Október végén kezdünk el foglalkozni azzal, hogy használt autó vásárláskor, milyen adatok kérdezhetők le a KEKKH nyilvántartásából. A szolgáltatás alapvetően dicséretet érdemel, de meg kellett említenünk árnyoldalait is, legfőképpen azt, hogy csak kb. 5 évre visszamenőleg tartalmaz adatokat, azokat is csak a már akkoriban is Magyarországon forgalomba lévő járműveknél. És mi van a többi adattal Szerintem a KEKKH eredményei nagyon nagy előrelépést jelentenek, nincsen róla adatunk, de valószínűleg erősen megtizedelte a km-óra tekerések számát. A rendszer bevezetésével egyszerre megjelentek a 200.000 km feletti autók az interneten. A frissen importált használt kocsiknál azonban más a helyzet. Ha valaki az Európai Unióból hoz be ma autót, az mentesül az eredetiségvizsgálat alól. Ezt a dolgot egyébként nem nagyon értem, hiszen így gyakorlatilag bármi bekerülhet az országba. A KEKKH-s adatok lekérdezéséhez már nem kell okmányirodába menni Ha van érvényes EU-s műszaki, akkor azt lehet honosítani, vagyis itthon a külföldi érvényességi dátum kerül majd a magyar forgalmi engedélybe is. Ebben az eljárásban ugyan van műszaki vizsgálat, de nem tudom, hogy a klasszikus műszaki vizsga minden lépését elvégzik-e – és itt az adminisztrációs lépésekre gondok. Fenti két esemény után kerül ugyanis adat a KEKKH rendszerébe, tehát könnyen elképzelhető, hogy az import autók esetében nem rögzítik hivatalosan a kilométeróra állását. Annál is inkább, mert a behozatali procedúrában ilyenkor még nincsen rendszáma a kocsinak, arról már nem is beszélve, hogy nem tudható, mi történik a kocsival és műszerével, míg a hatóság elé kerül, Ettől még az autónak van múltja Alapvető vásárlói érdek, hogy lehetőleg minél többet megtudjunk a kocsiról vásárlás előtt. Ennek a műszaki oldalára már van megoldás, például vásárlás előtt rendelni egy teljes körű helyszíni független járművizsgálatot. Az adminisztratív adatokat azonban még mindig homály fedi. Ha szerencsénk van, akkor a diagnosztikai vizsgálattal is kiderülhet, hogy valójában mennyit futott már a kocsi, de még mindig nem tudjuk, hogy vajon szervizelték-e rendesen, kicserélték-e a vezérlést, kapott-e új olajat a sebességváltó és a többi és a többi. Az sem árt, ha van vezetett szervizkönyv Ha valahol megvannak ezek az információk, akkor az a hely az adott gyártó márkaszerviz hálózata. Egy valamire való gyártó olyan rendszert tart fenn, hogy ha bárhol a világon bekerül egy márkaszervizbe a kocsi, akkor azt regisztrálják, és az elvégzett javítások és karbantartások listája az egész hálózat számára elérhető és lekérdezhető. Ez az adatbázis jelenti a megoldást a kocsi korábbi szerviztörténetének megtudására, illetve csak jelentené… Kié ez az információ? Hogy megalapozzam informáltságomat, másodállásban érdeklődtem a Volkswagen és a Pappas csoport márkakereskedéseiben, hogy hogyan lehet hozzájutni ezekhez az adatokhoz. A válasz egybehangzó volt és egyáltalán nem okozott meglepetést. A márkaszervizek által birtokolt információkat kizárólag a jármű tulajdonosának adják ki. Tehát, ha már megvettem az autót és ezt hitelt érdemlően tudom is bizonyítani, akkor minden további nélkül megtudhatom, hogy pontosan mikor volt márkaszervizben az autó, az egyes látogatásokkor mit végeztek el rajta, sőt, az is kiderülhet, ha esetleg összetörték korábban a gépet. Persze mindez csak abban az esetben igaz, hogy ha a javításokat külföldön/korábban is a márkaszerviz hálózat egyik tagja végezte, nyilvánvaló, hogy a különböző minőségű független szervizek beavatkozásai sehogyan sem kerülnek be ezekbe az adatbázisokba. Alaposan körül kell szimatolni Ha még nem vettük meg a kocsit, akkor kézen kell fogni annak tulajdonosát és az ő jelenlétében látogatni el a szervizbe, ahol neki a fent említett módon kiadják az információt, majd ezután mi tőle megkapjuk a még meleg nyomatokat. Ha nem tud, vagy nem hajlandó eljönni, akkor írhat meghatalmazást a mindenkori szabályok szerint két tanúval, személyi igazolvány számokkal és így tovább, erre is megmozdul a márkaszerviz printere. Mi ebben a titok? Számomra azonnal adódik a kérdés, hogy miért nem tartozik egy vevőre a szerviztörténeti információ? Végül is nem tudom meg belőle az előző tulajdonosok nevét, címét, semmilyen más adatát, csak az érdekelne, hogy kapott-e rendes törődést a jármű. Ha kicsit mélyebbre ásunk ebben a kérdésben, akkor felmerülhet, hogy például egy korábbi karambolos káresemény akár egyéb, terhelő információkat is hordozhat a korábbi tulajdonosra nézve, és azt, hogy hírbe hozza egy feltételezhetően jó ügyfelét a márka, valószínűleg nem szeretnék reszkírozni. Szűkített adatok esetleg? Jó lenne – akár EU-s szinten – meghatározni az adatoknak egy olyan halmazát, amely nem sért személyiségi jogokat, ugyanakkor képet kaphatna az egyszeri vevő arról, hogy hogyan bántak korábban az autóval. Márkakereskedés Budapesten (Forrás: pappas.hu) Ez talán üzleti szempontból sem lenne utolsó. A márkaszerviz ott csücsül egy rakás hasznos infón. Aki a KEKKH rendszerében 625 Ft-ot kiad 2-3 adatért, az biztosan mélyebben is hajlandó lenne a zsebébe nyúlni a márkaszervizben. Kapun belül Kicsit változik a hozzáállás, hogy ha a márka saját használt autó flottájából néztünk ki egy kocsit. Ez egyrészt azért van, mert a kocsi tulajdonosa már a kereskedés, így ő azt kérdez le, amit akar, pláne a saját adatbázisaiból, és ezt örömmel az érdeklődő tudomására is hozza. A megkérdezett márkák használt részlegei (Jahreswagen és WeltAuto) saját márkás autóihoz szívesen megadja ezeket az adatokat. Aki ilyen helyen vásárol, egyrészt nagyobb biztonságban érezheti magát a különböző sztenderdek miatt (átvizsgált járművek, garancia), másrészt ezek a részlegek nem engedhetik meg maguknak, hogy selejtes kocsit tegyenek a kirakatba. „Murvás kereskedő” A kisebb-nagyobb használt autó kereskedések (jó, nem feltétlenül murvás telephelyekre gondolok, de ez a burkolat látszik a legmenőbbnek…) sajnos nem veszik a fáradtságot, hogy a megvásárolt autóikhoz ezeket a lekérdezéseket elhozzák a márkaszervizből. Talán lusták, talán nem akarják saját magukat lebuktatni az adatokkal. Pedig sokkal nagyobb bizalmat gerjesztene egy ilyen lista, pláne ha a szervizkönyv „elkavarodott”, vagy másik telephelyen van. Tehát tulajdonosként megtehetné, hogy kihozza a listákat, csakhogy sok esetben a kereskedő egyáltalán nem tulajdonosa a járműnek. A kereskedő rendelkezik illetékmentességgel, tehát, ha ő vesz a cégre használt autót, akkor arra nem kell vagyonszerzési illetéket, vagy ahogyan jobban ismerik, átírási díjat fizetnie. Más oka van tehát, hogy nincs a nevükön a kocsi. Érdeklődők egy sajátmárkás használt autó kereskedésben Az egyik, hogy bizományi árusítást végeznek, azaz egy magánszemély megbízásából kínálják eladásra az autót. A másik – sajnos nagyon gyakori – eset, hogy az autó külföldi magánszemély nevén marad, és amikor szerződünk, akkor a szerződésben az idegen neve szerepel eladóként. Egy külföldi tulajdonos nem fog se nekünk, se a kereskedőnek meghatalmazást adni, hogy lekérhessük az adatokat, de ami még nagyobb baj ezeknél az adásvételeknél, hogy a kocsi meghibásodása esetén a szavatosság érvényesítése lehetetlen… Mit lehet tenni? Azt javaslom, hogy ha ragaszkodunk ahhoz, hogy meglegyenek a márkaszerviz által nyilvántartott adatok – és miért ne tennék – akkor a fenti módszerek valamelyikével szerezzük be azokat. Ha ez lehetetlen, vagy a kereskedő zárkózik el előle, akkor keressünk másik autót magunknak. Ha pedig a papíron elérhető tényeken túl a jelenlegi műszaki állapot is érdekel, akkor készíttessünk független járművizsgálatot a kiszemelt kocsiról.