Egész élete több szálon futott. Hiszen írói és feltalálói pályájával párhuzamosan a maga korában Magyarország egyik leghíresebb és legismertebb sportolója volt. A motorsport úgyszólván valamennyi akkor ismert ágát (gyorsasági-, salak-, túraversenyeket) nagy sikerrel űzte.  1948-ban pedig megnyerte a háború utáni első Magyarországon rendezett  gyorsasági grand prix-t a budaörsi háromszögben, az oldalkocsis kategóriában, ezzel az egyetlen magyar győzelmet aratva. Később motorcsónak versenyzőként világsikereket ért el. Nemcsak versenyzői tapasztalata, de a műszaki fejlődés hajkurászása is segítette ebben.

Ahogyan ő mondta, két hetes (77) éves korában, ha menet közben nem is állt fel a nyeregbe, de guggolásig könnyen felszökkent

Az oldalkocsis motorkerékpáros versenyzéshez páratlan módon külön motort szerelt az oldalkocsi kerekének hajtására (a Nemzetközi Motorsport Szövetség is tárgyalta esetét, és adta áldását megoldására), amikor az 500-as BMW hengerűrtartalmát, az oldalkocsira szerelt kis 100 cm3-es motorral emelte a megengedett 600-ra, hogy a két motor külön szabályozásával verhetetlenné vértezze magát. Fekvő, sikló hajójának oldalsó tappancsaira – a tehetetlenségi erőt kiaknázó – a Citroen 2CV korábbi verzióin alkalmazott elvhez hasonlóan dolgozó lengéscsillapítókat szerelt, hogy a hajó oldal irányú billegését, legyezését kisimítsa. Vagy a motorcsónak motorok időt rabló karburálását, egyedi megoldásával, akár verseny közben változtatni tudta, de saját, egészen különleges karburátoraival szerelt motorjaival is versenyeket tudott nyerni. Számtalan nemzetközi verseny-győzelem mellett, Európa-bajnokságon második, világbajnokságon harmadik helyet szerzett a 350 köbcentiméteres sikló hajók kategóriájában, amire már abban az időben, saját, könnyűfém öntésű, krómozott furatú hengereket szerelt, és a világbajnoki címtől csak egy versenybaleset ütötte el Olaszországban a Comoi-tavon. Hosszú ideig élt motorcsónakos sebességi világcsúcsa is ebben a sportban, amit úgy állított fel, úgy hogy a hajóba befeküdve, hajmeresztő módon, kívülről egy aerodinamikai burkoló elemmel leszögeztetve záratta magát hajójába. A mai napig a legtöbb, motorcsónakos országos bajnoki cím az övé. Érdemes sportolói címet is kapott, sőt a maga idejében Kossuth-díjra is felterjesztették, de a díjat soha nem kapta meg.

Noha a díj nem is lett az övé, sokkal büszkébb volt arra, hogy a maga idejében Csokonyavisontán egy brigád – tiltakozása ellenére – felvette a nevét. Ma, talán még ennél is jobban örülne annak, hogy jóval halála után a Borsod Abaúj Zemplén Megye legnagyobb oktatási intézménye Kazincbarcikán, az iskola saját kezdeményezésére választotta az ő nevét, Józsa Lajos bronz mellszobrával is emléket állítva neki.

A könyvolvasás is a mindene volt, ennél csak az írás érdekelte jobban. Kevés volt neki a száraz szakirodalom. Négy önéletrajzi könyve jelent meg, írásai revelációként hatottak, könyveit a korszak jelentős írói méltatták.

Hihetetlenül termékeny író volt, heti három-négy cikkével, amelyek a legjelentősebb napi- és hetilapokban, vagy a mai napig is etalonnak tekinthető Élet és Irodalomban jelentek meg, ő volt a saját neve alatt legtöbbször megjelent újságíró, s akkor még nem említettük rádiós és tévés szerepléseit.