Szerző: Bánffi Tibor
Az „Automobil Sport” magazin 1926. évi 10. és 12. számából idéztünk.
Automobil Motorsport logó
„Az Amerikai Egyesült-Államok kereskedelmi minisztériuma 1926. évre kiadott, a világ gépjárműállományáról szóló jelentése alapján 20.798.621 személykocsi, 181.635 autóbusz, 3.455.460 teherautó és 1.519.730 motorkerékpár állott a közlekedés rendelkezésére, ami összesen 25.955.446 különféle gépjárművet jelent. A fentihez még cirka 18-19 ezer gépjármű járul, ami a mai Szovjetunió állományát képezi.
A világ automobil állománya az 1926. év elején
A szaporulat 1925 évhez viszonyítva 3.3 millió, vagyis 14%. Ha az 1925 év eredményét az előző évekhez viszonyítjuk, kitűnik, hogy a teherautók számának növekménye a legnagyobb (26%), amelytől alig maradnak el a motorkerékpárok (22%), míg a legkisebb növekedés a személykocsiknál mutatkozik (12%).
A gépjárműállomány országok szerinti nagyságát tekintve, első helyen áll kimagaslóan az Egyesült Államok. A 17.317.357 gépkocsihoz 15 millió legyártott T Ford modell járult hozzá! Az országban több, mint háromszor annyi gépjármű van, mint a világ egyéb országaiban együttvéve. Tizenháromszor annyi, mint az utána következő országban (Nagy-Britannia). Az összes személykocsik 83%-át, a teherautók 70%-át az Egyesült-Államok mondhatják magukénak.
Érdekes azonban megemlíteni, hogy a motorkerékpároknak alig 10%-át foglalják le az Egyesült-Államok, míg Nagy-britannia részesedése itt több mint 30%-os.
A gépjárműállomány mindhárom fajtáját (személykocsi, teherautó és motorkerékpár) összesítve az USA-t Nagy-britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Ausztrália és Argentína követik.
Az előző évekhez képest legnagyobb a szaporulat Új-Zélandban (68%), Németországban (65%) és Brazíliában (52%). Magyarország gépjárműállománya a legtöbb országhoz viszonyítva is erősen növekedett, de még igen messze marad a nyugat-európai államok mögött.
Igen érdekes az egyes országok közötti összehasonlítás a lakosságot tekintetbe véve. Természetesen itt is az Egyesült-Államok vezetnek, ahol minden 5.6 emberre esik egy gépjármű. Utána Kanada és Új-Zéland következik. Magyarország még igen hátul kullog a táblázatban. Nálunk minden 1.103 emberre esik egy-egy gépjármű, ami bizony édes kevés.”
Mi volt a helyzet Magyarországon?
Napjainkban mintegy 4.37 millió személygépkocsi közlekedik az országban. Elképesztő, több mint 800-szoros növekedést ért el az autók száma!
Az 1920-as évekre az ország nemcsak a területe kétharmadát veszítette el, hanem ezzel együtt az infrastruktúra és a járműállomány nagy részét is.
„Hazánk, sajnos, a világ más országaival összehasonlítva az automobilizmus terén nagy hátramaradottságot mutat... Ezen elmaradottságunk úgy a háború, mint a megcsonkításban és ennek révén a gazdasági viszonyokban rejlik...
Az első gépkocsi már 1895-ben megjelent Budapest utcáin, a gépjárművek állományára nézve azonban csak az 1910. évtől kezdődően állanak adatok rendelkezésünkre. Adataink 1919-ig a régi, 1920-tól kezdve pedig a jelenlegi Magyarországra vonatkoznak…
3. Magyarország automobil állománya az 1926. év elején
A kimutatásból láthatjuk a gépjárművek állományának fokozatos növekedését, melyet az 1914-ben kitört világháború akasztott meg... Az állomány 1920-ban éri el a mélypontot s az ország 1.672 darabra lecsökkent autóparkja már a mai Magyarország állományát mutatja, mely azonban, egybevetve a korábbi állománnyal, egyúttal képet ad a román zsákmányolás méreteiről is...
Innen kezdve rohamos fejlődést látunk, 1924 végén már 5.965 darab gépjármű volt az ország területén nyilvántartva. 1926. év május hónapban 9.159 gépjármű volt, ami másfél év alatt 53.5 százalékkal növekedett...
Az állomány több mint fele (57.7 százalék) személykocsikból és bérautókból állott, a teherkocsik aránya 16.6 százalék, a különféle célokra szolgáló kocsiké pedig 4.6 százalék volt. Végül a motorkerékpárok az egész állománynak 21.1 százalékát tették.
A területi megoszlást tekintve a gépjárművek több, mint kétharmada (67.9 százalék) a főváros forgalmának lebonyolításában vett részt, míg a gépek 32.1 százalékát a vidék állította szolgálatába...
Az autóbuszoknál már más a helyzet; ezeknek mindössze 44.2 százaléka esik a fővárosra s több, mint fele a vidék közönségének áll rendelkezésére. Az autóbusz a vidéki városok belső forgalmának lebonyolításán kívül sokkal jelentősebb szerepet tölt be a helyközi forgalom... Az ország ötletszerűen vont határvonalai a tervszerűen és egymással szervesen összefüggő vasúti hálózatot megbontották, úgy hogy a csonkán álló vasúti végződések egymás közötti kapcsolata teljesen megszűnt és ezzel az egyes helységek között a vasúton való közlekedés csak időt rabló kerülő utakon történhetik. Itt a gépjárműveknek megfelelő alkalom kínálkozott arra, hogy a vasutaknak segítségére siessenek s e csonka vonalak között a megfelelő rövid úton való, gyors összeköttetést létesítsék. S ez az a pont, ahol a motoros járművek a vasutakkal szemben fennálló előnyeiket felhasználva, okos tarifapolitikával a segítőtárs szerepét lassanként a versenytárs szerepével kezdik felcserélni.”