A járművek együtt várhatóan több mint 400.000 zéró-emissziós km-t tesznek majd meg a 21. Részes Felek konferenciája (ismertebb nevén a COP21) küldötteinek szállítása során. A COP21-re 195 országból több mint 20 000 ENSZ-résztvevőt várnak. A COP21 résztvevőit szállító flottában megtalálható a Renault ZOE kisautó, a Nissan LEAF kompakt autó, valamint a hétszemélyes Nissan e-NV200 Evalia. A járművek a tömegközlekedést kiegészítve a hét minden napján 24 órában a küldöttek rendelkezésre állnak, ha a Le Bourget konferenciaközponthoz illetve onnan el szeretnének utazni. Ez lesz az első olyan alkalom, amikor egy klímakonferencián az ENSZ a résztvevők szállítását teljes egészében elektromos vagy zéró-emissziós járműflottával oldja meg. Az autók vezetésére a Renault illetve a Nissan 200 alkalmazottja jelentkezett önkéntesnek A 100%-ban elektromos autókat egy 200 professzionális sofőrből és a Renault és Nissan vállalatok 200 önkénteséből álló csapat vezeti majd. Júniusban a Renault-Nissan Vállalatcsoport felhívást tett közzé, amelyben lehetőséget kínált a Párizsban illetve a Párizs környékén dolgozó munkatársainak, hogy önkéntes sofőrként részt vehessenek a COP21-en. A felhívás elsöprő sikert aratott: több mint 450 dolgozó jelentkezett a toborzás ideje alatt. A kiválasztott Renault és Nissan dolgozók 200 fős csoportját, a professzionális sofőrökkel együtt szigorú tréningen készítik fel a rendezvényen való részvételre. A Renault-Nissan Vállalatcsoport, a francia EDF elektromos közművállalattal együttműködve üzembe helyez egy 90 gyors- illetve normál töltőből álló hálózatot, amely a legfontosabb pontokon alacsony szén-dioxid kibocsátással előállított energiával biztosítja az elektromos járművek töltését. A járulékos kibocsátás ellentételezése az ENSZ által akkreditált szén-dioxid kibocsátást ellentételező programmal történik. A gyorstöltők körülbelül 30 perc alatt képesek 80%-osan feltölteni az elektromos autók akkumulátorait. A vállalatszövetség több mint 274 000 elektromos járművet értékesített világszerte azóta, hogy első elektromos járműve, a Nissan LEAF 2010 végén megjelent a piacon. Ez az utakon futó összes elektromos jármű felét teszi ki.  

Az autó több mint termék, használati tárgy, az iskolapad meghosszabbítása, sőt ennél is jóval több: joggal ismételték meg többen is az ismerős tételt, hogy ami jó az autóiparnak, az jó Magyarországnak. Tényleg régiós szakmai zarándokhely lett az Automotive Hungary, melyet harmadszor rendeztek meg a Hungexpón. Igazi járműipari seregszemlévé vált, amin először magunk is meglepődtünk, a második előtt már csak azon izgultunk, hogy meg tudjuk-e ismételni a korábbi sikert, idén pedig már bízunk benne, hogy tízezernél is többen látogatnak majd kiállításunkra. Így vallott nyílt színen a III. Automotive Hungary megnyitóján Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta, hogy idén már azért is optimisták, mert nemcsak híre, de rangja is van a régióban a rendezvénynek. Idén tizenöt ország háromszáz kiállítója jelent meg, ezért 15 százalékkal nagyobb területen és immár a z A-pavilonban várják a látogatókat. Minden korosztályra gondolnak Az eseményen megjelent a szakma krémje, kezdve a nagyvállalati vezetőktől az oktatási intézmények hallagatóiig. A menedzserek és politikusok nyílt vitafórumokon cserélnek eszmét és válaszolnak hallgatói kérdésekre. Jut itt minden korosztálynak érdekes látni, és hallgatni való, legyen hatéves, vagy hatvan, óvodás, vagy profi járműmérnök. Van, aki nemcsak állásbörzeként tekint a rendezvényre, hanem versenypályára is, hiszen itt méri össze tudását több főiskola és egyetem csapata. A Techtogether is lassan kinövi területét, de azért jut hely a kicsiknek is, akiket legóalkatrészekből épített és bővítésre vár autógyártósor vár. Nem középiskolás fokon A jövő mérnökei itt nemcsak elméleti vizsgákon vetélkednek, hanem azt is bemutatják, min is dolgoztak, dolgoznak jelenleg. Van itt klasszikus benzines és csővázas gép, szuper-technológiával készített kompozit karosszériájú és villanymotoros versenyautó, de nem hiányzik a favázas, meg levegőhajtású modell sem. Mindegyik mögött rengeteg tudás, több ezerórányi csapatmunka van. Kell is az utánpótlás, mert ahogy Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) főtitkára összefoglalta, a hazai járműipar az elmúlt évek legdinamikusabb fejlődő ágazatává vált és 2014-ben már az export kilencven százalékát adta. A tavalyi rekordévben 431 936 autó és 2,456 millió motor készült Magyarországon, a járműipar 6496 milliárd forintos éves teljesítménye háromszorosa az élelmiszeriparnak és nyolcszorosa a gyógyszeriparnak.  A második legtöbb embert – közel 140 ezer főt - foglalkoztató ágazatban a havi átlagbér 196 ezer forint, ami nettó 40 ezerrel több az ipari átlagnál. A növekedés veszélyei Az autóipar húzóágazat, és ez veszélyeket is hordoz magában. Nagy kérdés, hogy meddig tart a növekedés, fel tud e nőni és versenyképes lesz-e globálisan a hazai KKV-szektor és persze az is kérdés, hogy jönnek-e új beruházók, vagy hogy mennyire bővül itthon a kutatás és fejlesztés. Ezekről a kérdésekről és más témákról szólnak a szakmai fórumok a III. Automotive Hungaryn, melyen a hazai autó-, és motorgyári szakemberek, az Audi, a Mercedes, az Suzuki és Opel vezetői, valamint politikusok ülnek egy asztalhoz. Képviseli magát a HIPA, a MAGE és MAJOSz, miközben terítékre kerül a villanyautózás és a a dízelügy is. Az a bizonyos fantomautógyár Annak ellenére, hogy a BMW még nem hozott komplett autógyártó-beruházást Magyarországra, és ma sincs ilyen terve napirenden, egy láthatatlan kombinát formájában nagyon is aktív nálunk, ezért megjelent a kiállításon. A német konszern kelet-európai régiós beszerzési menedzsere, Mátyus Péter az Autószektornak elmondta, hogy a magyarországi gyárral ugyan nem rendelkeznek, de beszállítók által tízezer embert foglalkoztat a BMW, mely először jelent meg az Automotive Expón. A német autógyártó évente 1,3 milliárd euró értékben vásárol hatvan magyarországi beszállítótól alkatrészeket. Folyamatosan nő a beszerzett mennyiség és bővül a termékválaszték. Ahogy a világ összes autójában, úgy BMW modellekben is van magyar darab, így az i3-as és i8-as villanyautó is több Magyarországon gyártott alkatrészt tartalmaz. Több kreativitás kell Globálisan is jelentősen bővülhetne a magyar beszállítói arány, ha a cégek gyorsabban alkalmazkodnának a világtrendhez: ma már nem elég a kapott műszaki rajz alapján legyártani és leszállítani a megrendelt alkatrészt. A szakemberek szerint egyértelműen fontos a kreativitás, ami azt jelenti, hogy az lesz globálisan is versenyképes beszállító, aki már a tervezés és fejlesztés korai szakaszában képes együttműködni a megrendelő autógyártóval. Ehhez komolyan növelni kell a hazai kutatási és fejlesztési arányt, és hatékonyabban kell törekedni a magasabb hozzáadott érték elérésére. Magyarországon már 400-500 fős, de akad ezer fős kutatási fejlesztési bázis is, melyet többek között a Bosch, a Continental, a Knorr Bremse és a Thyssen működtet. Milliárdok K+F-re A következő években a kormányzat 700 milliárd forintot fordít kutatásra és fejlesztésre, az uniós forrásokból jelentős rész jut az autóiparnak, állította a megnyitón Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint világszínvonalú termékek és technológiák honosodtak meg nálunk, így a többi V4-eshez hasonlóan Magyarország is autóipari nagyhatalom lett. A kormányzat által eddig megkötött 63 stratégia megállapodásból 23 járműipari céggel kapcsolatos, a napokban épp az SMR tükörgyártó céggel írták alá az okmányt. Egyre több megrendelést veszünk el Kínától, mert kedvező a logisztikai fekvés, képzett a munkaerő és megfelelő oktatás, komoly verseny lett a Techtogether, amin hétszáz diák vesz részt. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a világ 20 legnagyobb első szintű beszállítójából 15 van jelen nálunk és a magyar export majdnem azonos a járműipar teljesítményével, az ágazat termékeinek 93 százaléka külföldre megy. Lendületesen nő a kerékabroncsgyártás, hamarosan már 32 millió darabra fut fel a termelés, ami azt jelenti, hogy két éven belül száz európai autóból tizenkettő magyar gumin fut majd. A szerző felvételei

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán, a Nyíregyháza határában tartott átadási ünnepségen kiemelt fontosságúnak nevezte az országhatárokat elérő útkapcsolatok fejlesztését, a térségi jelentőségű utak megépítését, valamint a megyei jogú városok bekapcsolását a gyorsforgalmi úthálózatba. Minden fejlesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy a gazdaság megerősödjön, és amikor nem lesznek már elérhetőek a közvetlen európai támogatások, "akkor is megálljunk a lábunkon" - jelentette ki Tasó László. Elmondta, a közlekedésfejlesztésre fordítható forrás csak fele annak, ami 2007 és 2013 között az ország rendelkezésére állt, 2020 után pedig még ekkora közösségi támogatásokra sem lehet számítani. Ezért fontos, hogy a gazdaságfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú közlekedés ágazat jól teljesítsen - tette hozzá. Fotó: Balázs Attila/MTI Tasó László szólt arról, hogy komoly tervek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az V. páneurópai közlekedési folyosó továbbépítésére annak érdekében, hogy Ukrajna felé két irányban is legyen közúti kapcsolat. A Vásárosnaménytól Záhonyig tartó M34-es autópálya tervezése és megépítése a kormány 2020-ig tartó beruházási tervei között szerepel - erősítette meg az államtitkár. Kitért arra is, hogy a megyében az elmúlt években több mint 8 milliárd forint értékben fejlesztették az egy-, két- és három számjegyű utakat, emellett folytatódik az útburkolat-felújítási program. Kovács Ferenc, a nyírségi megyeszékhely Fidesz-KDNP-s polgármestere azt mondta, Nyíregyháza számára fontos, hogy az elkerülő út egyrészt tranzitutat biztosít az autópályától, másrészt pedig közúti kapcsolatot teremt a város szélén telephellyel rendelkező cégeknek. A nyugati elkerülő 2020-ig teljesen kiépül a megyeszékhely északi részén lévő Sóstógyógyfürdőig, és a város körgyűrűjeként működhet - hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette, folyamatban van az elkerülő harmadik, a 38-as főútig tartó szakaszának előkészítése és tervezése. Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, a most átadott 4,5 kilométer hosszú, kétszer egysávos, óránkénti 90 kilométeres sebességre tervezett elkerülő út a Nyíregyháza és Tiszavasvári között vezető 36-os főút és az M3-as autópálya között teremt kapcsolatot. A fejlesztés első ütemét tavaly adták át, a 2,2 kilométer hosszú útszakasz az autópálya és a Kálmánházi út között épült meg. A 3,35 milliárd forint értékű beruházás 85 százalékos európai uniós és 15 százalékos hazai forrás felhasználásával valósult meg, kivitelezője a Duna Aszfalt és a Ke-Víz 21 Zrt. volt. Forrás:MTI