Az ezredfordulón alapított Best Global Brands (legjobb globális márkák) listán minden eddiginél erősebb teljesítménnyel, sorban tizenhatodszor végzett az autógyártók élén a Toyota. Az Interbrand az ezredforduló óta állítja össze a világ száz, aktuálisan legértékesebb cégét tartalmazó „Best Global Brands” listáját. A rangsor felállítása során figyelembe veszik a vállalatok pénzügyi mutatóit, megvizsgálják, a márkanév milyen mértékben befolyásolja a vásárlói döntéseket, valamint, hogy mennyire képes megtartani ügyfeleit az adott a márka. Ebből a három fő tényezőből számítják ki az egyes brandek értékét. Instabil pozíciónak számít a lista belépő, századik helye: 2016-ban a Tesla debütált itt, hogy aztán 2018-ban le is csússzon a listáról; 2018-ban a Subaru kapaszkodott meg a rangsor legvégén, ám idén nem tudta tartani pozícióját. Annál erősebben jön fel a Ferrari: két éve a 88. helyen kezdett, mostanra a 77-re kapaszkodott fel, megelőzve a Kiát, amely a 2017-es 69. helyét mostanra a 78.-ra cserélte. Az olasz presztízsmárka 12 százalékot meghaladó növekedésével az év sikersztorijának számít az autóipari szereplők körében. A kilencedik és tízedik poszton helyet cserélt a Nissan és a Porsche, míg a Land Rover és a Mini ugyanúgy őrzik pozíciójukat a lista végén, ahogy a nyolc legerősebb helyezett rangsora sem változott 2018-hoz képest. A százas listán szereplő autógyártók összértéke 4,96 százalékkal erősödött a tavalyi eredményhez képest. Ha a két éve a 77. helyre emelkedő, majd onnan két év alatt 22 helyet zuhanó Harley-Davidsont is közéjük számítjuk, az eredmény 3,1 százalékra romlik. Egyetlen más ipari szegmens sem mutatott fel ilyen szerény növekedést – sovány vigasz, hogy ezzel a 15 szereplővel az autóipar a legnépesebb szektor a Top 100-as listán. Mindez nem zavarja a lista dobogósait: a Toyotát, a Mercedes-Benzt és a BMW-t. Közülük a 2004 óta folyamatosan az élen álló Toyota mutatta fel a legnagyobb mértékű (5,32%) növekedést. A japán autógyártó 2000-ben az abszolút 15. helyen nyitott a Best Global Brands listán. Innen folyamatosan lépdelt előre; eddigi legjobb teljesítményét, az abszolút ötödik helyezést 2016-ben érte el. Ugyanakkor márkaértéke soha nem volt még olyan magas, mint idén. A lista furcsa tanúsága hogy több márka hiába egyre erősebb és ismertebb, ennek ellenére nem tud jobb pozíciót kivívni magának. Ez annak tudható be, hogy az általános fogyasztói preferenciák a korábbi termékközpontúságról egyre inkább a szolgáltatások irányába tolódnak el. Ez a jelenség az autóiparban is egyre erőteljesebben érezhető: a mobilitási szegmensben azok a márkák tudnak komoly sikereket elérni, amelyek magukévá tették az átalakulás eszményét, és lépést tartanak az elvárások gyors változásával. A villamosítás (hibrid, elektromos, üzemanyagcellás hajtásláncok), az autonóm mobilitás és a mobilitási szolgáltatások (autómegosztás, fuvarmegosztás) terén mutatott úttörő szerepvállalás nélkül lemorzsolódnak a márkák. A Toyota az öntöltő hibridek műfajának megteremtése és felvirágoztatása után idén hirdette meg akkumulátoros elektromos offenzíváját. A vállalat már jövőre forgalomba állítja magas fokú önvezető képességekkel bíró járműveit, autómegosztó és last mile szolgáltatásai pedig Ázsiától Észak-Amerikáig sikeresen szolgálják ki az ügyfeleket.

Sokszor sok helyen hallani az úgy nevezett vezetéstechnikai tréningekről. Amellett, hogy magánemberként befizethetünk ilyen képzésekre, most már sok új autó árában benne van egy komolyabb pályanap, amely során megismerkedhetünk az autó aktív biztonsági berendezéseivel. Külön elmagyarázzák az ABS, az ESP működését, élesben tesztelhetjük, hogyan viselkedik az autó ezek nélkül extrém helyzetekben és rácsodálkozhatunk, mennyit tud segíteni a korszerű technika, hogy az úton maradjunk. Például a BMW is 40 éve szervez vezetéstechnikai tréningeket Sőt, a legtöbb autóban ma már megtalálhatók a legújabb fejlesztések, figyeli helyettünk a holtteret, a sávtartást, de elérhetők az önvezető funkciók is. Ezekkel jó és szükséges is tisztában lenni, de alapvetően mégsem csak ezek határozzák meg a biztonságunkat az utakon, hanem mi magunk. Ez mindaddig így lesz, amíg a vezetőnek joga van beleszólni az irányításba. És az még nagyon hosszú ideig így marad. Vészhelyzet felismerés A cikk alapötletét egy hétköznapi szituáció adta. Éppen az irodámba igyekeztem egyik nap. A Róbert Károly körútról kell jobbra fordulni. A kereszteződés utáni telken építkezés zajlik, a betonkeverő autók sorban állnak a kereszteződés előtt, éppen a „lassító” sávban. A járda szélén kerékpársáv van kialakítva. A szóban forgó kereszteződés, most mixerek, kerékpárosok és autók nélkül. A jobbra kanyarodáshoz kialakított sávot elfoglalták a sorban álló mixerek, a lassítást az egyenesen haladó, külső forgalmi sávban kellett megtennem. Na, most bonyolult mondat jön: amikor láttam, hogy nem látom, érkezik-e biciklis a kerékpársávon, úgy döntöttem, biztos, ami biztos, állóra fékezem az autót. Még sem álltam, a mögöttem haladó dudálással jelezte, hogy nem érti, miért állok meg egy üres utcába való befordulás előtt. Neki nem kezdtem el magyarázni, de itt most szabad a pálya. Elképzelt baleset Az egyetemi szakmérnöki képzésen, a közlekedési műszaki szakértők tulajdonképpen állandóan baleseteket elemeznek. A legtöbb balesetnél megfigyelhető, hogy egy egészen apró, magától értetődő dolog figyelmen kívül hagyása okoz akár végzetes kimenetelű eseményt. Ott tartottam a történetben, hogy megálltam és ágaskodva, lépésben csorogva próbáltam meggyőződni arról, hogy az elsőbbséget élvező kerékpársávon nem jön senki. Így is volt, ezért szépen behajtottam az utcába és kész. A holland (kiszállás) módszert gyakorolják a Ford vezetéstechnikai oktatásán Nem önfényezésből, mert teljesen átlagos sofőrnek ítélem magam, de az egész rutinszerűen zajlott, bármikor így csinálnám. Csak azért kezdtem gondolkodni, mert rám dudáltak és arra gondoltam, ha neki kellett volna itt befordulnia, vajon eszébe jut-e, hogy attól, mert a betonkeverőktől nem látja, még ott van az a bicikliút és akár jöhet is rajta valaki, aki az ő autóját szintén a teherkocsik miatt nem látja. Lelki szemeim előtt megjelent egy autónak ütköző biciklista, egy aszfaltra érkező test, sérülés, mentő, rendőrség, bíróság, sok-sok kimaradt munkanap, biztosítós ügyintézés, hogy a vétkes sofőr lelkiismeretéről már ne is beszéljek. Tudatosan közlekedünk, vagy szerencsénk van? Vajon csak Budapesten hány ilyen esemény történik nap, mint nap? Hány sofőrnek van szimplán szerencséje, mert nem jön kerékpáros egy ilyen helyzetben, nem jön autó jobbról, amikor elfelejtjük megadni a „jobbkezet”? Hány gyalogátkelőhely előtt szentségelnek a gyalogosok, mert még csak nem is lassítottak az autósok? Hány figyelmetlen sávváltást hajtunk végre? Hány piros lámpán csúszunk még át? Hány „macisajt” táblát nem veszünk észre, vagy hajtunk át rajta „Tegnap sem jöttek..” felkiáltással? Hány majdnem baleset történik és ebből hányat veszünk észre? Azt hiszem, hogy sok esetben el sem jut a tudatunkig, hogy egy apró szabálytalanság elkövetéséből milyen súlyos baleset adódhat. Gondolkodjunk el ezen egy kicsit, és vegyük észre az összes lehetséges vészhelyzetet! Jobb félni, mint megijedni!

Az együttműködés a településre érkező járművek behajtásának ellenőrizhetőségére, okos parkolási megoldások telepítésére, intelligens közlekedésbiztonsági és tömegközlekedéssel kapcsolatos utastájékoztatási rendszerek tervezésére és kialakítására terjed ki. A szándéknyilatkozatot a szerbiai fél részéről Dušan Obradović a GSA igazgatója, magyar oldalról Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt. vezérigazgatója látta el kézjegyével. A NÚSZ a magyarországi útdíjfizetés biztosítása céljából életre hívott állami közlekedésinnovációs vállalat, amely leányvállalatain keresztül kiterjedt nemzetközi tevékenységet végez, valamint korszerű digitális városi közlekedési szolgáltatásokat is kínál ügyfelei számára (pl. e-jegy, mobil parkolás, közlekedési kártya). A NÚSZ Zrt. bevételei meghaladják az évi 1 milliárd dollárt. A GSA két közlekedési vállalatot tömörítő ernyőszervezet, amely évente több 16 millió fős utasforgalmat bonyolít, és 7,5 millió dolláros bevételt termel. A GSA olyan korszerű közlekedési társaság, amely már eddig is komoly érdemeket vívott ki a mobilfizetés, az e-jegyek árusítása, illetve a GPS alapú digitális utastájékoztatás terén. A megállapodás aláírásával egyidőben a NÚSZ a MOL Serbia 10 új benzinkútjánál nyitott értékesítési pontot, egyet éppen Kragujevacban, Szerbia jelentős iparvárosában.