A  légi forgalmi szolgáltatásokat nyújtó Hungarocontrol cég minden évben egy innovációs verseny keretien belül várja, gyűjti az egyetemisták ötleteit a jövő légi irányításához. Az idei évben két vezértémát hirdettek meg. Az egyik az útjel, vagyis a drónok forgalommenedzsmentje és az ezt támogató applikáció. A másik pedig a légi forgalom irányításában keletkező adatmennyiség felhasználásával keletkező mesterséges intelligencia alkalmazási lehetősége volt – mondta Horváth Krisztina, a Hungarocontrol kutatás-fejlesztés csoportvezetője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Jelenleg nemkívánatos a drón használata a repülőtereken, pedig a drónokban sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek, mint hogy „a szomszéd kertjében nézelődjünk vele”. Számos ipari vagy akár nemzetvédelmi lehetőség is van a drónok felhasználásban, így a repülőtéren is ki lehetne használni ezeket a járműveket, nyilván megfelelő szabályozás mellett – tette hozzá. A versenyen a legjobbak a Szent István Egyetem diákjai voltak, a két témát ötvözték. A pályázatukban a drónok és a mesterséges intelligencia is szerepelt. Egy olyan felhasználási lehetőséget dolgoztak ki, amellyel a repülőtéren a drónok segítségével, illetve a kamerakép mesterséges intelligenciával történő feldolgozásával oda nem illő objektumokat keresnek akár a kifutópályán, akár a gurulóutakon. Ezek az oda nem illő objektumok jelentős károkat okozhatnak – mondta. Ezt jelenleg szenzoros-radaros technológiával ellenőrzik, de ezt egy drónnal is meg lehetne oldani – fűzte hozzá.

A kerékpár kötelező tartozékait sorolva sokan a fejvédő sisakot is megemlítik, pedig Magyarországon nincs arra vonatkozó előírás, hogy a bicikliseknek bukósisakot kell viselniük. Sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem kötelező kerékpározás közben védősisakot hordaniuk. Egyetlen esetben kötelező a bukósisak: ha lakott területen kívül 40 kilométer/óra fölötti sebességgel tekerünk. De valljuk be, az átlagos biciklis valószínűleg sosem fog ilyen gyorsan haladni. Így szól pontosan a KRESZ erre vonatkozó része, amely nem is kimondottan a védőfelszerelésre vonatkozik, hanem a sebességhatárokat sorolja. Legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni: lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít: 50 kilométer/óra; lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel: 40 kilométer/óra. Mivel nem kötelező, sok bringásban felmerül a kérdés: bukósisakban vagy nélküle tekerjek? Magyarországon csak a kerékpárosok nagyjából 10-20 százaléka hord sisakot, ráadásul az életkor emelkedésével csökken ez az arány: a gyerekek jó részére még adnak sisakot az aggódó szülők, aztán ahogy kamaszodnak a fiatalok, lassan úgy tűnik el a fejükről a védőfelszerelés. A gyerekeknél is fontos a kerékpáros fejvédő Ezért nagyon fontos a szülői példamutatás már a legkisebbeknél is, akik bizony néha lázadnak a sisak ellen, mert furcsa, kényelmetlen vagy nem passzol a színe a ruhához. Ha viszont azt látják, hogy anya és apa is bukósisakban biciklizik, természetesnek fogják venni a használatát.  A sisak az menő! A magunk részéről mindenkinek – kicsiknek és nagyoknak egyaránt – azt javasoljuk, hogy viseljen kerékpáros fejvédőt, mert súlyos sérülésektől védheti meg magát vele. Ráadásul nem csak úgy sérülhetünk meg, ha elüt minket egy autó, elég belehajtani egy kátyúba, egy hirtelen rossz mozdulatot tenni vagy nekimenni a járdaszegélynek. Horváth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének vezetője azt mondja, a biciklis balesetek 86 százalékában a kerékpáros beüti a fejét, ha elesik, és a halálos kerékpáros balesetek jó része is fejsérülés miatt következik be. A fejvédő kétféleképpen segít elkerülni a végzetes baleseteket és a súlyos agysérüléseket: egyrészt tompítja a fejre ható ütés erejét, másrészt megakadályozza, hogy a koponya betörjön, felszakadjon.  A Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszéke ezért nemrégiben egy közlekedésbiztonsági akciót indított „A sisak az menő!” címmel, hogy népszerűsítsék a bringás fejvédők használatát. Elindítottak egy Instagram-oldalt is, ahová bárki posztolhat olyan fotót, amelyen kerékpáros sisakot visel, jó példát mutatva ezzel másoknak.  Kötelező sisak = kevesebb bringás? Időről időre fellángol a vita, hogy kötelezővé tegyék-e a biciklis sisak viselését. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint a sisakban közlekedő kerékpárosok vakmerőbbek, mert hamis biztonságérzetet nyújt nekik a fejvédő. Más vizsgálatok arra jutottak, hogy a bukósisakos bringásokat az autósok kisebb oldaltávolsággal kerülik ki, mint azokat, akiken nincs sisak. Társadalmi szinten pedig az a nagy kérdés, hogy a kötelező sisakviselés eltántorítja-e az embereket a biciklizéstől, miközben ez nyilván nem cél, hiszen a kerékpározás biztonságát az is javítja, ha minél több bringás van az utakon. A sisak súlyos sérülésektől óvhat meg, de a biztonságos közlekedéshez önmagában kevés Vannak olyan adatok is, hogy amelyik országban kötelezővé tették a bukósisakot, ott csökkent a kerékpáros száma. Egy másik érdekes megközelítés azt említi, hogy a fejsérülések aránya sokkal nagyobb az autóbalesetek során, mégsem kötelező az autós bukósisak. Sőt, gyalogosan nagyjából ugyanakkor az esélye a fejsérülésnek egy balesetben, mint ha bicikliznénk, mégsem látunk sisakban sétáló embereket az utcán.  Összességében mi úgy gondoljuk, hogy mindenkinek ajánlott a kerékpáros fejvédő használata, hiszen súlyos sérüléseket kerülhetünk el vele. De a sisaktól sem leszünk szuperhősök, minden ellen az sem véd. A biztonságos, balesetmentes közlekedés kulcsa a kerékpáros tudása, tapasztalata és figyelme, valamint a szabályok betartása. Az is fontos, hogy megfelelő kerékpáros infrastruktúra legyen kiépítve, és lehetőleg minél többen biciklizzenek. A sisak egy plusz védelem. Milyen sisakot válasszak? Nincs könnyű helyzetben, aki kerékpáros fejvédőt szeretne vásárolni, hiszen rengeteg márka és modell van a piacon, az árak 6-7 ezer forintnál kezdődnek, de vannak százezer forintinál is drágább sisakok. Az a lényeg, hogy megbízható helyen, bringás szakboltban vagy sportáruházban vásároljunk, és akkor biztosak lehetünk benne, hogy az előírásoknak megfelelő, biztonságos fejvédőt kapunk.  Fontos, hogy jól illeszkedjen a kerékpáros sisak Az olcsóbbak is a szabványnak megfelelő, kellő védelmet nyújtanak, de a gyártók jóval több pénzért hatékonyabb ütéscsillapítást ígérnek. Akármilyen sisakot is választunk, a legfontosabb, hogy jól illeszkedjen a viselője fejére, nem lötyöghet semerre, de közben az is lényeges, hogy kényelmes legyen. Ezért elengedhetetlen, hogy vásárlás előtt felpróbáljuk fejvédőket. Akárcsak a cipőknél, a sisaknál is előfordulhat, hogy az egyik gyártó modellje egyáltalán nem illeszkedik az adott fejformához, míg a másik olyan, mintha viselőjére öntötték volna. A tökéletes illeszkedés után jöhetnek a kényelmi extrák, a jó szellőzés, az izzadságot elvezető szivacsozás, a levehető napellenző, de ezek többnyire az árat is növelik. A sisak sem örök életű Ha már használjuk a sisakunkat, akkor is van néhány alapszabály, amelyeket mindenképpen be kell tartani. A legfontosabb, hogy bármilyen kisebb baleset után, amikor ütés érte a fejvédőt, habozás nélkül le kell cserélni. Akkor is, ha nincs látható sérülés a sisakon, mert az ütéseket elnyelő kemény hab belsejében keletkezhettek repedések, és egy következő becsapódásnál nem fog kellő védelmet nyújtani. Vegyünk úgy, hogy ezek a fejvédők egyszer használatosak. De nem csak baleset során károsodhat a kerékpáros sisak. Idővel az anyaga elöregedik, ami szintén rontja a hatásfokát. Leginkább az UV-sugárzás teszi tönkre, és mivel általában szép időben tekerünk, ezzel nem lehet mit kezdeni. Arra viszont figyeljünk, hogy amikor nem a fejünkön van a sisak, ne hagyjuk a napon, pláne ne az autóban, mert ott még gyorsabban tönkremehet sugárzó napsütés miatt. A gyártók azt tanácsolják, hogy a legnagyobb biztonság érdekében ötévente érdemes lecserélni a fejvédőket.  Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Új tárolókat alakítottak ki a gödöllői (H8-as) HÉV vonalán Sashalom, Mátyásföld alsó, valamint a csömöri (H9-es) HÉV vonala mentén Cinkota alsó, Árpádföld és Szabadságtelep megállóknál. Ezeken túl a gödöllői HÉV Rákosfalva megállójánál a már meglévő B+R tároló burkolatát felújították, és új információs oszlopot helyeztek ki - olvasható a közleményben. Emlékeztettek, hogy a BKK január végén 27 budapesti helyszínen létesített új B+R - "bike and ride", azaz "biciklizz és utazz" - kerékpártárolókat. A fenntartható város évek óta megfogalmazott célja, hogy Budapesten a környezettudatos megoldásokat részesítsék előnyben. Nagyobb távolságokra kiváló megoldás a közösségi közlekedés és a kerékpár kombinációja. Ezt szolgálják a metró és a HÉV-megállóknál létesített (B+R) biciklitárolók is - írta a BKK.

A 493 millió kilométeres út a vörös bolygóig hét hónapon át tart, ezután állhat Mars körüli pályára az űrjármű, hogy nagy jelentőségű adatokat küldjön a bolygó éghajlatáról és légköréről - írja az MTI. A szonda egy teljes marsi évet, vagyis 687 napot marad a pályán, hogy elegendő adatot gyűjthessen. 55 óra alatt éri körbe a bolygót. A program tudományos vezetője, Szarah Al-Amiri a hétfői tájékoztatón elmondta, a Mars-misszióval arra szeretnék ösztönözni a fiatal arab tudósokat, hogy karrierjüket az űrkutatásban tervezzék. Az Amal, vagyis Remény elnevezésű robotszondát a Tanegasima nevű japán szigetről bocsátják fel július 14-én egy japán rakéta segítségével. A szonda háromféle szenzort szállít, amelyek a Mars légköri összetételét kutatják. Egyikük egy nagy felbontású kamera lesz, amely a port és az ózont vizsgálja, a másik egy infravörös spektrométer, amely az alsóbb légkört kutatja, és amelyet az Arizonai Állami Egyetemmel, a projekt három amerikai partnerintézményének egyikével közösen fejlesztettek ki. A harmadik szenzor az oxigén és a hidrogén koncentrációját vizsgáló ultraibolya-spektrométer lesz. Al-Amiri szerint a kutatás egyik fő kérdése, hogy ez a két elem – a víz alkotói – hogyan hagyják el a bolygót. Nem ez lesz az emírségek első űrprojektje: műholdakat küldtek már Föld körüli pályára, egy űrhajósuk pedig járt a Nemzetközi Űrállomáson.