Lehetne erőteljesebben is fogalmazni, de ez egy híroldal, az indulatoknak nincs helye. Érzelmeik kinyilvánításában viszont nem fogták vissza magukat azok az utasok, akiket egy nemtörődöm sofőr akadályozott délutáni teendőikben. És miért is lettek volna kíméletesek azzal az emberrel, aki hanyagul az út közepén hagyta autóját és ezzel blokkolta a villamos közlekedését. Pontosan ez történt Torinóban. A csütörtöki csúcsforgalomban a zsúfolt villamos fékezni kényszerült, mert egy kocsi az útját állta. Nem keresztben parkolt éppen a síneken, de pont annyira lógott bele a villamos terébe, hogy az nem tudta folytatni menetrend szerinti útját. Naná, hogy nem egy Fiat Pandáról beszélünk, egyrészt, annak méreteinél fogva komoly mutatvány volna valami hasonló, másrészt, a kisautók tulajdonosai azért általában kevésbé hanyagok. Vagy szociálisan egy picit érzékenyebbek. Nézőpont kérdése. Itt az emberünk egy Lamborghini Urus sofőrje volt, aki fullra leblokkolta a torinói 4-es villamos vonalát. Közel 20 perc várakozás után végül az utasokat megkérték, hogy szálljanak le a tömegközlekedésről, amíg a rendőrség meg nem érkezik és el nem szállíttatja a renitens pénzeszsák kocsiját... Forrás: automoto.it  

Sok minden nem változott Írtam már cikket korábban is ezzel kapcsolatban, és bizonyos időközönként módosítanom kellene, hiszen legalább kétévente újra végig járom ezt az utat. Nem zugnepper vagyok, hanem néhány bakancslistás járművet kipróbálok, használnom, és élvezem, aztán tovább adom. Talán ezzel kapnak még egy esélyt arra, hogy meghosszabbítsam az életüket a bontóig. Miért „kintről”? Mert összességében a nyugati járművek műszaki állapotba jobb, hiszen szigorúbb a vizsga, kisebb a bürokrácia, és egyszerűen igényesebbek az emberek arra, hogy milyen járművel közlekedjenek. Mégis, nagyon könnyen bele lehet futni olyan, képről jónak tűnő vételekbe, amik a valóságban kiábrándítók. Ahogy az egyik legismertebb autókereskedő mondja, "Oda kell menni, és meg kell nézni." Istvánnak igaza van, de nagyon kevés embernek van lehetősége, hogy 1000-1500 kilométereket utazzon, és értékes napokat áldozzon szabadságából erre. De nem is kell, viszont, ha követik videóit, akkor láthatják, hogy régen sem, és most sincs kint kolbászból a kerítés. Ha hazaért végre a vágyott nyugati „jógépkocsi”, akkor indulhat a rendszámozásig vezető rögös út. Ez régen sem volt sétagalopp, most egy kicsit megint nehezebbé vált. A legnagyobb változás Tavaly nyár végén történt egy igen komoly változás. Eddig az első lépés a területileg illetékes Nemzeti Közlekedési hatóság vizsgabázisa volt, ahová be kellett jelentkezni, és ők adtak időpontot arra, hogy érvényes okmányok esetén honosítsák azokat, vagy érvényes műszaki híján megcsinálják a forgalomba helyezést hatósági műszaki vizsgáztatással egybekötve. Itt nincs kecmec, mert mindennek stimmelnie kell, hogy az autó átmehessen a megmérettetésen. Ez már önmagában is egy stresszfaktor a tulajdonosnak, nem is látunk a vizsgasor mellett idegesen toporgó magánszemélyeket! Autókereskedők, illetve erre szakosodott úriemberek, vagy hölgyek az állandó résztvevői a procedúrának, akik éppen intézik a honosítást ügyfeleiknek. Korábban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a területileg illetékes vizsgahelyhez kellett bejelentkezni, akik nem ritkán 1-1,5 hónapra adtak időpontot, tehát ha lejárt az ideiglenes rendszám, akkor nem lehetett használni a járművét. Most a helyzet annyival bonyolódott, hogy hasonlóan az okmányirodák időpontfoglalási rendszeréhez, mi magunk tudunk időpontot foglalni a hozzánk legközelebb eső hatósághoz, és itt kiválaszthatjuk a megfelelő időpontot, amikor elvisszük vizsgálatra az autót. Az időpontfoglaló rendszer a khkia.kh.gov.hu weboldalon érhető el, ügyfélkapus regisztrációval lehet belépni. A dolog pikantériája, hogy a járműbehozatallal foglalkozó kereskedők jó előre lefoglalják az összes időpontot azonnal, amikor élesednek a rendszerben. Hogy honnan tudják, mikor kell a legjobban nyomogatni az F5-öt? Nos, mivel minden napjukat a vizsgahelyek várótermeiben töltik, így nem nehéz elkapni a folyósói beszélgetéseket. Szóval egyszerű halandóként igen nehéz megelőzni őket, általában csak a piros, tehát már befoglalt ablakok maradnak. Legalábbis így volt ez akkor, amikor én próbálkoztam, de kb. három hetes kitartó munkám gyümölcse azért megszületett, hiszen találtam szabad időpontot, bár a billentyűzetemről lekopott festék. Újságíróként mozgatott a dolog miértje, és kíváncsi voltam, ki, hogy van megelégedve az új lehetőséggel? Az autókereskedők élete nem változott sokat, viszont az egyik vidéki vizsgahely dolgozója elmondta, hogy emiatt már magánszemélyek nem is nagyon próbálkoznak a honsítással, hiszen ezzel már az elején elvéreznek. Inkább megbíznak valakit, aki végig zongorázza nekik az egész folyamatot, zömében 1-3 munkanapon belül. Nos, ha mindez nem kerülne annyiba, akkor nyilván én is megbíznék valakit, de ha lehet, olyan dolgokon megfogom a garast, amit magam is el tudok végezni, zártuk a rövidre diskurzust a segítőkész hivatalnokkal. Miért esett vissza az import? A kérdés összetett, és nem egy mondattal megválaszolható. Részben válasz lehet az új autók értékesítésének erősödése. Hiszen az a réteg, aki megengedhetett magának egy pár éves, külföldről érkező prémiumot, lehet, azonos áron inkább elfogadja a közelében lévő márkakereskedés visszautasíthatatlan ajánlatát egy szalonautóra. Vagy a másik réteg, aki sajnos a gazdasági helyzet szülte nehézségek miatt kivár, vagy inkább a meglévő autóját használja tovább, de nem tud váltani. Az alapos, és olvasott érdeklődő szintén kivár, vagy ejti a külföldi csodajárgány beszerzésének gondolatát, hiszen elolvasta azokat a cikkeket, amikkel mi is időről-időre jelentkezünk, így óvatosabb a kintről behozott, bizonytalan előéletű autók felé. Helyette inkább hazai, követhető futásteljesítménnyel rendelkező, és legális, hivatalos márka, vagy független szervizbe hordott autót keres, vásárlás előtt pedig nem sajnálja a pénzt az előzetes átvizsgáltatásra. Lehet ez így tovább fog tartani, de szerinte, és szerintem is megéri rá várni. Mert még mindig nincs ingyen leves tőlünk nyugatabbra sem.   További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!  

A közlemény szerint a Volánbusz folyamatosan figyel arra, hogy szolgáltatása minél magasabb színvonalú legyen, ennek részeként az utazási komfort és az utasbiztonság fontos szempont. A társaság ennek érdekében számos fejlesztést hajtott végre az elmúlt években - hangsúlyozták. A közlemény szerint példa erre a MÁV-VOLÁN-csoport jármű-fiatalítási programja is, amelynek keretében már 2500 új autóbusz érkezett meg, az elmúlt 5 évben a csaknem 6000 darabos járműállományuk pedig több mint 40 százalékát cserélték le. Arra is kitértek, hogy több térségben átfogó menetrendi módosítást valósítottak meg, amely révén a menetrend a korábbiaknál hatékonyabb, összehangoltabb lett. A kérdőív elérhető a társaság honlapján, azt március 31-ig lehet kitölteni. A kitöltők között utazási utalványokat és ajándékcsomagokat sorsolnak ki - írták.

A közlekedés során gyakran a másodperc töredékén és a precíz manővereken múlik, hogy nyugodt, eseménytelen lesz az utazásunk vagy balesetet szenvedünk. A járművezetés egyik leglényegesebb része a fékezés és a megállás, amit minden közlekedőnek a lehető legjobban kell tudnia elméletben és gyakorlatban is. Mert ahogy mondani szokták: nem az a nagy dolog, ha valaki gyorsan tud menni, hanem ha mindig meg tud állni, amikor kell.  A fékezés folyamata Ideális esetben ha közlekedünk, akkor többnyire előre tervezhető, lassító fékezésekre van szükség, és természetesen megállunk például a piros lámpánál vagy azért, hogy átengedjük a gyalogost a zebrán. Olykor azonban hirtelen fékezésre kényszerülünk. Ilyenkor minden méter számít, hiszen az a cél, hogy minél előbb megálljunk. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megértsük, át kell tekinteni a fékezés szakaszait.  Az első lépés, hogy a járművezető észleli a forgalmi helyzetet vagy akadályt, ami miatt fékeznie kell. Ez történhet például egy útra kiszaladó állat vagy egy előtte haladó kocsi hirtelen lassítása miatt. Bár az agyunk nagyon gyorsan dolgozik, némi időre szüksége van ahhoz, hogy a helyzet észlelése után meghozza azt a döntést, hogy fékezni kell. Ne feledjük, hogy közben az autó vagy más jármű halad tovább.  Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdjük lenyomni a fékpedált, a fékrendszer alkatrészeknek el kell mozdulniuk ahhoz, hogy a kerekeket valóban lassítani kezdjék, és csökkenjen a sebesség. Ezt hívják működési késedelemnek, vagyis ekkor is megy az idő, halad a kocsi.  Az eddigieket együtt reakcióidőnek hívjuk, ami körülbelül 1 másodperc, de egyéntől függően 0,8 másodperc és 1,5 másodperc között változhat. Általában a tapasztaltabb, középkorú vezetők reagálnak a leggyorsabban, míg a friss jogosítvánnyal rendelkezők és az idősebbek válaszideje lassabb, de a figyelmetlenség, a fáradtság és az adott állapot nagyban befolyásolhatja. A reakcióidő alatt is megy tovább jármű: egy 90 kilométer/órával haladó autó egyetlen másodperc alatt 25 métert tesz meg. A fékezés utolsó fázisa a fékút, a fékezés megkezdésétől a megállásig megtett távolság. Ekkor a kerekek fékezett állapotban vannak, és az autó lassul. Nagy sebesség esetén ez a leghosszabb ideig tartó fázis a teljes fékezés folyamatában. Nagyon fontos, hogy a jármű sebessége és a fékút között négyzetes a kapcsolat, vagyis kétszer gyorsabb sebesség négyszer nagyobb fékutat jelent. A féktávolság változása a sebesség függvényében .tg {border-collapse:collapse;border-spacing:0;} .tg td{border-color:black;border-style:solid;border-width:1px;font-family:Arial, sans-serif;font-size:14px; overflow:hidden;padding:10px 5px;word-break:normal;} .tg th{border-color:black;border-style:solid;border-width:1px;font-family:Arial, sans-serif;font-size:14px; font-weight:normal;overflow:hidden;padding:10px 5px;word-break:normal;} .tg .tg-1wig{font-weight:bold;text-align:left;vertical-align:top} .tg .tg-0lax{text-align:left;vertical-align:top} Sebesség Reakcióút Fékút Féktávolság összesen 20 km/h 5,6 méter 4,6 méter 10,2 méter 50 km/h 14 méter 22 méter 36 méter 90 km/h 25 méter 63 méter 88 méter 110 km/h 30 méter 92 méter 122 méter 130 km/h 36 méter 126 méter 162 méter Mi befolyásolja a féktávolságot?  A fenti adatok jól érzékeltetik a fékezés természetét, de a gyakorlatban számos tényező befolyásolja, hogy hány méter után fog megállni a jármű.  Vezetői tényezők. A rutin, az életkor, az éberség, a figyelem az általános reflexek mind-mind meghatározóak, hogy milyen gyorsan tudunk reagálni. Ha álmosak, fáradtak vagyunk, akkor tartsunk pihenőt. Vezetés közben a tekintetünket mindig tartsuk az úton, és próbáljunk egy kicsit előbbre nézni az előttünk haladó autónál, így gyakran hamarabb észrevehetjük, ha valamilyen váratlan esemény történik.  Útviszonyok. Az útburkolat állapota nagyon lényeges, hiszen nem mindegy, hogy száraz aszfalton, vagy vizes, havas, esetleg jeges úton próbálunk megállni.  Gumiabroncsok. Métereket lehet lefaragni a féktávolságból, ha az évszaknak megfelelő, jó minőségű, és megfelelő profilmélységű gumik vannak az autón. Sőt, még a guminyomás is befolyásolja a fékezés hatékonyságát.  A jármű műszaki állapota. Az elhanyagolt, kopott fékalkatrészek jelentősen növelhetik a fékutat, ezért nagyon fontos a rendszeres karbantartás, szükség esetén pedig a javítás.  Vezetéstámogató rendszerek. A blokkolásgátló (ABS) már szinte minden autóban megtalálható, és abban segít, hogy erőteljes fékezés esetén a kerekek ne blokkoljanak, hanem nagyon lassan gördüljenek az autó megállásáig. Ez azért előnyös, mert blokkolt kerekekkel, ha a gördülés megszűnik, az autó nem kormányozható, és a fékút is hosszabb. A másik, egyelőre ritkább rendszer az úgynevezett vészfékasszisztens. Mivel a vezetők többsége vészhelyzetben nem nyomja elég gyorsan és erősen a fékpedált, a rendszer érzékeli a vészfékezési szándékot, és rásegít a fékerőre, így rövidebb lesz a fékút, hamarabb megáll a kocsi.  Mekkora legyen a követési távolság?  A KRESZ egyértelműen megfogalmazza a követési távolságot: „Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.”  Oké, de ez mennyi? Mivel ez sok tényezőtől függ, gyakran szokták ajánlani a „két másodperces szabályt” a követési távolság meghatározására. Az elmélet szerint ha időben legalább ekkora követési távolságot tart a sofőr, akkor marad ideje reagálni az előtte történő eseményekre. Ez természetesen csak egy hozzávetőleges érték, hiszen a forgalomban folyamatosan változhat, hogy ami korábban még biztonságos távolságnak számított, az már nem az.  Kétszer gyorsabb tempónál négyszer nagyobb a fékút A követési távolságot az útviszonyoknak és a többi körülménynek megfelelően kell tartani. A gyakori ráfutásos balesetek abból adódnak, hogy az autós nem tart kellő követési távolságot, és amikor az előtte haladó hirtelen fékez, akkor nem tud megállni, és belerohan. Ilyen esetekben a hátul haladót terheli a felelősség, kivéve, ha a előtte haladó büntetőfékezéséről volt szó.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!