Az amerikai-szovjet űrversenyben a két fél mindenáron a másik megelőzésére törekedett. Az 1960-as évek közepén mindkét országban azt tűzték ki célul, hogy 1967-ben embert küldjenek a Holdra. Az amerikaiak hatalmas szellemi és anyagi erőforrásokat összpontosítottak az Apollo-programban, a szovjetek azonban nehéz helyzetbe kerültek. A Vosztok-program véget ért, s az új generációs űrhajók megépítése nehezen haladt. Kezdetben a Vosztok továbbfejlesztésével próbálkoztak, de a főkonstruktőr Szergej Koroljov 1966-ban bekövetkezett halála után a teljesen új Szojuz-modellek mellett döntöttek. Az első űrhajók nem az elvárt módon működtek, az egyik a kilövőállványon robbant fel, a másik kettő a tesztrepülések során nehézkesen manőverezett, és egyértelműen kiderült, hogy a személyzet nem élte volna túl bennük a repülést. Közelgett azonban a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulója, ezért politikai nyomásra úgy döntöttek, hogy a következő Szojuz már embert visz magával a világűrbe. Tegyük ehhez hozzá, hogy néhány hónappal korábban, az amerikai Apollo-1 három űrhajós életét követelő tragédiája után a szovjet űrprogram egyik irányítója így nyilatkozott: "Nem sietünk az űrhajós repüléssel, a sietség olyan szerencsétlenséghez vezethet, amelynek most lehettünk szemtanúi. Előkészületeinket nem kötjük semmilyen évfordulóhoz. Ha minden és mindenki készen áll a startra, akkor kiadjuk az indulási parancsot, előbb azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy űrrepülés sikerrel végződik." A Szojuz-1 hibáiról szóló lista csaknem kétszáz tételből állt, de erről senki sem merte értesíteni a legfelsőbb pártvezetést. A tartalék Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa maga is összeállított egy hibajegyzéket, amelyet eljuttatott a KGB-hez, de ez sem hozott eredményt. Újabb dokumentumok szerint a kiválasztott űrhajós, Vlagyimir Komarov maga is tisztában volt azzal, hogy halálos veszélyben forog, de vállalta a küldetést, hogy megmentse Gagarin életét. Állítólag indulása előtt azt mondta: nyitott koporsóban temessék el, hogy mindenki lássa, mit műveltek a szovjet vezetők. A tervek szerint a háromszemélyes Szojuz-1 űrhajóval egy kozmonauta kelt volna útra, őt másnap egy immár háromfős személyzet követte volna a Szojuz-2 fedélzetén. A két űrjármű összekapcsolódása után két űrhajós átszállt volna a Szojuz-1-be, és így tértek volna vissza a Földre. A missziót természetesen nem jelentették be előre, hiszen a szovjet repülésekről csak utólag, a sikert követően értesült a közvélemény, az esetlegesen felmerülő hibákat gondosan elhallgatták. A küldetés eleve rossz előjelek mellett indult 1967. április 23-án. A Szojuz-1 pályára állása után az energiaellátásért felelős napelemtáblák nem nyíltak ki teljesen, így dokkolásról szó sem lehetett, a Szojuz-2 kilövését lefújták. Az űrhajó helyzetének meghatározásáért felelős szenzor meghibásodott, Komarov kénytelen volt a kézi irányítással küszködni, a rádióösszeköttetés is megszakadt, és csak a Szojuz második fordulata után tudtak stabil kapcsolatot létesíteni az URH sávon. A hibák láttán a pilóta feleségét az irányító központba vitték, így rádión keresztül volt alkalmuk elköszönni egymástól. Jelen volt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök is, aki arról biztosította Komarovot, hogy mindent megtesznek a sikeres landolás érdekében, egyúttal hősnek nevezte őt. Komarov április 24-én kapta meg a leszállási parancsot azzal a szigorú utasítással, hogy csak szovjet területen érhet földet, az űrhajó ekkor a tizenhatodik fordulatnál járt. A helymeghatározó szenzorok hibás működése miatt a földön nem tudták kiszámítani a megfelelő fékezési pillanatot, így Komarovnak azt a Holdhoz képest, az éjszakai félteke fölött kellett megtennie. A második próbálkozásnál, a 18. fordulat után a fékezőrakéták le tudták lassítani az űrhajót, hogy sikeresen haladjon át a Föld sűrű légterén, és a leszállóegységről is levált a műszaki egység. A fékezőernyők közül azonban csak a kisebb kihúzóernyő lépett működésbe, a főernyő nem nyílt ki teljesen, majd kötele összegabalyodott a tartalék ernyővel. A kabin 700 kilométeres óránkénti sebességgel csapódott a földbe Orenburg közelében, lekaszálva a fákat, majd - miután a kormányhajtómű üzemanyagát nem sikerült kiengedni - ki is gyulladt. Komarov azonnal életét vesztette - ő volt az űrhajózás történetében az első asztronauta, aki űrutazás közben halt meg. A mentőcsapatok hosszas keresés után leltek rá a felismerhetetlen kabinra és az elszenesedett holttestre. Temetése kívánsága szerint nyitott koporsós volt, az ekkor készült ikonikus fotó bejárta a világsajtót. Komarovot a Kreml falába, a legnagyobb szovjet hősök közé temették, űrhajóstársai a Pravdában búcsúztak el tőle. A tragédiának hivatalos felelőse nem lett. Gagarin soha nem heverte ki barátja halálát, amelyért a szovjet vezetőket okolta, a legenda szerint a pártfőtitkár Leonyid Brezsnyevre egyszer egy pohár italt is ráöntött. A Szojuz-1 katasztrófája másfél évvel késleltette a Szojuz-programot, a Holdra először az amerikai Neil Armstrong lépett 1969. július 20-án. Armstrong egy plakettet hagyott égi kísérőnkön, amelyre azok nevét vésték, akik az űr meghódításáért áldozták életüket, köztük volt Komarové is. A Szojuz-1 katasztrófájáról és Komarovról számos könyv íródott, utcát, tereket neveztek el róla. A magyar származású szobrászművész, Amerigo Tot megrázó Komarov-emlékműve, a hatalmas kőtömbök közül segélykérően kinyúló kéz, Pécsett a Búza téren található. 

Az elmúlt 72 óra intézkedései számokban. A szolgálatot ellátó állomány összesen 492 személyt fogott el, közülük 128 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 296 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 586 személyt állítottak elő, köztük 274 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 34 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Autós sodorta el a 42 éves motorost Apaj külterületén - nem élte túl. Magyarország területén 2017. április 21-én 0 óra és 2017. április 23-án 24 óra közötti időszakban 14 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron, továbbá 2 fő határsértőt fogtak el a rendőrök. A rendőrök 4 személy ellen közokirat-hamisítás miatt indítottak büntetőeljárást.

A Toyota részt vesz az „Üzemanyagcellás gépkocsik fejlesztésének és kínai piaci bevezetésének felgyorsítása” elnevezésű projektben, és három éven át, 2017-től 2020-ig demonstrációs teszteket fog végrehajtani a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó Mirai üzemanyagcellás járművekkel. A Toyota a járművek kínai környezetben mutatott teljesítményét és a kínai hidrogén üzemanyag minőségét vizsgáló kutatásokat, valamint számos minőségi és tartóssági kiértékelést fog végezni. A Toyota promóciós tevékenységeket is folytat, és megkísérli felmérni, mennyire fogékonyak a kínai fogyasztók a modellre. Ennek érdekében rendezvényeken állítja ki a Mirait, valamint olyan tevékenységekbe fog, amelyek elősegítik az üzemanyagcellás gépkocsik társadalmi elfogadottságát. Jelenleg öt hidrogéntöltő állomás üzemel Kínában: ezek a pekingi, sanghaji és kantoni nagyvárosi központok közelében találhatók. A Toyota által a TMEC területén építendő hidrogéntöltő állomás az első ilyen létesítmény lesz Changshu városában. A projekten keresztül a kínai kormányzattal, valamint egyéb iparági üzleti vállalkozásokkal és szervezetekkel dolgozhat együtt a Toyota, felmérve a hidrogén alapú társadalom létrehozásának lehetőségét. A Toyota Mirai a tökéletes ökoautó: zéró CO2-kibocsátása kivételes környezetvédelmi teljesítményt jelent; a tankolás időtartalmát és a hatótávolságot tekintve ugyanolyan praktikusan használható, mint bármely benzinmotoros jármű; ráadásul hamisítatlan vezetési élményt kínál. 2016 januárja és 2017 februárja között összesen mintegy 3000 darab Mirai szedánt adtak el Japánban, az Egyesült Államokban és Európában – ezekben a térségekben folyamatosan bővül a hidrogéntöltő infrastruktúra. A Toyota emellett folyamatosan demonstrációs teszteket végez olyan államokban, mint Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek vagy Kanada. A Toyota évek óta fejleszti a legkülönfélébb környezetbarát típusokat: hybrid és plug-in hybrid járműveket, elektromos és hidrogén üzemanyagcellás gépkocsikat; mindegyiket olyan formában, hogy kiemelje az egyes rendszerek kedvező sajátosságait. Ezzel párhuzamosan a Toyota ezen környezetbarát járművek piaci térnyerését is aktívan igyekezett támogatni és népszerűsíteni. A Toyota 2015 októberében megkezdte a Corolla Hybrid és Levin hybrid modellek kínai forgalmazását. Mindkét modellt helyben, Kínában gyártott hybrid hajtáslánccal szerelték fel. Március végével a Toyota összesen 90 000 darabot adott el ebből a két hybrid modellből, ami a Corolla és a Levin esetében egyaránt 15 százalékos részesedésnek felel meg. A Corolla és a Levin plug-in hybrid változatai a tervek szerint 2018-ban kerülnek forgalomba.  

A szörnyű tettet az elkövető a németországi Hofheim am Taunus településen hajtotta végre vasárnapra virradó éjjel. Ha a kő a szélvédőt találja el, sokkal nagyobb baj történt volna - nyilatkozta a bild.de-nek a rendőrség szóvivője.  A lap felidézi, hogy egy hónappal ezelőtt is volt hasonló eset, akkor az A 49-es autópályán egy felüljáróról találták telibe egy autó szélvédőjét. A rendőrség ismeretlen elkövető ellen nyomoz.