Hátulról belehajtott egy tehergépkocsiba egy autószállító tréler az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a 168-as kilométernél, Hegyeshalom térségében. Az autószállító vezetője beszorult a járműbe, őt a mosonmagyaróvári hivatásos tűzoltók feszítővágó segítségével szabadították ki, majd átadták a mentőknek. A műszaki mentési munkálatok ideje alatt az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.

A Honda elkötelezett a hidrogénfelhasználás növelése és a karbonsemleges társadalom megvalósítása mellett. Arra törekszik, hogy 2050-re a teljes gyártásfolyamat karbonsemleges legyen, csakúgy, mint maga a készülő termékválaszték. A környezeti hatás felszámolása nem csak a teljes termékélettartamra, hanem a vállalati tevékenységre is vonatkozik. Ezért a Honda három fontos területre összpontosít, mint alappillér: karbonsemlegesség, tiszta energia és erőforrás-visszaforgatás. A Honda szakemberi rendkívüli potenciált látnak a hidrogénben, mint energiahordozóban a villamosenergiával együtt. A – megújuló energián alapuló – hidrogén-visszaforgatási kör alapvetően három fázisra osztható: termelés, tárolás és szállítás, valamint felhasználás. Egészen pontosan arról van szó, hogy a vízelektrolizáló technológiával nyert áram megújuló energiaforrásból származik, és átalakítható úgynevezett „zöld hidrogénné”. Nagy előnye, hogy sokkal kiszámíthatóbb és stabilabb teljesítményt nyújt a hagyományos rendszereknél, tehát működési hatékonysága nem függ az évszaktól vagy az időjárási viszonyoktól. Ráadásul a „zöld hidrogén” – megfelelő módszerekkel közúton, vízen és vezetékben egyaránt – oda szállítható, ahol éppen szükség van rá. A jövőben tovább bővíti az üzemanyagcellás rendszerek felhasználási körét a Honda. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hidrogéntechnológia nemcsak a márka üzemanyagcellás járműveiben jelenhet meg, hanem számtalan egyéb alkalmazása is lehetséges, ilyenformán segíthet a hidrogénkereslet kielégítésében, továbbá hozzájárulhat a karbonsemleges, „hidrogénfelhasználó” társadalom megvalósulásához. Az üzemanyagcellás rendszerek további fejlesztése és a Honda hidrogéntechnológiájának alapja A Honda az első vállalatok közé tartozott, amelyek felismerték a hidrogénben rejlő rendkívüli lehetőségeket, egyszersmind azt tűzték ki célul, hogy megvalósítják a karbonsemleges társadalmat. A cég elkötelezettségéről árulkodik, hogy idestova 30 éve tölt be vezető szerepet a hidrogénnel kapcsolatos kutatásokban, illetve az üzemanyagcellás járművek kidolgozásában. Hogy a lehető leggyorsabb legyen a fejlődés, a japán cég munkatársai 2013 óta a General Motorsszal közösen dolgoznak a következő generációs üzemanyagcellás rendszereken. Az üzemanyagcellás rendszerek fejlesztése  A tervek szerint 2024-ben a Honda egy vadonatúj üzemanyagcellás járművet mutat be az észak-amerikai és a japán piacon, amelyben már a következő generációs, General Motorsszal közösen fejlesztett üzemanyagcellás hajtáslánc dolgozik. Annak dacára, hogy sokak szerint a magas gyártási költség és az alacsony élettartam gátolja az üzemanyagcellás rendszerek elterjedését, a Honda és a General Motors elképesztő eredményt ért el. Tudásuk és tapasztalatuk összegzésével a következő generációs üzemanyagcellás rendszernél sikerült harmadára csökkenteni a költségeket a 2019-es Honda Clarity Fuel Cellhez képest. Ezt a jelentős költségcsökkentést egyebek mellett innovatív alapanyagból készülő elektródákkal, a cellaszigetelési struktúra fejlesztésével és a kiegészítő berendezések leegyszerűsítésével, tehát az erőmű kiegyensúlyozottabbá tételével érték el, azon túlmenően, hogy a termelékenységet is fokozták. A rendszerek élettartamát – korrózióálló anyagok felhasználásával és az alacsony hőmérséklettel szembeni ellenállás jelentős növelésével – sikerült megduplázni.  Ezen eredményekre építve - a GM-mel való közös fejlesztés révén - 2030 körül megkezdődhet az üzemanyagcellás rendszerek széles körű elterjedése, illetve népszerűsítése. A Honda máris azon dolgozik, hogy felére csökkentse a kiadásokat és megduplázza a termékek élettartamát a General Motorsszal közösen fejlesztett üzemanyagcellás rendszerhez képest. A Honda legfőbb célja, hogy az üzemanyagcellás rendszereket használhatóság és összköltség tekintetében is a hagyományos dízelmotorokkal hozza egy szintre. Hidrogén alapú technológiák alkalmazása az űrkutatásban  A Honda vezető szerepet tölt be a hidrogénalapú technológiák fejlesztésében, ugyanakkor azon dolgozik, hogy a hidrogénben, illetve a hidrogénalapú eszközökben rejlő potenciál az űrben kihasználható legyen. Elvégre – a vízen és az élelmen túl – oxigénre, üzemanyagként használható hidrogénre, valamint eszközök energiaellátását szolgáló elektromos áramra van szükség az űrben. Hogy az űrbéli tevékenységek fenntarthatóak legyenek, a lehető legkisebbre kell csökkenteni a Földről származó erőforrások arányát. Ehhez körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszerre van szükség, amelynek két fő eleme van. Egy – nagy nyomáskülönbséget kihasználó – elektrolizáló, azaz vízbontó berendezésre, ami napenergia felhasználásával oxigént és hidrogént állít elő, valamint egy üzemanyagcellára, ami elektromosságot és vizet termel oxigén és hidrogén egyesítésével.   Ennek érdekében a Honda a 2021-es és 2022-es pénzügyi évben közös kutatómunkát végzett a Japán Űrügynökséggel ((Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA), majd 2023. január 19-én, Tokióban aláírták a Kutatásra és a fejlesztésre vonatkozó együttműködési megállapodást. A közös munka célja, hogy olyan „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” szülessen, ami képes elektromossággal ellátni az emberi tartózkodásra szánt tereket, valamint a holdjáró közlekedési eszközöket. A szerződés értelmében a JAXA megbízza a Hondát, hogy vezesse az első tanulmányok kidolgozását, majd a 2023-as japán üzleti év végére, azaz 2024. március 31-ig dolgozzon ki egy kísérletezésre alkalmas, úgynevezett vágódeszkamodellt.   Kezdődik az üzemanyagcella-rendszer külső értékesítése és felhasználási körének bővítése A világszerte megfigyelhető környezeti változásokra reagálva a Honda igyekszik mihamarabb megvalósítani a karbonsemleges társadalmat. Ennek érdekében tovább bővíti a – márka hidrogéntechnológiájának magját jelentő – üzemanyagcellás rendszer felhasználási körét, tehát nem csak FCEV járművekben juthat szerephez. Hogy a következő generációs üzemanyagcellák elterjedése felgyorsuljon, a vállalat a 2020-as évek közepén megkezdi értékesítésüket. Az első időszakban évi 2000 példányt fognak értékesíteni, majd fokozatosan növelik a volument. A tervek szerint 2030-ig elérik a 60 000 /éves darabszámot, a 2030-as közepén pedig már évente több százezer példány találhat gazdára. Négy fő terület A hidrogén egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően (például nagy sűrűségű energiatárolás és szállítás, gyors tartálytöltés) az üzemanyagcella rendkívül hatékony energiaforrás lehet nagyméretű szállítóeszközök és infrastruktúrarendszerek esetében, valamint mobilitási eszközöknél, amelyeknél az újratöltés sebessége kulcsfontosságú, tehát lassan regenerálható akkumulátorok nem alkalmasak a feladatra. Az üzemanyagcellák további előnye, hogy sorba is köthetőek, így nagyobb teljesítmény aknázható ki a rendszerből. Az üzemanyagcella különleges jellemzőit és előnyeit figyelembe véve a Honda négy fő területet jelölt meg, amelyen megkezdi tevékenységét a hidrogénüzletágban: üzemanyagcellás Honda járművek (FCEV-k), kereskedelmi célú járművek, telepített erőművek, építőipari gépek és B2B-vásárlóknak szánt hidrogénalapú eszközök. Üzemanyagcellás járművek (FCEV-k) A Honda azt tervezi, hogy 2024-ben megkezdi egy vadonatúj üzemanyagcellás autó értékesítését az észak-amerikai és a japán piacon. Ennek alapját a tavaly bemutatott, észak-amerikai CR-V adja, hajtásáról pedig a következő generációs üzemanyagcella-rendszer gondoskodik majd. Az új modellt nemcsak az FCEV-kre jellemző nagy hatótávolság és a gyors újratöltés teszi vonzóvá, hanem az is, hogy plug-in hibridként kerül a szalonokba, tehát a felhasználók külső forrásról is feltölthetik az akkumulátorokat és maximálisan kiélvezhetik az elektromos hajtáslánc nyújtotta otthoni kényelmet. Kereskedelmi járművek Japánban hamarosan, a következő üzleti év végéig (2024 március 31.) megkezdődhetnek a Honda – Isuzu Motors Limiteddel közösen fejlesztett – üzemanyagcellás teherautóinak első közúti tesztjei. Emellett a kínai Hubei tartományban is megkezdődtek a próbák. Itt a Dongfeng Motor Group Co., Ltd.-vel együtt épített, következő generációs üzemanyagcellával felszerelt tehergépjárművek közúti működését vizsgálják a szakemberek. Helyhez kötött erőművek Az elmúlt években az adatközpontok áramigénye jelentősen megnőtt, hiszen a felhőalapú számítástechnika és a nagy adatfelhasználás kezelése rengeteg energiát emészt fel, ráadásul egyre nagyobb szükség van tartalék energiaforrásokra az üzletmenet-folytonossági tervezéshez (BCP). A keresletet kielégítendő a Honda ezen a területen is megkezdi az üzemanyagcellára épülő erőművek alkalmazását, azaz tiszta és csendes (tartalék) áramforrást biztosíthat a szerverüzemeltetőknek. Az első üzemanyagcella-alapú – Honda Clarity-üzemanyagcellákból épített erőművet – az American Honda Motor Co., Inc. Kaliforniában alapított vállalati egyetemén helyezték üzembe, teljesítménye eléri az 500 kW-ot. Ez a kísérleti erőmű, mint szerver-energiaforrás már ebben a hónapban meg is kezdi működését. A teszteket követően tovább folytatódhat a telepített erőművek felhasználása. Szerephez juthatnak például a Honda üzemegységeiben, sőt különféle adatközpontokban is szerte a világon. Ezáltal csökkenthető lesz a szerverközpontok működése során keletkező, üvegházhatású gázok mennyisége. Építőipari gépek Mindemellett markolókba és kotrókba is megkezdi az üzemanyagcellás rendszerek beépítését a Honda, ezek a gépek ugyanis jelentős számban vannak jelen az építőiparban, és modernizálásuk nagy lépés lenne a karbonsemleges társadalom megvalósítása felé. Mivel az építőipari gépek hidrogénellátása a hagyományos, telepített hidrogénállomásokkal nehezen megoldható, a Honda tovább dolgozik a műszaki megoldás fejlesztésén, méghozzá különböző építőipari szervezetekkel és vállalatokkal együttműködve. Az értéklánc kibővítése Hogy minél több üzletág használhassa ki az üzemanyagcellákban rejlő lehetőségeket, rendkívül fontos, hogy csökkenjen a beruházási és az üzembe helyezéshez szükséges összes költség, hiszen ezek mérséklésével olcsóbbá és stabilabbá tehető a hidrogénszolgáltatás. A Honda nemcsak fejlesztői támogatást nyújt majd az üzemanyagcellák leendő felhasználóinak, hanem részt vesz a rendszerek értékesítést követő karbantartásában is, sőt a stabil hidrogénellátás biztosításában is szerepet vállal, hogy a vásárlók egyetlen lépéssel eljuthassanak a karbonsemlegesség korszakába. Kezdeményezések a hidrogén alapú ökoszisztémák létrehozására Ahhoz, hogy az üzemanyagcellák széles körben elterjedhessenek, kulcsfontosságú a hidrogénalapú ökoszisztémák létrehozása, beleértve a hidrogénellátás biztosítását is. A Honda támogatja a hidrogéntöltő-állomások hálózatának kiépítését, így az anyaországban  például részt vett a Japan Hydrogen Station Network Joint Company (Japan H2 Mobility/JHyM) megalapításában, Észak-Amerikában pedig a Shell és a FirstElement Fuel által épített hidrogéntöltő-infrastruktúra létrehozását segíti. Persze a japán vállalat nem áll meg itt! Aktív szerepet vállal majd a telepített erőművek köré épülő hidrogénalapú ökoszisztémák létrehozásában is, méghozzá közvetlenül ott, ahol hidrogénkereslet alakul ki. Mindemellett a Honda tevékenyen részt vesz a különféle nemzeti, illetve a kormányok által kezdeményezett hidrogéninfrastruktúra-kiépítési projektekben is, melyek nagy mennyiségben importált, kikötőkben és egyéb helyszíneken lefejtett, hidrogént hasznosítanak. Ezen programok arra is lehetőséget adnak, hogy a Honda partneri viszonyt építsen ki olyan vállalatokkal, amelyek szintén érdekeltek ezen a területen. Japánban -  Marubeni Corporationnel és az Iwatani Corporationnel közösen – a Honda tovább dolgozik a hidrogén ökoszisztémák létrehozásán, mi több, a vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként alkalmazhatna hidrogént kereskedelmi járművekben és hogyan indíthatna el erre épülő, egyelőre tesztcélt szolgáló üzleti vállalkozásokat. Európában a Honda jelenleg egy bemutatótesztet tervez. Ennél a megújuló forrásból származó és a hidrogénalapú energia együttes felhasználásának lehetőségeit vizsgálják. Azon túlmenően, hogy a Honda igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait a – hidrogén-értékláncban jelenlévő – különféle vállalatokkal és szervezetekkel, továbbra is azon munkálkodik majd, hogy a hatékony hidrogénfelhasználás újabb és újabb formáit dolgozza ki.  

Csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségét mintegy hetven ország fiataljai alkotják, akik naprakész tudást, a munkaerőpiacon értékes diplomát szerezhetnek az intézményben. Az általa képviselt minőséget jelzi, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS legfrissebb világranglistáján a  801–1000. helyen szerepel, míg a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Friedler Ferenc, az egyetem megbízott rektora, tudományért felelős elnökhelyettese és dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. (Fotó: Májer Csaba József) A további tudományos fejlődést erősíti, hogy dr. Palkovics László, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke dr. Friedler Ferencet bízta meg az egyetem rektori, valamint tudományért felelős elnökhelyettesi tisztségének betöltésével 2023. február 1-jétől december 31-ig. A matematikai modellezés és optimalizálás, illetve e területek mérnöki alkalmazásainak Széchenyi-díjas kutatója rendkívül szorosan kötődik az intézményhez, hiszen több éve az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának professzora, tavaly óta pedig az Egyetemi Tudományos Tanács elnöke is. A Széchenyi István Egyetem erősíteni kívánja kutatási és innovációs tevékenységét is. Ennek érdekében dr. Bokor József professzor, akadémikus, a Járműipari Kutatóközpont elnöke kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettesként tevékenykedik a jövőben. E tisztségében támogatja az intézmény kompetenciaközpontjainak szakmai munkáját, emellett a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány holdingszervezetének tudományos vezetői tisztségét is betölti. A cél az egyetem és a kapcsolódó holdingok kutatási és innovációs területeinek összehangolt fejlesztése, a legkiválóbb nemzetközi egyetemek példái alapján.  „A Széchenyi István Egyetem az elmúlt időszakban kiemelkedően teljesített. A látványos infrastrukturális fejlesztések mellett a labor- és technológiai háttér is nemzetközi szintűvé vált. Intézményünk dinamikus fejlődését mutatja, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt magyar és angol nyelvű képzéseink, hazai és a nemzetközi hallgatóink, valamint partnerkapcsolataink száma. Rektorként és tudományért felelős elnökhelyettesként azt szeretném a leginkább elősegíteni, hogy az egyetem tudományos teljesítménye – globális láthatósága erősítésével, a világ élvonalbeli egyetemeivel kialakítandó kutatási hálókkal, a kollégák tudományos teljesítményének növelésével, a fiatal munkatársak támogatásával és természetesen  a doktori képzés iskolateremtő tevékenységével – felzárkózzon a más területeken elért eredményekhez” – fogalmazott dr. Friedler Ferenc megbízott rektor. „A Széchenyi István Egyetem a nemzetközi színtéren versenyez, és éppen az ebből fakadó tudással, látásmóddal, valamint innovatív megoldásokkal kívánja segíteni a térséget. Ennek érdekében dr. Filep Bálinttal, az egyetem elnökével közösen átgondolva, az intézmény 2030-ig szóló kiváló stratégiájának megvalósítását előmozdítva szeretnénk erősíteni a tudományos, valamint a kutatási-innovációs területeket. Örülök, hogy javaslatára két nemzetközi hírű professzorral erősödik az egyetem vezetése. Friedler Ferenc professzor révén még magasabb szintre emelkedhet az egyetem tudományos tevékenysége, és cél a tudományos utánpótlás ösztönzése, míg Bokor József akadémikus, professzor személyével nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a Járműipari Kutatóközpont jó példája alapján intézményünk más kutatási és innovációs fókuszaival is szolgálja a technológiai fejlődést. Mindez szükséges ahhoz is, hogy egyetemünk minél előkelőbb pozíciót foglaljon el a felsőoktatási világranglistákon” – emelte ki dr. Palkovics László, az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.  

Európa legnagyobb autókereskedője a Magyarországon is aktív Emil Frey csoport. Új- és használt autókat is figyelembe véve 550.000 autót értékesítenek évente. A svájci csoportot 1924-ben alapította a névadó Emil Frey, mára Európa minden országában megkerülhetetlen szereplők az autókereskedelemben. A második helyen egy amerikai céget találon, a Penske Group Európa második legjelentősebb autókereskedő vállalata. A Penske Automotive Group, Inc. székhelye a michigani Bloomfield Hillsben található, gépjármű- és kereskedelmi teherautó-kereskedéseket működtet elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában, és haszongépjárműveket, dízelmotorokat, gázmotorokat, energiarendszerek és kapcsolódó alkatrészeket és szolgáltatásokat értékesít elsősorban Ausztráliában és Új-Zélandon. A harmadik, negyedik és ötödik helyet brit kereskedők foglalják el. Az Inchcape Europe foglalja el a harmadik helyet, majd őket követi az Arnold Clark és a Lookers.  A top tízbe még holland, svájci, norvég és belga kereskedők jutottak be. Az utóbbi években az európai autókereskedelmben egyértelmű trend, hogy a nagy kereskedések egyre nagyobbra nőnek, míg sok kisebb kereskedés megszűnik, így várhatóan a mostani nagyok még nagyobbak lesznek idővel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!