A rendőrség havi szinten gyűjti és elemzi a személysérüléses közúti balesetekkel kapcsolatos főbb adatokat. Ezek az adatok előzetesnek tekinthetők, hiszen a balesetet követő 24 órás helyzetet tükrözik. Ugyanakkor az elmúlt évtized tapasztalatai alapján az előzetes, valamint a baleset utáni 30 napos állapotnak megfelelő végleges (KSH) adatok között igen csekély az eltérés.A 2013. első hét havi előzetes baleseti statisztikai adatok tegnap váltak ismertté.Az adatok alapján 2013. január 01. és július 31. között összesen 8 381 személysérüléses közúti baleset történt, 0,46%-kal több, mint 2012. azonos időszakában (akkor 8 346 balesetet regisztráltak).A csökkenő tendencia a halálos és a könnyű sérüléssel járó balesetek vonatkozásában mutatható ki. A halálos kimenetelű balesetek száma 5,48%-kal (292-ről 276-ra), míg a könnyű sérüléses balesetek száma 0,78%-kal (5 677-ről 5 633-ra) csökkent.A súlyos sérüléssel járó közúti balesetek számában kis mértékű, 4,13%-os növekedés tapasztalható (2 374-ről 2 472-re).A közúti közlekedésbiztonság terén a Föld minden pontján a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek, ami érthető, hiszen a váratlan és elkerülhető tragédiák a megdöbbentő, legnehezebben feldolgozható események közé tartoznak, s az áldozatok pótolhatatlan veszteséget jelentenek a családoknak, ismerősöknek és a társadalomnak egyaránt. Ezért nem véletlen, hogy az áldozatszám csökkenés valamennyi ismert közösségi és nemzeti szintű közlekedéspolitikai program fő célkitűzése.Az eltelt hét havi adatok alapján kedvező hír, hogy a balesetben meghalt személyek száma a tavalyi hasonló időszakban regisztrált 334 főről idén július végéig 305 főre csökkent.  A 29 emberi élet megmentése 8,68%-os csökkenést jelent.A balesetben súlyosan, illetve könnyen megsérültek száma ugyanakkor – a felsorolás sorrendjének megfelelően – 4,58%-kal, valamint 1,60%-kal nőtt.Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek alakulása kedvezően alakult, hiszen a tavalyi 936-al szemben idén július végéig 838 ittas baleset történt (ezen a területen 12,61%-os a csökkenés).A trendnek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya is kedvezőbb, hiszen a tavalyi 11,22%-ról a sokáig elérhetetlennek tartott 10% alá esett vissza (9,76% volt).A szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott közúti balesetek aránya 15 megyében csökkent. Az ittasan okozott balesetek száma ugyanakkor jelentősen nőtt Nógrád (86,67%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (69,23%), és Békés (36,36%) megye területén.Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában a legkedvezőbb értékek, azaz legkisebb előfordulási arányok a fővárosban (4,59%), Csongrád megyében (7,23%) és Baranya megyében (8,21%) mérhetők.A személyi sérüléssel járó közúti balesetek legfőbb okai hosszú évek óta gyakorlatilag változatlanok. A gyorshajtás aránya a baleseti okokon belül 29%-os, (2 423 balesetet okoztak sebességtúllépés miatt), az elsőbbségi jog megsértése miatt 2 004 baleset (részaránya 24 %), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 1 310 baleset történt (részaránya 16 %).A közúti balesetek túlnyomó részét, 58 %-át a személygépkocsi vezetők okozták, bár ez alapvetően érthető, hiszen ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb az aránya a közúti forgalmon belül. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 10 %-ának, az autóbusz vezetők pedig továbbra is az összes baleset 1 %-ának az okozásáért voltak felelősek.A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya július végére elérte a 13%-ot (a tavalyi negatív „csúcs” 12% volt!). Idén az eddig eltelt hét hónapban összesen 1 084 balesetet okoztak kerékpárral. Megjegyzendő, hogy a személygépkocsi vezetőkön kívül 10% feletti baleseti részesedése kizárólag a kerékpárosoknak van!További információkat talál az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapján:www.baleset-megelozes.euGégény IstvánORFK-OBB 

Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint az új vezérigazgató kinevezése határozatlan időre szól.A döntéstől az MNV Zrt. azt reméli, hogy az új vezetés a régiós célkitűzések megvalósítása érdekében új perspektívákat nyit majd - hangsúlyozza a vagyonkezelő közleményében.Az új vezérigazgató szakmai tapasztalatait közlekedési, fuvarozási területen szerezte: Fekete Antal 10 éven keresztül volt az MF Cargo Kft. ügyvezető igazgatója - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.A leváltott vezérigazgató úgy véli, a vagyonkezelő döntésének hátterében az állhat, hogy egyes szakmai kérdésekben markánsan eltérő vélemény alakul ki közte és a vagyonkezelő szervezet vezetése között.Szarvas Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az MNV Zrt. igazgatósági döntése meglepetésként érte, mivel a mintegy másfél évtizedes vezetése alatt a Körös Volán Zrt. kimagasló szakmai és üzleti eredményeket ért el, továbbá irányításával jött létre a regionális Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.A vezérigazgató hangsúlyozta: igyekszik jól előkészíteni az átadás-átvételt, hogy a társaság a lehető leggördülékenyebben élje át a vezetőváltást.

A közlemény szerint a GVH megállapította, hogy a földgáz-kereskedelem nem alkot egységes árupiacot, azon belül az egyes lényegesen eltérő helyzetű vevőcsoportoknak történő értékesítés külön-külön árupiachoz tartozik, illetve a földgáz-tárolást is eltérő árupiacként kezelte.A versenyhivatal - Németország, Ausztria, Szerbia, Ukrajna és Románia versenyhatóságához hasonlóan - az irányításszerzés feltétel nélküli engedélyezése mellett döntött - áll a közleményben.

A K&H Banknak az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a magyar gazdaság fő hajtóerejét évek óta a külkereskedelem jelenti, amelyben a kkv-k egyelőre igen alacsony arányban vesznek részt.A kkv-k exporttevékenysége leginkább az európai országokra koncentrál. A legnagyobb arányban, 37 százalékban Németországba exportálnak, míg 30 százalék Romániába szállít, ezt követi Ausztria és Szlovákia.A keleti nyitás célországai - a FÁK-térség országai, Kína, az Öböl-térség arab országai és a távol-keleti országok - komoly potenciált jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, de most csak Oroszország szerepel a kkv-k toplistáján, ahova jelenleg a cégek 6 százaléka exportál- idézi a közlemény Németh Lászlót, a K&H kkv marketing főosztályának vezetőjét.A magyar külkereskedelem szempontjából kedvező lehet, hogy az exportáló cégek csaknem fele, 47 százaléka tervezi tovább bővíteni tevékenységét. A vállalkozások azonban inkább az eddig megszokott területekre összpontosítanak, és nehezen indulnak el más irányba. A legtöbben, 32 százalék Romániába, 27 százalék Németországba és 20 százalék Ausztriába tervez kivitelt a következő egy év során.Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek jelenleg nem folytatnak exporttevékenységet, rendkívül alacsony az érdeklődés, csak 7 százalékuk tervezi, hogy a következő egy évben exportálásba kezd. Ezeknek a cégeknek 38 százaléka Németországgal, 29 százaléka pedig Ausztriával folytatna külkereskedelmi tevékenységet.A vállalkozások 63 százaléka a cég tevékenységének, termékének jellegével magyarázza az export hiányát. A további okok között szerepel a külkereskedelmi kapcsolatok hiánya, a cég mérete, illetve hogy a vállalkozás csak belföldre termel.A tőkehiányt a megkérdezettek 3 százaléka jelölte meg indoknak, míg a kockázatok csak 2 százaléknak jelentenek akadályt.A K&H és a GfK a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelenlegi és következő egy évre vonatkozó külkereskedelemi tevékenységét vizsgálja. A K&H kkv kutatás 350 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság vezetőjének megkérdezésével történt 2013 júniusában.