Már nem ugyanaz, ami régen volt az egykor dicső és színtisztán brit autómárka, az MG. Becsődölése után kínai villanyautó márkát faragtak az MG-ből, ami egy ideje már igen aktív és sikeres a szigetországban, most pedig egész Európát, köztük Magyarországot is igyekszik bevenni megfizethető elektromos autóival. Állítólag hamarosan újra szeretnének belépni a sportautó szegmensbe, ami egykor összenőtt a márka a nevével, és reménykednek benne, hogy sikerül megismételni ikonikus roadstereik sikereit. Azonban nem csak apró nyitott tetős sportautókat gyártott annó az MG. Egyszer például megpróbálkoztak egy komolyabb szupersportautó megalkotásával. Ez volt az XPower SV-R, amit megannyi koncepció után 2002-ben mutattak be végleges formájában. Alapját a De Tomaso Mangusta adta, miután az MG megvásárolta az olasz Qvale céget. Ennek is tudható be, hogy később Olaszországban gyártották a szénszálas kasznit, amire bitang angol sportautó dizájn, és amibe nem kevésbé bitang amerikai V8 került. Egy igazi öszvér volt tehát az XPower SV-R: Fiat Punto fényszórókkal, Fiat Coupé hátsó lámpákkal, MG TF ajtókilincsekkel és Rover 75 visszapillantó tükrökkel. A megkérdőjelezhetően igényes külsejű sportautó hiába volt 385 lóerős, nem igazán fogyott. 2003-ban kezdték meg a gyártását, 2005-ben pedig abba is hagyták az MG becsődölésével. Így is mindössze csak 82 darabot tudtak legyártani, beleértve a prototípusokat. Azért még fel-fel bukkannak eladó példányok: most például a DD Classics árul egy 4000 km-t futott példányt, tökéletes állapotban. A felnik alapján egy széria végi autó lehet, noha korábban sem voltak sokkal igényesebb felnik a típuson. Legutóbb egy hasonló példány 69 000 euróért cserélt gazdát a Bonhamsnél, és ezzel még mindig nem olyan drága, mint újkorában. Egyébként pont az elhibázott árazása volt az egyik indok, amiért végül nem lett sikeres a modell, az MG nagyratörő terveit viszont mindenképp becsülni kell. Pláne annak tudatában, hogy V8-cal hajtott MG minden bizonnyal soha többé nem fog épülni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Nem járműhajtási módok előnyeiről, hátrányairól, szakmai vitáról van szó, hanem az Európai Unió működéséről, megkérdőjelezéséről. Egyre nyilvánvalóbb, hogy miközben egyes tagországoknak demokráciahiányt vet szemére földrészünk csúcsszerve, maga egyáltalán nem demokratikus, hanem diktatórikus. Bármiféle közmegegyezés nélkül, hatalmi szóval kihirdették, hogy mik az új európai értékek, és szankcionálják az ezekhez nem szolgaian igazodókat.     Máris látszik, hogy történelmi léptékű balfogás egészen más kultúrkörhöz tartozó ázsiai és afrikai migránsok tömeges behívása – nem „multikulti” alakult ki, hanem elkülönülten élnek, nagy részüknek esze ágában sincs megtanulni a helyi nyelvet és elsajátítani a munkakultúrát. A svédeknek, olaszoknak és másoknak már tele van velük a hócipője. Az oroszokat megleckéztetni akaró szankciók nagyon sokat ártanak nekünk, európaiaknak, méghozzá hosszú távon: a Kreml sikeresen keres más piacokat szénhidrogénjeinek. Mi pedig Amerikára szorulunk rá, a szomszédból csővezetéken kapott földgáz helyett a világ túlsó feléből hajókon szállítják ide, csökkenthetjük is lakásunk fűtését. Súlyos gyanú merült fel, hogy az EU vezető személyisége nem más, mint globalista érdekek lobbistája.   E hosszú bevezetés célja, hogy megfelelő perspektívából, lássuk az erőltetett átállást e-mobilitásra. Óriási vállalkozás és bizonyos érdekköröknek busás üzlet, betiltani a belsőégésű motoros autókat, helyettük elektromosokat forgalomba hozni. Megelőzte szakmai-tudományos eszmecsere, felmérték-e, mivel jár mindez, a nyersanyagok kitermelésétől, feldolgozásától egy kulcsiparág teljes feldúlásán keresztül, az emberek életének, kiadásainak alapvető megváltoztatásáig és az energiamix felbillentéséig? Összevetették mindezt a várható előnyökkel? Megszavaztatták a tagországokat, hogy akarják-e a teljes átváltást, és ha igen, milyen határidővel? Mindegyik kérdésre határozott „nem” a válasz! És ezt ugyanazok a gyengeelméjűek határozták el, akik leállították Németország atomerőműveit. Téveszmék győzelme az értelem felett!     Az EU bénító öleléséből kiszabadult Nagy Britanniában már nyíltan szabad beszélni a témáról, senki se torkolhatja le őket hatalmi szóval. Készült is a szigetországban egy független szellemű, nagyon komoly, megszívlelésre méltó tanulmány, amely, ha elég későn is, de kontinensünket megelőzve mérlegeli a várható hatásokat. Összefoglalom főbb megállapításait.   Az átállás e-mobiltásra a várható, pénzre átszámított, de még nem bizonyított előnyök ötszörösébe kerül. A költségtényezők közé beszámították a villanyautók nagyobb vételárát, a töltéssel elvesztegetett időt, az infrastruktúra (nagyobb áramtermelő kapacitás és töltőállomások) kiépítését. A költségvetésből eltűnik a benzinár adótartalma. Az átlagos nagy-britanniai háztartás éves kiadásai a 2022-től 2050-ig tartó időszakban ezer angol fonttal (kb. félmillió forint) nőnek – ezt az adatot nem lehet közvetlenül átültetni a mi viszonyainkra, de nálunk is hasonló arányú lehet a ráfizetés. Az elvárt környezetvédelmi előnyt jelentősen, mintegy felére csökkenti az elektromos járművek gyártásának emissziója. És ebben még nincs is benne az akkumulátorgyártás nyersanyagainak kitermelésével és szállításával járó károsanyag-kibocsátás, illetve tájrombolás és egészségi károkozás – ugyan jórészt más kontinenseken, de akkor is egyetlen bolygónkról van szó.   A tanulmány parlamenti vitájában elhangzott, hogy a lítiumion-akkuk nyersanyagkészletei nagy valószínűséggel nem elegendők a tervezett átálláshoz, és jórészt Kína kezében vannak. Felelőtlenség lenne kiszolgáltatottságot vállalni, fontos stratégiai területen. Átrendeződés várható a munkaerőpiacon, hiszen csökken az igény a belsőégésű motorok karbantartásához szükséges szakértelem iránt, ugyanakkor megnő elektromos, elektronikus jártasság kereslete. Változik a beruházási környezet is.     Összességében úgy tűnik, hogy a brit kormány, saját parlamenti képviselői szerint, holdkórosan menettel egy gazdasági armageddonba, holott könnyedén elkerülhetné. Mi lesz az ország autóiparával, munkanélküliségi arányával, elektromos energia ellátásával? Ráadásul az erőltetett átállás elviszi a pénzt a karbonsemlegesség hatékonyabb, valóban működőképes megoldásaitól. Lényegében bizonytalan előnyökért kell nagyon konkrét többletköltségeket vállalni állami, vállalati és családi szinten. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy csorbul az állampolgárok szabadságfoka, őket egyáltalán nem kérdezték meg, hogy mit szólnak életük jelentős aspektusának alapvető megváltozásához.   Egyáltalán kit kérdeztek meg? Senkit! A belsőégésű motorok kitiltása Európából nagyon sokba kerül nekünk, de még itt sem biztos a környezetvédelmi előnye, világviszonylatban pedig elhanyagolható. Hasonló a helyzet, mint az Oroszország elleni szankciókkal: mi fizetünk óriási árat, miközben meg sem közelítjük a kitűzött célt. A britek már kezdenek felébredni, józan érvek mentén tanulmányozzák a kérdést, és kilépésükkel az Európai Unióból saját kezükbe vették sorsukat. Nem mondom, hogy követnünk kellene kilépésük példáját, de azt igen, hogy érdemes figyelni az ottani fejleményeket, és brüsszeli érdekérvényesítésünkben ésszerű környezeti politikáért érvelni, hátha összeáll egy számottevő erő, akár népszavazásokkal.    További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!     

A chipválság továbbra is hatással van az egész autóiparra. A szállítási késedelmek és az ügyfelek által választott bizonyos opciók nélkül gyártott autók után egy új probléma jelent meg a láthatáron: a kulcsok gyártásához szükséges anyag hiánya - írja az it.motori1.com. A Toyota a Reutersnek adott interjújában bejelentette, hogy néhány hete kénytelen csak egy kulccsal szállítani termékeit, a másodikra várnia kell a vásárlónak. De nem ők az egyetlenek. A pótkulcs nélküli autók szállítása egyike a számos stratégiának, amelyet több globális gyártó is alkalmaz. Probléma ez az Audinál és a BMW-nél is, utóbbi rövid időre ki is vette a megrendeléskor elérhető opcionális extrák közül a digitális kulcsot. Jelenleg a Stellantis egyike azon kevés vállalatnak, amely bizakodó a probléma megoldását illetően. Az Autocarnak adott interjújában Carlos Tavares vezérigazgató kijelentette, hogy egyes belső statisztikák szerint a válságnak 2023 végére véget kell érnie, ami lehetővé teszi a normál gyártási ütemhez való visszatérést. A skála másik oldalán olyan óriások, mint a Volkswagen, kevésbé biztos jövőt látnak a horizonton. Az Automotive Newsnak adott interjúban Murat Aksel, a német konszern beszerzési részlegének vezetője megismételte, hogy minden márka elkötelezett a probléma mielőbbi megoldása mellett, a menedzser szerint azonban a válság végének időpontját lehetetlen megjósolni. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az egész napos rendezvényen 64 kiállító várta az érdeklődőket, akik információkat gyűjthettek a nyitott gyakornoki pozíciókról, állásajánlatokról és a későbbi lehetőségekről, ami az elhelyezkedést segíti. Megismerhették a munkáltatók elvárásait, feltérképezhették, miben érdemes fejlődniük ahhoz, hogy frissdiplomásként nagyobb eséllyel indulhassanak el a munka világába vezető úton. Portálunk a járműiparhoz kapcsolódó kiállítókat látogatta meg, elsőként a régóta visszatérő Mercedest. A kecskeméti gyár közel van, az mindig kiemelt szereplője szegedi állásbörzésnek. Bérelt már nagyobb standot is, de az idei is tökéletesen megfelelt a célnak. Prospektusra nem igazán pazarolták a pénzt, a mercedesgyarkarrier.hu oldalon minden fontos információ elérhető, ahogy a közösségi portálokon is aktívan jelen vannak. Mechatronikus szakoktatót keres például Mercedes-Benz Academy Kecskemét, új szériák bevezetéséhez IT koordinátort a gyár, de az üzem, -és létesítménytervezés területére is keresnek szakmebert. Gyakornokokat is szívesen látnak a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában, például a logisztika, minőségirányítás, műszaki üzemeltetés, beszerzés, pénzügy és kontrolling, jog, HR, és kommunikáció területén. Ugyancsak visszatérő kiállító a Continental, már megszoktuk a szegedi és a makói gyár standját egymás mellett. Idén azonban budapesti fejlesztőközpont a korábbiaknál is hangsúlyosabban mutatta meg magát. Ami nem csoda, hiszen az önvezetéshez kapcsolódó szoftverfejlesztés Szegeden is elindítja. A Vácon és Makón is több nyitott pozíciót hirdető ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. legutóbb azzal került be a pozitív hírek közé, hogy 3 millió forint összeggel támogatja a „hagymaváros” önkormányzatát az energiaválság okozta nehéz helyzetben. – A jelenlegi körülmények mellett kötelezettségünknek éreztük a város legnagyobb munkáltatójaként, hogy a mostani lehetőségeinknek megfelelően enyhítsük a város terheit. Ezt a döntést hozta vezetőségünk annak ellenére, komoly kihívásokkal küzdünk és a makrogazdasági környezet is nagy költségnyomást gyakorol az üzletmenetünkre – nyilatkozta Szűrszabó Levente gyárigazgató. A támogatást a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. a Makó Város Fejlődéséért Alapítványon keresztül juttatja el az önkormányzathoz. Ez biztosítja a rászoruló makói családok számára a tűzifaosztást, a nehéz sorsúak támogatását és tartós élelmiszerek adományozását. A Continental makói gyára hamarosan évközi béremelést tervez adni a dolgozóknak a reálbérek védelme érdekében. – Az energiaárak és a nyersanyagok mellett a logisztika is jelentősen drágul, mely hatásokat az elmúlt hónapokban elnyert új projektek és a munkatársak együttműködésének is köszönhető hatékonyságnövekedés sem tudta teljesen kompenzálni. Jó úton járunk, hogy a makói gyárunk stabilizálódjon, de egyre több irányból érkeznek a kihívások, még nem jelenthetjük ki, hogy megoldódtak a problémáink – összegezte az aktuális helyzetet Szűrszabó Levente, a makói ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. gyárigazgatója. – Látom a zöld karszalagodon, hogy mérnök vagy – szólítottak meg egy érdeklődőt az AVL Magyarország standján. A cég, amely az elmúlt 20 évben élvonalbeli kutató-fejlesztő centrummá vált a hajtásláncrendszerek területén, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet az elektromos és a hibrid technológiára is, először vett részt a szegedi állásbörzén. Nem pusztán egy-egy alkatrész „megalkotását végzik el, hanem rendszerszinten befolyásolnak folyamatokat: teljes motorcsaládok fejlesztésében vesznek részt a tervezéstől a tesztelésen át a kalibrációig. Az önjáró autókhoz kapcsolódó rendszerek és szoftverek fejlesztése az AVL mérnökeinek a mindennapok részét jelenti. Jelenleg például egy olyan szoftver fejlesztésén dolgoznak, amely a hibrid járművek energiamenedzsment-rendszerét optimalizálja. A szoftvert már szimulációs környezetben tesztelik biztató eredményekkel. Nyitott pozícióik között van tesztpadi fejlesztőmérnök, aki már igazi alkatrészekkel, motorokkal dolgozik, ezek teszteléseit végzi a budapesti fékpadokon. És első kézből tudósít arról, hogy az adott alkatrész teljesítette-e az előírt követelményeket, azaz elkezdődhet-e a szériagyártás. De tervezőmérnöki állást is kínálnak azoknak, akik szeretnék, hogy egy járműben olyan alkatrészek legyenek, amelyeket jelentkező a jövőben ő tervez. A kollégák az érdi központ és a két budapesti telephely mellett már Kecskeméten és Zalaegerszegen is csúcstechnológiás fejlesztői környezetben dolgozhatnak. Ugyancsak először állított standot a szegedi állásbörzén az Airbus gyulai gyára. Az anyacég vezető és úttörő szerepet tölt be a repülőgép-ipari termékek, szolgáltatások és megoldások tervezésében, gyártásában és szállításában az egész világon. Gyulán a precíziós fémalkatrészeket gyártják a teljes Airbus helikoptercsalád dinamikus rendszereihez. Számos nyitott pozíciójuk van, keresnek egyebek között minőségbiztosítási- projekt- és gyártómérnököt, NC programozót, műszakvezetőt és mérnökségi gyakornokot is. A repülés területéről találtunk más kiállítót is, a Szegeden is fejlesztő irodát működtető Lufthansa Systems Hungária már visszatérőnek számít. A légiközlekedési informatika egyik piacvezető vállalataként szoftverek fejlesztésével foglalkoznak, tobb mint 600 munkatárs dolgozik a budapesti székhelyen és a szegedi irodában. A Szegedi Tudományegyetem nem titkolt célja, hogy minden téren a dél-alföldi régió nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen szereplőjévé váljon. Ezt bizonyítja az is, hogy az intézmény több mint 100 éve Szeged és a régió fejlődésén dolgozik. Negyedik generációs egyetemként, nagy horderejű, gazdaságélénkítő programok motorja és zászlóshajója. Emellett aktív kezdeményezője a térség versenyképességét fokozó, valamennyi innovációnak is. A tavasszal és ősszel megrendezett SZTE Karriernapok kiemelt feladta éppen ezért az, hogy minél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki az egyetem és partnercégei között. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!