztosított biztosabb tapadást (17%), vagy a rövidebb fékutat (16%). „Érdemes már most átcserélnünk a téli gumi szettet nyári abroncsokra, ugyanis az egyre melegebb tavaszi időszak beköszöntével ez nemcsak költséghatékonysági, de közlekedésbiztonsági szempontból is okos döntés. A téli és nyári abroncsok gumikeveréke jelentősen különbözik egymástól, ezért más hőmérséklet tartományban képesek jó tapadást és kormányozhatóságot biztosítani. A téli abroncsok lágyabb gumikeveréke a tavaszi-nyári időszakban kevésbé tapad a meleg útfelületen, így száraz úton 10-15%-kal, nedves útfelületen akár 15-20%-kal is hosszabb fékúttal rendelkezik az autónk – vagyis az aktuális sebességtől függően akár több mint egy egész kocsihosszal később állunk csak meg” – mondta Barcsik Ákos, a Bridgestone Magyarország Kft. főmérnöke. Amikor milliméterek számítanak A prémium minőség méterekben mérhető Az Autónavigátor.hu autós szakportál 2016-os nyári abroncstesztje szerint is érdemes elgondolkoznunk azon, hogy középkategóriás, vagy prémium abroncsokat vásárolunk. A 2016-os teszt súlyozott ranglistáján első helyen végzett Bridgestone Turanza T001 prémium nyári abronccsal szerelt tesztautó 60 km/h-ról vészfékezve nedves útviszonyok között 1,6 méterrel hamarabb fékezett le egy kopott prémium nyári abroncshoz képest, míg a használt középkategóriás téli abronccsal szerelt autó már csak 5 méterrel később volt csak képes megállni. Vészfékezéskor pedig – mindannyian voltunk már ilyen helyzetben, így jól tudjuk – nem méterek, hanem centik dönthetnek. A megfelelő profilmélység nemcsak télen, de nyáron is kulcsfontosságú. A Bridgestone által megkérdezett szervizműhelyek vezetői egyetértettek abban, hogy nyári abroncsok esetében nem érdemes az autóvezetőknek addig várniuk, amíg nyári abroncsaik profilmélysége eléri a törvényben meghatározott 1,6 mm-es minimumot, hiszen egy nyári gumi már 2-3 mm-es profilmélység alatt is jelentősen veszíthet a teljesítményéből nedves útfelületen. Kopott nyári gumikon és nedves útfelületen ugyanis drasztikusan megnövekszik a vízen való felúszás, az ún. aquaplaning esélye, amikor gyakorlatilag megszűnik a közvetlen kontakt az abroncs és az útfelület között. Míg egy új nyári abroncs akár 10 liter vizet is képes kiszorítani maga alól, addig ez a vízmennyiség egy alacsony profilmélységű gumi esetében 3-4 literre csökken, vagyis nemcsak a féktávolság növekszik meg, de az autónk irányíthatósága is jelentősen csökken. A magyar autósok erre már egyre tudatosabban figyelnek, ugyanis a szervizműhelyek tapasztalatai szerint minden második magyar autósok már a 2-3 mm-es profilmélység elérésekor új abroncsot vásárol. A végső érv: a biztosító sem fizet Kulcsfontosságú végső érv szól a megfelelő profilmélységű nyári abroncsra való váltás mellett: ha balesetet okozunk és a vizsgálat során felmerül a balesetet kiváltó okként az abroncs nem megfelelő állapota, úgy a helyszínelő rendőrség elsőként vizsgálja majd a profilmélységet. Ha pedig kiderül, hogy a baleset oka valóban az elkopott gumi volt, úgy nemcsak eljárást indítanak velünk szemben, de a biztosítónk sem fogja kifizetni az okozott kárt, sőt a teljes kárköltséget ránk terheli majd. Így valóban nemcsak költséghatékonyabb, de biztonságosabb megoldás is megfelelő abroncsokon útra kelnünk.

  A 2005-ben alapított „Év befektetője” díjak célja, hogy elismerje azokat a vállalatokat, valamint az őket támogató szervezeteket és önkormányzatokat, amelyek az adott évben a legnagyobb mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez.  „A kilenc magyarországi vállalatnál a Bosch mára 12 200 embernek ad munkát. A magyar gazdaság egyik húzó cégcsoportja vagyunk és az éves bevételünk megközelíti a magyar GDP 3 százalékát. Ha az önjáró autók fejlesztéséről vagy a hálózatba kapcsolt életről beszélünk, Magyarország már nem megkerülhető és ebben óriási szerepe van a Budapesti Fejlesztési Központjának, ahol folyamatos a fejlesztés. Ez az elismerés azt bizonyítja számunkra, hogy van jövője a közös, stratégiai jelentőségű együttgondolkodásnak, amely új utakat nyit a szakmai célok kiteljesítése felé. Az autóipari K+F központnak a Bosch-csoport a jövőben is kiemelt stratégiai szerepet szán, melyben a magyar mérnökök magas színvonalú munkájának elengedhetetlen szerepe van” – nyilatkozta Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője a díjátadó kapcsán.   A Budapesti Fejlesztési Központ Bosch gépjármű technológiai gyártásának és innovációjának köztudottan egyik legjelentősebb bázisa 2005-ös megalapítása óta kínál vonzó munka- és karrierlehetőséget a legjobb pályakezdő mérnökhallgatók és mérnökök számára. Oliver Schatz, a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője a díjátadón hangsúlyozta: „A projektek és az itt dolgozó mérnökök száma folyamatosan növekszik.Tavaly több mint 300 mérnök érkezett hozzánk, így a fejlesztési központ létszáma hamarosan eléri az 1500 főt. Tavaly augusztusban került átadásra a fejlsztési központ kibővített campusa, amely a cégcsoport második legnagyobb európai autóipari fejlesztési központja. A vállalat innovatív jellegét és hosszú távú stratégiáját bizonyítja, hogy jelenleg is 19 felsőoktatási intézménnyel van kapcsolata és jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet hozott Magyarországra."