A Stanley Robotics parkoló robotjait hosszú hónapokon át tesztelték, és csütörtökön már működésbe is léptek – írta a The Verge-re hivatkozva a hirado.hu. A rendszer működése látszólag egyszerű: a sofőr leteszi az autót a kijelölt helyen, ahol a rendszer azonosítja a járművet, majd a targoncának tűnő önvezető robot felemeli, és helyére szállítja a kocsit. A parkoló működése itt látható.

A CleverShuttle 2017 szeptemberében indította útjára iránytaxi szolgáltatását. A Deutsche Bahn érdekeltségi körébe tartozó cég ügyfelei okostelefonos alkalmazáson keresztül rendelhetnek gépkocsit, amelynek azonban nem ők az egyetlen utasai: egy gépkocsi több, azonos irányba vagy hasonló útvonalon közlekedő ügyfelet is elvisz. Így csökkenthető a város forgalmi terhelése, hiszen jobb a gépkocsik kihasználtsága, ami pedig a környezeti hatásokat illeti, a hidrogén üzemű Mirai eleve zéró károsanyag-kibocsátással üzemel, működésének egyetlen mellékterméke a víz. Nem mellékesen a fuvarok kombinálásával azok díja is kedvezőbb: a CleverShuttle átlagosan 40 százalékkal olcsóbban szállítja utasait, mint egy hagyományos taxi. Mégsem a költségcsökkentés az, ami a CleverShuttle-t vonzóvá teszi az ügyfelek számára, hanem a lehetőség, hogy a világ legtisztább üzemű, leginkább előremutató technológiát alkalmazó gépkocsijával utazhatnak. A halmozottan környezetbarát szolgáltatás 2017 őszén Hamburgban debütált, 20 Toyota Mirai gépkocsival. Az ügyfelek fokozott érdeklődése, valamint a hidrogén üzemanyagcellás járművek hétköznapi praktikuma (a Mirai hatótávolsága 500 kilométer, a tankolás pedig mindössze pár percet vesz igénybe) miatt 2018 tavaszán további tíz Toyota Mirai szedánt állítottak szolgálatba. Jelenleg 45 darab üzemanyagcellás járművel (FCEV) rendelkeznek, ezzel ők üzemeltetik a világ legnagyobb Toyota Mirai flottáját. Ez a 45 autó 2018 végéig több mint egymillió kilométert tett meg, és több mint 170 ezer ügyfelet szolgált ki. A hidrogén üzemanyagcellás gépkocsik (FCEV) hajtásáról villanymotor gondoskodik, az ennek táplálására szolgáló elektromos energiát azonban nem akkumulátorokban szállítja magával, hanem a fedélzeten tárolt hidrogénből állítja elő a jármű. Az üzemanyagcellában a hidrogén reakcióba lép a légköri oxigénnel; a folyamat eredményeként elektromos energia és tiszta víz jön létre. A Toyota 1992 óta folytat kiterjedt kutatásokat és fejlesztéseket a hidrogén üzemanyagcella járműipari felhasználásával kapcsolatban. A 2014-ben bevezetett Toyota Mirai második generációs utódja várhatóan a 2020-as évek elején jelenik meg. A modell hatótávolságát (jelenleg 500 km) egy-két éven belül másfélszeresére, 2025-re pedig kétszeresére növelhetik

Ez alapvetően nem egy nehéz feladat, hiszen csak annyit kell tennünk, hogy külön helyre (egyes településeken különböző színű kukákba, máshol zsákokba) tesszük a műanyag-, a papír-, a fém-, valamint az italoskarton hulladékokat, illetve az üres üvegekkel elsétálunk a legközelebbi gyűjtőszigethez. Azonban mint mindig, most is a részletekben rejlik az ördög: van néhány aranyszabály, amit figyelembe kell vennünk, mielőtt bármit dobunk bárhová. Hiszen ha nem helyesen szelektálunk, nem segítjük, hanem valójában akadályozzuk az adott hulladékfajta újrahasznosítását. Mindössze némi odafigyelést igényel, hogy pontosan melyik szelektív gyűjtőbe mit és milyen formában dobhatunk. Jobb esetben a hulladékot összegyűjtő cégek erről helyben tájékoztatnak is bennünket, és csak körül kell néznünk a szelektív gyűjtőtartályok, kukák környékén, hogy van-e valahol egy plakát vagy matrica, ami tartalmazza ezt az információt. Ha ilyet nem találunk, akkor némileg nehezebb a dolgunk. Ezen próbálunk könnyíteni cikkünkben. Színek, kódok, jelentések, avagy felelősen a környezetért. (forrás: dabas.hu) Néhány aranyszabály, ami mindenhol él Minden hulladékot tisztán, kiöblítve helyezzünk a szelektív gyűjtőbe. Nem szabad a kukába zsíros, élelmiszerrel, vagy festékkel, esetleg egyéb vegyi anyaggal szennyezett hulladékot tenni, mert csak megnehezítjük a hulladékválogatás, összességében az újrahasznosítás folyamatát. Ha nem akarjuk, hogy villámgyorsan megteljen a szelektív kukánk, zsákunk, akkor préseljük a lehető legkisebbre a kidobásra szánt műanyag, papír, fém, vagy italoskarton csomagolóanyagokat. Így azok kevesebb helyet foglalnak. Ezzel nemcsak magunknak teszünk jót, hanem például ha társasházban lakunk, a szomszédainknak is, hiszen az ő hulladékuknak is jut hely az egyébként is közös kukában. Ha valamiről nincs információnk, vagy nem vagyunk biztosak benne, hogy gyűjthető-e szelektíven, akkor a kukába helyezés előtt inkább nézzünk, kérdezzünk utána a helyi szolgáltatónál, mint hogy rossz helyre dobjuk az adott hulladékot. Ha nem így teszünk, azzal szintén ártunk, és nem használunk az ügynek. Mit hová dobhatok? A szelektív gyűjtés a hulladékok anyagfajták szerinti különgyűjtését jelenti. Így kell(ene) megválnunk alapvetően a papír-, a műanyag-, a fém-, az üveg- és az italoskarton hulladékoktól. Ezt megtehetjük a házhoz menő szelektív gyűjtés keretében (kukában, zsákban), a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, vagy a hulladékudvarokban. A használt papír zsebkendő nem a szelektívbe való A papírgyűjtő tartályba, konténerbe dobhatunk újságokat, folyóiratokat, füzeteket, könyveket, hullám-, illetve csomagolópapírokat, kartondobozokat, tojástartókat, prospektusokat, szóróanyagokat. Ne kerüljön viszont a kukába zsíros, olajos (pl. pizzás doboz), vagy egyéb szennyezett hulladék (pl. csokis, jégkrémes papír, matrica), és szintén nem kívánatos a használt papír zsebkendő, szalvéta sem. A nagyobb méretű kartondobozokat pedig ne gyömöszöljük bele fáradságos munkával a kukába, hanem hajtsuk élükre, kössük össze, és úgy helyezzük a tartály mellé. Joghurtos kupát a szelektívbe! Vagy mégsem? Míg Budapesten bedobhatjuk a tiszta tejfölös, joghurtos poharakat a műanyaggyűjtő tartályba, addig például Szegeden kifejezetten azt kéri a szolgáltató, hogy az ilyen hulladékokat még kimosva se helyezzük a szelektívbe. Mehet bele? Legjobb esetben is csak tisztán, kiöblítve! (forrás: mindmegette.hu) Külön érdemes kiemelni az italoskarton hulladékot (pl. gyümölcsleves, tejes dobozok), amit Budapesten a papír, míg például Szegeden a műanyag hulladékokkal együtt kell gyűjteni. Általában mindenhol tehetjük azonban a megfelelő műanyaggyűjtő tartályba, zsákba például a kiürült flakonjainkat (ásványvizes, üdítős, boros, tusfürdős, mosószeres, öblítős), és a nejlon zacskókat, szatyrokat. Nem való viszont a szelektált műanyagok közé többek között a hungarocell, attól Budapesten például hulladékudvarokban szabadulhatunk meg. A fém csomagolási hulladékok közül szelektíven gyűjthetjük a különféle üdítős, energiaitalos és alkoholos italos dobozokat, valamint a konzerv dobozokat, alufóliát, fém zárókupakokat. A tükör nem újrahasznosítható A szelektív gyűjtőszigetekhez vihetjük általában a befőttes üvegeket, ásványvizes és röviditalos üvegpalackokat, boros-, sörös-, szörpös üvegeket, konzerves és bébiételes üvegeket. Nem gyűjtjük viszont szelektíven például az ablaküveget, tükröt, szemüveget sem, mert ezek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott. Összességében tehát látszik, hogy van néhány aranyszabály a szelektív hulladékgyűjtésben, ami mindenhol érvényes. Ugyanakkor az, hogy pontosan hol mit dobhatunk a kukába vagy éppen a zsákba, településenként eltérhet. Ezért ha bizonytalanok vagyunk, érdemes inkább tájékozódni, mint a saját fejünk után menni, hiszen valójában csak akkor járulunk hozzá a hulladékok újrahasznosításához, és ezáltal környezetünk megóvásához, ha jól csináljuk azt, amit csinálunk. pne Nyitókép: budaorsiinfo.hu

Thomas Hahlbohm a gyár igazgatója, és Bertina Murkovic az üzemi tanács elnöke társaságában Dr. Thomas Sedran, a Volkswagen Haszonjárművek márka igazgatótanácsának elnöke adta át a T6 Caravelle-t Olga Kornonouri professzornak, a kórház főorvosának és Amelie von Schintling-Hornynak, a kórház igazgató helyettesének, illetve „Socke”-nak, a kórház bohócának. Dr. Thomas Sedran a jubileum kapcsán elmondta: „A hannoveri üzemünkből kikerülő tízmilliomodik autó egy egyedülálló sikertörténet jelképe, és ezt a sikert szeretnénk folytatni a jövőben is. Ennek érdekében új termékeket bevezetésével és üzleti modellek megvalósításával teljesen átalakítjuk az üzemet. Ezzel a márka biztosítja a fenntartható jövőt a hannoveri üzem és alkalmazottai számára. A Volkswagen Haszonjárművek 63 éven keresztül a város részét képezi, ezért nagyon örülök, hogy a tízmilliomodik gépkocsink a jövőben szintén Hannover útjait fogja róni, segítve a városi gyermekkórház fontos munkáját.” A T1 gyártása az akkor újonnan felépített Hannover-Stöcken-i üzemben 1956. március 8-án kezdődött. A T-sorozathoz tartozó nemzedékek egyes típusain túl az LT, a Taro pick-up, és egy ideig a Bogár gyártása is ott zajlott. Ma a T6-ot, a megújított T6.1-et, valamint az Amarokot gyártják Hannoverben. A városban, a Volkswagen Haszonjárművek márka fő gyártási helyének üzemében 14 500 főt alkalmaznak. A Hannoverben 1956 óta gyártott gépkocsik: 1956-tól máig: T1–T6, 8,940,000 darab 1974 – 1975: Bogár (1típus), 43,000 darab 1975 – 1996: LT, 812,000 darab 1989 – 1995: Taro, 61,000 darab 2012-től máig: Amarok, 144,000 darab