- A távolságtartás és az érintésmentesség új kultúrájában itthon is megszaporodtak azok a helyszínek, amelyek nemcsak egy-egy hétvégére, hanem az egész nyári szezonra terveznek. Míg 2019-ben csak egy budapesti és 13 vidéki rádióengedély-kérelem érkezett a hatósághoz, idén már öt fővárosi és 12 vidéki engedélyt adtak ki, további kettő pedig már folyamatban van - közölte csütörtökön az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.   - Mivel a vetítéseken a filmek hangsávja az autórádiókon szólal meg, ezért minden autósmozinak szüksége van egy URH-FM frekvenciára, amelyen sugározhat, így minden autósmozis vetítést a rádiófrekvenciák kiosztásáért felelős NMHH-val kell engedélyeztetni - emlékeztet a közlemény. Az engedélykérelmet bárki benyújthatja az NMHH honlapjáról letölthető kérelemminta alapján, a kitöltött űrlapot postán, faxon vagy az NMHH elektronikus adatkapuján regisztrálva is eljuttathatja a hatósághoz.   Az engedélyeztetés illetékmentes, de a működő autósmozik üzemeltetőinek frekvenciahasználati díjat kell fizetniük. Ennek mértékét NMHHrendelet szabályozza, így a médiahatóság ennek alapján számítja ki a pontos díjat, figyelembe véve az adóantenna magasságát és a kisugárzott teljesítményt. Mivel az autósmozik kis területet lefedő, így többnyire 10 méternél alacsonyabb antennákkal, 1 watt körüli kisugárzott teljesítménnyel működnek, az összeg legtöbbször az ezer forintot sem haladja meg.   Az NMHH tájékoztatása szerint az eddigi, elsősorban alkalmi vetítéseket kérelmező trendekkel ellentétben idén már hat mozi tervezi, hogy hónapokon át, minden hétvégén vetít majd. A korábban engedélyezett helyszínek közül is volt olyan, amely a heti két vetítést háromra növelte és többen érdeklődtek az autósmozi-létesítés feltételeiről is - áll a közleményben. 

Az Év Magyar Autója 2021 díjat a Magyarországon, magyar emberek által összeszerelt, gyártója által nevezett autók közül ítéli oda a zsűri alapos tesztek és szigorú szempontrendszer alapján. A rangsorolásban sok más mellett az is döntő, hogy az adott autó milyen hányada készül hazai beszállítók alkatrészeiből, illetve mekkora az itthoni fejlesztés hozzáadott értéke. A szakmai zsűri két másik kategóriában is döntést hoz jövő tavasszal. Az importőrök által benevezett autók közül azok nyerik el a Magyar Év Autója 2021 díjat, amely kategóriájában (kisautók, családi autók, üzleti autók, szabadidő-autók, kishaszonjárművek, sportautók) a leginkább megfelel a magyar vásárlók igényeinek, azaz arról szavaznak, hogy melyik autó számít 2021-ben a legjobb vételnek. Szintén a zsűri – amelynek tagjai: Biró Csongor, Csordás Gábor, Gulyás Péter, Katona Mátyás, Miklós-Illés Kálmán – dönt az év legzöldebb autójáról is, legyen az villanyautó, vagy hálózatból tölthető hibrid. A Közönségdíj 2021 díj birtokosa pedig az az autó lesz, amelyre az összes jelölt autó közül a jövő év eleji közönségszavazáson a legtöbben szavaznak. Mivel azonban a hazai autószektor nem csupán autógyártókból és importőrökből áll, a szervezők kiosztják az Év Beszállítója 2021 kitüntetést is. Ezt azok a hazánkban termelő autóipari vállalatok kaphatják meg, amelyeket a hazai és nemzetközi autógyárak arra érdemesnek találnak és a legmegbízhatóbb 2020-as magyarországi partnerükként a szervezők kérésére megjelölnek. A díjakról Az Év Magyar Autója díjakat először 2020-ban osztották ki, a gyártók és importőrök összesen 39 autót neveztek. Az Év Magyar Autója 2020 díjat a gyártói kategóriában a Suzuki SX4 S-Cross kapta, a Magyarország Autója 2020 díjat különböző kategóriákban a Renault Clio, a Toyota Camry és a Seat Arona nyerte el. Az Év Zöldautója 2020-ban az Opel Grandland X Hybrid4 és a Kia e-Niro lett, a Közönségdíj 2020 birtokosa a legtöbb közönségszavazattal a Kia XCeed, míg az Év Beszállítója 2020 oklevelet a – BOS, a Continental, a Joyson, a Rehau és az SMR Automotive Mirrors egy-egy magyarországi gyára érdemelte ki. A zsűri 2021-ben is megválasztja az Év Autós PR-szakemberét, az elismerést idén a vírushelyzet miatt későbbre halasztott díjkiosztón Dános András, az Opel Magyarország búcsúzó PR-vezetője veheti majd át. További részletek a díjakról, a zsűriről, a nevezés menetéről, a verseny feltételeiről a www.evmagyarautoja.hu weboldalon találhatók. 

„A mostani minden idők leghatékonyabb Astrája, 21 százalékot elérő mértékben kevesebb széndioxidot bocsát ki típuselődjénél. Az összesen hét hajtómű-kombináció közül öt alatta marad a CO2-emisszió mágikus 100 gramm per kilométeres határának (NEFZ szerint mérve). Teljesen új motorgenerációjával és szintúgy újonnan fejlesztett váltóműveivel az Opel Astra a csekély károsanyag-kibocsátás etalonja“, jelentette ki az Opel főnöke, Michael Lohscheller. Rüsselsheim már 25 esztendőre tekint vissza a háromhengeresek fejlesztésében. Első gyümölcsét az Opel MAXX mutatta be az 1995-ös Genfi Autószalonon. Negyedszázada még nagyon ritkák voltak a háromhengeres hajtóművek – szívómotorként is. Ez akkor kezdett megváltozni, amikor Genfben bemutatkozott az Opel MAXX – a jövő városi autójának egy innovatív koncepciója, modern, háromhengeres benzinmotorral. A MAXX és csúcstechnikájú hajtóműve felcsigázta a Genfi Szalon látogatóit. Nem egész tizenkét hónap múlva ismét meglepte az Opel a világot, bejelentve a háromhengeres soros motor sorozatgyártását. Ezzel az első európai autógyártó lett, amelyik tömeggyártásig fejlesztett egy korszerű háromhengerest. A MAXX a jövő városi járművének koncepcióját mutatta fel. Préselt acéllemezek helyett, az építőszekrény-elv alapján, alumíniumprofilokból készült a karosszériája. A különféle szelvényeket cellává hegesztették össze, de úgy, hogy részben láthatók maradtak, mint a külső és belső konstrukció részei. Ez a cella nemcsak optimális biztonságot nyújtott, hanem a modulszerkezet alapját is, amely a MAXX-koncepció és modern, flexibilis járműarchitektúrák lényege. Egyazon platformra lehetett kabriót, pickupot, terepjárót, furgont vagy taxit építeni. Noha rögzítettek voltak a méretek, a vevő még a kocsi átvétele után is megváltoztathatta a karosszériát és a belső berendezést. Mindössze 2,96 méteres hosszúságával és 1,58 méternyi szélességével, illetve magasságával bőséges férőhelyet kínált a kétajtós MAXX. Aki sok poggyászt akart magával vinni, választhatott két ülést, nagyjából akkora raktérrel, mint egy korabeli Astra kombié. Az alumíniumstruktúrába illesztett hátsó ülés négyszemélyessé tette az autót. A biztonság ugyanolyan fontos volt, mint a flexibilitás. A stabil alumíniumszerkezet mellett vezetőlégzsákkal és blokkolásgátlóval (ABS) védte utasait a MAXX. A Dynamic SAfety (DSA) elvét képviselő McPherson-rugóstagos első futómvét a középkategóriájú Opel Vectrától és Opel Omegától kapta. A maximális biztonság érdekében a benzintankot a hátsó kerekek közé helyezték az Opel mérnökei; az alumíniumstruktúra védőn ölelte körül a jármű hátulját, elöl pedig gyűrődő zónát képezett. A MAXX súlya, a könnyűfém jóvoltából, csupán 600 kilogramm volt. Csúcs háromhengeres: két felülfekvő vezértengely, hengerenként négy szelep Az Opel MAXX kompakt, könnyű rafinált háromhengerese kiváló energiahatékonysággal adott le nagy teljesítményt. Ez a benzines gép volt egy európai autógyártónál sorozatgyártásig fejlesztett háromhengeres. A 973 köbcentiméter lökettérfogatú, két felülfekvő vezértengelyes, hengerenként négyszelepes, csúcstechnikájú motor a MAXX-koncepcióautó két prototípusában tette meg első kilométereit. Az ECOTEC-motorcsalád hengerenként körülbelül 330 köbcentiméter lökettérfogatú új tagja optimális furat/löket-aránnyal ért el 90 newtonméter maximális nyomatékot alig 2500/percnél, illetve 37 kW/50 LE csúcsteljesítményt, 5000-nél. Ezekkel az adatokkal az 1,0 literes motor felülmúlta néhány négyhengeres kortársát, és – a csekély súlynak is köszönhetően – élénken temperamentumossá tette a MAXX-ot: nulláról százra mindössze 12,1 másodperc alatt gyorsult, illetve 151 km/órás csúcssebességet ért el. Legmélyebb benyomást mégis a szerény benzinfogyasztása tette, hiszen a 10,1:1-es sűrítési arányú háromhengeres gép, az akkor érvényes „Euromix“ tesztciklus szerint, 90-es állandó tempónál, beérte 3,9 literrel 100 kilométeren. Mindmáig – több, mint 25 évvel a MAXX premierje után – a nagyfokú hatékonyság az Opel modern háromhengeres hajtómű-portfóliójának alapjellemzője. Különösen érvényes ez a Corsára, amelynek innovatív 1,0 literes háromhengeresét 1997-ben kezdték sorozatban gyártani – és ez a sikertörténet jelenleg folytatódik, az Opel bestsellerének ugyanilyen hengerszámú, korszerű hajtóműveivel.

„A NÚSZ Zrt. nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű vállalatként különösen fontosnak tartja a koronavírus miatti veszélyhelyzet után a gazdaság szereplői közötti bizalom, valamint a közpénzből fenntartott ellátórendszerek erősítését, a folyamatos párbeszédet nemcsak a közlekedési szakma képviselőivel, hanem általánosságban a közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel, amihez kiváló fórumot biztosít a STRATOSZ” – nyilatkozta a csatlakozásról szóló dokumentum aláírásakor Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója. „Az együttgondolkodás a lehetőségek körét szélesíti, a közös fellépés pedig a megvalósítást segíti, legyen szó bármilyen fejlesztési, innovációs kérdésről” – tette hozzá a vezérigazgató.    „Szövetségünk alapvető célja a magyar gazdaság fejlesztése mellett elkötelezett társaságok szakértelmének és tettrekészségének koncentrációja. Érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységünk mellett aktívan részt veszünk különböző hazai gazdasági tanácsadó szervezetek munkájában, és koordinációs szerepet vállalunk a háromoldalú bértárgyalásokban is. Erősségünk a tagjaink által hozzá adott értékekben rejlik, ezért különösen nagy öröm, hogy a NÚSZ Zrt. is csatlakozik hozzánk” – mondta Dávid Ilona, a STRATOSZ elnöke, a Volánbusz Zrt. elnökvezérigazgatója.      Dávid Ilona, a STRATOSZ elnöke és Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója    A STRATOSZ 1994-ben jött létre a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok országos gazdasági érdekképviseleteként. Tagvállalatai a gazdaság olyan szektorait képviselik, mint a távközlés, közúti, vasúti és légi közlekedés, energia- és vízgazdálkodás. Jelenleg 21 tagszervezete van, köztük például a MÁV, a GYSEV, a HungaroControl, a Magyar Villamos Művek, vagy a Volánbusz Zrt., és most már a NÚSZ Zrt. is.    A STRATOSZ tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF), valamint a Nemzeti ILO Tanácsnak, és komoly szerepet vállal a szakképzés tartalmi és esetleges strukturális átalakításában az Ágazati Készség Tanácsok (ÁKT) keretében. Emellett részt vesz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO – International Labour Organisation) munkájában is.    (képek:NÚSZ Zrt. - Fülöp Ildikó)