Az Országgyűlés szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, az utóbbi megszüntetésével.
    Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz. A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket. A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.
     Október 1-jén hatályukat vesztik a PSZÁF elnökének az előző napon még hatályban lévő rendeletei az MNB-ről szóló törvénnyel összefüggő ágazati jogszabályokat módosító, s az Országgyűlés által szeptember 23-án elfogadott törvény szerint. Ezen törvény alapján Matolcsy György, az MNB elnöke a pénzügyi piacok folyamatos biztonságos működésének fenntartása érdekében rendeletet bocsát ki. Így 2013. október 1-jétől a hatályukat vesztő PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket - így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket - a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.
    A felügyeleti díjat a jövőben az MNB-nek kell fizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak, a díj fizetésére szolgáló bankszámlaszám változik, egyebekben a kapcsolattartásra és egyéb elérhetőségekre vonatkozó adatok nem módosulnak. A továbbalkalmazási rendelet szerint a korábbi felügyeleti rendeletekben a PSZÁF-ra való hivatkozásokat az MNB-re való utalásként, a felügyeletről vagy az MNB-ről szóló korábbi törvényeket pedig az MNB-ről szóló új törvényként kell értelmezni. Az MNB az ősz folyamán megkezdi a korábbi, hatályon kívül helyezett PSZÁF rendeletek tartalmi felülvizsgálatát, s azokat 2014. januári hatállyal MNB rendeletekként fogja kibocsátani.
    A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg. Arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a PBT elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.
    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta korábban Varga Mihály.
    Az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről közzétett véleményében az Európai Központi Bank (EKB) üdvözölte a PSZÁF és a jegybank integrációját. A frankfurti pénzintézet szerint ez az intézményi felépítés fokozza az MNB hozzájárulását a pénzügyi stabilitás megóvásához, a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez.

MTI