Anyának úgyis mindegy

Egy korábbi munkahelyemen nagyon sok tesztautót vezettem, szinte minden héten másikkal jártam, és bizony szüleimet is sokszor meglátogattam az aktuális járgánnyal. Édesanyámtól soha nem érkezett panasz, amikor éppen alacsonyabb, vagy magasabb autóval mentem érte, mindig azt mondta, hogy addig a jó, amíg le, vagy fel tud ülni bármilyen kocsiba. Ha mások is így gondolkodnának, akkor biztosan nem lenne ekkora divatja annak, hogy mindenből SUV készüljön, de kell egy kis változatosság, és a Q2-őt is ez a divathullám hívta életre. Ha pedig jobban megnézzük, van is benne egy pár egyedi vonás. Egyrészt rendkívül jó, hogy színe van, és nem a lakkozott alapozószürke, vagy fekete, vagy fehér divatszínek árnyalataiban pompázik. Színes autót a népnek, had dobja fel az utcaképet! A kis Audiban ott van a nagytesós vonás: a single frame, de mellette különcködik a két "ál" légbeömlő, és a magasra hagyott első koptatók. Az ezüst dekor elemek passzolnak az élénk tűzpiros színnel, és a ma már hagyományosnak mondható magasfényű ezüst felnik is tökéletesre hozzák az összképet. A C oszlop ezüst betétjei lehettek volna feketék (kicsit slankították volna), de ha jól tudom ez választható extra volt. A hátsó ajtókon futó törésvonal viszont mindenképpen említésre érdemes formai megoldás, szépen dolgozták el az autó két pontja közötti határt ezzel, érdekes, és más modelleken nem látható különlegesség. Na, de ennyit a külsőről, üljünk be. Nahát, egy A3-as műszerfal. Pont, mint ott, a kezelőszervek, a hangulat, idebentre nem jutott már annyi az egyediségből.

Automataváltó (7 fokozatú S tronic), vágott aljú kormány van, de az ülések szövetek, a műanyagok, amikkel nem érintkezik a sofőr keze minden alkalommal, sprődebbek, és az összhatás is kisautósabb. Persze, minden a megfelelő helyre van pozícionálva. A nagy tablet meg egyébként is uralja a középkonzolt, attól lesz trendi. Egyébként nekem a szellős műszerfal tetszik a négy kis légbeömlő kinövéssel: így kellemes, retro stílust ad.

Mit tud a motor?

Egy benzines, 1.5-ös 150 le-s négyhengeres motorka dolgozik ott elől. Alacsony fordulaton egy kicsit esetlen, de ötezertől már összekapja magát, teljesen jól autózhatóvá válik tőle az autó. Ebbe a méretosztályba nem is kívánkozik erősebb motor, hiszen úgyis zömében városi használatra, vagy rövid utazásokhoz használják majd a Q2-őt. Ugyanakkor semmivel sem okoz nagyobb lemondást, ha egy ilyenre váltjuk a családi Ceed-et, vagy Golf-ot, régen sem voltak nagyobb autók. Bár tény, hogy a mostani gyermek kiegészítők mennyiségével jobban meggyűlik az apukák dolga, így meg is értem, ha a több poggyászhoz nagyobb, és jobban variálható utasterű autót választanak inkább. A Q2 persze más, nem is terjedt el, kicsit rétegmodellé vált, de pont ez a különcsége adhat hozzá értékeihez. A fogyasztás itt sem sokkal több az átlag 7-8 litertől. Autópályán legális tempóban pedig teljes komfortban utazhatunk vele, semmi bizonytalanság nincs a futómű részéről a magas építés miatt. A kilengést természetesen nem is engedhetné meg az Audi magának semmilyen szegmensben, ezzel szerintem mindannyian tisztában vagyunk.

Még egy dolog, amin meglepődtem, és be is fűzöm ide, hogy nagyon keveset forog a kormány végállások között, tehát kifejezetten agresszíven is lehet terelgetni az autót, ami persze nem egy mindennapos eset, de parkolásnál kifejezetten jól jön, vagy akár egy szerpentines hegyi szakaszon is kényelmes, hogy nem kell annyit dolgozni az irányítással. Nekem egyébként az Atecához képest sokkal merevebb a karosszéria, és a futómű is mintha keményebbre lenne hangolva, ez jól jön, ha pontosan az íven akarjuk tartani a szerpentinen, de a hétköznapokban inkább rossz, hiszen az autó kevésbé komfortos, hétköznapi szóhasználattal élve, pattogós. Tehát akiknek a gondolata sem merülne fel annak, hogy egy hegyi útszakaszon milyen lenne a fülükön fordulni, nekik inkább egy lágyabb, és hajózósabb kis SUV lesz a kedvenc, akár a már előbb említett Ateca, vagy akár egy Vitara.

Használtan is jó ajánlat?

Nos, kicsi az autó felvevő piaca, a teszt írásának pillanatában kevesebb, mint ötven eladó példányt találtam a legnagyobb használt jármű kereső portálon. A kínálat csupán 15 százaléka volt dízel, viszont a hatvan százalékuk automata váltós. Zömében fiatal, keveset futott, és bevalottan második autóként használt kocsik vannak a piacon, tehát nem lesz nehéz egy megkímélt, és még szinte újszagú autóba ülni. Az árak 8 millió forinttól indulnak, és kb. 12-13 millió forintért egy nagyon jól felszerelt fiatal, kevés kilométeres autót is kifoghatunk. A tulajdonláshoz hozzá tartozik a szerviz is természetesen, amiről csak annyit, hogy az autó tartós konstrukció lesz, ha megkapja a gyári ajánlás szerinti szervizeket, amiből érdemes szakszervizet választani, hogy a vezetett szervizkönyv a jövőben is elláthassa feladatát, és eladásnál értéknövelő tényező lehessen.

Az pedig szubjektív véleményem, hogy kevesebbért már ott az A3, vagy egy Golf kombi, amik anyaghasználatra sem maradnak el tőle. Talán az első olyan Audi modell volt tesztelői pályafutásom során, ahol erőteljesen éreztem a spórolást, főleg a kevésbé látható/tapintható helyeken. Ettől függetlenül jó felülni ebbe is, és meg is értem azokat a középkorú, esetleg idősebb embereket, akik a szalonban véletlenül kiszúrják a Q2-őt, és azt mondják, hogy pont jó a mérete, és pont jó, hogy magas, így erre váltanak Polo-ról, vagy A3-ról.

Várjuk vissza újabb használt autó teszttel a következő hónapban is, addig pedig további használttesztetek itt olvashat.

Cikkünk elkészüléséhez a tesztautót a Das WeltAuto Centrum Budaörs biztosította.