Amikor 2014-ben cégalapításra adtam a fejem, a használt autó piac (megint) forrongott. A 2008-ban indult gazdasági válság hatására az emberek elsők között az autók cseréjét halasztották el. 5-6 évvel a válság kezdete után itthon nem volt fiatal használt autó, úgyhogy szó szerint mindent behoztak Németországból, amit csak tudtak. Ez szuperponálódott rá a rendszerváltás után kialakult neppervilágra – el lehet képzelni. Bizalmatlanság Azt hiszem, amióta van használt autó kereskedelem, azóta van a szegmensben bőven átverés, becsapás. Valószínűleg a mi leleményes (és szerény anyagi képességű) népünknél viszont még hatványozottabban fordulnak elő becsapások. Egyáltalán a „nepper” szónak is negatív kicsengése van. Egy Mercedes-Benz GLK-osztály vizsgálata Kecskeméten Nem csodálkoztam tehát azon, hogy vásárlók bizalma egy zéró morféma. Gépjárműves igazságügyi szakértői pecsétemmel a zsebemben, kb. 5.000 db használt autó vizsgálattal a hátam mögött adódott a lehetőség, hogy olyan vállalkozást építsek, ahol a szakértelem győz a kenőpénz felett. Ahol közös érdek, hogy a vásárló elkerülje a rossz vételeket. Ha nem bízol a kereskedőben, bízz meg bennünk! Szólhatna a jelmondat, de e helyett csak annyit írunk a logó alá, hogy Független Járművizsgálatok. Mert ha nem vagy fekete öves autószerelő, és még a csodákban is hiszel, könnyen áldozata lehetsz egy „neppernek”. Miért Ti szervezitek a szemlét? Jó dolog tehát az elővigyázatosság, de azt látom, hogy sokan annyira félnek már, hogy egyszerűen a bizalmatlanságuk vet gátat az eredményes munka elé. Egyik kedvenc kérdésem a „Miért Ti szervezitek a szemlét”? A rendszerünk úgy működik a leghatékonyabban, ha egy-egy bejövő megrendelést 1-2 napra előre úgy szervezünk le, hogy az időben, és ha lehet, akkor térben is, a lehető legoptimálisabban illeszkedjen a naptárba. Senki nem akarná kifizetni azt a plusz költséget, amit pl. egy Fővárosi Autópiac – Szlovák úti kereskedés viszonylatú kocsikázás jelent. Nyilván előbb megcsinálunk két dél-pestit, aztán majd jövünk északra. Sokszor előre így megtelik, nehéz hézagot találni Időben ugyanez a helyzet. A kedves ügyfélnek a legoptimálisabb a délelőtt 11 óra lenne. Ez azt jelenti, hogy reggel 9-re már sehová nem tudunk menni, mert akkor nem érnénk át 11-re, aztán pedig a következő szemlét 14 órára kell tenni. Ha veszünk egy rövidebb, téli napot, akkor könnyen látható, hogy három szemle helyett máris csak kettőt tudtunk megcsinálni. Tudnánk telefonon beszélni? A telefonszámunk nincs kitéve a honlapra, mert 3 év után azt vettük észre, hogy nyolc  munkaórából hatot telefonálunk, miközben megismerjük az okokat, hogy miért szeretne pl. Opelt venni (mert a nagypapának is ez volt), megtudjuk, hogy eddig hány helyen volt és miért nem azokat rendelni (tök mindegy) és még egy csomó „hasznos” információval leszünk gazdagabbak. Mióta nincsen telefonszám, élőben szoktunk kérdezz-felelek adást adni - ezzel a képpel promózzuk Szintén nincsen lehetőségünk olyan érdeklődő kérdésekre válaszolni és csevegni, mint a típusválasztás, a „mire kell odafigyelni” típusú kérdések, és persze a kereskedésekről sem mondunk se jót, se rosszat – oda lenne a függetlenségünk. Kérlek, Ti ne hívjátok a kereskedőt Ez a mondtad akkor hangzik el, amikor egy beérkező megrendelésben nincs benne a kocsi hirdetése, sem más módon nem tudjuk meg a kereskedő elérhetőségét. Ekkor felhívjuk az ügyfelet, hogy – köszönjük szépen a megrendelést, de mit kellene megvizsgálni? Hát, azt nem akarja elmondani, mert akkor mi összebeszélünk a kereskedővel és úgy akarja, hogy „ott” találkozunk és Ő is ott van végig és és és… Nálunk nem is lehet kézpénzzel fizetni a szolgáltatásért Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mi hosszú távra terveztünk a céggel. A Facebook-on nyitva áll az értékelési lehetőség, és amúgy is, az internet világában nagyon gyorsan le tudnánk írni magunkat, ha nem követnénk bizonyos normákat. Felesleges tehát az ekkora fokú bizalmatlanság, nekünk egyszerűen nem érdekünk, meg sem érné „összebeszélni” a kereskedővel. Jó előre megszervezett szemle időpontok Vannak megrendelők, akik 8-10 napra előre megbeszélik a szemle időpontját és így rendelik meg a szolgáltatást. Ezt el szoktuk fogadni annyi kikötéssel, hogy a korábban említett „nap kettévágós” időpontokat kerüljük. Ez a szokás sokszor párosul a „ne hívjátok a kereskedőt” módszerrel. Nem meglepő módon az így megszervezett szemlék megdöbbentően nagy hányada marad el. 10 nap alatt a kocsit már régen eladják másnak, vagy az ügyfél talál egy másikat, vagy abszolút meggondolja magát. Mindenki feleslegesen dolgozott, szervezett és állt vigyázban egy hétig. Mindenképpen ott akarok lenni a szemlén Sokszor az nehezíti meg a legjobban a szervezést, hogy az ügyfél mindenképpen szeretne részt venni a szemlén. Amikor megkérdezik, hogy jelen lehetnek-e, természetesen igennel felelünk, hát persze! De ha például azért mondanak le egy jóval korábbi szemlét, mert csak a későbbi időpontban érnek rá, akkor el szoktam mondani, hogy ezért kár lenne halasztani. Legjobb példa a péntek délutánra kért szemle, gondolom ekkor szabadság kérése nélkül el tudnak jönni a munkahelyről korábban az ügyfelek. Ha pénteken is megvan még az autó a kereskedésben, szóval nem adták el időközben, akkor délután 3-tól 5-ig szemlézünk, majd összefoglaljuk szóban a vizsgálati eredményünket. Zárás előtt vannak már, mire befejezzük, tehát üzlet biztosan nem lesz, így autó sem a hétvégére. Mi a kocsit fogjuk vizsgálni, nem az ügyfelelet – mondogatom sokszor. A protokoll, amit követünk ugyanaz minden esetben. Akinek pedig annyira fontos, hogy jelen legyen, mert pl. azonnal a megvenné a kocsit, vagy nem akar a szemle napjának végéig várni, hogy megkapja az elektronikus tanúsítványt, az vegyen ki egy szabadnapot, alakítsa úgy az életét, hogy ráérjen, amikor mi kint vagyunk. Szóval a bizalmatlanság… ...egy bizonyos szint után kontraproduktív. Ha bennünk sem bízik meg egy ügyfél és a szemle előtt nem tudhatjuk hová kell mennünk és mit kell megnéznünk, nem is egyeztethetünk az eladóval, akkor hogyan lesz bizalma a vizsgálatunkon megállapított tényekhez? Hogyan fogja elhinni, amit mondunk neki az autóról? Ugye? Ígérem, hogy legközelebb a szokásos esettanulmánnyal jövünk, de ezeket muszáj volt már kiírni magamból.