A forgalomba helyezéskor befizetendő úgynevezett „újrahasznosítási illeték” (olyasmi, mint idehaza a regisztrációs adó) emelkedése, a libikókázó rubelárfolyam és sok más körülmény egyre inkább akadályozza az autók bevitelét külföldről, nyugati szankciók megkerülésével, harmadik országokon keresztül. Az Avtovzgljad autós portál elemzése szerint jelen körülmények között az autógyártók engedélye nélküli párhuzamos import már nem nyereséges. Erről tanúskodik az is, hogy több kereskedői hálózat tett ilyen értelmű bejelentést, mondván, leállnak az autók behozatalával, mert nem hajlandóak tovább fizetni az árra rárakodó magas közvetítői díjakat. Szakértők már korábban is azt jósolták, hogy a szürkeimportot lebonyolító kereskedői lánc időleges lesz, amely csak arra jó, hogy „betömje a lyukat” az orosz autóiparra nehezedő szankciós nyomás okozta súlyos helyzetben.  Az effajta behozatal nem tud tartósan gyökeret verni az orosz autópiacon, mert nem stratégiai, hanem taktikai kiutat kínál a nehéz helyzetből. Maguk az autógyárók is akadályokat gördítettek a nyugati márkák kivonulása után beindult kontrollálatlan kivitel elé.  Az elmúlt hónapokban sorra tették hozzáférhetetlenné a szoftveres szolgáltatásaikat az orosz márkaszervizek és ügyfeleket számára. Emiatt számos gonddal szembesülnek a márkaszervizek. Nem jutottak hozzá például gépkocsik vezérlőrendszeréhez és diagnosztikájához szükséges szoftverfrissítésekhez, problémák merültek fel különféle elektronikai egységek, a sebességváltó, a parkolóérzékelők beállításával, de az autótörténet felhőalapú lekérdezése – kilométeróra-állás, utolsó javítás vagy karbantartás stb. - is lehetetlenné vált, no meg a kulcsmásolat igénylése. A párhuzamos importnak volt egy másik komoly hátulütője: az ilyen kereskedői csatornákon beszerzett nyugati autókat önerőből kell szervizelni: alkatrészeket és szakembereket kell keresni hozzá. Számos alkatrész beszerzése már-már olyan, mint a kincskeresés, mind a „lelet” ára, mind pedig a beszerzéssel járó erőfeszítések és viszontagságok miatt.  Emiatt a garancia nélküli személygépkocsik karbantartásáért vagy javításáért sok esetben csillagászati összegeket kell fizetni. De még ennél is sokkal súlyosabb a helyzet a haszonjárművek, illetve teherautók piacán. Ott egy komolyabb javítás vagy alkatrészekre való várakozás nemcsak idegtépő, hanem komoly veszteségekkel is jár. Az általában egy-két napos javítások olyan hosszúra nyúltak, hogy kegyelemdöfésként értek fel a járműveket üzemeltető vállalatok számára.  Különösen nehéz helyzetbe kerültek a közszolgáltatásokat nyújtó cégek. Volt olyan köztisztasági vállalat, amely az összes szemeteskocsi lecserélését jelentette be a lehetetlenné vált karbantartás miatt. Az ilyen járművek piacán izgalmas verseny várható az orosz és kínai gyártmányú haszonjárművek és teherautók között. Az Avtovzgljad szerint mindent egybevetve a párhuzamos import elhalásával az orosz autópiacon kezd majd visszatérni a kereskedők és a vásárlók között hajdani viszony, ismét életre kelnek az olyan fogalmak, mint a karbantartási és garanciális kötelezettség az autótulajdonosok felé.      

A vádirat szerint a büntetett előéletű, Baja környékén élő férfi jelentős összegű kölcsöntartozást halmozott fel egyik ismerőse felé, amelynek törlesztéseként felajánlotta a tulajdonában lévő, 14.500.000 forint értékű járművet. Ezt ismerőse el is fogadta és cégének megvásárolta az autót. Az adásvételi szerződés megkötését követően röviddel a vádlott a járművet – egy üzleti tárgyalásra – pár napra kölcsönkérte. Az ismételten birtokába került autót azonban a férfi 2022. április 2-án, az ismerőse cégének hamis pecsétjével és ismerőse hamis aláírásával ellátott adásvételi szerződéssel, jogtalanul eladta. A hamis adásvételi szerződéssel a vevő tulajdonjogát bejegyezték a gépjármű-nyilvántartásba. A férfit vagyon elleni bűncselekmények miatt már többször elítélték, jelen ügyben már különös visszaesőként áll majd bíróság elé. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az MKIF felhívja a figyelmet a bejegyzésében arra, hogy a KRESZ egyértelműen fogalmaz: KRESZ 42 § „(5) * Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban – egymás mellett haladó – hó eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó gépjárműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.”   A hókotrást és/vagy sózást végző autókat megelőzni azért tilos és veszélyes, mert a még nem vagy nem teljesen tisztított pályán egy előző és így éppen gyorsuló autó könnyebben megcsúszhat. Balesetet szenvedhet, többen is megsérülhetnek, akár a közutasok is. Emiatt viszont tényleg megállhat a forgalom. Az alábbi videóban csak néhány példát hoztak, de sajnos sokkal több ilyen esettel találkoztak. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Szegedi Tudományegyetem hallgatóiból álló SZTE Skywalkers rakéta projekt hosszú távú célja a hallgatók fejlesztésén és motivációján túl az, hogy megoldjon egy általános, a légkörvizsgálatot érintő problémát is. – A ballonok 70 kilométeres magasságba nem tudnak felmenni, a műholdak nem képesek ilyen alacsonyan dolgozni, tehát van a légkörnek egy olyan rétege, amelyet jelenleg nem tudunk vizsgálni. Ebből következett az ötlet, mi lenne, ha építenénk egy hibrid hajtású rakétát, amivel fel tudunk menni a légkörnek ebbe a rétegébe és vizsgálódhatunk – árulta el a projekt létrejöttének célját Pappné Dr. Sziládi Katalin, az SZTE Mérnöki Kar Gépészeti Intézet főiskolai docense. A szakember csillagász végzettségű és a diploma megszerzése után maradt Szegeden, a Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. A PhD-t még ott szerezte meg, majd 2015-ben igazolt át a Mérnöki Karra, ahol alapozó fizika tanításával kezdte. – Két éve merült fel, hogy, taníthatnék pici csillagászatot is a hallgatóinknak, így indult el a „Csillagászat mérnök szemmel” kurzus. Akkora volt az érdeklődés, hogy az MSc-re meghívtam előadónak Dr. Fűrész Gábort, aki szintén Szegeden végzett csillagászként és itt szerzett PhD-fokozatot 2008-ban. Jelenleg a MIT munkatársa, és kutatási területei közé tartozik egyebek között a csillagászati műszerek tervezése, kivitelezése, tesztelése és felújítása, CCD kamerák tesztelése. Több féléven keresztül tartott online előadásokat. Valahonnan innen indult a rakétafejlesztő csapat – emlékszik vissza a közeli múltra a tanárnő. Sziládi Katalinék egy drón reptetésen „dugták össze a fejünket”, lényegében onnantól datálják a rakétás programot. Szerencsére a Mérnöki Kar finanszírozásában volt annyi tartalék, hogy a kar dékánjának engedélyével elkezdhették a programot, amihez hallgatókat is kerestek. – Először a Mérnöki Karról érkeztek a diákok, de hamar kiderült, hogy ide más tudás is kell. Jöttek a Természettudományi és Informatikai Karról programozók, kémiás és médiaszakos hallgatók is, utóbbi a hírverésben segít. Joghallgatót még várunk a csapatba, addig is a kari jogász segít nekünk – árulta el a tanárnő, hozzátéve, az alapító tagok már egy éve együtt dolgoznak. Menet közben derült ki, hogy meglepően sok jogi kérdés van, nem beszélve a bonyolult szabályozású légtérhasználatról. Többször voltak már Baján tesztelni, ott amatőr rakétások támogatják a csapatot, és ehhez a légteret is biztosítják. A távlati célhoz vezető úton jó állomások lehetnek azok a hallgatói versenyek, amelyek összefogják és motiválják a terület iránt érdeklődő egyetemistákat. Ezek közül a legjelentősebb megmérettetés, a portugáliai EuRoc, amelyre egész Európából érkeznek egyetemi csapatok. Az SZTE hallgatói a több kategória közül a szilárd hajtóanyagos versenyszámban, a 3000 méteres magasságot megcélzó kategóriára készülnek. – A versenyre, amire szeretnénk kijutni, hasznos terhet is kell vinnünk, ez nálunk egy mérőműszer lesz. Csapatunk szoftveres, elektronikai és műszaki egységből áll össze, mindegyiknek több kisebb alrészlege van. A részlegvezetők feladata, hogy a különböző részfeladatokat összegyűjtsék és továbbítsák felém, illetve a többi csapatvezetőnek. Ezeket utána mi rendszerezzük, ellenőrizzük, dokumentáljuk, és úgy küldjük be a versenyre – mondta Tatai Ákos, az SZTE Skywalkers csapatvezetője. Trancsik Martin, az SZTE Mérnöki Kar negyedéves gépészmérnök hallgatója, a műszaki részleg vezetője. Ő többek között az egyetemen oktatott 3D nyomtatási ismereteit is hasznosíthatja a rakéta elkészítésében. Portálunknak elmondta, hogy a rakéta kb. 2 méter hosszú lesz. A gyorsításért egy szilárd hajtóanyagú motor felel, a teszteléshez már rendeltek is ilyet. – Elvileg műtrágyával és cukorral is megoldható, hogy induljon a rakéta, de ez ettől azért komolyabb dolog – mondja mosolyogva, hozzátéve, a versenyen mindenki a szervezőktől kapja a „gyári” motort. Plusz motiváció az is, hogy a hallgatók a felkészülés alatt kreditet is kapnak a projektben való részvételért. A következő évben – a fő, portugál verseny mellett – Lengyelországban lesz egy megmérettetés. A végcél egy komoly kutatói bázis kialakítása, amelybe hazai és nemzetközi szakértők is bekapcsolódhatnak. A képre kattintva megnézheti egy videón, hogyan megy a szegediek rakétája. – A kutatási szintű cél a 70 kilométeres magasságot elérni és ott dolgozni. Kineveljük a hallgatókat, akiket érdekel, azok itt maradnak velünk, folytatják a munkát és közben reméljük, hogy sikerül más kutatókat, illetve szakembereket is bevonni a csapatba. Szükséges lesz anyagi támogatást is behozni mellé, ahogy lépésről lépésre haladunk előre. A végcél legkésőbb 10 év múlva teljesül, úgy hogy abban már vannak kutatási eredményeink is, de addig is minden versenyen szeretnénk elindulni – összegez Sziládi Katalin. A 2022 ősze óta működő csapatba az egyetem bármely karáról lehet jelentkezni. Szinte bárkinek találnak feladatot, aki részt szeretne venni a misszióban. A csapat minden lezárt oktatási félév után frissül, hiszen a végzett hallgatók elköszönnek, helyükre újonnan belépő csapattagok érkeznek. Januárra szeretnének kész lenni a rakétával, a portugál versenyre tavasszal lehet nevezni, a megmérettetés, mint minden évben jövőre is októberben lesz. Most erre készül a csapat gőzerővel, mert a versenyre egyáltalán nem könnyű bejutni. Van nagyobb cél és nagyobb verseny is, ezt az USA-ban, Új-Mexikóban rendezik. Persze, messze nincs akkora anyagi hátterük, mint néhány nevesebb nyugat-európai egyetemnek, de nagyon igyekeznek…