Simó Tibor tájékoztatása szerint a személygépkocsi utasa halt meg a balesetben, az autó sofőrjét újraélesztették a helyszínen. A kisteherautóban egy ember utazott, aki súlyosan sérült. Az érintett útszakaszon teljes útzár van érvényben, Veszprémfajsz és Felsőőrs felé elterelik a forgalmat, lassú haladásra és torlódásra kell számítani. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az utak számozása olyan, mint az utcanevek: nélkülük eltévednénk, de legalábbis nem tudnánk könnyen beazonosítani, hol is járunk, és elmondani is elég körülményes lenne, hogy merre lehet megtalálni valamit. Az autózás hajnalán persze még nem voltak jelölve az utak, de ahogy egyre több autómobil közlekedett Magyarországon, egyre nagyobb igény jelentkezett az utak számozására.  88 éve kezdődött minden A számozást elsősorban a hazánkba látogató külföldiek és a hazai kirándulók miatt vezették be. A számozásnak köszönhetően ugyanis egy ismeretlen helyen könnyebben kiismerték magukat, hiszen a kereszteződéseknél csak leolvasták az út számát, majd megnézték a térképen, hogy mely városokba juthatnak el az adott útvonalon.  Útjelző táblák Kerecsenden 1951-ben (Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr) A számozást a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1934-es rendelete határozta meg. Ebben a hazai utakat három kategóriába sorolták:  Az első kategóriába a határokon átmenő, nemzetközi érdekeltségű utak kerültek. Nyolc, egyetlen számjeggyel jelölt elsőrendű utat jelöltek ki. A második kategóriába sorolták az elsőrendű utakba betorkolló és fontos nagyvárosok forgalmát odaszállító utakat. Ilyenből 35 volt akkoriban, és két számjeggyel jelölték őket.  A harmadik kategóriába a helyi érdekű, csak közeli településeket összekötő úthálózat elemeit sorolták. Százötven ilyen utat jelöltek ki, amelyek három számjegyből álló jelölést kaptak. Az akkori elsőrendű főutak nyomvonala – kisebb módosításoktól eltekintve – megegyezett a mostani, azonos számú főutakéval. Továbbá az akkor másodrendű főutak nagy része azóta is főútnak számít.  Mi a főútvonal?  A sárga rombusz alakú táblával jelölt főútvonal sajátossága, hogy az azon közlekedőknek elsőbbsége van az útkereszteződésekben. Főútvonalon tilos 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni, kézikocsival közlekedni; valamint állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más útszakasz nem áll rendelkezésre. Lakott területen kívül tilos kerékpárral balra bekanyarodni vagy megfordulni, illetve várakozni a főútvonal úttestjén. Területenként azonos számok Az elsőrendű főutakat az útirányuk szerint, az óramutató járásának megfelelően számozták: a legfontosabb, Bécsbe vezetővel kezdték, így ez lett az 1-es számú főút, míg a 2-es a losonci, a 3-as a kassai, a 4-es az erdélyi, az 5-ös a szegedi–belgrádi, a 6-os az eszéki, a 7-es a balatoni–varasdi és a 8-as a grazi út lett.  Az útszámozás rendszerében megjelent a szektorokra bontás elve is. Ez azt jelenti, hogy a nyolc elsőrendű főút felosztotta az ország területét, és ezekben a szektorokban az alacsonyabb rendű utak az elsőrendű főút alapján kapták a számukat. Például az 1-es főúttól jobbra – az óramutató járásával megegyezően – található utak száma 1-essel kezdődött (11, 12, 111, stb.), egészen a 2-es főútig. Ott minden szám 2-vel kezdődött és így tovább. Magyarország főútjai jelenleg (Forrás: Wikipédia/MrSilesian) Ez rendszer ma is érvényben van – kisebb-nagyobb változásokkal –, bizonyára mindenki hozzászokott, hogy a lakóhelye környékén – és az ország bizonyos területein – milyen számú utak futnak. Furcsa lenne például egy 8-assal kezdődő út Debrecen közelében, vagy egy 4-essel kezdődő a Balatonnál, igaz? Persze vannak kivételek, rendhagyó számozású utak, de elenyésző számban. Ilyen például a 13-as út Komárom és Kisbér között, amelynek 8-as számmal kellene kezdődnie (és régebben így is volt).  Mit jelent az M az autópályáknál?  Az autópályák jelölésének új rendje 1966-ban jelent meg. Az akkor még csak épülő balatoni sztrádát római VII-es számmal különböztették meg, és előírták, hogy minden olyan út, amelyen csak motoros járművek közlekedhetnek, M jelölést és számot kapjon. Az autópályák elnevezésében az M betű nem a „magyar” szó rövidítése, hanem az angol „motorway” (csak motorizált járműveknek épült út) szóból ered. Az M1-M7-es autópálya közös szakasza az elágazásnál 1972-ben (Fotó: Fortepan/Urbán Tamás) A szektoros, sugaras számozási rendszert többé-kevésbé az autópályák is követik, bár néha „idegen területen” haladnak, ahol más számmal kezdődnek az utak: ilyen például az M6-M60 Szekszárd és Pécs között (ami „5-ös zóna”), az M3 Nyíregyházától keletre (4-essel kezdődő utak területe) vagy az M35 Debrecen alatt (szintén 4-es szektor). Néhány út nem követi a sugárirányú módszert: az M0-ás Budapestet kerüli meg, tőle délre található az M8-as autópályából elkészült híd Dunaújvárosnál, majd még délebbre a szekszárdi M9-es híd. A furcsaságok ellenére azonban eddig bevált az útjelölések hazai rendszere.  (Források: Egerhírek, Qubit, Wikipédia) Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett jelentés szerint az idei harmadik negyedévi EBITDA 580,6 milliárd forint (1,449 milliárd dollár) volt az előző év hasonló időszakában elért 286,1 milliárd forint (953 millió dollár) után, az eredményt a kutatás és termelés, valamint a finomítás és kereskedelem üzletág jó teljesítménye kedvezően befolyásolta, az üzemanyagár-szabályozás és a különadók pedig negatívan érintették. A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki közölte: a makrokörülmények kedvezően alakultak az olaj- és gázipar számára az év első háromnegyedében, ugyanakkor a bizonytalan külső környezet, a kibontakozó recesszió, az állami beavatkozások, a különadók bizonytalanságot okoznak az iparágban. Az elnök-vezérigazgató szerint az uniós szankciók meghatározzák Európa gazdasági jövőjét, a harmadik negyedév ugyanis nagyon szűkösnek bizonyult ellátásbiztonsági szempontból Kelet-Közép-Európában. "Mindeddig képesek voltunk fenntartani az üzemanyagellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének" - hangsúlyozta Hernádi Zsolt. Kiemelte, hogy a jövőben is szükség lesz munkatársaik elkötelezettségére és a pénzügyi fegyelemre ahhoz, hogy végrehajtsák a transzformációs beruházásokat, amelyekkel egyszerre garantálják az energiabiztonságot és az orosz energiaforrásokról való leválást, miközben nem tévesztik szem elől a zöld átmenetet sem. A harmadik negyedévben a Mol jelentős lépést tett 2030+ stratégiájának megvalósításában, elnyerte a magyarországi települési és kommunális hulladékkezelési koncessziót 35 évre, amely lehetővé teszi, hogy terjeszkedjen egy új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, a körforgásos gazdaság megteremtését szolgáló üzletágban - fejtette ki az elnök-vezérigazgató. A kutatás-termelés (upstream) EBITDA-ja megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, 256,4 milliárd forintot (640 millió dollár) ért el a harmadik negyedévben. Az év első kilenc hónapjának eredménye 627,3 milliárd forint (1,72 milliárd dollár) lett, ami a Mol-csoport teljes EBITDA-jának csaknem fele. A társaság tájékoztatása szerint az erős eredmény legfőbb hajtóereje a makrokörnyezet volt. A feldolgozás és kereskedelem (downstream) EBITDA-ja nőtt az előző év azonos időszakának eredményéhez viszonyítva, 297,5 milliárd forint (741 millió dollár) volt a harmadik negyedévben, de 14 százalékkal csökkent az előző negyedévi eredményhez képest. Az üzletág eredményét a régióbeli árszabályozás és különadók rontották. A százhalombattai finomító tervezett karbantartása sikeresen lezajlott a harmadik negyedévben. A fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja 43 százalékkal csökkent a tavalyi harmadik negyedévhez képest, és az első három negyedévben kevesebb mint fele lett az előző év hasonló időszakában elért eredménynek. Ennek okaként említették, hogy az árszabályozási intézkedések több országban is negatív hatással voltak az üzletág eredményére. Az eredmény mintegy 34 milliárd forinttal (85 millió dollárral) csökkent a régióban az üzemanyag-ársapka miatt. A növekvő üzemanyag-értékesítés és a nem-üzemanyag típusú termékek eladásának növekedése csak részben ellensúlyozta a negatív hatást. Az üzemanyagár-szabályozás és a különadók Kelet-Közép-Európa több országában mintegy 423 milliárd forinttal (1,18 milliárd dollár) sújtották a működést 2022 első három negyedévében - jelezte a vállalat. A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír záróára csütörtökön 2582 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3170, a legalacsonyabb 2300 forint volt. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Önmagában is rendkívül megkapó látvány az új Lexus RX, ami az előd vonalait úgy alkotta újra, hogy kellően modern, mégis felismerhető maradjon. Ezt fejelte meg most Harris Reed divattervező egy Ruby Red mélyvörös fényezéssel, ami feketébe kúszik át az autó fara felé haladva, és egy olyan felniszettel, amitől szem nem marad szárazon. Ránézésre mindenképp 20 col feletti, tömör alumínium hátlapos, rendkívül sok küllős, és elképesztően ragyogó papucsokat kapott a Lexus RX, amiket Dorothy vörös cipői ihlettek az Óz, a csodák csodája című alkotásból. Ezért is lett a koncepció neve Ruby Red Rims, aminek a látványos felniszettje LED-ek segítségével világít is, közepén rubint formájú sapkával. Az alkotó szerint ezzel szerette volna kifejezni a mese egyik mondanivalóját is, mi szerint válaszd a magad útját, és keress egy új irányt a vörös téglás úton. Maga a tervező is igyekszik minden olyan útvonalat választani, amin még nem sokan közlekedtek. A különleges koncepciót egyébként a W Magazin 50-dik évfordulóján leplezték le New Yorkban. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!