A mostani áremelés hátterében elsősorban a nemzetközi olajpiacon tapasztalható drágulás, valamint a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek állnak, amelyek az elmúlt napokban felfelé hajtották a kőolaj árát. A portál adatai szerint a 95-ös benzin jelenlegi átlagára 587 forint/liter, a gázolajé 608 forint/liter. Az egyes kutakon az árak ettől lényegesen eltérhetnek - tették hozzá. A védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvény június 27-én lépett hatályba. A törvény szövege szerint a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolt az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetése. A jogszabály a hatósági ár kivezetése mellett lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy a későbbiekben rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén lesz lehetősége a miniszternek, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel. A jogszabályban rögzítik, hogy az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a hatósági árak megtartását. Ha valaki megsérti a miniszteri rendeletet, az adóhatóság rá 100 ezer forinttól 150 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb fél évre be is zárathatja a benzinkutat. A törvény erre vonatkozó passzusai a kihirdetést követő 16. napon lépnek hatályba. A biztonsági kőolajkészletet a miniszter rendelete alapján lehet felhasználni. A rendeletben a miniszter meghatározhatja a felhasználás célját, ütemét, és az ország működését biztosító felhasználók részére a felszabadított biztonsági készlethez elsőbbségi hozzáférést engedhet, emellett meghatározhatja a visszapótlás során alkalmazható legmagasabb árat.  

Az eset az északkelet-kínai Senjang városában történt özönvízszerű esőzések és árvizek idején. Több videofelvétel jelent meg a kínai szaksajtóban és közösségi médiában a szóban forgó járműről, amit egy nagy vaskoloncot vonszol maga után. Az eset megmozgatta a netezők fantáziáját, a felhasználó találgatták, hogy mi is történt, és csakhamar elterjedt az a vicc, hogy az autó „megszülte” a hátsó villanymotorját. Táplálta a tréfát az, hogy az autó villanyvezetéken húzta maga után a fémszerkezetet. Tisztára úgy nézett ki, mintha köldökzsinór kötné össze a járművet az „újszülöttel”. A közösségi médiában azonban nem is ez okozott megdöbbenést, hanem az, hogy miután a motor leszakadt, az autó továbbhaladt, húzva maga után az imbolygó motort. Ráadásul az autó világítása is tovább működött, a leszakadt szerkezet pedig a jármű mögött húzódott az úttesten. (https://www.youtube.com/shorts/lHYKIGoPcSo) A BYD azonnal kapcsolatba lépett a tulajdonossal, megvizsgálta az esetet, és kevésbé prózai magyarázattal szolgált. A vállalat ügyfélszolgálata egy helyi lap megkeresésére közölte, hogy a jármű nem gyártási vagy minőségi hiba miatt sérült meg. A Tang az elárasztott útszokaszon víz alatti akadálynak ütközött, és az erős ütés következtében szakadt le a hátsó elektromos hajtóműegység. A BYD szerint az üzemi adatok és a sérült rögzítési pontok egyértelműen arra utalnak, hogy a jármű fenéklemezét jelentős erőhatás érte. A vállalat hangsúlyozta, hogy az esetet nem tekinti minőségi problémának. Érdekes egybeesés, hogy mindössze öt nappal a senjangi incidens előtt He Csi-csi, a BYD ügyvezető alelnöke éppen a nagy vízborítású útszakaszok veszélyeire figyelmeztette az autósokat. Azt mondta, hogy a vállalat Blade Battery akkumulátorai megfelelnek az IP67 és IP68 védettségi szabványoknak, amelyek sürgősségi helyzetekben megfelelő védelmet biztosítanak a vízbehatolással szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem tekinthető felhívásnak a mély vízben való közlekedésre. A BYD vezetője arra figyelmeztetett, hogy az árvízzel borított útfelületek alatt olyan akadályok rejtőzhetnek, mint a kövek, járdaszegélyek vagy törmelékek, amelyek súlyos sérüléseket okozhatnak a jármű alvázában, még ha az akkumulátor és a nagyfeszültségű rendszer sértetlen marad. A senjangi eset a BYD álláspontja szerint pontosan ilyen helyzet lehetett. A BYD Tang a kínai gyártó egyik legfontosabb, három üléssoros  családi SUV-ja. Hátsó motorral csak bizonyos, összkerékhajtású változatai vannak felszerelve.  

Július 13-án nem egyszerű gyárlátogatásra invitálta a Mercedes-Benz kecskeméti bázisára vendégeit, hanem egy egész napos programsorozat keretében ünnepélyes keretek között adták át a kibővített gyárat és indították el az új C-osztály teljesen elektromos kivitelének gyártását. Mindenki Magyarországra utazott Az esemény legmagasabb rangú vendége Magyar Péter miniszterelnök volt, akit a kormányból Kapitány István gazdasági miniszter és Zolnay Judit külgazdasági államtitkár kísért el. A márkát Ola Källenius globális vezérigazgató, Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja és Christian Dickert, a kecskeméti Mercedes-Benz Gyár igazgatója képviselte az eseményen. Még a hivatalos megnyitó előtt Magyar Péter és Ola Källenius próbaútra indultak a gyár 440 hektáros területén az új C400-al, amelyet a miniszterelnök vezetett, és amit természetesen élőben közvetített a közösségi médiában. A vezérigazgató az út során mindent elmondott Magyar Péternek az autóról, de mi nem szaladunk ennyire előre. A megnyitó legfontosabb gondolatai A beszédek sorát Christian Dickert kezdte, a gyárigazgató többször aláhúzta, hogy a kecskeméti gyári csapat, milyen fegyelmezett, összehangolt és elkötelezett munkát végzett a gyárbővítés során. Kiemelte, hogy a Magyarországon most kiépített gyártási folyamat világviszonylatban is kiemelkedő korszerűségű, amely kimagasló minőséget jelent a járműgyártásban. Ola Källenius beszédét igazi europerként kezdte, hangsúlyozta, hogy az esemény egy igazi ünnep, de nem csak az új gyáregységet ünnepeljük, hanem egyben a Mercedes-Benz magyarországi jelenlétét, sőt, egész Európát. Källenius arról beszélt, hogy Svédországban született, mégis éppen angolul beszél Magyarországon egy német vállalat képviseletében. A magyar partnereknek való köszönetnyilvánítás után rátért a márka idén már 140 éves történetére, amelynek jelentős mérföldköve a kecskeméti gyárbővítés. A vezérigazgató a siker három tartópilléreként az ügyfélközpontúságot, az innovációt és a versenyképességet jelölte meg. Arról beszélt, hogy ami 140 évvel ezelőtt ügyféligényként a lovak nélküli kocsikat jelentette, az ma az elektromos és digitálisan támogatott autózás, de a váltás, az átállás időpontja és módja továbbra az ügyfelek döntése. A gyártók feladata, hogy ehhez választási lehetőséget és a legjobb termékeket kínálják. Bár az új gyáregység csak tisztán elektromos modelleket fog gyártani, az üzem többi területén a gyártósorokon ezek a járművek egyszerre készülnek a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autókkal. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy a gyárak hálózata mindig az igényeknek megfelelően legyen képes szolgáltatni. Az innovációnál az Mercedes új digitális fedélzeti rendszerét, az MB.OS-t emelte ki, amely központi szerepet játszik a gyártó XXI. századi innovációjában. De nem csak a jármű, hanem maga a gyár is szoftvervezérelt és nem nélkülözi a mesterséges intelligencia alkalmazását sem. „A jövőt a legjobban úgy lehet megjósolni, ha megalkotjuk, és ez olyasvalami, amit a kecskeméti csapat kivételesen jól csinált.” A versenyképességgel kapcsolatban a vezérigazagató globális szintű ár-, minőség- és technológiai versenyről beszélt, amelyre a Mercedes-Benznél nem fenyegetésként, hanem motivációként tekintenek. Ennél a pontnál ismét kiemelte a kecskemétiek minden tekintetben példamutató teljesítményét! Magyar Péter: „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” Ezzel a mondattal kezdte beszédét a miniszterelnök, amit persze nem engedett félreérteni. A mondat ugyanis egy idézet volt Barényi Béla magyar gépészmérnök Mercedes-es (állítólagos) állásinterjújából. Barényi végül több mint 30 évet töltött a német vállalatnál és nevéhez több ezer innovációs szabadalom kapcsolódik, Kecskeméten pedig már egy utca is viseli a nevét. Magyar jó érzékkel elevenítette fel a magyarok és a Mercedes-Benz csaknem 90 éves kapcsolatát, amely a 2009-es kecskeméti alapkőletétellel folytatódott. A miniszterelnök kiemelte: a mára már 5.000 főt foglalkoztató kecskeméti Mercedes gyár a régió legnagyobb foglalkoztatója, akiket szívesen lát a magyar gazdaság, és a kormány célja a kiszámítható partneri viszony hosszútávú fenntartása. Talán a leghangsúlyosabb rész az volt Magyar Péter beszédében, hogy a partnerség kétirányú dolog: a magyar kormány elvárja, hogy a nemzetközi szerepvállalók a magyar előírásokat maradéktalanul betartsák, hazai munkavállalóikat pedig megbecsüljék. A bővítésről számokban A kecskeméti gyár a mostani átadóval új présüzemmel, összeszerelő csarnokkal, karosszériaüzemmel és fényezőüzemmel bővült, alapterülete a korábbi 200-ról 440 hektárra nőtt, amely immár egy akkumulátor összeszerelő üzemet és egy 240.000 négyzetméteres napelemparkot is tartalmaz, amely a csarnokok tetején lévő egységekkel együtt a gyár villamosenergia-igényének 25%-át fedezik. A beruházás egymilliárd euróba került és eredményeképpen a termelési kapacitás is megduplázódott a megyeszékhelyen. A fejlesztés után a kecskeméti gyár Magyarország legnagyobb autógyárává vált, de a konszernen belül is feljutott a dobogóra. A kerekasztal beszélgetésen a gyártó képviselőitől azt kérdeztük, nem állítja-e őket munkaerő kihívások elé a Tiszaparton épülő másik autógyár. Válaszukban kifejtették, hogy nem csak a brand jelent nagy vonzerőt a munkavállalók számára, hanem a csomag is, amelyet kínálni tudnak. A versenyképes bérek mellett a gyár területén bölcsőde és óvoda várja az ott dolgozók gyermeket, valamint béren kívüli juttatásokkal is igyekeznek vonzóvá tenni a kecskeméti gyárat. Emellett szoros az együttműködés az oktatási intézményekkel és a helyi közösségekkel is. A környezetvédelem és a fenntarthatóság is kiemelt szerepet kapott. Megtudhattuk például, hogy az alumínium présüzemben képződött hulladékot 100%-ban hasznosítják újra. Ezen kívül az újonnan átadott felületkezelő üzemben 20% alacsonyabb az energiafelhasználás, mint a korábbiban, miközben a szén-dioxid kibocsátás 80%-kal csökkent! Mesterséges intelligencia nézi át a kocsikat Az egyik állomáson megtekinthettük azt a négykarú robotot, amely a jármű belsejét centiről centire pásztázza végig, és minden egyes eltérést észrevesz és feljegyez. Ugyanilyen mesterséges intelligenciával támogatott robot végzi a járművek külső ellenőrzését és bármilyen a megengedett határon kívül eső eltérésnél jelez az ezért felelős személyzetnek. Ezen kívül létrehozták az úgy gyártósor digitális ikertestvérét, amelyben nem csak a nyomon követés, de tervezés és a gyártásszimuláció is elvégezhető. Az új, teljesen elektromos C-osztály A magyar gyáregységben eddig soha nem készült az úgy nevezett Core vonalhoz tartozó modell. Az új C-osztály az első autó, amelyet nem lehet már belépő szintűnek (Entry line) nevezni. Az elektromos GLC-ből megismert technológiát most egy coupé-szerű vonalakban végződő szedán kapta meg, amely a Mercedes elektrifikációs stratégiájának újabb fontos állomása. A külső főbb jellemzői a stílusváltás óta lassan megszokott és elvárt csillagbetétes lámpatestek, a süllyesztett kilincsek és az ezernyi apró négyzetből álló, kivilágítható hűtőrács és világító embléma. Az új C-osztály belseje sem lesz összetéveszthető, hiszen az oszloptól oszlopig tartó kijelző, az ezeken elérhető MB.OS operációs rendszer, a mindig rendelkezésünkre álló mesterséges intelligencia szolgáltatások mellett a Mercedes-Benztől megszokott prémium minőség várja az utazókat. A rugalmasság szempontjából is fontos tényező, hogy nem csak a jármű maga születik meg Kecskeméten, de a nagyfeszültségű akkumulátorokat is helyben állítják össze, mindössze száz méterre a szerelés helyszínétől.

A Fit Service autószerviz-hálózat és a Budj Zdorov („Légy egészséges”) klinikahálózat közös felmérése az autótulajdonosok szokásait vizsgálta, és megállapította, hogy az autósok sokkal következetesebben ügyelnek járművük karbantartására, mint saját egészségük rendszeres ellenőrzésére.   A válaszadók 87 százaléka legalább évente egyszer elvégzi autóján az előírt időszakos karbantartást. Az autótulajdonosok egyharmada évente kétszer is elvégezteti a kötelező karbantartásokat, további 10 százalék pedig ennél is gyakrabban fordul szervizhez. Mindössze 3 százalék vallotta azt, hogy csak akkor keresi fel a javítóműhelyt, amikor már valamilyen meghibásodás jelentkezik az autón.    Ezzel szemben az egészségügyi szűrővizsgálatok jóval kisebb figyelmet kapnak. A rendszeres egészségügyi „check-upokon” a megkérdezettek csupán 53 százaléka vesz részt legalább évente egyszer. Ez lényegesen alacsonyabb arány, mint azoké, akik pontosan követik autójuk karbantartási előírásait.   A válaszadók 44 százaléka évente csak egyszer vesz részt szűrésen, míg 49 százalék csupán kétévente vagy még ritkábban. A kutatás szerint a résztvevők 9 százaléka még soha nem vett részt teljes körű egészségügyi állapotfelmérésen.   A felmérésben részt vevők 24 százaléka bevallotta, hogy kizárólag akkor keres fel szakembert, amikor egészségi állapotának romlása már nehezen hagyható figyelmen kívül.  Az eredmények nemek szerinti eltérésekre is rámutatnak. Az autójuk karbantartásáról rendszeresen gondoskodó nők 79, a férfiak 64 százaléka figyel az egészségmegőrzésre is.    A felmérés tanulsága szerint az autótulajdonosok többsége pontosan tudja, hogy a rendszeres karbantartás meghosszabbítja járműve élettartamát, és segít megelőzni a költséges meghibásodásokat, ugyanez a szemlélet azonban saját egészségük esetében még nem vált általánossá.