A 8 és 18 év közötti korosztály részvételével megrendezett program elsődleges célja, hogy elősegítse a fiatalok tudatos szerepvállalását annak érdekében, hogy elméleti és gyakorlati ismereteik hozzájáruljanak balesetmentes közlekedésükhöz. A II. Zánkai Közlekedésbiztonsági Napon az NFM, az ORFK-OBB, a KTI és a résztvevő szervezetek szakemberei bemutatták a fiataloknak szóló, a közlekedésbiztonsági neveléssel kapcsolatos törekvéseiket, intézkedéseiket, programjaikat. A zánkai tábor lakói a gyakorlati kerékpáros ügyességi pálya mellett többek között rajzversenyen vehettek részt, bővíthették elméleti közlekedési ismereteiket, KRESZ-tesztet tölthettek ki, játékos KRESZ-vizsgát tehettek és megismerkedhettek az elsősegélynyújtás alapjaival.Fotó: Bartolf ÁgnesSchváb Zoltán, a fejlesztési tárca közlekedésért felelős helyettes államtitkára, az ORFK-OBB társelnöke a rendezvény sajtótájékoztatóján elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről azt a célt fogalmazták meg, hogy minden egyes gyermeket – az óvodás kortól a középiskola végéig – felkészítsék a biztonságos közlekedésre, hogy lehetőleg senkit ne érjen baleset, főleg ne önhibájából. Hozzátette: a II. Zánkai Közlekedésbiztonsági Nap sikere azt a példaértékű összefogást igazolja, amely a hazai közlekedésbiztonság és baleset-megelőzés területét jellemzi.Győri Gyula, az NKH elnöke hangsúlyozta: a korábbi évekhez képest közel harminc százalékkal több forrást tudtak biztosítani a közlekedésbiztonság javítására a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramon keresztül, az állami intézmények közös, összehangolt és koordinált fellépései eredményesek voltak. Kitért arra is, hogy a gépjárművezető-képzésben alternatívaként már alkalmazott, korszerű oktatási formát, az e-learning módszert kiterjesztették az iskolai nevelés területére is, így az idei első félévben már több mint 140 ezer gyermek tanult ebben a formában közlekedési ismereteket.Óberling József az ORFK-OBB elnöke beszédében kifejtette: Magyarországon a gyermekek közlekedésbiztonsági helyzete az elmúlt években kedvezően alakult, sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a gyermekek többsége nem önállóan közlekedve, hanem gépkocsi utasaként veszti életét a közutakon. Ez a megelőzési feladatok szükséges és lehetséges irányát is jelzi.Az Új Széchenyi Terv forrásaiból mintegy 50 milliárd forintot különítettek el a személysérüléses balesetek megelőzését elősegítő infrastruktúrafejlesztésekre, közlekedésbiztonsági beavatkozásokra és további megelőző intézkedésekre.Forrás: kormany.hu 

Úgy tűnik, nem csak az írott sajtóra, más területekre is kiterjed az internet nem mindig áldásos hatása. A Center Automotive Research csütörtökön közzétett jelentése szerint tavaly még csak 38.000 új autót vettek Németországban interneten keresztül, ez a szám az idén jelentősen növekedni fog.Kiszállításra váró új autók a VW wolfsburgi gyárában.A fenntartási költségek emelkedése, az átlagosan 13 százalékig elmenő kereskedői jutalék miatt egyre többen fordulnak az internetes oldalakhoz, ha új autót rendelnek - írja az automobilwoche.de honlap.- Új autó vásárlásakor az ügyfél a kereskedőknél átlagosan 2500 euróval fizet többet ugyanazért a kocsiért, mintha interneten rendelné meg - idézi a honlap Ferdinand Dudenhöffert, a Center Automotive Research igazgatóját.Középtávon az ügyfelek akár hárommilliárd eurót is megspórolhatnak, ha interneten vásárolnak autót. Középtávon az internetes autóvásárlás előretörésével számol a szakember, az idén a tavalyi 38.000 szemben 40.000 fölé emelkedhet a szám Németországban, ami a három millió értékesített autóhoz képest nem nagy szám, de éppen elég veszélyt jelent a sok sebből vérző márkakereskedéseknek. 

Horváth Zoltán tájékoztatása szerint korábban megvásároltak egy 12 ezer négyzetméteres elhanyagolt iparterületet, melyen 1800 négyzetméteres csarnok állt. A területet rendbe hozták, a csarnok energia-megtakarítást eredményező felújításon esett át, valamint egy különálló 340 négyzetméteres raktárat építettek.    A meglévő berendezések mellé egy olyan számítógép vezérelt plazmavágót vásárolnak, mely 15 centiméter vastag anyag vágására képes, hatszor két méteres méretben.    A HIX Kft. a szivattyúkat gyártó Grundfos stratégiai beszállítója. A dán társaságnak közel húszféle alkatrészt készítenek, többek között szivattyútalpakat, melyeket a gyárban azonnal szerelni lehet. A társaság korábban a Ganz Transelektro Közlekedési Rt-nek készített trolibusz szekrényeket és alkatrészeket, illetve az IKR Rt-nek kukoricaszárító berendezéseket gyártott.    A jelenlegi bővítéssel a munkavállalói létszámot 22-ről várhatóan 30-ra bővítik, és jelentős árbevétel emelkedéssel számolnak. A HIX Kft árbevétele 2012-ben elérte az 500 millió forintot, a nyereség túlnyomó részét minden évben fejlesztésekre fordították - mondta el az ügyvezető. 

Ma már egyre elfogadottabb a vállalatvezetők körében, hogy versenyképességüket az energiaköltségek lefaragásával javítsák, mégis kevesen gondolnak arra, hogy a csarnoképületek világításának modernizációjával milliós összegeket spórolhatnak, pedig a fejlesztés akár 2-4 év alatt is megtérülhet.Magyarországon számos olyan, 10-15 évvel ezelőtt, vagy még régebben épült ipari csarnokban folyik termelő, raktározási vagy logisztikai munka, amelyek világítási rendszerét az eltelt időszakban egyáltalán nem modernizálták. Ezekben jellemzően még mindig a mára már elavult, alacsony megvilágítási szintet nyújtó, rendkívül energiapazarló higanygőzös lámpákkal felszerelt világítási rendszerek üzemelnek. Számos esetben viszont már a 8-10 éves világítási rendszereknél is érdemes elgondolkozni a modernizáláson. A garancia megszűnése ráadásul már ezen utóbbi esetben is jelentősen drágítja a karbantartási költségeket.„A higanygőzös lámpákat nem csak azért érdemes lecserélni, mert sok villamos energiát pazarolnak, hanem azért is, mert egy várhatóan 2015-től életbe lépő európai uniós direktíva ezeket az izzókat is betiltja majd” – mondja Horváth Szilveszter, a világítási rendszerek kiépítésével és üzemeltetésével foglalkozó GREP Zrt. vezérigazgatója. Az elavult rendszerek leváltására számos megoldás közül választhatnak a vállalatok, kezdve az egészen modern LED-es technológiától a kerámia halogén típusú izzókig, amelyeknek nagy előnye, hogy nem kell feltétlenül leváltani az egyébként jó állapotú lámpatesteket, elég csak az izzót és annak foglalatát cserélni. Horváth Szilveszter szerint az ipari világítási rendszerek modernizációjára is igaz az, amit az önkormányzati projektek esetében is vallanak: nincs két egyforma projekt, minden esetben az ügyfél igényeinek és a technikai lehetőségeknek leginkább megfelelő megoldást kell választani.Nem mindegy például, hogy hol helyezkednek el a lámpák, ahogy az sem, hogy a jelenlegi rendszerek mennyire pazarlóak. Egy három műszakban termelő üzemben, ahol a lámpák közvetlenül a gépsor és a munkaterület felett vannak, érdemes olyan magas, akár a 60 ezer órát is elérő, üzemidejű LED-es technológiát választani, amelynek kicsi a karbantartási igénye.„Annak ellenére, hogy a fénydiódás lámpák ma még drágábbak, egy költségesen működtethető, sok áramot fogyasztó higanygőzös rendszer leváltása már 3-4 év alatt megtérül, köszönhetően az igen magas, 50-70 százalékos energia-megtakarításnak” – mutat rá a LED-es megoldások előnyeire a vezérigazgató, aki szerint a karbantartási költségek csökkenése tovább javítja a mutatókat. Ráadásul a fénydiódás rendszerek hidegebb fehér fényét a modernizált üzemekben a dolgozók is kedvezőbbnek találták a korábbi sárgásabb megvilágításnál.Egy másik megoldás a régi, higanygőzös lámpák kiváltására a legújabb, úgynevezett kerámia-halogén típusú lámpák felszerelése. Ezek fényhasznosítása vetekszik a LED fényhasznosításával, a bekerülési értékük viszont jóval kedvezőbb, így ahol egyműszakos termelés zajlik, ott kiválóan hasznosíthatók. Ennek a technológiának a további előnye Horváth Szilveszter szerint, hogy sok esetben érdemes a jelenleg használt, de jó állapotú halogén lámpatesteket meghagyni, és csak azok belsejét cserélni. Ennek a technológiának a hátránya a LED-hez képest az, hogy az üzemidejük alig negyede a fénydiódás lámpákénak, így egyműszakos munkarend esetén, évi 3200-3400 üzemóra mellett, 3-4 évente szükséges a fényforrások csoportos cseréje a fényerő avulása és a fényforrások élettartamának kimerülése miatt.„Ugyanakkor ennek a technológiának a bekerülési költsége annyira alacsony, hogy még így is megéri erre váltani. A kisebb beruházási költség, és az ezzel a technológiával is elérhető 40-50 százalékos megtakarítás miatt egy ilyen fejlesztés 2,5-3 év alatt megtérül, az izzócsere pedig nem jelent akkora költséget, hogy emiatt el kelljen vetni ezt a lehetőséget” – hangsúlyozza a vezérigazgató.