Dr. Anisits Ferenc és a V8-as dízelmotor, 1999Elmondása szerint annak idején egy fejvadász kereste meg, anélkül, hogy tudná, melyik cég érdeklődik iránta. Anisits nem véletlenül került a hatékony és sportos dízelt fejleszteni tervező bajor konszern látóterébe: a Magyarországról 1964-ben távozó szakember akkor már számos nyugat-európai nagyvállalatnál dolgozott különböző járművek, mezőgazdasági gépek, hajók, teherautók, autóbuszok és személyautók dízelmotorjainak fejlesztésén és gyakorlati tapasztalatait cikkekben, tanulmányokban is megfogalmazta, miközben kitünő minősítéssel doktorált le a braunschweigi műszaki egyetemen.A csapatával fejlesztett első BMW dízelmotort 1983-ban mutatták be: a 115 LE teljesítményű, turbófeltöltésű és örvénykamrás rendszerű, soros hathengeres erőforrás a BMW 524td modellt hajtotta. Két évre rá készen volt a BMW dízelmotorok első atmoszférikus kivitelű változata a BMW 324d modellben, 86 LE teljesítménnyel. Vezetésével 1987-ben elkészült a digitális dízelelektronika, az első dízelmotorok számára kifejlesztett elektronikus motorszabályzás, amely a BMW 524td és a BMW 324td modellekben jelent meg.1991-ben jött a soros hathengeres dízelmotorok második generációja, 1994-ben pedig a BMW első négyhengeres dízelmotorja: a soros hathengeres erőforrásból származtatott, 1,7 literes konstrukció a BMW 318tds modellben 90 lóerőt teljesített. Két évvel később már a felsőkategóriájú 7-es BMW-t is kínálták dízelmotorral, 1998-ban pedig bemutatták a négy- és hathengeres dízelmotorok új generációját: hengerenként négyszelepes technika, elektronikus szabályzású, változó geometriájú turbó,136 LE teljesítményű négyhengeres konstrukció, első ízben közvetlen befecskendezéssel és magasnyomású szivattyúval. Az új hathengeres motor pedig, első alkalommal common-rail közvetlen befecskendezéssel, 184 LE teljesítményével a világ legerősebb személyautó-dízelmotorja volt akkoriban... Nem sokkal maradt el ettől teljesítményben az egyévvel később bemutatott, első biturbó feltöltésű és majd’ négy literes, V8-as BMW dízel, amely a 740d-ben kapott helyett.A Dr. Anisits által vezetett dízelfejlesztő részleg 2002-ben elnyerte az „Év legjobb BMW csapata“ kitüntetést a cég fő tulajdonosai által alapított Quandt Alapítványtól. Dr. Anisits Ferencet Steyr városa kitüntette a helyi ipar fejlesztésében végzett eredményeiért, Szolnok pedig díszpolgárává avatta.Anisits ugyanakkor az eddigi legnagyobb szakmai kitüntetésének az Ernst Blickle díjat tartja, amit 1995-ben kapott meg, eddig egyedüli magyarként. A szakmában a legrangosabb innovációs díjnak tekintett elismerés értékelése eképpen szólt: "Kiemelkedö úttörő érdemeinek méltatásaként az elektronikus szabályozás a dízel személyautóknál történt világszerte első sorozatgyártásának bevezetéséért". A kétévente odaítélt díj a kimelkedő tudományos munkáért jár és 100.000 eurós pénzjutalmával az egyik legmagasabb összeget adó egyéni kitüntetés. A díj rangját mutatja, hogy azt a BMW csoport részéről eddig még egy valaki nyerte meg 2003-ban: Joachim Milberg professzor, aki 1993 és 1999 között a BMW igazgatótanácsának tagja, majd 2002-ig elnöke volt, azóta pedig, a mai napig, ő a cég felügyelőbizottságának elnöke.A nyugdíjas Dr. Anisits jelenleg Ausztriában, Bad Hall-ban él.Anekdoták, mondások Dr. Anisits Ferenctől- Anisits Ferenctől egyszer azt kérdezte egy újságíró, nem volt-e hátrányos pályafutására a magyar származás, amire így válaszolt: „Nem! Nem az számít, hogy honnan jövünk, mert az irány, amit választunk, határozza meg, hová fogunk érkezni.“- „A tanulás olyan mint az ár elleni úszás. Amint abbahagyjuk, visszasododor az áramlás.“- „ Az élet olyan, mint a kerékpározás. Aki abbahagyja a pedálozást, lezuhan a kerékpárról.“- „Az irigység az elismerés legőszintébb formája.“- „Ha az elöttem haladó nyomában járok, sohasem tudom megelőzni.“- „Aki egy helyben topog, annak nem nő fű a lába alatt.“Pár kérdés Dr. Anisits FerenchezMit tartott a legnagyobb kihívásnak, amikor elkezdett dolgozni a BMW-nél?- Azt, hogy mint a személyautók terén tapasztalatlan, gyakorlatilag az utcáról toborzott vezetőként a többnyire osztrák munkatársakból olyan csúcsteljesítményre képes csapatot formáljak, amely a BMW vásárlók igényeinek megfelelö dízelmotorokat fejleszt.Mikor ébredt rá Ön és csapata, hogy az Önök által fejlesztett motorok forradalmi változást jelentenek majd?- Már a második dízelmotor generáció tervezésének elkezdése elötti nagy belső viták után, amikor a felsővezetést meggyőzve, sikerült a véleményemnek érvényt szerezni. A döntés az volt, hogy nem fogjuk a konkurencia dízelprogramját utánozni és szívómotorokat különbözö hengerszámban kifejleszteni, hanem a „sportos dízelt“ feltöltött formában fogjuk megvalósítani. A döntés későbbi eredményét és a forradalmi változást a szakmai folyóiratok címlapján olvashattuk. A legemlékezetesebb az Auto Bild 1991. decemberi számának dízel és benzines BMW-ket összehasonlító tesztje volt, a következő címmel: „99% BMW, 1% dízel”. Ez volt az áttörés. Ezt az újságot megőriztem.Mik a legkedvesebb emlékei a BMW-s időkből?- A harmadik dízel generációt Felső-Ausztriában mutattam be a szenior menedzsmentnek, az egyes részlegek vezetőinek. Összehasonlításként minden jelentös konkurencia autóját felvonultattam, ezeket két napig teszteltük. Az összefoglaló értékelést a fejlesztési vezető foglalta össze: „Ezzel a programmal a BMW óriási versenyelőnyre tesz szert. Anisits úr küzdelme a dízelmotor házon belüli ellenzőivel szemben ezennel véglegesen, a dízel javára, eldőlt.“ Ezek után a cég saját repülögépével Münchenbe repültünk, igen jó hangulatban. Ott, a „Négyhenger” falai között már más döntésért küzdöttünk együtt, méghozzá a dizelmotoros versenyautó sikeres startjáért a nürburgringi 24 órás versenyen. Nemcsak a vitában, de a versenyen is nyertünk. Rózsaszínű felhőkön repültem azidőtájban. Feleségem sejtelmesen megkérdezte: „Szerelmes vagy?“ Nem, válaszoltam, de hasonló érzésem van, mint az elsö szerelemnél.Szintén kedves emlék, hogy Eberhard von Kuenheim, a BMW akkori igazgatótanácsi elnöke és Burkard Bovensiepen, a BMW Alpina tulajdonosa, valamint újságírók társaságában a Genfi Autószalonon beszélgettünk. Valaki feltette Kuenheimnek a kérdést: „Miért éppen Dr. Anisits lett a BMW dízelfejlesztésének vezetöje?” Kuenheim az ö megszokott, csendes, precíz stílusában válaszolt: „Dr. Anisitst egyszerűen kitaláltuk.” Ez a rövid válasz két információt tartalmazott: Olyan valakit keresett, aki szakember, csapatépítő, menedzser, ugyanakkor küzdőképes a belső dízelellenzőkkel szemben. Természetesen teljesült ez a terve is, Anisits küldetése az ő által előre programozott sikerrel járt...

Dízelmotor BMW-ben? A nyolcvanas évek elején aligha volt elképzelhető kombináció a márka legtöbb rajongója számára. Akkoriban ugyanis a dízelmotorok még igencsak hangos és sportosnak egyáltalán nem nevezhető erőforrások voltak, amelyek mellett csakis viszonylag magas hatásfokuk, illetve ebből adódó takarékos üzemük szólt. Az olajválság hatására azonban már 1975-ben felmerült a BMW háza táján is a dízeltechnika gondolata, amelyből három év múltán született sorozatgyártásra érett konstrukció. Annyi mindenesetre már a kezdetektől egyértelműnek számított, hogy egy BMW dízelnek egészen különleges tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A kihívás így abban állt, hogyan sikerül a dízelek jellemző gazdaságosságát és hosszú élettartamát érzékeny gázadási reakciókkal és kulturált járással ötvözni. A BMW tervezői ennek szellemében már a kezdetekkor a soros, hathengeres felépítés, illetve az örvénykamrás hengerfej és a turbófeltöltés mellett döntöttek. Az új erőforrásnak a BMW 5-ös sorozat limuzinjában kellett bemutatkoznia. A nagy eseményre 1983 tavaszán került sor, amikor a sajtó a Frankfurti Autószalonról (IAA) hírül adta: a márka első dízelmodelljeként bemutatkozott a BMW 524td, amely kategóriája világszerte legerősebb tagjaként a vezetés élményének egészen újszerű és különösen gazdaságos formájának előfutáraként jelent meg.Pontosan kilencven esztendővel azelőtt indította be egy Rudolf Diesel nevű mérnök „ideális hőerőgépe” első prototípusát. Működési elve, nevezetesen a levegőt az égéstérben magas nyomás segítségével oly mértékig felhevíteni, hogy a befecskendezett üzemanyag magától begyulladjon, eleinte csupán elméletben hangzott meggyőzően. Gyakorlati megvalósítása komoly ráfordításokat és rengeteg munkát igényelt, ám Rudolf Diesel egyiket sem sajnálta találmányától. S megérte: forradalmian újszerű hajtásrendszere végül sikerrel fejlődött sorozatgyártásra alkalmassá, majd 1898-ban már az első dízelmotor-gyár is megkezdhette működését. Az új aggregát hajókban, mozdonyokban és teherautókban indult világszerte hódító útjára.Indulás Steyrben: az új motor új gyárban készülA BMW modellekben való alkalmazásig mindenesetre hosszú út vezetett. A dízelmotor melletti első döntést követően a német gyártó először az osztrák Steyr-Daimler-Puch AG-vel alapított közös vállalatot dízel erőforrások fejlesztésére, gyártására és értékesítésére. Ennek eredményeképpen a felső-ausztriai Steyr városában 1979-ben közös motorgyár nyitotta meg kapuit. Az együttműködés már három év után véget ért, s a BMW végül megvásárolta partnere üzletrészét, Steyrben 1983-tól közös gyártósoron készültek a BMW 5-ös sorozat benzines és dízelmotorjai.A BMW 524td erőforrását egy soros, hathengeres benzines konstrukció műszaki alapjain fejlesztették ki. A hasonlóságok így az alapfelépítésre, az olajellátás rendszerére és a fogasszíj-hajtású egyetlen vezérműtengely működtette felülfekvő szelepvezérlésre terjedtek ki. Annak érdekében azonban, hogy megfeleljenek a dízel égésfolyamatból adódó különleges követelményeknek, s természetesen az első ilyen BMW-motor számára megfogalmazott célkitűzéseknek, minden további technikát újra kellett tervezni.Ennek során elsősorban a tekintélyes hőterhelés, illetve a 22,0:1 sűrítési arányból adódó, magas égési csúcsnyomás állt a középpontban. A szürkeöntvény forgattyúházat hosszirányú átáramoltatással, a hengerek közötti vízterekkel hűtötték a tervezők, tetején pedig olyan fedőlapot alkalmaztak, amely fel tudta venni a hengerfej-csavarokban ébredő jelentős erőket. A különösen nagy szilárdságú acélból kovácsolt főtengely geometriája hosszabb löketet biztosított. A dugattyúkat, hajtókarokat és főtengely-csapágyakat konstrukciójuk és anyagválasztásuk tekintetében szintén a magas terhelés alatt is maximális megbízhatóság és tartósság jegyében dolgozták át. A kenőolaj-ellátás feladatát nagyteljesítményű fogaskerekes szivattyú vette át.A könnyűfém hengerfej a benzinmotorokból átvett keresztirányú áramlású konstrukcióját a szelepátmérők növelésével elért teljesítményfokozás és a nagyobb áramlási keresztmetszetekkel dolgozták át. A BMW saját fejlesztésével korszerűsített örvénykamrás égésfolyamat nagyban hozzájárult a megemelt teljesítményszint mellett is kedvező üzemanyag-fogyasztás, illetve zajszint eléréséhez. A BMW 524td erőforrását emellett gyorsindítási rendszerrel is felszerelték, amely jelentősen lerövidítette a dízeleket akkoriban jellemző hosszas előizzítást.Közvetlen vonóerő és magas literteljesítményMivel a fejlesztési célkitűzések között a kedvező üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek mellett a márkára jellemző sportosság és rendkívül kulturált járás is szerepelt, a motortervezők már a kezdetekkor a turbófeltöltés mellett döntöttek. A hatásfok növelésére az impulzusfeltöltés a hathengeres motoroknál optimálisan adott lehetőségeit is kihasználták. Ennek során három-három henger kipufogógázait külön-külön vezették a feltöltő turbinakerekére, különösen dinamikus reakciókat biztosítva a feltöltő-rendszer számára. A BMW első dízelmotorjában dolgozó turbófeltöltő már 1.500-as percenkénti fordulatszámtól szállított, 0,8 bar maximális töltőnyomását 2.200, a motor 210 newtonméteres forgatónyomatéki csúcsát pedig 2.400 percenkénti fordulatnál érte el. E megoldással a magas forgatónyomaték-szintet a kényelmes, kevés sebességváltás jellemezte vezetés szolgálatába állíthatták, már az alacsony üzemanyag-fogyasztású részterhelési tartományokon is magas sebességet érve el.A 2.443 köbcentiméterből produkált 85 kW/115 LE teljesítménnyel, illetve az ebből adódó 34,8 kW/47,3 LE literteljesítménnyel olyan értékek születtek, „amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartottak a dízelek számára” – amint a BMW az 1983-as frankfurti világpremier során is hangsúlyozta. E kvalitásaival a BMW 524td egy csapásra a „világ leggyorsabb sorozatgyártású dízelmodelljévé” lépett elő. Álló helyzetből 12,9 másodperc is elegendőnek bizonyult a 100 kilométer/órás tempóig, de a 180 kilométer/órás végsebesség is több mint figyelemreméltónak számított akkoriban a dízelautók körében. A szaksajtó a feltöltött hathengeres „szívet melengető temperamentumáról” írt és „folyamatosan rendelkezésre álló vonóerejét” méltatta. Az „auto, motor und sport” magazin kiváló akusztikai tulajdonságait is kiemelte: „Üzemmeleg állapotában a dízel immár alig különböztethető meg a benzinestől, oly csendesen és simán dolgozik előttünk a turbós motor.” Még inkább meggyőzőnek bizonyult azonban átlagos üzemanyag-fogyasztása, amely az akkori ECE-szabvány szerint mindössze 7,1 literre adódott 100 kilométerenként.Kiválóan sikerült dízel-premierjével a BMW maradéktalanul megfelelt mindazon magas elvárásoknak, amelyekkel korántsem csupán hazájában szembesült. Már röviddel a steyri termelés beindítását követően az amerikai egyesült államokbeli Ford konszern kötött megállapodást a BMW-vel dízelmotorok szállításáról. Úgy tűnt, az Amerikai Egyesült Államokban is elérkezett a takarékosabb és sportosabb erőforrások ideje. A Ford többek között Lincoln Continental csúcsmodelljét is felszerelte a „good old Germany” sportos dízelével, ám az Amerikai Egyesült Államok piaca továbbra is a benzineseket részesítette előnyben. Egészen másként alakult azonban a fejlődés Európában: 1973 és 1982 között Nyugat-Németország útjain négyről 15 százalékra, míg Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban még ennél is nagyobb mértékben nőtt a dízelmodellek aránya. A BMW pedig immár azon gyártók közé tartozott, akik intenzíven gyorsították a dízel-boom folyamatát. Már 1986-ra közel minden harmadik Németországban forgalomba helyezett 5-ös BMW-t turbódízel erőforrás hajtott, a BMW 524td mindössze négy év alatt a modellsorozat legkedveltebb tagjává lépett elő.Atmoszférikus motorváltozat – a BMW 3-as számára isA BMW 524td a BMW és a dízelmotorok számára egyaránt kétségkívül mérföldkőnek számított. A rendkívül pozitív visszajelzések alapján egyértelművé vált, hogy a dízelmotor hosszú távon is fontos szerepet tölthet be a BMW termékpalettáján, s jelentősége a jövőben tovább nő majd. A Steyrben működő, új termelési helyszínén a BMW így nem csupán e motorok gyártására, hanem további fejlesztésére is berendezkedett. A fejlesztési központ vezetője a magyar Dr. Anisits Ferenc volt. Vezetésével a modellpaletta bővítésére 1985-ben a BMW 3-as sorozat első dízel tagja is bemutatkozott. A BMW 324d számára a soros hathengeres aggregát atmoszférikus változatát készítették el a motorfejlesztők, amely 86 LE teljesítményt és 152 newtonméter maximális forgatónyomatékot kínált. A teljesen burkolt erőforrás a márkára jellemző csendes és kulturált járásával, valamint igen kedvező üzemanyag-fogyasztásával tűnt ki. E technikával a 3-as Limousine álló helyzetből 16,1 másodperc alatt gyorsított fel a 100 kilométer/órás tempóra, az ECE-szabvány szerinti hármas átlagfogyasztás pedig 6,9 literre adódott 100 kilométerenként.E következetesen a takarékosság szempontjai szerint kifejlesztett erőforrás rövidesen a BMW 5-ös sorozatban is megjelent. A BMW 524d az 1986-os Genfi Autószalonon mutatkozott be, majd elsősorban Franciaországban és Olaszországban aratott nagy sikert. Ezzel párhuzamosan, 1987-ben a turbófeltöltésű dízel is megérkezett a BMW 3-as palettájára. A BMW 524td és BMW 524d, illetve a BMW 324td és BMW 324d formájában így olyan dízel-kvartett állt a vásárlók rendelkezésére, amely különösen gazdaságos formában kínálta számukra a vezetés élvezetes élményét.Digitális dízel-elektronika (DDE) és katalizátorA BMW rövidesen már a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásának csökkentése területén is vezető szerepet töltött be. BMW 524td és BMW 324td modelljeit már 1989-től dízel-katalizátorral szerelte fel, digitális dízel-elektronikája (DDE) segítségével teremtve meg a kipufogógázok hatékony katalizátoros utánkezelésének műszaki feltételeit. A világ első, dízelmotorok számára kifejlesztett elektronikus szabályzása a befecskendezés és az égésfolyamat felügyelete, illetve irányítása feladatait látta el, lehetőséget kínálva ezzel a kipufogógázok katalitikus tisztításához szükséges hőmérsékletszabályzásra is.A DDE 1987-ben, a BMW 5-ös sorozat aktuális modellváltására jelent meg a BMW 524td, illetve ezzel párhuzamosan a BMW 324td modellekben. Első ízben állt ezzel rendelkezésre immár a dízelmotorok számára is olyan rendszer, amely a befecskendezéses benzinmotorok számítógép-szabályzású motormenedzsmentjének felelt meg, s amelynek alapvető működési elve mind a mai napig használatos. A mechanikus rendszerekkel összevetve jóval pontosabb motorszabályzás a hajtásrendszer üzemanyag-fogyasztására és a károsanyag-kibocsátására, valamint teljesítmény-karakterisztikájára és akusztikai tulajdonságaira is igen kedvező hatást gyakorolt.A DDE szabályzóegysége a gázpedálállás, a sebesség, a motorfordulatszám, emellett a fékrendszer, a tengelykapcsoló és a légkondicionáló berendezés működése, valamint a levegő, a hűtőfolyadék és az üzemanyag hőmérséklete, illetve a befecskendező-szivattyú  adagolóelemének állása és a töltőnyomás érzékelőinek és kontaktkapcsolóinak adatait dolgozta fel. Két nagyteljesítményű mikroprocesszora vetette össze a regisztrált információkat a meghatározott ideális elméleti értékekkel, majd számította ki a másodperc tört része alatt az optimális üzemhez szükséges változtatásokat és állítási mértékeket. Az egyes hengerek befecskendezésének kezdete és mennyisége, illetve a töltőnyomás és a kipufogógáz-visszavezetés így mindenkor egymással pontos összhangban alakulhatott. A lehető legalacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás melletti optimális teljesítményszint így éppoly pontosan és megbízhatóan szabályozhatóvá vált, mint a motorindítás hőmérsékletfüggő befecskendezési mennyisége. A DDE hatékonyan előzte meg a motor túlhevülését is, emellett alacsony fordulatszámú, mégis egyenletes alapjáratot is biztosított. A jövőbe mutató technikához hibadiagnosztikai rendszer, valamint a károsanyag-kibocsátást minimalizáló hidegindítási szabályzás is tartozott. 1989-ben a BMW 324d atmoszférikus motorja is megkapta a digitális dízel-elektronika rendszerét.1991: új dízel-generáció, új csúcsértékekNyolc évvel dízelkorszaka kezdetét követően a BMW az 1991-es Frankfurti Autószalon alkalmával bemutatta e motorfajta második generációját. Az új hathengeres erőforrás számos részletében továbbfejlesztett konstrukcióként jelent meg. Az új aggregát szintén az örvénykamrás elv szerint működött, a szelepvezérlés feladatát azonban már lánchajtású vezérműtengely és hidraulikus szelephézag-kiegyenlítéssel működő szelepemelők látták el. Az égéstereket a dugattyútetők V-alakú mélyedései egészítették ki. A befecskendező- és a hűtőfolyadék-szivattyú, illetve az olajteknő szintén új tervezés volt. A továbbfejlesztett DDE-rendszer és az oxidációs katalizátor a két teljesítménylépcsőben, s egyaránt turbófeltöltéssel kínált erőforrás alapkiviteléhez tartozott. Az összlökettérfogat 2.498 köbcentiméterre nőtt, s ennek megfelelően változtak a típusjelölések is. A BMW 325td orrában a 85 kW/115 LE teljesítményű alapváltozat dolgozott, míg a BMW 525tds számára bemutatkozott a 143 lóerős (105 kW) változat, amely e hengerűrtartalom-kategóriában a világ legerősebb dízeljeként érkezett a piacra.A fejlesztésekből elsősorban az új erőforrás forgatónyomatéki karakterisztikája és akusztikai tulajdonságai profitáltak, de üzemanyag-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása is még kedvezőbben alakult. Az erősebb változat töltőlevegő-hűtője hatékonyan mérsékelte a hőterhelést, de az üzemanyag-fogyasztást és a kipufogógázok nitrogénoxid-tartalmát is csökkentette. Az új dízel BMW 3-as átlagos fogyasztása csupán 7,0 litert tett ki 100 kilométerenként, de a BMW 5-ös is beérte 7,2 literrel. Emellett minden európai kipufogógáz-előírást sikerült jelentősen túlteljesíteni, miközben a BMW dízelmodelljei a vezetés élvezete terén is mércéül szolgáltak. Mi sem igazolja jobban az erőforrások sportos karakterét, mint a BMW 325td 222, illetve a BMW 525tds 260 newtonméter maximális forgatónyomatéka, valamint a 12,0 (BMW 325td) és 11,0 másodperc (BMW 525tds) alatti 0-100 kilométer/órás gyorsulás. „A tovább erősödött dízelmotor már igen alacsony fordulatszámokon is meglepően erősnek bizonyul” – írta az „auto, motor und sport” a BMW 525tds korabeli tesztjében. Motorja mindemellett a hőmérséklet függvényében működő hűtőlevegő-nyílásokkal ellátott teljes burkolatot is kapott, ami az akusztikai és aerodinamikai tulajdonságok, valamint a hőháztartás szempontjából egyaránt iránymutató fejlesztésnek számított.Új motorjaival a BMW sikerrel lovagolta meg, illetve erősítette tovább a dízel-boom folyamatát. Európában már minden hatodik újonnan forgalomba helyezett személyautóban dízelmotor dolgozott, míg Franciaországban már fele-fele arányban osztozott a benzinesekkel. A BMW motorfejlesztői a rendelkezésükre álló széles körű know-how-t a termékpaletta folyamatos bővítésére használták fel. 1994-ben a soros hathengeres motorból származtatott négyhengeres dízel erőforrás mutatkozott be. Az 1,7 literes, 66 kW/90 LE teljesítményű aggregát a BMW 318tds modellt hajtotta, s új fejlesztésű olaj-víz hőcserélője segítette különösen kedvező akusztikai tulajdonságokhoz és károsanyag-kibocsátási értékekhez. A BMW 318tds átlagfogyasztása mindössze 5,9 literre adódott 100 kilométerenként.1998: megjelenik a common-rail befecskendezésAz 1998-as esztendő több mérföldkövet is hozott a BMW dízelmotorok fejlesztésében. Egy-egy új hat- illetve négyhengeres motor jelent meg a palettán, s ekkorra már az új V8-as dízel is a szériaérettség küszöbén állt, amely végül 1999-ben érkezett a piacra.A 2,0 literes négy-, illetve a 3,0 literes hathengeres konstrukciót egyaránt ugyanazon egységes tervezési elv segítette vonóereje, akusztikai tulajdonságai és gazdaságossága terén kiemelkedő kvalitásokhoz a vetélytársai körében. A forgattyúházak szilárdságát a külső falaikba öntött üreges alakzatokkal növelték tovább, a hatékony töltetcseréről pedig új, hengerenként négyszelepes, újszerű szívócsatorna-vezetéssel kialakított és görgős szelepemelőkkel szerelt hengerfejek gondoskodtak. Az elektronikus szabályzású, változó belépő-geometriájú turbófeltöltők szintén új lehetőségeket nyitottak meg, az érzékeny gázadási reakciókat a felső fordulatszám-tartományok magas teljesítményszintjével kombinálva. A kulturált járásról kettőstömegű lendkerék és speciális rezgéscsillapítók gondoskodtak, a soros hathengeres motor pedig elektronikus szabályzású hidro-ágyazásokon nyugodott.Az előzetes befecskendezés alkalmazásával a mindenekelőtt hideg motorra jellemző dízelzajt sikerült minimálisra mérsékelni. Mindkét motorváltozat immár közvetlen befecskendezéssel működött. A négyhengeres erőforrásban magasnyomású forgóelosztós adagoló gondoskodott az üzemanyag-ellátásról, míg a soros hathengeres új generációjában első ízben jelent meg a common-rail közvetlen befecskendezés. A közös nyomócsőnek (common rail) köszönhetően e nagyobb motorban is az üzemanyag extrém pontos adagolását sikerült megvalósítani.A BMW 320d négyhengeres motorja 100 kilowattot (136 LE) teljesített, 280 newtonméter maximális forgatónyomatéka pedig már az 1.750-es percenkénti fordulatszámtól a vezető rendelkezésére állt. Különleges képességeiről még sorozatgyártásának beindítása előtt történelmi versenysport-sikerrel tett tanúbizonyságot. 1998 júniusában Hans-Joachim Stuck, Christian Menzel, Marc Duez és Andreas Bovensiepen egy BMW 320d volánja mögött diadalmaskodott a Nürburgring 24 órás futamán. Ez volt az első győzelem, amelyet dízelmotoros versenyautó aratott hosszú távú versenyen. A sorozatgyártású BMW 320d szintén erősnek, gazdaságosnak és megbízhatónak bizonyult, s az álló helyzetből 100 kilométer/órás tempóig tartó 9,9 másodperces gyorsulását 100 kilométerenként 5,7 literes átlagfogyasztással kombinálta.Az új soros hathengeres aggregát 135 kW/184 LE teljesítményével és 390 newtonméter maximális forgatónyomatékával a világ legerősebb személygépkocsi-dízelmotorjának számított. Az új BMW 530d e technikával álló helyzetből 8,0 másodperc alatt gyorsított fel 100 kilométer/órára, átlagos üzemanyag-fogyasztása pedig 7,2 litert tett ki 100 kilométerenként.A BMW 530d 1998 tavaszán Limousine és Touring változatban egyaránt megjelent a kínálatban, s ekkor tartotta premierjét a BMW 730d is. A BMW már két évvel korábban is egyengette a dízelmotor luxuskategóriába vezető útját. A BMW 725tds a BMW 7-es sorozatának első dízel tagjaként mutatkozott be, utódja pedig még meggyőzőbb formában képviselte immár e szegmensben is a kiemelkedő vonóerő és gazdaságosság színvonalas ötvözetét. A BMW 730d orrában dolgozó új soros hathengeres erőforrás 410 newtonméterre növelt maximális forgatónyomatékához 9,2 másodperc alatti 0-100 km/h gyorsulási érték, illetve 100 kilométerenként 8,7 literes átlagfogyasztás párosult. Ezzel azonban még korántsem merültek ki a dízeltechnikában rejlő lehetőségek. 1999 tavaszán mutatkozott be a BMW első V8-as dízelmotorja. A BMW 740d számára kifejlesztett hajtómű 3,9 liter összlökettérfogatából 175 kW/238 LE teljesítményt és 500 newtonméter maximális forgatónyomatékot produkált, s utóbbi már 1.800-as percenkénti fordulatszámnál megjelent főtengelyén.Az új csúcs-dízel legfontosabb jellemzői között szerepelt 90 fok hengerszögű, különösen szilárd, vermikuláris szürkeöntvény (GGV) forgattyúháza, töltőlevegő-hűtővel és elektromos állítású turbinalapátozással kiegészített biturbo-feltöltése, hengerenként négyszelepes technikája, szívócsatornái újszerű kialakítása, valamint centrális injektorokkal szerelt common-rail befecskendező-rendszere. További különlegességnek számítottak főtengelycsapágyai töréses eljárással készült tartói. Ennek során az egy darabból öntött forgattyúházról hidraulikus megoldással, utólag törték le a csapágyfedeleket, a későbbi összeszereléskor így a törési felületek különösen pontos alakzárást eredményezve az oldalirányú erőkkel szemben is magas fokú szilárdságot biztosítottak. Az innovatív műszaki megoldások e sokaságával a luxuskategória kulturált járással szemben támasztott követelményeinek is maradéktalanul sikerült megfelelni. Az új motor ereje azonban még e szegmensben is újdonságnak számított. A BMW 740d álló helyzetből mindössze 8,4 másodperc alatt gyorsított fel 100 kilométer/órás tempóra, végsebessége pedig a 242 kilométer/órát is elérte. Felettébb visszafogottnak bizonyult ezzel szemben az EU-szabvány szerint mért 100 kilométerenkénti csupán 9,8 literes átlagfogyasztása, a példás károsanyag-kibocsátási értékekről pedig hengersoronként egy-egy elő- illetve főkatalizátora gondoskodott.Az elkövetkező évek során folyamatosan fejlődtek az immár három modellsorozatban, majd 2001-től az új Sports Activity Vehicle, a BMW X5 palettáján is megjelenő dízelmotorok. A program a soros hathengeres egy újabb, 2,5 literes 120 kW/163 LE teljesítményű és 350 Nm newtonméter maximális forgatónyomatékú változatával bővült, miközben a 3,0 literes verzió 142 kilowattra (193 LE) illetve 410 newtonméterre izmosodott. A négyhengeres dízelmotorok portfóliója 2001 nyarán újult meg. Belépőmotorként a 2,0 literes konstrukció 85 kW/115 LE teljesítményű változata szolgált, amely a BMW 318d modellben jelent meg. A BMW 320d széles körűen átdolgozott négyhengerese 110 kW/150 LE teljesítményt és 330 newtonméter maximális forgatónyomatékot produkált. Ezt a motort 1.995 köbcentiméterre bővített hengerűrtartalom, még szilárdabb, egyben még könnyebb forgattyúház, két kiegyenlítő tengely, a DDE motorszabályzás időközben már ötödik generációja, új gyorsizzító rendszer, új kialakítású szívócsatornák, s a világ első nagysorozatú modelljeként a common-rail befecskendezés már második nemzedéke jellemezte. Az 1.600 barra emelt befecskendezési nyomás és az új mennyiségi szabályzás eredményeképpen a teljesítményszint és az akusztikai tulajdonságok is jelentősen fejlődtek. Az üzemanyagot a rendszer munkaütemenként akár öt önálló adagban juttathatta az égéstérbe, a rendkívül pontos adagolás pedig feleslegessé tette a gázolaj hűtését és tovább emelte a hatásfokot. Az új BMW 320d 8,9 másodperc alatt teljesítette a 0-100 km/h sprintet, az EU-szabvány szerinti átlagfogyasztása pedig 5,5 literre adódott 100 kilométerenként.Mindössze egy évvel később a hat- és nyolchengeres motorokon is megjelent a common-rail közvetlen befecskendezés második generációja. A soros hathengeres erőforrás emellett 2.998 köbcentiméterre növelt hengerűrtartalommal és számos továbbfejlesztett részletmegoldással érkezett a piacra, 160 kW/218 LE teljesítménnyel és 500 newtonméter maximális forgatónyomatékkal. A BMW 740d V8-as motorja ekkor már 190 kilowattot (258 LE) teljesített, 600 newtonméter maximális forgatónyomaték mellett.2004: bemutatkozik a többfokozatú feltöltésA dízelmotoros gépkocsik vonzó tulajdonságai az új évezredben is folyamatosan bővültek, népszerűségük folyamatosan nőtt. A hosszú ideje tartó dízel-boom azonban még mindig szinte kizárólag Európára korlátozódott. 2002-ben a Németországban újonnan forgalomba helyezett dízelmodellek aránya elérte a 38 százalékot, európai viszonylatban pedig még jóval magasabbra is adódott. A BMW pedig abszolút részese volt e trendnek, 2002-ben ugyanis első ízben haladta meg a 40 százalékot a márka Európában kiszállított dízelmodelljeinek részesedése. Kétség sem férhetett hozzá, hogy a BMW 524td két évtizeddel korábbi megjelenése óta a dízelmotorok imázsa óriási változáson ment keresztül. Mindez a BMW modellprogramján is jól látszott.2003-ban a vállalat története során első ízben mutatkozott be dízelmotoros kupé. A BMW 330cd hatfokozatú manuális sebességváltón keresztül közvetítette az időközben 150 kilowattra (204 LE) erősödött soros hathengeres motorja teljesítményét a hátsó kerekei felé. E korszerű aggregát 410 newtonméter forgatónyomatékával a BMW 330cd kupé 7,2 másodperc alatt gyorsított fel álló helyzetből 100 kilométer/órára. Sportosan elegáns formavilága, hatalmas vonóereje és példamutató gazdaságossága a vezetés a márkára jellemző élményének egészen újszerű interpretációjában találkozott.Egy évre rá a BMW ismét továbblépett, s immár a kabrióban is megjelent a dízelmotor. A BMW 320d Cabrio modellben a négyhengeres dízelmotor töltötte be az előhírnök szerepét, a soros hathengeres a következő évben követte. Az új BMW 1-es sorozat, amellyel a márka nagy sikerrel lépett be az alsó-középkategóriába, 2004-ben BMW 118d (90 kW/122 LE) és BMW 120d (120 kW/163 LE) változataiban mindjárt bemutatkozásakor két négyhengeres dízelmotorral érkezett a piacra.A BMW 5-ös sorozatban 2004-ben nem csupán a kínálat, hanem a dízelmotorral elérhető teljesítmény is új szintre emelkedett. A BMW 520d négyhengeres változatához, valamint a BMW 525d és BMW 530d modellekhez immár a BMW 535d társult, amelynek soros hathengeres motorja egészen újszerű feltöltő-rendszerrel működött. A BMW a világ első személyautó-gyártójaként alkalmazott többfokozatú feltöltést sorozatgyártású modellben, Variable Twin Turbo elnevezéssel. A két, eltérő nagyságú turbófeltöltő fejlett kombinációjával olyan teljesítményértékeket sikerült elérni, amelyek korábban csupán jóval nagyobb hengerűrtartalmú, így lényegesen nehezebb konstrukciókkal lettek volna elérhetők. Az alacsony fordulatszám-tartományokon csak a kisebbik feltöltő aktiválódott, míg a nagyobbik a terhelés növekedtével először elősűrítőként, majd a töltőnyomás primer előállítójaként csatlakozott hozzá. A két feltöltő kifinomult együttműködését turbina-szabályzásból, valamint kompresszor bypass- és wastegate-szelepből felépülő, elektronikus szabályzású rendszer koordinálta. A többfokozatú feltöltés hatása valóban meggyőzőnek bizonyult: 200 kW/272 LE teljesítményével és 560 newtonméter forgatónyomatékával az új 3,0 literes aggregát a világ legerősebb sorozatgyártású személyautókba rendelhető, soros hathengeres dízelmotorjaként vált közismertté. A BMW 535d mindössze 6,5 másodpercet igényelt az álló helyzetből 100 kilométer/óráig tartó sprinthez, s átlagosan 8,0 liter gázolajjal is beérte 100 kilométerenként. A Twin-Turbo dízel 2007 óta a BMW felsőkategóriájú 6-os sorozatában is megjelent.A márkán belüli teljesítmény-rangsor éllovasa azonban továbbra is a BMW 7-es sorozat V8-as dízelmotorja maradt. E pozíciója megőrzéséhez a már BMW 745d jelzéssel futó nyolchengeres modell 2005 tavaszán tiszta alumínium forgattyúházzal készült teljes egészében új fejlesztésű motort kapott, 220 kW/300 LE teljesítménnyel és 700 newtonméter maximális forgatónyomatékkal. A V8-as aggregát hengerűrtartalma 4,4 liter volt, tömege pedig 30 kilogrammal alakult elődjéé alatt.A kipufogógázok tisztítása terén a motor katalizátorait dízel részecskeszűrő segítette. A BMW már 2004 márciusában a BMW 5-ös sorozat, majd röviddel később a BMW 7-es és 3-as sorozat tagjait is felszerelte e kiegészítő kipufogógáz-utánkezelő rendszerével, továbbra is biztosítva e téren betöltött vezető szerepét. A dízel részecskeszűrő 2005 végére a BMW összes dízelmodelljében az alapkivitelhez tartozott.2007: BMW EfficientDynamics technikaA négy- és hathengeres dízelmotorok terén bekövetkezett generációváltás és a BMW EfficientDynamics műszaki megoldásainak megjelenése 2007-től az élvezetes vezetés és csekély üzemanyag-fogyasztás még kedvezőbb együttesét tette lehetővé. A dízelmotorok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a BMW modelljei fokozatosan minden jelentős szegmensben vezető pozíciót foglalhattak el a gazdaságosság területén. Először a négy-, majd a hathengeres dízelmodellekben is megjelentek a BMW gazdaságosságnövelő és károsanyag-kibocsátást csökkentő műszaki megoldásai, például a Fékenergia-visszanyerés (Brake Energy Regeneration), az Automatikus motorleállítás és -indítás rendszere (Auto Start Stop Function), a Sebességváltást segítő kijelző (Gearshift Point Indicator), az igény szerinti szabályzású segédberendezések és az elektromechanikus szervokormány. Ezzel párhuzamosan a motorok hatásfokát is sikerrel emelték a fejlesztők. Az új négy- és hathengeres erőforrások közös jellemzője volt a mérsékelt tömegű alumínium forgattyúház, a turbófeltöltés és a harmadik generációs common-rail befecskendező-rendszer. Mindkét motorcsalád három teljesítménylépcsőt kínált, s legerősebb változatában a négyhengeres is megkapta a többfokozatú feltöltés rendszerét.Az új motorgeneráció tekintélyes gazdaságossági fejlődésének különösen markáns példája a négyhengeres BMW 118d, amely 105 kW/143 LE teljesítményét mindössze 4,5 literes EU-szabvány szerinti átlagfogyasztással kombinálta, s 2008-ben elnyerte a „Világ Zöld Év Autója” („World Green Car of the Year”) tekintélyes nemzetközi díját.Ugyanebben az évben látta a BMW elérkezettnek az időt fejlett dízeltechnikáit az észak-amerikai piacokra is bevezetni. A BMW X5 xDrive35d és a BMW 335d Limousine kettős feltöltésű, 3,0 literes motorral jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, amelyek a fokozott kipufogógáz-tisztítás feladatára a BMW BluePerformance technikával egészültek ki. A kipufogógázok nitrogénoxid-tartalmának mérséklésére időközben Európában is használják a BluePerformance technikát, amely modelltől függően nitrogénoxid-tárolókatalizátorral vagy karbamid-befecskendezéses SCR-katalizátorral működik.2009-ben a BMW a világ első autógyártójaként alkalmazott dízelmodelljein a téves tankolást megelőző megoldást, s azóta az üzemanyag-betöltő nyílás e speciális retesze akadályozza meg hatékonyan a benzines töltőpisztoly behelyezését.2011: BMW TwinPower Turbo és BluePerformanceA BMW Z4 Roadster kivételével a dízelmotorok mára a BMW minden modellsorozatában megjelentek. Az új BMW 1-es sorozat 2011-es bemutatkozásával egy 1,6 literes változattal bővült a négyhengeres dízel erőforrások kínálata. A korszerű turbófeltöltés és a common-rail közvetlen befecskendezés kombinációja BMW TwinPower Turbo néven a kiemelkedő gazdaságosság szinonimájává vált, s a BMW BluePerformance technikával már ma teljesíti az EU6 kipufogógáz-szabvány csupán 2014 őszétől hatályos előírásait. A dízelmotor-kínálat jelenleg a 70 kW/95 LE (1,6 literes, négyhengeres, BMW 114d) és a 280 kW/381 LE (3,0 literes soros hathengeres, BMW M Performance Automobile BMW M550d xDrive Limousine, BMW M550d xDrive Touring, BMW X5 M50d és BMW X6 M50d) közötti teljesítménytartományt öleli fel. Utóbbi erőforrás egy immár 30 esztendős hagyomány folytatója: ismét a BMW terméke kategóriája világszerte legerősebb dízelmotorja. A BMW M550d xDrive Limousine álló helyzetből 4,7 másodperc alatt gyorsít fel 100 kilométer/órás tempóra, az EU-szabvány szerinti átlagfogyasztása pedig 6,2 liter 100 kilométerenként. E modell üzemanyagigénye közel egy literrel alakul alacsonyabban mint az 1983-as BMW 524td fogyasztása – több mint háromszor akkora teljesítmény mellett.Az egykori dízel-úttörő teljesítményszintjét ma a BMW 116d EfficientDynamics Edition képviseli, amelynek 1,6 literes négyhengeres motorja 85 kilowattot (116 LE) produkál. Ám valamiben e modell is a legkiválóbb: az EU-tesztciklus szerinti 100 kilométerenként mindössze 3,8 literes átlagfogyasztásával és kilométerenként 99 gramm széndioxid-kibocsátásával jelenleg a BMW 116d EfficientDynamics Edition büszkélkedhet a BMW teljes modellprogramjában a legjobb üzemanyag-fogyasztási és széndioxid-kibocsátási értékekkel. Magyarországi arányokA dízelmotorral szerelt BMW-k aránya Európa egyes országaiban mára már 90% fölött van, és Magyarországon is egyre kedveltebbek a „d” jelzésű modellek. Míg 2005-ben az átlagos dízel arány 65% volt, 2008-ban már 74, tavaly pedig már a BMW vásárlók 83%-a választotta a dízelmotoros változatot. Az emelkedő trendben az is fontos szerepet játszott, hogy az elmúlt nyolc évben megjelentek olyan, főleg négykerékhajtású modellek, például az X1 és az X6, amelyeket szinte kizárólag (2012-ben 94 és 99%!) dízelhajtással választanak. 

A sokoldalú spóroló művész – ezzel a titulussal illetik az első sorozatban gyártott ultrát, amelynek teljesítménye 81 kW (110 LE), Co2 kibocsájtása pedig 81 gramm/km.Az Audi A3-asba beépített 1,6 TDI ultra már most megrendelhető, az első ügyfelek szeptembertől vehetik át a kocsit, Németországban 25.200 eurós áron. Az autó ötven literes tankkal 1500 kilométert képes megtenni. A százas tempót 10,5 másodperc alatt éri el, végsebessége pedig 200 km/óra.Nem csak az autó neve ultra, hanem a súlya is. A karosszériaépítésnél alkalmazott speciális technológiának köszönhetően a kocsi összsúlya mindössze 1205 kilogramm.

A WTCC pilótái között Yvan Muller neve fogalom: három VB-címe (2008, 2010 és 2011) mellett a sportág összes létező rekordját ő tartja. Ő szerezte a legtöbb pontot a bajnokságok során, övé a legtöbb első rajtkocka és ő nyerte a legtöbb futamot is. A 2013-as szezon tovább erősítheti az elzászi származású versenyző dominanciáját, hiszen jó esélye van arra, hogy a szeptember 7-8-i, Sonomában rendezett versenyen megszerezze negyedik világbajnoki címét.Mullert – kiemelkedő tehetsége mellett természetesen – elsősorban kiegyensúlyozott jó teljesítménye tette ideális választássá a Citroën Racing számára. "A Citroën Racing mindig a legjobb pilótákat kereste, akár a terepraliban, akár a raliban voltunk éppen érdekeltek" – magyarázza Yves Matton, a versenyistálló igazgatója.A WTCC új kihívás a számunkra, és Yvan óriási tapasztalata ebben a sportágban minden bizonnyal segítségünkre lesz. Yvan az idén is azt bizonyítja, hogy a csúcson van, ugyanakkor továbbra is ugyanúgy szomjazza a sikert, mint eddig."Sébastien Loeb csapattársának sem választhattunk volna alkalmasabb versenyzőt. Ugyanarról a vidékről származnak, régóta ismerik és kölcsönösen nagyon tisztelik egymást, és ez tökéletes természetes kohéziót teremt majd a csapatban."  Yvan Muller eddigi pályafutása során már öt márkával dolgozott. Az új kihívás szemmel láthatóan nagyon motiválja. "Nagy megtiszteltetés a számomra, hogy 2014-től a Citroën Racinggel versenyezhetek. Rajongok a raliért, és évek óta nagy érdeklődéssel figyelem a Citroën és Seb sikersorozatát. Fantasztikus dolog, hogy ilyen eredményekkel a háta mögött egy márka egyszer csak belevág egy olyan sportágba, ahol gyakorlatilag mindent elölről kell kezdeni. Nem először történik meg velem, hogy olyan csapattal kezdek dolgozni, amelynek nincs nagy tapasztalata a területen. Ilyenkor nem "csupán"  pilóta vagyok, hanem tapasztalataimmal is segítek a teamnek a siker fokozatos felépítésében, és ez nagyon érdekes munka."  Yvan Muller szerződése két évre szól. A Val de Vienne-i versenypályán már volt alkalma kipróbálni a C-Elysée WTCC-t, mostantól pedig bekapcsolódik a tesztszakaszba, amely egészen a 2014-es évad kezdetéig tart.Yvan Muller: "Egészen új autók jönnek"Mi volt az első benyomása a Citroën Racingről ?- Már az első pillanatban nagyon profi csapatnak tűntek – ez persze nem meglepő, ha ránéz az ember az elmúlt évek eredménylistájára. A pályafutásom során olasz, német, spanyol és angol csapatokkal dolgoztam, franciákkal régen volt dolgom. Egészen más a gondolkodásmód, máshogyan működnek – nem azt mondom, hogy jobban vagy rosszabbul -, nekem pedig most meg kell tanulnom a Citroën Racing munkamódszereit. Érdekes módon azt veszem észre, hogy időnként keresem a megfelelő francia szakkifejezéseket, ezért még magát a nyelvet is gyakorolnom kell. Minden nagyon új, de azért már most eléggé otthon érzem magam a Citroënnél.Lenyűgöző eredményeket mutathat fel a WTCC-ben. Véleménye szerint mi a siker kulcsa ebben a sportágban?- Ó, ez nagyon egyszerű: jól kell teljesíteni és minden futamon a lehető legtöbb pontot kell szerezni. Persze a sportág ennél azért jóval bonyolultabb. A legnagyobb nehézséget a versenyek felépítése jelenti. Minden verseny két futamból áll, a kettő között pedig fordított rajtsorrendet állítanak fel, azaz az első futam nyertese a másodikban a 10. helyről indul. A mezőnyben autózva létfontosságú, hogy el tudjuk kerülni azokat a „csapdákat”, amelyeket a többi versenyző állít nekünk, csak így kerülhetünk az élre. Minden bizonnyal ezért van nagyobb esélye egy tapasztaltabb pilótának a győzelemre.Úgy tűnik, hogy a vezetéstechnika is fontos szerepet játszik a sikerben…- A többi pályaversennyel ellentétben a WTCC-ben elsőkerék-meghajtású autókkal megyünk, ami azzal jár, hogy az első gumik hamarabb elhasználódnak, hiszen egyszerre viselik a kormányzás és a meghajtás összes terhét. Ezért minden pillanatban úgy kell vezetni, hogy közben figyelünk a gumik állapotára. Azt gondolom, hogy a 2014-es szabályozás ebből a szempontból is kedvezőbb lesz.Már kipróbálhatta a Citroën C-Elysée WTCC-t. Mi a véleménye róla?- Az előző generációs autókhoz képest könnyebb, erősebb és aerodinamikai szempontból is hatékonyabb. Nagyobbak a gumiabroncsai és a fékjei is. Összefoglalva tehát ez az új generáció minden tekintetben jobb és gyorsabb lesz, mint az előző. Persze továbbra is vérbeli túraautókról beszélünk, csak a pilótának egy kicsit könnyebb dolga lesz velük. Első élményem a C-Elysée WTCC-vel pozitív volt, úgy érzem, az autó nagyon jó kiindulási alap, és már nagyon várom a fejlesztési munkát.Emlékszik első találkozására Sébastien Loebbel?- Igen. A 90-es évek végén történt, az egyik Andros versenyen, a Vogézekben. Akkor klubtársak voltunk, és a klub elnöke egyszer csak odajött hozzám, hogy bemutasson „egy fiatalembert, aki még sokra fogja vinni”. Azóta figyelem a pályafutását, és csak csodálattal tudok beszélni a teljesítményéről. Gondoljunk bele: kilencszeres világbajnok! Csak elképzelni tudom, hogy igazából mit is jelent ez. Az én eredményeim is nagyon jók, de sehol nincsenek ahhoz képest, amit Seb tett le az asztalra.Ritkán fordul elő, hogy két ilyen kaliberű pilóta azonos csapatban versenyezzen. Hogyan képzeli el az együttműködést?- Biztos vagyok benne, hogy minden jól fog menni. Mind a ketten nagyfiúk vagyunk, akiknek már nem nagyon kell bizonyítani semmit, ráadásul mindketten tudjuk, mit jelent gyári csapattal dolgozni. A márka az első, én mindig is így dolgoztam. Természetesen nagyon szeretek a dobogó legfelső fokán állni, de akkor is a csapat győzelme az első számú cél. A csapattársak közötti szolidaritás a közös siker egyik legfontosabb záloga.Yvan Muller rövid életrajza- 1969. augusztus 16-án született Altkirch-ben, Franciaországban- pályafutásának kezdete : 1979 (gokart)- hivatalos honlap : www.yvanmuller.comLegfontosabb eredményei :- 1986 : gokart Európa-bajnok- 1992 : az F2 (F3000) kategória brit bajnoka- 1995 : francia szupertúraautó bajnokság – bajnoki cím (BMW)- 1995-2006 : megszakítás nélkül tízszer nyerte meg az Andros-kupát- 2003 : brit túraautó bajnokság – bajnoki cím (Vauxhall)- 2008 : túraautó világbajnok (Seat)- 2010 : túraautó világbajnok (Chevrolet)- 2011 : túraautó világbajnok (Chevrolet)