Történelmi Ferrari versenyautót árvereznek el decemberben

2015.10.20.
Az RM Sothebyís árverési ház szerint a csaknem 60 éves kocsi akár 28 millió dollárért (mintegy 7,7 milliárd forintért) is elkelhet a Driven by Disruption címmel meghirdetett aukción december 10-én. A történelmi Ferrari 290 MM versenyautó 1964-ig rótta a köröket a versenypályán anélkül, hogy összetört volna, az alváza és a karosszériája is eredeti, motorszáma is hiteles. Az aukciós versenyautó-rekordot egy tavaly a Bonhamsnál eladott Ferrari 250 GTO Berlinetta állította fel, amelyért 38,2 millió dollárt fizetett egy vásárló. Az argentin Fangiót minden idők egyik legremekebb Forma 1-es versenyzőjének tartják. Az árverésre kerülő piros színű, kék orrú kocsit kifejezetten az ötszörös F1 világbajnok számára készítették. Ebből a 290 MM-es típusból egyébként mindössze négy példányt építettek. A gépet Temple Buell autórajongó vásárolta meg 1957-ben, aki további versenyekre küldte Jo Bonnierrel és Masten Gregoryval a kormánykerék mögött. Ezt követően Pierre Bardinon gyűjtő kollekciójába került, és 34 évig Franciaországban parkolt, míg a jelenlegi tulajdonos, egy magát megnevezni nem kívánó európai gyűjtő meg nem vásárolta.
Címkék: 

Összeköltöztetik a vasúti- és buszpályaudvarokat

2015.10.20.
  – Egyfelől helyeseljük, hogy az EU nagyobb mértékben támogatja a valóban drágább vasútépítést, mint a közútét, másfelől saját költségvetésünkből kell megépíteni a hiányzó gyorsforgalmi szakaszokat – mondta a közlekedésért felelős helyettes államtitkár az InnoRail 2015 nemzetközi vasúti szakmai tanácskozáson. Becsey Zsolt emlékeztetett: a jelen elszámolási időszakban a TEN-T (nemzetközi) vonalakra 459 milliárd forint áll rendelkezésre. Emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 380 milliárd forintot tesz elérhetővé. Véleménye szerint a következő évek fontos programja, hogy miközben továbbfejlesztik a vasúti infrastruktúrát és a járműállományt, a menetrendek, az utastájékoztatás, a tarifarendszer összehangolásának is meg kell történnie. Ennek a feltétele, hogy a megyeszékhelyeken létrejöjjenek olyan intermodális csomópontok, amelyek az utasok számára lehetővé teszik, hogy egységes hálózatként használják a vasúti és közúti közösségi szolgáltatásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vidéki nagyvárosok vasútállomásainak felújításakor vagy odaköltöztetik az autóbusz-pályaudvart, vagy lehetőséget alakítanak ki több járat egyidejű megállására. Ehhez kapcsolódnak az elővárosi, városi kötött pályás és közúti járatok, valamint P+R, B+R parkolók. Erre a célra az uniós források 42 milliárd forintot biztosítanak. Felsővezetéket szerelnek az új vasútvonal mellett Térségünkben a következő egy-két évtizedben a meglévő hálózat uniós norma szerinti korszerűsítése, és a 160 kilométer/órás sebesség biztosítása lehet a cél. Becsey Zsolt emlékeztetett, hogy hazánkon három nemzetközi közlekedési folyosó halad át, a Hegyeshalom–Budapest–Szolnok–Lőkösháza, a Bajánsenye–Budapest–Záhony vonal, illetve a Duna. A jelenlegi költségvetési ciklus, illetve a 2020-tól 2027-ig tartó finanszírozási időszak talán elég lesz rá, hogy a két nagy vasúti korridor forgalma mindvégig két vágányon, villamosítva, 22,5 tonna tengelyterhelésre átépítve, 160 kilométer/óra csúcssebességgel haladjon. p { margin-bottom: 0.25cm; line-height: 120%; } Ma is gondot okoz a Nyugat-Európa és az utóbb csatlakozott közép-európai országok eltérő fejlődési ritmusa, amikor az infrastruktúra fejlesztésre szánt pénzek odaítéléséről van szó – mondta Becsey Zsolt. Míg nyugaton már az évezred végére kiépült a közúti hálózat, régiónkban még ma is elmaradásban vagyunk ezen a téren. Ezért míg egyfelől helyeseljük, hogy az EU nagyobb mértékben támogatja a valóban drágább vasúti infrastruktúra építést, mint a közútét, másfelől saját költségvetésünkből kell megépíteni a hiányzó gyorsforgalmi szakaszokat – mondta a közlekedésért felelős helyettes államtitkár az InnoRail 2015 nemzetközi vasúti szakmai tanácskozáson. Jámbor Gyula Megjelent a Magyar Idők 2015. 10. 15-én

Scania Interlink – bármilyen feladatra

2015.10.20.
A Scania Interlink rugalmasságot és testreszabási lehetőséget kínál az ügyfeleknek – különböző hosszúsággal, magassággal, különféle elrendezéssel rendelhetők, ráadásul a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható bármely üzemanyaghoz specifikálható. – Új termékkínálatunkkal az üzemeltetők változatos igényeire adjuk meg a választ – mondta Klas Dahlberg, a Scania autóbusz üzletágának vezetője. „A Scania Interlink egy igazi mindentudó multifunkcionális jármű, ami kompromisszumok nélkül teljesíti az üzemeltetők elvárásait.” Az új Scania Interlink család három tagból áll: Low Decker, Medium Decker és High Decker. Mindegyik a Scania összetéveszthetetlenül sajátos stíluselemeit kapta elöl és hátul egyaránt. Az egyedi, ék alakú első résznek köszönhetően a busz könnyebb, kisebb a fordulóköre, az üzemanyag-fogyasztása, valamint a zajszintje. Mindezek mellett a buszt úgy tervezték meg, hogy utaskapacitás szempontjából osztályában a legnagyobb belső térrel rendelkezzen, miközben egyedülálló kényelmet nyújt és kiemelkedő méretű poggyásztérrel rendelkezik. A Scania Interlink mögötti koncepció legfontosabb eleme, hogy a busz többféle feladat ellátására alkalmas: elővárosi, helyközi vagy akár távolsági utak sem jelentenek számára kihívást. Multifunkcionalitásának köszönhetően megkíméli az üzemeltetőket a kompromisszumok okozta kényelmetlenségektől. A sokoldalúság a Scania egyik védjegye. Az üzemeltetők a busz hosszától függően meghatározhatják a belső kialakítást és az ülések elhelyezését. A buszok 11-15 méter hosszúságban rendelhetők, kéttengelyes kivitel esetén maximum 13,2 méter hosszú lehet a jármű. A középső ajtó helye változtatható, így az üléssorok távolsága és a poggyásztér optimalizálható, csakúgy, hogy mint a mosdó elhelyezése. A flották kiszolgálásának és szervizelésének egyszerűbbé tétele érdekében a termékvonalban található buszok számos közös vonással rendelkeznek. Az első rész, a hátsó rész, a tetőablakok, az ülések, a hátsó szélvédő, a légkondicionáló rendszer, a CAN rendszer, csakúgy mint a kamera- és a hangrendszer csak néhány a közös részek közül. Ráadásul a Medium és High Decker verziók külseje is sok egyforma alkatrészt tartalmaz, ezzel növelve a rendelkezésre állási időt és csökkentve az üzemeltetési költségeket. A Medium és High Decker buszok esetében a folyosó padlószintje is magasabb, így az ülésekhez mindössze egy 170 mm-es fellépőn keresztül lehet eljutni. Ezáltal az utasok tágasabb belső térben helyezkedhetnek el, ami a 100 mm-rel alacsonyabbra helyezett oldalsó ablakokkal tovább növeli a térérzetet. Habár a Scania Interlink merevebb felépítményt kapott, aminek köszönhetően a busz megfelel az R 66.02 borulási szabványnak, illetve az ablakok mérete is növekedett, mégsem lett több a busz súlya a korábbi modellhez képest. A merevebb felépítménynek köszönhetően az utasok kevésbé érzik meg az útminőség keltette rezgéseket, illetve csendesebb és kényelmesebb lett a jármű. A Scania Interlink a sikeres Scania OmniExpress széria hagyományaira építkezik, ami az Európában felépítményezett és értékesített több mint 1.500 darabnak köszönhetően jól bevált modell volt. A Scania Interlink teljes választéka, a Low Decker, Medium és High Decker buszok is a Scania elismert 9, illetve 13 literes motorjaival rendelhetők. A Scania az összes, kereskedelmi forgalomban kapható üzemanyaghoz – beleértve az alternatív üzemanyagokat, mint például a bioetanol, biodízel és biogáz – kínál motorokat. – Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Scania Interlink bármilyen feladat ellátására megfelel, ezáltal növelve az üzemeltető sokoldalúságát, hozzájárul vállalkozása nyereségességéhez, miközben az utasoknak kiemelkedő kényelmet biztosít – tette hozzá Klas Dahlberg. A Scaniáról A Scania a világ vezető nehéztehergépkocsi-, autóbusz-, hajómotor- és iparimotor-gyártói közé tartozik. A vállalat tevékenységében a termékek mellett egyre nagyobb részarányt képviselnek a pénzügyi és egyéb szolgáltatások, amelyek költséghatékony szállítmányozási megoldásokat és maximális üzemidőt biztosítanak a Scania ügyfeleinek. A Scania több mint 40 ezer alkalmazottal mintegy száz országban van jelen. A kutatás és fejlesztés jellemzően Svédországban összpontosul, míg a termelés Európában és Dél-Amerikában folyik, az alkatrészek és komplett járművek gyártásának világméretű megosztásának lehetősége mellett. A 2013-as évben a vállalat értékesítési árbevétele meghaladta a 86 milliárd svéd koronát, míg nettó eredménye 6,2 milliárd svéd koronát tett ki.  

A Boeinget választotta az új elnöki különgép megépítésére a Pentagon

2015.10.20.
A repülőgépnek képesnek kell lennie arra, hogy a világon bárhová elszállítsa az elnököt úgy, hogy ő közben a levegőből akár egy háborút is irányítani tudjon. A Boeing 747-8-as típusú, új gépnek nagyobbnak, erősebbnek és műszaki szempontból sokkal fejlettebbnek kell lennie a jelenleg használt Boeing 747-200B jumbónál. Az jövő Air Force One-ja leghamarabb 2023-ra épülhet meg. Az új különgép előállítására a következő pénzügyi évre 102 millió dollárt irányoztak elő, az azutáni öt évben pedig további 3 milliárdot költenek majd rá – nem számítva az előre nem látott kiadásokat. Az új különgép megépítését még George W. Bush elnök kezdeményezte, ám a projekt megvalósítását fel kellett függeszteni a recesszió miatt. Az amerikai légierő által hivatalosan VC-25A kódnéven emlegetett Boeing 747-200-asokból kettő van. A hosszabb utakon ezek a repülőgépek szállítják az elnököt, kivéve akkor, ha a fogadó repülőtér leszállópályája túl rövid a fogadásukhoz. Közülük mindig azt nevezik Air Force One-nak, amelyik éppen az elnököt szállítja. (Ugyanez a helyzet a tengerészgyalogság kezelésében álló helikopterekkel: a Marine One az a jármű, amelyikben az államfő-főparancsnok éppen helyet foglal.) A most használatban lévő Boeingeket, amelyek függőleges vezérsíkjukon a 28000-es, illetve a 29000-es kódszámot viselik, még Ronald Reagan rendelte meg, és George H.W. Bush (az idősebb Bush elnök) vette használatba 1990-ben, amikor még létezett a Szovjetunió, és a Fehér Ház munkatársai még csipogót és faxot használtak a kommunikációhoz. A Boeing már több mint két évtizede leállt a 747-200-asok gyártásával. Ilyen gépekből már csak 20 repül a világon; túlnyomórészt teherszállítógépnek használják őket fejlődő országokban. Alkatrészt már nem gyártanak hozzájuk, ezért a légierőnek szükség esetén meg kell rendelnie a gép elemeinek elkészítését. A műszaki ellenőrzések és a karbantartási munkák miatt szinte nincs olyan időpont, hogy az elnöki repülők valamelyike ne lenne szolgálaton kívül. Az első elnök, aki az ő külön használatára megépített repülőgépet vett igénybe, Franklin D. Roosevelt volt, és először 1945-ben a Sacred Cow (Szent Tehén) fedélzetén utazott ilyennel. Az Air Force One elnevezést Dwight Eisenhower idején kezdték el használni. Kilenc volt elnöki repülőgépet a légierő daytoni múzeumában állítottak ki, a tizediket pedig, amely háttérként szolgált a republikánus elnökjelölt-aspiránsok idei második televíziós vitájához, a kaliforniai Simi Valleyben található Reagan Elnöki Könyvtár kölcsön vette. A jelenlegi különgépek három szinten megoszló alapterülete csaknem 372 négyzetméter. Van bennük dolgozószoba, tárgyalóterem, hálószoba és egészségügyi helyiség is, amelyben szükség esetén műtétet is lehet végezni. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az ifjabb Bush elnök támaszpontról támaszpontra repült az Air Force One-nal, attól tartva, hogy maga is merénylet célpontjává válik. A kommunikációban akkor tapasztalt fennakadások kihozták sodrából az amerikai haderő parancsnokát, aminek hatására a gépen korszerűsítéseket hajtottak végre. A jövő elnöki gépének kiszemelt Boeing 747-8-as típus mintegy 76 méter hosszú, a levegőben való újratankolás nélküli repülési távolsága több mint 12 550 kilométer, hajtóműveinek tolóereje pedig csaknem 296 kN. Az új Air Force One-t úgy építik meg, hogy ellen tudjon állni az elektromágneses impulzusoknak és a nukleáris sugárzásnak. A repülőt csaknem biztosan felszerelik a hőkereső rakéták elleni védelemmel. Az elnöki különgép repülési költsége óránként 180 ezer dollár. Az új Air Force One megépítését egyik amerikai nagy párt sem ellenzi. A The New York Times szerint ebben az is közrejátszik, hogy nem tudni: annak elkészültekor melyikük ellenőrzése alatt áll majd a Fehér Ház.  
Címkék: 

A közútkezelő és a rendőrség az utakon dolgozók védelmében

2015.10.20.
Mint írták, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szerint 2012 és 2014 között a közlekedők 16 alkalommal okoztak olyan balesetet, amikor közúti munkaterületeken dolgozók megsérültek. E balesetekben összesen 24-en sérültek meg, illetve egyikük életét vesztette. Idén szeptember 1-jéig négy alkalommal történt személyi sérüléssel járó baleset. Ezek következtében a közútkezelő egy munkatársa meghalt, hét alkalmazott pedig hosszabb időre betegállományba került. A rendkívüli események miatt a személyi sérülések mellett jelentős anyagi kár is keletkezett, húsz munkaeszköz megrongálódott, közöttük kisteherautók, kombinált gépek, teherautók és ütközésienergia-elnyelő szerkezetek. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság ülésén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezdeményezésére megállapodás született arról, hogy az általuk kezelt utakon létesített munkaterületeken - az ott dolgozók védelmében - a rendőrség kiemelten ellenőrzi a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok betartását, továbbá nagy figyelmet fordít a gyorsforgalmi utakon a közlekedés szabályaira és veszélyeire, így a többi között a jobbra tartási kötelezettségre vonatkozó szabályokra és az őszi, téli vezetés kockázataira. A forgalomkorlátozás által érintett helyeken folytatott közlekedésrendészeti ellenőrzések 2015. október 20-tól egy hónapon át tartanak majd.

Amíg Vargáné káposztát főz... a Csabai Kolbászfesztiválon

2015.10.20.
Varga Viktor a Sausage Party 3. napján,  október 24-én szombaton este 8 órától a Csarnok színpadán csap a hangok közé. Stílusos - a békéscsabai Varga Viktor a Csabai Kolbászfesztiválon (kép forrása: facebook.com/vargaviktorvilaga)

Az új Tucson lendíti fel a Hyundai európai eladásait

2015.10.20.
A vállalat az elmúlt hónapban 49 555 darab gépkocsit adott el Európában, és ezzel 3,6 százalékos piaci részesedést ért el, derül ki az autógyártók európai szervezete, az ACEA által kiadott friss adatokból. Az év első kilenc hónapjában a vállalat sikeresen megőrizte 3,3 százalékos piaci részesedését: januártól szeptemberig összesen 355 423 darab új gépkocsit értékesítettek a kontinensen. Az európai piacokon szeptember során bevezetett, vadonatúj Tucson azonnal lenyűgöző benyomást tett a kemény versenyt diktáló piaci szegmens ügyfeleire. Számos egyéb említésre méltó eredménye mellett ez volt szeptember legkeresettebb Hyundai modellje, továbbá az első számú szabadidőjármű a teljes németországi piacon, derül ki a Kraftfahrt-Bundesamt ( KBA) jelentéséből. Az új modellre már korábban elkezdhették leadni a megrendeléseket a reménybeli ügyfelek; a mai napig 61 000 darab Tucsonra érkezett be megrendelés: ilyen rövid idő alatt egyetlen más Hyundai modell sem ért el ilyen sikereket még Európában. Szintén jól teljesített az európai piacokon a Hyundai i20, amelynek az idei évben új lendületet készül adni a strapabíró crossover modellváltozat, az új i20 Active, amelynek gyártása novemberben veszi kezdetét. Szintén novemberben érkezik az új 1,0 literes T-GDI erőforrás: a kompakt, háromhengeres benzines turbómotor 100 és 120 lóerős kivitelben lesz elérhető. Az új motor a fokozott vezetési élményt kedvező üzemanyag-fogyasztással (akár 4,0 l/100 km) társítja, a CO2-kibocsátás mindössze 94 g/km. - Ahogy egyre fejlődik az európai piac, úgy tartunk lépést a növekedéssel, köszönhetően az új modelljeink egyre szélesebb kínálata iránt mutatkozó, fokozott érdeklődésnek – mondta Thomas A. Schmid, a Hyundai Motor Europe ügyvezető igazgatója. „A vadonatúj Tucson fantasztikus fogadtatása is jól mutatja, mennyire vonzónak találják az európai vásárlók a Hyundai márkát.”

10 éves a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ

2015.10.20.
– A Budapesti Fejlesztési Központ folyamatos bővülését a magyar mérnökök szaktudása, elkötelezettsége alapozta meg. Nélkülük lehetetlen lett volna egy évtized alatt ekkora növekedést produkálni. Míg 2007-ben 300 mérnök, 2012-ben már ennek több mint kétszerese, 700 szakember dolgozott a Budapesti Fejlesztési Központban, majd még dinamikusabb fejlődés következett: 2013 őszén 900 mérnök dolgozott a legmodernebb autóipari fejlesztéseken, mostanra pedig már 1300 szakember fejleszt itt – mondta Oliver Schatz, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős elnöke, a fejlesztési központ vezetője. A mérnökök jelenleg az idén augusztusban felavatott új komplexumban dolgoznak, és fő tevékenységük a gépjárműelektronikai, valamint vezetéstámogató és motorvezérlő rendszerek fejlesztése. Magyar mérnöki szaktudás, mint innovációs motor A Budapesti Fejlesztési Központ elődje egy 2000-ben létrehozott ötfős osztály volt. A szakértők kezdetben az automata váltóvezérlés tökéletesítésével foglalkoztak. 2000 és 2005 között további üzletágak is alakultak, amelyek az elektromos vezérlés, valamint az érzékelő- és elektromos gépjárműrendszerek fejlesztésével foglalkoztak. 2005 októberében ezek az osztályok önálló vállalati egységgé szerveződtek, és létrejött a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ. A központ egyre több feladatot kapott: a gépjármű-elektronikai vezérlőrendszerekkel, valamint ABS fejlesztésekkel is elkezdtek foglalkozni, de kiemelkedő szerepet játszik a centrum mind hardver-, mind szoftverfejlesztésben. 2007-től kezdték meg a tolató- és parkolóradarok, 2008-tól pedig a modern fedélzeti eszközök és multifunkcionális fedélzeti kijelzők fejlesztését. A központ jelenleg 11 osztállyal működik. Ezenkívül a Budapesti Fejlesztési Központban működik egy autószerelő műhely is, ahol az ultrahang-, video- és radarérzékelőkön alapuló legújabb vezetéstámogató rendszereket szerelik be az autókba. Új épületkomplexum 32 milliárdos beruházással A gyors ütemben növekvő fejlesztési feladatokhoz és a bővülő mérnöki létszámhoz igazodva idén augusztusban adták át a Bosch, fejlesztési központnak is helyet adó új központi épületét Budapesten. A komplexum felépítésére 2011 óta 32 milliárd forintot költött a Bosch, az új épületben mintegy 1000 mérnök számára alakítottak ki munkaállomásokat. Az összesen 51 000 négyzetméter alapterületű, nemrégiben átadott új épületben irodákat, kutatólaborokat, tanműhelyeket, illetve közösségi és inspirációs tereket alakítottak ki. Az új laborokban a nagyobb biztonságot és kényelmet nyújtó vezetéstámogató rendszerek fejlesztéséhez szükséges élettartam szimulációkon, megbízhatóság teszteken, analíziseken és folyamatteszteken dolgoznak a Bosch mérnökei. Az építkezés részeként egy négyszintes parkolóház is felépült a fővárosi központban. A Boschnak nem titkolt célja, hogy folyamatosan növelni szeretné az elindított projektek, az itt dolgozó mérnökök és az általuk benyújtott szabadalmak számát; ehhez az új központi épület megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít. A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős vállalatcsoport, Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2014-es üzleti évben a hazánkban 9 leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 825 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 183 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport 2015. április 1-jén 10 500 munkatársat foglalkoztatott. Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez tartozó kereskedői és szervizhálózat a teljes országot lefedi.

Útdíjfizetés: elkerülhetik a fuvarozók a sorozatos bírságokat

2015.10.20.
Az útdíjfizetési szolgáltató az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában felidézte: az e-mail üzenetben érkező értesítés felhívja a figyelmet az ellenőrzési rendszer által érzékelt téves felhasználói beállításokra, így azok ellenőrzésével és kijavításával, illetve szükség esetén egyenlegfeltöltéssel a felhasználó elejét tudja venni a további szabálytalan bevallásnak. A NÚSZ kiemelte: a riasztási rendszer nem változtatja meg a bírságolás rendjét. A fix ellenőrző kapuk és mobil adatgyűjtő járművek által már elvégzett ellenőrzés során megállapított jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos adatokat a zárt ellenőrzési rendszerben átadják a rendőrségnek, amelynek 90 napja van a bírság kiszabására. Az útdíjtörvény értelmében ugyanakkor egy jármű nyolcóránként újra bírságolható, így a fuvarozó vállalkozás egyetlen tehergépjármű rossz felhasználói beállításának javításával naponta csaknem félmillió forintot takaríthat meg - hangsúlyozta a szolgáltató. A bírságriasztás funkciót a HU-GO rendszerben regisztrált felhasználók vehetik igénybe, függetlenül attól, hogy viszonylati jegy megváltásával vagy fedélzeti eszköz igénybevételével tesznek eleget útdíjfizetési kötelezettségüknek. A bírságriasztás alapbeállításként inaktív, ezt a funkciót igény esetén a regisztrált felhasználóknak aktiválni kell. A NÚSZ jelezte azt is, hogy október 1-jétől a HU-GO díjköteles úthálózatot érintő kisebb változások léptek életbe. Néhány szakasz-korrekció mellett az elmúlt időszakban átadott útszakaszok - M30, M60, M85 gyorsforgalmi utak egyes szakaszai, illetve az 55, 62, 306 számú utak egyes szakaszai - is díjkötelessé váltak. A fedélzeti eszközök segítségével a gépjármű helykoordinátái alapján automatikusan történik a bevallás, illetve a díjköteles szakaszokon a feltöltött egyenlegből a díjfizetés. A viszonylati jeggyel közlekedőknek viszont jobban kell figyelniük, mert az útvonaltervező az újonnan átadott útszakaszokra is tervez, így a szokásos kiindulási és célállomás között a megszokotthoz képest változhat az útvonalterv. Mivel a kijelölt útvonaltól való eltérés jogosulatlan úthasználatnak minősül, és bírságot vonhat maga után, ezért érdemes még a viszonylati jegy kifizetése előtt ellenőrizni a megtervezett útvonalat - emelte ki tájékoztatójában a NÚSZ.
Címkék: 

Négy éven belül autómentessé teszik Oslo belvárosát

2015.10.20.
A norvég Munkáspárt és koalíciós partnerei, a Szocialista Baloldal és a Zöld Párt – a szeptemberi helyhatósági választások oslói győztesei – a klímaváltozás elleni küzdelmet és a környezetvédelmet kiemelt kérdésként kezelik programjukban. A radikális változtatások között a legfontosabb, hogy autómentes övezetté akarják változtatni a belvárost, ahol ezer ember él, de 90 ezren dolgoznak. Az Európában először Oslóban életbelépő belvárosi személyautó-tilalom részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a terv máris aggodalmat keltett helyi üzleti körökben, többek között azért, mert a főváros 57 bevásárlóközpontja közül 11 a leendő tilalmi zónában helyezkedik el. A belváros autómentesítése annak a koncepciónak a része, amely szeretné elérni, hogy 2020-ra az 1990-es szint 50 százalékára csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az új városvezetés 60 kilométernyi kerékpárút építését és elektromos kerékpárok vásárlásának támogatását is tervbe vette, emellett 2019-re 20 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal akarják csökkenteni a városon áthaladó autóforgalmat. – 2030-ban még lesznek, akik autót vezetnek (Oslóban), de ezek az autók semmiféle káros anyagot nem bocsáthatnak ki – jelentette ki Lan Marie Nguyen Berg, a Zöld Párt szóvivője. Hangsúlyozta, hogy a gyalogosok és kerékpárosok életét meg akarják könnyíteni. – Jobb lesz az embereknek, a boltoknak és mindenkinek – ígérte. A belvárosi közlekedést buszokkal és villamosokkal oldják meg, a mozgássérültek szállítására és a boltok ellátására szintén lesz tervük – írták közös közleményükben a várost vezető pártok. Európában több főváros alkalmaz esetenként autótilalmat a belvárosában, szeptemberben éppen Párizsban állították le a kocsikat egy időre. Máshol, például Madridban és Londonban külön díjat szednek a belvárosi zónákban az autósoktól, hogy csökkentsék a forgalmat. Oslóban 600 ezren élnek, a városban 350 ezer gépkocsi jár. Az autótulajdonosok zöme a belvároson kívül lakik.

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója